Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

1980. július 18., péntek o Felújítási szünet az üzemben Kevesebb sajt, több tej, vaj és túró fogyott A jövő hét hétfőjén kez­dődik meg ismét a munka az Endrődi Szabók Ipari Szö­vetkezetben. Július 10-én ugyanis 10 napos takarítási szünetet tartanak, és szabad­ságra mentek a dolgozók. Ki­véve azokat, akiknek nem volt már fizetett szabadnap­juk. ők és az adminisztra­tív dolgozók a kézimunka­üzemben jelenleg is végzik munkájukat. A szövetkezet vezetői előre tudatták a tag­sággal az időpontot és sokan elutaztak nyaralni, többen házkörüli munkájukat vég­zik. Az üzemben takarítanak, folyik a karbantartás és a vasalóberendezés csővezeté­keinek szigetelése. Július 10- én kezdték meg, és ezen a héten végeznek is a felada­tokkal. A Körösi Állami Gazdaság építőbrigádja me­szeli a termeket, festi az aj­tókat, ablakokat. Azért volt szükség a teljes üzem leállá­sára, mert évek óta csak menet közben javították ki a hibákat. Most az átfogó munkákat egyszerre elvég­zik, hogy a II. félévben za­vartalanul folyjon a terme­lés. A ruházati ellátás színvonala megfelelő A ruházati kereskedelem az év első felében 20 mil­liárd forintos forgalmat bo­nyolított le, május kivételé­vel minden hónapban töb­bet a tavalyinál. Ezen belül érthetően az év elején le­szállított árucikkek — gyap­júszövetek, férfiöltönyök, női és bakfisruhák, szinteti­kus felsőkötöttáruk — for­galma növekedett erőtelje­sen — összesítették a ruhá­zati ellátás idei eddigi ered­ményeit a Belkereskedelmi Minisztérium csütörtöki saj­tótájékoztatóján. Lauthán Ferenc miniszter- helyettes összességében meg­felelőnek ítélte az ellátás színvonalát. A kereskedelmi vállalatok elegendő árut kí­náltak, ezzel együtt egyes cikkekből — például felső­kötöttáru, harisnyanadrág — adódott választékhiány. „Cápák” a vízben Fotó: Martin Gábor A második1 félévre terve­zett 27 milliárdos forgalom­hoz szükséges árualap meg­teremtésére még folynak a tárgyalások az ipari és a ke­reskedelmi vállalatok között. A jelzések szerint már „egyenesben” van az iskola- szezon árukészlete. A tava­lyinál több iskolaköpeny, tás­ka, felsőkötöttáru, lábbeli áll rendelkezésre, s ez mind mennyiségben, mind válasz­tékban elegendő a színvona­las, jó ellátáshoz. A növek­vő importtal — olasz, jugo­szláv, osztrák, szingapúri és libanoni áru is érkezik — a következő hónapokban már harisnyanadrágból és zokni­ból is folyamatos, választé­kos ellátással számolnak. Hosszú évek óta először ked­vező a bőrkonfekció kínála­ta, az árualap 60 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A csabai strandon Éghajlati viszonyaink következtében a békéscsabai honpolgárok is csak egyetlen háromhónapos nyárnak örülhetnek. Sajátságos módon ekkor járnak az egyetlen békéscsabai strandra is, ahol az egyik sürgős nyári foglalatosság lebarnulni. Bár a nap néha kegyes, s bőven ontja barnító su­garait, az úszómedence előtti emeletes napozó teraszán mégis hűs árnyékot szolgáltatnak egymásnak a szoro­san egymás mellett, mögött, alatt üldögélő bámulni vá­gyók. Hogy miért nem tartanak kartávolságot a mélyen tisztelt fizető strandvendégek? Oszolnának ők valójában, ha lenne hová. Csak ép­pen a napozóterasz egyik felén építkezési munkálatok folynának, ha dolgozna a helyszínen valaki. A faülőké­ket