Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-19 / 168. szám
^^^___^980;_júüus_^9;liíszombat Vadhajtások Ki az illetékes? A városi tanácsra levelet küldött egy nagyközségi lakos. A település, ahonnan a levél érkezett, a szomszédos járásban van. Vajon, a tanácsot kérfí nem tudta ezt? Bizonyára tudta, de korábbi tapasztalat alapján ehhez a hivatalhoz volt bizalma. Csak hát az nem illetékes, ezért egy-két heti körforgás után a levelet postára adták az illetékes járási hivatal címére. Onnan újabb hetek múl* tán egy harmadikhoz küldték. A nagyközségi tanács vb-titkára — ő volt a harmadik címzett — csóválta a fejét: sem én, sem az előbbiek nem vagyunk illetékesek — bosszankodott —, a levélben feltett kérdésre az N-i Városi és Járási Földhivatalnak kellene válaszolnia. — Mégis — a nagyközségi tanács vb-titkárát elfogta a kíváncsiság — mit kellene válaszolnom, ha területileg én lennék az illetékes? Leemelte hát a polcról a hatályos jogszabályok gyűjteményének negyedik kötetét, és a 462. oldalon megtalálta a jogszabály-előírást: „Mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg mezőgazdaságilag hasznosítható föld, továbbá az erdő magánszemély tulajdonosa földjét és erdejét az államnak tulajdonul felajánlhatja. A földajánlás elfogadása a járási földhivatal hatáskörébe tartozik”. Lásd: az 1976. évi 23. számú törvényerejű rendelet 7. paragrafus (1. és 3. bekezdése). „A földfelajánlás elfogadására irányuló kérelmet a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz írásban kell benyújtani”. Lásd: a fenti törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 29/1976. (IX. 2.) MÉM számú rendelet 14. paragrafus (1. bekezdése). Mindezt a nagyközségi tanács vb-titkára kimásolta, és megfogalmazott egy tömör, közérthető levelet arról, hogy az eredeti címzettnek, sem az illetékesnek vélt másik hivatalhoz, sem annak hozzá — a harmadikhoz — nem kellett volna elküldenie a kérdést tartalmazó levelet, hanem a területi hovatartozástól függetlenül: segítenie kellett volna a tanácsot kérő ügyfélen. Sok munkát, sok időt takaríthattak volna meg ily módon. A kérdező idős, beteg ember, aki, minthogy földjét már képtelen megmunkálni és gondozni, fel akarja azt ajánlani az államnak. Már régen megkapta volna a választ, ha a levél első címzettje nyúl oda a polcra, s leemeli a hatályos jogszabályok gyűjteményének negyedik kötetét, majd azzal a felismeréssel, hogy helyes válaszadásra bárki illetékesnek érezheti magát — kétszer segít, aki gyorsan segít — eligazítja a levélírót. Ezt most ő tette meg, a beadványt pedig, sürgős intézkedést kérve, egyenesen a döntésre jogosult N.-i Városi és Járási Földhivatalhoz továbbította. Vadász Ferenc Évforduló előtt a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Megalakulásának 60. évfordulóját ünnepli 1981-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt. Az egészségóvó-moz- galmi munkájukat elsősorban oktatási intézményekben végző ifjú vöröskeresztesek ebből az alkalomból programokat dolgoznak ki az 1980—81-es tanévre. Most formálják ezeket az akcióterveket az ifjúsági vöröskeresztes alapszervezeti titkárok nyári táboraiban, amelyek a napokban nyitották meg kapuikat több megyében és Budapesten. Az általános iskolásoknak, akiknek sorában mintegy 180 ezer úttörő vöröskeresztes tevékenykedik, rajzpályázatot hirdetnek. Az egyetemisták és a főiskolások sajátos feladata lesz a rendezvények előadói gárdájának kialakítása, felkészítése. A fuldokló megmentése — Apám. — ront ajtóstól a házba a kisfiú —, egy ember beleesett a vízbe, és kapkod, csapkod össze-vissza, mintha segítségért kiabálna. — Nyugodj meg szépen, kisfiam. Elmegyek szólni a sógornak, meg a szomszédnak, beszéljük meg, mit tegyünk — mondja hidegvérrel. összeül a sógorok és a szomszédok tanácsa. — Hát akkor mi legyen — szólal meg a kisfiú apja —, mivel se csónakunk, se mentőövünk, se kötelünk, se evezőnk? — Szerezni kéne, mert különben az az ember tényleg belefullad a vízbe — szól közbe a szomszéd. — Na akkor te, szomszéd, menj azonnal a kádárhoz, és hozz tőle csónakot. A bognárt ejtsd útba, kérd meg faragjon gyorsan evezőt. Jani sógor, siess a köteleshez, Pali sógor, a gumishoz, hozz tőle mentőövet. Fél óra múlva itt találkozunk, és megyünk kimenteni a vízbe- fúlót. _ Fél óra múlva a szomszéd meg a két sógor megjelenik a megadott helyen, de se csónak, se evező, se kötél, se mentőöv. A gyerek apja nagyot néz, nem érti az üresen jött kezeket. — Hol a csónak meg az evező? — A kádár azt üzeni, hogy nincsen kész csónak. Szívesen csinálna egyet, ha ismerné a megrendelő igényességét, meg a leendő csónak műszaki adatait. Csak ezek után tudna nyilatkozni, hogy mikorra vállalja a munkát. — Mit mondott a köteles? — Elfogyott a kenderkóca, csak a jövő hétre ígértek neki nyersanyagot. — Es a gumis? — Nála csak lyukas belsőgumik vannak, ezeket hiába pumpálja, nem áll meg bennük a levegő. — Mondtam neki, foltozzon egyet be. — Mit válaszolt? — Az egész kerületben már második napja nincs áram, mert a három nappal ezelőtti vihar belecsapott a trafóba. Ha lesz áram, akkor beragaszt egyet és szívesen kölcsönadja, ha tényleg embert akarunk kimenteni. — Mit tegyünk — tanakodnak. A gyerek apja megszólal. — Menjünk el a víz partjára, legalább lásson bennünket a vizbefúló. így majd abban a tudatban merül a habok alá, hogy mi itt a szárazon minden tőlünk telhetőt megtettünk az életéért. Igazán nem tehetünk róla, hogy nem volt neki kis kitartása — mondjuk a jövő hétig... D. K. Ügyészségi vizsgálat A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek döntőbizottságai elé kerülő tagsági viták csaknem egyharmada fegyelmi ügy. A tapasztalatok szerint a szövetkezetek mind gyakrabban élnek a fegyelmi felelősségre vonás eszközével — többek között ezt állapította meg a Legfőbb Ügyészség irányításával, a megyei és a járási ügyészségek bevonásával folytatott országos vizsgálat. Az ügyészek 457 szövetkezeti döntő- bizottságnál több mint 3300, már elbírált ügyet vettek a törvényesség nagyítója alá. Az esetek többségében munkahelyi italozás vagy fegyelmezetlen munka miatt történik a fegyelmi felelősségre vonás. A döntőbizottságok ügyelnek arra, hogy elsősorban nevelő hatású büntetéseket szabjanak ki, amelyek másokat is visszatarthatnak a hasonló kötelezettségszegésektől. A vizsgált termelőszövetkezeteknél több mint 400 alkalommal kártérítésre kötelezték a tagokat Ez is érzékelteti: a szövetkezetek mind erőteljesebben lépnek fel a károkozókkal szemben, a társadalmi tulajdon védelmében. A munka díjazásával kapcsolatos viták száma meghaladta az 500-at. A tsz-tagok — a jogszabályok és a belső szabályzatok ismeretében — következetesebben igényelték az általuk jogosnak tartott munkabért. Az ügyészi vizsgálat több olyan esetet is felfedett, amikor a tag az általa végzett munka értékét meghaladó díjazásra tartott igényt. Kedvező tapasztalat, hogy az ilyen megalapozatlan igényeket a döntőbizottságok következetesen elutasították. Az