Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

^^^___^980;_júüus_^9;liíszombat Vadhajtások Ki az illetékes? A városi tanácsra levelet küldött egy nagyközségi la­kos. A település, ahonnan a levél érkezett, a szomszédos járásban van. Vajon, a ta­nácsot kérfí nem tudta ezt? Bizonyára tudta, de korábbi tapasztalat alapján ehhez a hivatalhoz volt bizalma. Csak hát az nem illetékes, ezért egy-két heti körforgás után a levelet postára adták az il­letékes járási hivatal címé­re. Onnan újabb hetek múl* tán egy harmadikhoz küld­ték. A nagyközségi tanács vb-titkára — ő volt a har­madik címzett — csóválta a fejét: sem én, sem az előb­biek nem vagyunk illetéke­sek — bosszankodott —, a le­vélben feltett kérdésre az N-i Városi és Járási Földhi­vatalnak kellene válaszolnia. — Mégis — a nagyközségi tanács vb-titkárát elfogta a kíváncsiság — mit kellene válaszolnom, ha területileg én lennék az illetékes? Leemelte hát a polcról a hatályos jogszabályok gyűj­teményének negyedik köte­tét, és a 462. oldalon megta­lálta a jogszabály-előírást: „Mezőgazdasági rendelte­tésű, illetőleg mezőgazdasá­gilag hasznosítható föld, to­vábbá az erdő magánszemély tulajdonosa földjét és erde­jét az államnak tulajdonul felajánlhatja. A földajánlás elfogadása a járási földhiva­tal hatáskörébe tartozik”. Lásd: az 1976. évi 23. számú törvényerejű rendelet 7. pa­ragrafus (1. és 3. bekezdése). „A földfelajánlás elfogadá­sára irányuló kérelmet a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz írásban kell benyújtani”. Lásd: a fen­ti törvényerejű rendelet vég­rehajtására kiadott 29/1976. (IX. 2.) MÉM számú rende­let 14. paragrafus (1. bekez­dése). Mindezt a nagyközségi ta­nács vb-titkára kimásolta, és megfogalmazott egy tömör, közérthető levelet arról, hogy az eredeti címzettnek, sem az illetékesnek vélt másik hi­vatalhoz, sem annak hozzá — a harmadikhoz — nem kellett volna elküldenie a kérdést tartalmazó levelet, hanem a területi hovatarto­zástól függetlenül: segítenie kellett volna a tanácsot ké­rő ügyfélen. Sok munkát, sok időt takaríthattak volna meg ily módon. A kérdező idős, beteg ember, aki, minthogy földjét már képtelen meg­munkálni és gondozni, fel akarja azt ajánlani az állam­nak. Már régen megkapta volna a választ, ha a levél első címzettje nyúl oda a polcra, s leemeli a hatályos jogszabályok gyűjteményé­nek negyedik kötetét, majd azzal a felismeréssel, hogy helyes válaszadásra bárki il­letékesnek érezheti magát — kétszer segít, aki gyorsan segít — eligazítja a levélírót. Ezt most ő tette meg, a beadványt pedig, sürgős in­tézkedést kérve, egyenesen a döntésre jogosult N.-i Váro­si és Járási Földhivatalhoz továbbította. Vadász Ferenc Évforduló előtt a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Megalakulásának 60. év­fordulóját ünnepli 1981-ben a Magyar Ifjúsági Vöröske­reszt. Az egészségóvó-moz- galmi munkájukat elsősor­ban oktatási intézmények­ben végző ifjú vöröskeresz­tesek ebből az alkalomból programokat dolgoznak ki az 1980—81-es tanévre. Most formálják ezeket az akció­terveket az ifjúsági vöröske­resztes alapszervezeti titká­rok nyári táboraiban, ame­lyek a napokban nyitották meg kapuikat több megyé­ben és Budapesten. Az általános iskolásoknak, akiknek sorában mintegy 180 ezer úttörő vöröskeresz­tes tevékenykedik, rajzpályá­zatot hirdetnek. Az egyetemisták és a fő­iskolások sajátos feladata lesz a rendezvények előadói gárdájának kialakítása, fel­készítése. A fuldokló megmentése — Apám. — ront ajtóstól a házba a kisfiú —, egy em­ber beleesett a