ezért egytől egyig leszerelték, s madzaggal is elke­rítették a veszélyes területet. Hogy hol vannak a munkások? Strandolnak talán. Elvégre itt a nyár! A medence felett, egymástól 20 méterre, két huzal ívelödik. Mindkettőn tábla függ, felirattal. Tartalmuk­ban megegyeznek, helyesírásukban különböznek. Az egyik, pirossal: VIGYÁZZ MÉLYVÍZ A másik, feketével: VIGYÁZZ, MÉLY VÍZ! Több tejet, vajat, túrótér­tékesített a Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tej­porgyára az év első felében, mint 1979. azonos időszaká­ban. A növekedés változó volt ugyan, de egyik termék esetében sem haladta meg a 3 százalékot. Ez változatla­nul azt bizonyítja, hogy a fogyasztói szokásokban lé­nyeges változás nem történt, a fejlett országokhoz képest változatlanul kevés tejtermé­ket fogyasztunk. Az ízesített és savanyított tejitalokból csökkent a fogyasztás, kakaó­ból, csokis tejből, kávéból 8 százalékkal, joghurtból, ke­firből 2 százalékkal keveseb­bet vásároltak a fogyasztók. Különösen az iskolákban volt kisebb a felsorolt termékek forgalma. Míg a korábbi években nőtt, az idén csökkent a sajt iránti kereslet. Ez az úgyne­vezett natursajtokra vonat­kozik elsősorban, kevesebb fogyott trappista és ementá­li sajtból. A cukrozott, sűrí­tett tejből 40 százalékkal, presszós tejporból 25 száza­lékkal fogyott több, mint az elmúlt év első félévében. A gyulai tejporgyár a me­zőgazdasági nagyüzemektől és kistermelőktől 3 százalék­kal több tejet vásárolt fel. Naponta mintegy 290—300 ezer liter tejet dolgoznak fel. A tejpor gyártásához a nagy­bánhegyesi, a szeghalmi, a karcagi és a debreceni üze­mektől is átveszik a felesle­ges mennyiséget. A berendezések meghibá­sodása esetén a tejfeldolgo­zó üzemek kölcsönösen kise­gítik egymást. Július 16-án a nagybánhegyesi üzem be­rendezéseinek hibája miatta gyulai tejporgyár több, mint 10 ezer liter tejet szállított a nagybánhegyesi üzem el­látási körzetébe. Fürdőszoba-berendezések olcsóbb alapanyagból Kizárólag hazai polipropi­lénből és szocialista import alapanyagból gyárt mind több színes, praktikus für­dőszoba-felszerelési cikket az Általános Gép- és Műanyag- ipari Szövetkezet, amely a szak-nagykereskedelmi válla­lattal, az Amforával együtt­működve szervezett fejlesz­tésbe kezdett a drága nyuga­ti importtermékek helyette­sítésére. A múlt évben for­galomba hozott műanyag ke­retes szögletes fali tükör például finn importot pótol, s évi 100 ezer dollárt takarít meg vele a kereskedelem. Méretben, formában és szín­ben hozzáillő egy-három ré­szes fürdőszobai polcot, s az idén már négygombos mű­anyag fogast is gyárt a szö­vetkezet. így fölöslegessé válik ezek és hasonló kiegé­szítő cikkek beszerzése. A növekvő kereslet kielé- sítésére a szövetkezet terv­szerűen bővíti az egységes műanyag fürdőszoba-felsze­relés családot. Készül cipő­tartó állvány, teleszkópos tö­rülközőszárító. Az újfajta tízliteres műanyag vödörből az Amforának az idén 100 ezret szállít a szövetkezet, amely foglalkozik pedálos, szemetesvödörnek használha­tó változattal is. Legújabb termékük — egyelőre 40 ez­res sorozatban gyártják — a korábbiakkal egyező színű több elemes sarokpiperepolc, amely főleg a kisméretű la­kásokban tesz jó szolgálatot. A szövetkezet ma már tu­catnyi fürdőszoba-felszerelé­si cikket készít többféle színben, így