eljárás és az érdemi határozatok törvényességét szemügyre véve csupán néhány döntőbizottságnál fordult elő, hogy az érdekelteket nem értesítették a tárgyalás időpontjáról. A leggyakoribb hiba az ügyintézés 30, illetve — az egyszeri meghosszabbítás lehetőségével — 60 napos határidejének túllépése volt. örvendetes viszont, hogy a szövetkezeti döntő- bizottságoknál a korábbihoz viszonyítva alaposabb, körültekintőbb az ügyek felderítése. Az ügyészek elvétve ugyan, de találkoztak olyan döntőbizottságokkal is, amelyek a bizonyítékok beszerzését „megtakarították”. A gyors eljárásra „törekedve” csupán az érdekelt felek kijelentéseire alapozták döntéseiket. A döntőbizottságok általában törvényesen és kellő szigorral jártak el a fegyelmi vétségek elkövetőivel szemben. összességében a döntőbizottságok eredményes munkáját bizonyítja, hogy a vizsgált több mint 3300 határozat közül az érintettek csupán 392 ellen éltek jogorvoslattal. Az ügyészi vizsgálatban feltárt hiányosságok miatt az ügyészségek 156 óvást nyújtottak be a szövetkezetek döntőbizottságaihoz és vezetőségeihez, elnökeihez, továbbá több mint 600 egyéb intézkedést kezdeményeztek. Magyarul Nemrégiben újságíró kollégám örvendezett egyik lapunk hasábjain, hogy végre, magyar nevű magyar termékek jelennek meg a piacon. A Katica csokoládét hozta fel példának, és igazat kell adnunk neki; egyre több a magyar név. A sokféle hazánkba szakadt külföldi „pre shave” és „after shave” után megjelent az Anikó sajt, a rendkívül szellemes „Nyit- nikék” konzervbontó. Egyre több példát lehetne sorolni, én azonban egy osztrák termék nevét tartom legtalálóbbnak. Toilettepapír, neve: Kakadu. Az elmúlt néhány év alatt gyökeresen megváltozott Békéscsaba belvárosának az arculata. Képünk a Petőfi utcai panelházak építéséről készült Fotó: Martin Gábor ■••••■■■•••■••■.■■■■.■■■Hu«.,,.,..,, ............. H z idegenforgalom árnyoldala Vendégszerető ország hírében állunk. Ami igaz is, tárt karokkal fogadjuk a külföldieket, s anyagi erőnkhöz mérten igyekszünk az idegenforgalom igényeit kielégíteni szállodákkal, szórakozóhelyekkel, látványos programokkal. Megyénkbe is szép számmal érkeznek külföldiek. Vonzza őket a szarvasi arborétum, a gyomai fürdő, de leginkább Gyula, patinás fürdőjével és várjátékaival. Am sok külföldi programjában szerepel a békéscsabai, meg a gyulai piac is. A beutazók többsége valóban azért érkezik megyénkbe, hogy megismerje Békés nevezetességeit, szórakozzon, vagy pihenjen. Hazánk1 törvényeit tiszteletben tartják. Akadnak azonban olyanok, akiket más célok vezérelnek. Az idegen- forgalomnak — korunk modern népvándorlásának, mely közelebb hoz távoli embereket, kultúrákat — szépsége mellett árnyoldala is van. És bizony ezzel szembe kell néznünk. Tapasztalatok igazolják, egyes külföldi állampolgárok nem viszonozzák a tiszteletet, amit kapnak. Semmibe veszik' hazánk törvényeit, különösen akkor, ha anyagi haszonról van szó. A visszaélések nagy többsége a tervszerű devizagazdálkodásunk rendjét sérti. Sajnős, ebben az esztendőben a múlt év hasonló időszakához viszonyítva emelkedtek a külföldi állampolgárok által elkövetett bűncselekmények, tájékoztatott dr. Hunya Béla rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság nép- gazdasági és társadalom tulajdonvédelmi osztálya helyettes vezetője. Több eset tanúskodik, hogy a legkülönbözőbb módon jelentős károkat okoznak a csempészéssel. A nemzetközi gyorsvonaton történt. Egy elegáns pakisztáni úr utazott a román