vízbe, és kapkod, csapkod össze-vissza, mintha segítségért kiabálna. — Nyugodj meg szépen, kisfiam. Elmegyek szólni a sógornak, meg a szomszédnak, beszéljük meg, mit te­gyünk — mondja hidegvérrel. összeül a sógorok és a szomszédok tanácsa. — Hát akkor mi legyen — szólal meg a kisfiú apja —, mivel se csónakunk, se mentőövünk, se kötelünk, se evezőnk? — Szerezni kéne, mert különben az az ember tényleg belefullad a vízbe — szól közbe a szomszéd. — Na akkor te, szomszéd, menj azonnal a kádárhoz, és hozz tőle csónakot. A bognárt ejtsd útba, kérd meg faragjon gyorsan evezőt. Jani sógor, siess a köteleshez, Pali sógor, a gumishoz, hozz tőle mentőövet. Fél óra múlva itt találkozunk, és megyünk kimenteni a vízbe- fúlót. _ Fél óra múlva a szomszéd meg a két sógor megjelenik a megadott helyen, de se csónak, se evező, se kötél, se mentőöv. A gyerek apja nagyot néz, nem érti az üresen jött kezeket. — Hol a csónak meg az evező? — A kádár azt üzeni, hogy nincsen kész csónak. Szí­vesen csinálna egyet, ha ismerné a megrendelő igényes­ségét, meg a leendő csónak műszaki adatait. Csak ezek után tudna nyilatkozni, hogy mikorra vállalja a munkát. — Mit mondott a köteles? — Elfogyott a kenderkóca, csak a jövő hétre ígértek neki nyersanyagot. — Es a gumis? — Nála csak lyukas belsőgumik vannak, ezeket hiába pumpálja, nem áll meg bennük a levegő. — Mondtam neki, foltozzon egyet be. — Mit válaszolt? — Az egész kerületben már második napja nincs áram, mert a három nappal ezelőtti vihar belecsapott a trafóba. Ha lesz áram, akkor beragaszt egyet és szívesen kölcsön­adja, ha tényleg embert akarunk kimenteni. — Mit tegyünk — tanakodnak. A gyerek apja megszólal. — Menjünk el a víz partjára, legalább lásson bennün­ket a vizbefúló. így majd abban a tudatban merül a ha­bok alá, hogy mi itt a szárazon minden tőlünk telhetőt megtettünk az életéért. Igazán nem tehetünk róla, hogy nem volt neki kis kitartása — mondjuk a jövő hétig... D. K. Ügyészségi vizsgálat A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek döntőbizottsá­gai elé kerülő tagsági viták csaknem egyharmada fe­gyelmi ügy. A tapasztalatok szerint a szövetkezetek mind gyakrabban élnek a fegyel­mi felelősségre vonás eszkö­zével — többek között ezt állapította meg a Legfőbb Ügyészség irányításával, a megyei és a járási ügyészsé­gek bevonásával folytatott országos vizsgálat. Az ügyé­szek 457 szövetkezeti döntő- bizottságnál több mint 3300, már elbírált ügyet vettek a törvényesség nagyítója alá. Az esetek többségében munkahelyi italozás vagy fe­gyelmezetlen munka miatt történik a fegyelmi felelős­ségre vonás. A döntőbizott­ságok ügyelnek arra, hogy elsősorban nevelő hatású büntetéseket szabjanak ki, amelyek másokat is vissza­tarthatnak a hasonló köte­lezettségszegésektől. A vizs­gált termelőszövetkezeteknél több mint 400 alkalommal kártérítésre kötelezték a ta­gokat Ez is érzékelteti: a szövetkezetek mind erőtelje­sebben lépnek fel a károko­zókkal szemben, a társadal­mi tulajdon védelmében. A munka díjazásával kapcso­latos viták száma megha­ladta az 500-at. A tsz-tagok — a jogszabályok és a bel­ső szabályzatok ismeretében — következetesebben igé­nyelték az általuk jogosnak tartott munkabért. Az ügyé­szi vizsgálat több olyan ese­tet is felfedett, amikor a tag az általa végzett munka ér­tékét meghaladó díjazásra tartott igényt. Kedvező ta­pasztalat, hogy az ilyen megalapozatlan igényeket a döntőbizottságok következe­tesen elutasították. Az eljárás és az érdemi határozatok törvényességét szemügyre véve csupán né­hány