előfordul, hogy egy-egy szaküzletben sem ta­lálható meg az egész válasz­ték. Ezért az Amforával egyetértésben tervezik, hogy különféle összeállításokban, kartondobozos csomagolás­ban teljes garnitúrákat hoz­nak forgalomba. Elsőként mintegy 10 ezer — szögletes tükörből, polcrendszerből, fogasból és szappantartóból álló — készlet kerül rövide­sen az üzletekbe. Lejárt a határidő A hónap közepén lejárt a határideje az amerikai fehér szövőlepke elleni általános és kötelező védekezésnek. Az idén megyénk déli részén, főként a szórvány- és házi­kertekben jelentkezett a ve­szélyes károsító, tarrá rágott levelű fák, bokrok mutatják jelenlétét. A megyei növény- védelmi és agrokémiai állo­más szakemberei a városok közterületein, az utak men­tén és a parkokban saját gépeikkel szórták a szövő­lepkék elleni szert. A közsé­gek védelmét a helyi szak- igazgatási szervek látták el, ugyanakkor kötelezték a kis­kerttulajdonosokat js a vegy­szerezésre. Ez utóbbi terü­let kártevőinek irtása külö­nösen fontos, hiszen elmara­dása esetén utánpótlást ad­nak a nagyüzemek területén kipusztult lepkéknek. Ezért a növényvédő állomás és a szakigazgatási szervek kép­viselői rendszeresen ellen­őrizték a védekezési rende­let betartását. Jelenleg vége felé jár az első nemzedék életciklusa, ilyenkor hernyófogó övék alkalmazása még alaposan megcsappanthatja a számu­kat. És minél kevesebb ma­rad életben az első nemze­dékből, annál kevésbé káro­sít a második nemzedék. Az előrejelzés szerint az időjá­rás kedvezett már az első­ként felnőtt amerikai fehér szövőlepkének is, ez pedig azt jelenti, hogy várhatóan nagy számú lesz az augusz­tus közepén, második felé­ben jelentkező nemzedék is. Ezért kell a kötelező véde­kezés lejárta ellenére is ir­tani az itt-ott felbukkanó lepkéket. Helyreállítják Bessenyei György szülőházát A NYIRTERV alkotókol­lektívája elkészítette Besse­nyei György tiszaberceli szü­lőházának helyreállítási ter­vét. A sóstói múzeumfalu mesterembereiből álló mű­emlék-karbantartó brigádja hozza majd rendbe a régi épületet. Az előzetes vizsgá­latok során a szakemberek a főhomlokzaton megtalál­ták az egykoron volt utcai ablakok helyét is, és ez meg­könnyítette a kisnemesi por­ta rekonstrukcióját. A mun­kálatokat még az idén meg­kezdik. A tervek szerint a helyreállított udvari szárny­ban helyezik el a község könyvtárát, a két nagy szo­bában pedig a testőríró pá­lyafutásának, munkásságá­nak Szabolcs-Szatmár me­gyében őrzött dokumentuma­it állítják ki. A felújítás 1981-ben feje­ződik bé. Napirenden a településhálózat fejlesztés Békéscsabán a megyei ta­nács nagytermében tegnap délelőtt került sor Békés megye településhálózat-fej­lesztési tervének megvitatá­sára. A tervegyeztető tárgya­láson a városi-járási pártbi­zottságok első titkárai, a vá­rosi tanácselnökök, a járási hivatalvezetők, a megyei ta­nács osztályvezetői és a me­gye társadalmi szerveinek képviselői vettek részt. Dr. Takács János, a me­gyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályának vezetője ismertette a fejlesz­tési terv elkészülésének ed­digi menetét, amelyben már meghatározott a megye egyes lakóterületeinek tele-' püléshálózat-fejlesztésében betöltött szerepköre, úgy, hogy az legjobban megfelel­jen az adott település lakos­ságának. Meg kellett terem­teni az összhangot