határ felé. Az izgatottság legkisebb jele nélkül nyújtotta át iratait a határőröknek. A vámvizsgálatnál is készségesnek bizonyult. Semmi kivetni való nem akadt a csomagjaiban. Volt azonban egy cipó is az élelmiszerek között. Akkor jött először zavarba, amikor a cipót kézbe vették a vámőrök. A kenyér belsejében 500 forintosok lapultak, ösz- szesen 103 ezer forint értékben. Megyénk három határátkelőhelyén gyakran derül fény a visszaélésekre. Egyesek, hogy hazánkban való tartózkodásuk anyagi fedezetét biztosítsák, a vám megkerülésével ezüst tárgyakat hoznak be, és különböző helyen értékesítik. Persze az sem ritka, hogy magyar állampolgár külföldi útjáról — leginkább Törökországból — bundákkal, ékszerekkel megpakolva érkezik a határra. így akarnak egyesek a külföldi utakon haszonra szert tenni. Egy budapesti lakos társaival Romániából 180 ezer forint értékben kvarcórákat és ezüst tárgyakat akart behozni a személygépkocsijában elrejtve. Pórul jártak valamennyien, mert a határon leleplezték őket. A vámőrök is ismerik a rejtekhelyeket. A farmer még mindig divat. Pedig idehaza is ' van belőle jócskán. Válogatni is lehet. De ami külföldi, annak különleges a varázsa. A gyulai piacon az egyik hasz- náltcikk-kereskedő éppen ebből a varázsból igyekezett tőkét kovácsolni. Hazai maradék anyagból farmert készített, s úgy hozta forgalomba, hogy külföldi címkéket varratott a nadrágokra. Természetesen a hazai farmernél jóval magasabb áron értékesítette a portékát. Az egyik üzletelő csabai pedig másfél éven keresztül folyamatosan vásárolt farmerokat jugoszlá- voktól, s a megyeszékhelyén a használtcikk-kereskedő- kön keresztül értékesítette azokat. Okkal vetődik fel a kérdés, mire fordítják a külföldiek a visszaéléssel szerzett pénzt. Egy részét fenntartásukra költik, másik részén pedig igen gyakran olyan árut — kávét, vajat, sajtot, mosószereket, gyógyszereket, fogamzásgátló pirulákat — vásárolnak fel, melyet odahaza busás haszonnal adhatnak el. Űjab- ban azonban más bűncselekményeket is elkövetnek. Több külföldi ellen indult eljárás bolti lopás miatt. Nemcsak a külföldiek, hanem más megyéből hozzánk érkezők sem mindig azért jönnek, hogy megyénk nevezetességeit megismerjék. A napokban két szolnokit — országjáró fiatal párnak tűntek — a rendőrség igazoltatott. Csomagjukban négy kávéfőző volt. Ugyan miért utaznak ennyi kávéfőzővel? A gyanú alaposnak bizonyult A négy kávéfőzőt a békéscsabai vasműszaki boltból lopták el. A megyei rendőr-főkapitányság a vám- és pénzügy- őrséggel együttműködik az idegenforgalommal kapcsolatos bűncselekmények, szabálysértések megelőzése, valamint felderítése érdekében. Gyakran szerveznek közös akciókat. A napokban is sor került erre. A közbiztonsági akció kiterjedt a megye városainak nagyobb piacaira, a fürdőkre, s a külföldiek által leggyakrabban látogatott helyekre. Dr. Hunya Béla rendőr őrnagy, az akció vezetője eredményesnek minősítette a közös ellenőrzést. A bűnfelderítést és a megelőzést egyaránt jól szolgálta. Ez év első felében megyénkben 34 esetben indult büntető eljárás devizagazdálkodást sértő bűntett, 115 esetben devizaszabálysértés miatt kezdeményeztek eljárást. A vám-csempészet bűntette miatt indult eljárások száma nem nagy, mindössze négy volt az év első felében. Ám ha ezt a statisztikát összevetjük az előző évivel, akkor szembeötlő az emelkedés. Éppen ez indokolja a bűnmegelőzést és a felderítést szolgáló közös akciókat. Serédi János PIHENŐ M. Sz. Zs. Fotó: Gál Edit