döntőbizottságnál for­dult elő, hogy az érdekelteket nem értesítették a tárgyalás időpontjáról. A leggyakoribb hiba az ügyintézés 30, illetve — az egyszeri meghosszab­bítás lehetőségével — 60 na­pos határidejének túllépése volt. örvendetes viszont, hogy a szövetkezeti döntő- bizottságoknál a korábbihoz viszonyítva alaposabb, kö­rültekintőbb az ügyek felde­rítése. Az ügyészek elvétve ugyan, de találkoztak olyan döntőbizottságokkal is, ame­lyek a bizonyítékok beszer­zését „megtakarították”. A gyors eljárásra „törekedve” csupán az érdekelt felek ki­jelentéseire alapozták dön­téseiket. A döntőbizottságok általá­ban törvényesen és kellő szigorral jártak el a fegyel­mi vétségek elkövetőivel szemben. összességében a döntőbi­zottságok eredményes mun­káját bizonyítja, hogy a vizsgált több mint 3300 ha­tározat közül az érintettek csupán 392 ellen éltek jog­orvoslattal. Az ügyészi vizs­gálatban feltárt hiányossá­gok miatt az ügyészségek 156 óvást nyújtottak be a szö­vetkezetek döntőbizottságai­hoz és vezetőségeihez, elnö­keihez, továbbá több mint 600 egyéb intézkedést kez­deményeztek. Magyarul Nemrégiben újságíró kol­légám örvendezett egyik la­punk hasábjain, hogy végre, magyar nevű magyar termé­kek jelennek meg a piacon. A Katica csokoládét hozta fel példának, és igazat kell ad­nunk neki; egyre több a ma­gyar név. A sokféle hazánk­ba szakadt külföldi „pre shave” és „after shave” után megjelent az Anikó sajt, a rendkívül szellemes „Nyit- nikék” konzervbontó. Egyre több példát lehetne sorolni, én azonban egy osztrák ter­mék nevét tartom legtalá­lóbbnak. Toilettepapír, neve: Kakadu. Az elmúlt néhány év alatt gyökeresen megváltozott Békéscsaba belvárosának az arculata. Képünk a Petőfi utcai panelházak építéséről készült Fotó: Martin Gábor ■••••■■■•••■••■.■■■■.■■■Hu«.,,.,..,, ............. H z idegenforgalom árnyoldala Vendégszerető ország hí­rében állunk. Ami igaz is, tárt karokkal fogadjuk a külföldieket, s anyagi erőnk­höz mérten igyekszünk az idegenforgalom igényeit ki­elégíteni szállodákkal, szó­rakozóhelyekkel, látványos programokkal. Megyénkbe is szép számmal érkeznek kül­földiek. Vonzza őket a szarvasi arborétum, a gyo­mai fürdő, de leginkább Gyula, patinás fürdőjével és várjátékaival. Am sok kül­földi programjában szerepel a békéscsabai, meg a gyulai piac is. A beutazók többsége valóban azért érkezik me­gyénkbe, hogy megismerje Békés nevezetességeit, szó­rakozzon, vagy pihenjen. Hazánk1 törvényeit tisztelet­ben tartják. Akadnak azon­ban olyanok, akiket más cé­lok vezérelnek. Az idegen- forgalomnak — korunk modern népvándorlásának, mely közelebb hoz távoli embereket, kultúrákat — szépsége mellett árnyoldala is van. És bizony ezzel szem­be kell néznünk. Tapasztalatok igazolják, egyes külföldi állampolgá­rok nem viszonozzák a tisz­teletet, amit kapnak. Sem­mibe veszik' hazánk törvé­nyeit, különösen akkor, ha anyagi haszonról van szó. A visszaélések nagy többsége a tervszerű devizagazdálkodá­sunk rendjét sérti. Sajnős, ebben az esztendőben a múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva emelkedtek a kül­földi állampolgárok által el­követett bűncselekmények, tájékoztatott dr. Hunya Bé­la rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság nép- gazdasági és társadalom tu­lajdonvédelmi osztálya he­lyettes vezetője. Több eset tanúskodik, hogy a legkülön­bözőbb módon jelentős ká­rokat okoznak a csempészés­sel. A nemzetközi gyorsvona­ton történt. Egy elegáns pa­kisztáni úr utazott a román határ felé. Az izgatottság legkisebb jele nélkül