abban is, hogy a hosszú távú fejleszté­si elhatározások már a VI. és a VII. ötéves tervben tükrözzék ezeket az elképze­léseket. A most ismertetett terv ésszerűen bontotta kör­zetekre a megye település- szerkezetét. Az 1970. évi or­szágos településhálózat-fej­lesztési koncepcióhoz képest módosított tervváltozat elvá­rása, hogy a lakosságot ellá­tó és kiszolgáló rendszerek megfelelően fejlődjenek. Két hónapja adták át Gyopároson az új postaépületet. Nemcsak iroda, hanem vendégszoba is található az épület­ben, amelyet a postai dolgozók vehetnek igénybe nyara­láskor • Fotó: Gál Edit Befejeződött az eszperantó nyári egyetem A közelmúltban zárult Gyulán a 18. eszperantó nyá­ri egyetem. A közel 100 részt­vevőtől dr. Krupa András, a TIT Békés megyei bizottsá­gának titkára búcsúzott, majd első alkalommal adta át a TIT megyei elnöksége által alapított oklevelet a nyári egyetem résztvevőinek: dr. Marsi Gyulának, a váro­si -pártbizottság első titkárá­nak, dr. Takács Lőrincnek, a városi tanács elnökének, dr. Marsi Gyulánénak, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének, vala­mint a nyári egyetem taná­csa tisztségviselőinek és tag­jainak. Az Erkel Művelődési Köz­pontban megrendezett záró- ünnepségen gazdag program­tól búcsúzhattak a vendégek. Itt-tartózkodásuk alatt 9 előadást, 3 kiscsoportos fog­lalkozást rendeztek számuk­ra, s mindezek mellett vár- és tárlatlátogatáson, kirán­duláson, valamint orgona­hangversenyen vettek részt. Tapasztalatcsere-látogatás díszítőművészeknek A Megyei Művelődési Köz­pont díszítőművész-szakkö­reinek és -klubjainak vezetői részére augusztus 13. és 16. között tapasztalatcsere-kirán­dulást tartanak. A zsúfolt programú látogatáson kilenc­ven szakember vesz részt. Az első nap Mezőtúron a fa­zekasok műhelymunkájává!, Jászberényben a Jász Múze­um gyűjteményével, Túrán pedig a hímző asszonyokkal ismerkednek meg a résztve­vők. A második nap prog­ramjában balassagyarmati, szécsényi, hollókői látogatás szerepel, de a résztvevőket fogadják a salgótarjáni Me­gyei Művelődési Központban is. Augusztus 15-én, pénte­ken Bélapátfalva és Eger ne­vezetességeivel ismerkednek a Békés megyeiek, majd a miskolci I. országos amatőr fafaragó kiállítást nézik meg. A tapasztalatcsere-kirándu­lás negyedik, utolsó napján a mezőkövesdi Kis Jankó Bo­ri-emlékházzal ismerkednek meg. Az út során a rendezők arra is lehetőséget biztosíta­nak, hogy a szakkörvezetők előnyomott mintákat vásá­rolhassanak. Új kertészeti termelési rendszerek Harmincnégyre nőtt a kerté­szeti termelési rendszerek szá­ma: összesen 530 partner üzem termelését szervezik. A MÉM két újabb termelési rendszer műkö­dését engedélyezte, az egyik az egri szőlő- és borgazdasági, a másik pedig a törökbálinti csont­héjas gyümölcstermelési rend­A jól működő kertészeti ter­melési rendszerek termő terüle­te mintegy 80 ezer hektár, ami a nagyüzemi zöldség-gyümölcs, szőlő- és gyógynövényterületnek több, mint negyedét teszi ki. Várható, hogy a rendszerek szá­ma a jövőben emelkedik, mert az a tapasztalat, hogy egy-egy rendszerszervező bizonyos terü­leten felül nem szívesen terjesz­ti ki az együttműködést. A legnagyobb integrált terüle­tek a gyümölcstermelésben ala­kultak ki, közülük is az első he­lyen áll a Nyírkert Társulás 9500 hektárral.

Next

/
Thumbnails
Contents