nyúj­totta át iratait a határőrök­nek. A vámvizsgálatnál is készségesnek bizonyult. Sem­mi kivetni való nem akadt a csomagjaiban. Volt azon­ban egy cipó is az élelmi­szerek között. Akkor jött először zavarba, amikor a cipót kézbe vették a vám­őrök. A kenyér belsejében 500 forintosok lapultak, ösz- szesen 103 ezer forint ér­tékben. Megyénk három határátke­lőhelyén gyakran derül fény a visszaélésekre. Egye­sek, hogy hazánkban való tartózkodásuk anyagi fede­zetét biztosítsák, a vám megkerülésével ezüst tár­gyakat hoznak be, és külön­böző helyen értékesítik. Per­sze az sem ritka, hogy ma­gyar állampolgár külföldi útjáról — leginkább Török­országból — bundákkal, ék­szerekkel megpakolva érke­zik a határra. így akarnak egyesek a külföldi utakon haszonra szert tenni. Egy budapesti lakos társaival Romániából 180 ezer forint értékben kvarcórákat és ezüst tárgyakat akart be­hozni a személygépkocsijá­ban elrejtve. Pórul jártak valamennyien, mert a ha­táron leleplezték őket. A vámőrök is ismerik a rej­tekhelyeket. A farmer még mindig di­vat. Pedig idehaza is ' van belőle jócskán. Válogatni is lehet. De ami külföldi, an­nak különleges a varázsa. A gyulai piacon az egyik hasz- náltcikk-kereskedő éppen ebből a varázsból igyekezett tőkét kovácsolni. Hazai ma­radék anyagból farmert ké­szített, s úgy hozta forga­lomba, hogy külföldi címké­ket varratott a nadrágokra. Természetesen a hazai far­mernél jóval magasabb áron értékesítette a porté­kát. Az egyik üzletelő csa­bai pedig másfél éven ke­resztül folyamatosan vásá­rolt farmerokat jugoszlá- voktól, s a megyeszékhelyén a használtcikk-kereskedő- kön keresztül értékesítette azokat. Okkal vetődik fel a kér­dés, mire fordítják a kül­földiek a visszaéléssel szer­zett pénzt. Egy részét fenn­tartásukra költik, másik ré­szén pedig igen gyakran olyan árut — kávét, vajat, sajtot, mosószereket, gyógy­szereket, fogamzásgátló pi­rulákat — vásárolnak fel, melyet odahaza busás ha­szonnal adhatnak el. Űjab- ban azonban más bűncselek­ményeket is elkövetnek. Több külföldi ellen indult eljárás bolti lopás miatt. Nemcsak a külföldiek, ha­nem más megyéből hoz­zánk érkezők sem mindig azért jönnek, hogy me­gyénk nevezetességeit meg­ismerjék. A napokban két szolnokit — országjáró fia­tal párnak tűntek — a rendőrség igazoltatott. Cso­magjukban négy kávéfőző volt. Ugyan miért utaznak ennyi kávéfőzővel? A gyanú alaposnak bizonyult A négy kávéfőzőt a békéscsabai vas­műszaki boltból lopták el. A megyei rendőr-főkapi­tányság a vám- és pénzügy- őrséggel együttműködik az idegenforgalommal kapcso­latos bűncselekmények, sza­bálysértések megelőzése, va­lamint felderítése érdekében. Gyakran szerveznek közös akciókat. A napokban is sor került erre. A közbiztonsági akció kiterjedt a megye vá­rosainak nagyobb piacaira, a fürdőkre, s a külföldiek által leggyakrabban látogatott he­lyekre. Dr. Hunya Béla rendőr őrnagy, az akció ve­zetője eredményesnek mi­nősítette a közös ellenőrzést. A bűnfelderítést és a meg­előzést egyaránt jól szolgál­ta. Ez év első felében me­gyénkben 34 esetben indult büntető eljárás devizagaz­dálkodást sértő bűntett, 115 esetben devizaszabálysértés miatt kezdeményeztek eljá­rást. A vám-csempészet bűntette miatt indult eljá­rások száma nem nagy, mindössze négy volt az év első felében. Ám ha ezt a statisztikát összevetjük az előző évivel, akkor szembe­ötlő az emelkedés. Éppen ez indokolja a bűnmegelőzést és a felderítést szolgáló kö­zös akciókat. Serédi János PIHENŐ M. Sz. Zs. Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents