Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
A szólista: Ruha István hegedűművész Martin Gábor felvétele A kolozsvári kamarazenekar koncertje Békéscsabán Csabaiak a Balatonon Még alig sötétbe hajló nyári estén, sűrű fecskecsicsergés közepette, virágillatos kert közepén kezdődött vasárnap este a kolozsvári filharmónia kamarazenekarának hangversenye a békéscsabai Városi Tanács udvarán. Az együttes és a kiváló szólista: Ruha István azonban gondoskodott róla, hogy a közönség figyelme e kellemes, ám mégiscsak háttérként szolgáló keretről elterelődjék. Legfeljebb az átlagosnál jobban éreztük mindvégig, hogy Vivaldi' Négy évszakja programzene: meghatározott, nem feltétlenül zenei tartalmakat óhajt zenei úton-módon kifejezni. A zenekar és szólistája előadásában kitűnt ennek a méltán népszerű versenyműciklusnak két másik fő jellegzetessége is: olasz és barokk mivolta. A kolozsvári művészeket — élükön Mir- cea Christescu karmesterrel — elsősorban ez a stílushűség dicséri és előadásuk kiegyensúlyozottsága, gondosan kiérlelt egysége. Ruha István hegedűjátéka külön cikket, tanulmányt érdemelne. Hegedűhangjának különleges íze, selymes, finom zamata van, akár a legjobb boroknak. Hangszerjátszó technikája tökéletes — kiderült ez a Nyár első tételének barokkosán szenvedélyes kadenciájából, az Ősz és a Tél első tételeiből —, mégsem „csak” virtuóz, hanem előadóművész, mert értelmesen tolmácsol — az egésznek alárendelve — minden gondolatot, témát, motívumot. A mindvégig kiválóan sikerült előadásból talán csak kettőt lehet kiemelni: valamennyi lassút, ahol szólista és zenekar egysége a legszebben mutatkozott meg (része volt ebben a szép csemballószólóknak is!), és a Telet, amelyben mű és előadás minden szépsége mintegy sűrítetten jelentkezett, legkivált az első tételben, amely a ciklus talán legnehezebb része, és a befejező rész éneklő tenutqiban. Másodjára Constantái Sil- vestri Három zenekari darabját tolmácsolta a kolozsvári együttes, annak a Sil- vestrinek a művét, aki nemcsak kiváló karmester — a Londoni Filharmonikusok karnagya — hanem — mint kiderült — tehetséges zeneszerző is volt. Bihar megyei román népi motívumokból szövődő művének első két része Debussyt és Ravelt, befejező darabja a mi Bartók Bélánk román táncfeldolgozásait, hangvételét idézte. Silvestri műve hangulatos és élvezetes volt, a harmadik tételben pedig nemcsak szellemes, hanem olykor meghökkentően szellemes és gu- nyoros is. Az együttes Mozart g-moll szimfóniájának (K. 550.) előadásában már megszokott erényeit csillogtatta. Szép, kiegyensúlyozott hangzással szólaltatták meg Mozart nagy művét, melynek második tételében főleg fafúvósaik jeleskedtek. A vonósokat viszont az dicséri, hogy súlyuk a szabadtéren is megmaradt, bár kevesebben voltak, mint a Mozart- előadások zömében. Ezúttal is a lassú tétel sikerült legjobban. A remek szimfóniaelőadás egyetlen gyengéje, hogy a tragikus Mozartot nem sikerült eléggé hangsúlyozottan, hatásosan felmutatni. Az ilyen és hasonló alkalmak keretéül szolgáló tanácsudvar még jobban betöl- tené szerepét, ha még nagyobb közönséget tudna befogadni. Lenne erre mód — a kert stílusos, a belső egységet meg nem bontó, de több nézőnek helyet adó — átrendezésével. Ha ez megoldódna, Békéscsaba páratlan szépségű nyári rendezvényszínhelyhez jutna, olyanhoz, amivel az országban csak kevés város dicsekedhet. Varga János Üdülő vagy építőtábor? A kérdést nehéz lenne eldönteni a kívülállónak, megkérdeztünk hát néhány illetékest: — Mi tulajdonképpen üdülve dolgozunk — mondja Gbur Magdolna. — Önként jelentkeztünk a két hétre, amit itt töltünk az iskola ba- latonszárszói üdülőjében. Szerencsénk volt, hogy eljöhettünk. A kissé értetlenkedő arckifejezésre hamar kész a válasz: — Tudja, igen népszerű nálunk ez a tábor, s legtöbbször csak az idősebb tanulók kerülnek a „kiválasztottak” közé. Tőlük hallottuk mi, elsősök, hogy milyen nagyszerűek itt a körülmények. A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola üdülőtelepén a harmadik nyarat kezdte meg a diáksereg. — A tábor építésében nagyon sok csabai vállalat és intézmény segített bennünket. Ennek is köszönhető, hogy úgy készült el, ahogyan elkészült: mégpedig kőből, s nem sátoros vagy faházas formában. A tanulók nyolcágyas, erkélyes szobákban alszanak, amelyekben mosdó és beépített szekrény teszi majdnem összkomfortossá a pihenést. Ezen túl gyönyörű társalgónk, a reggeli és vacsora elkészítéséhez jól felszerelt konyhánk, zuhanyzóink és egyéb kiszolgálóhelyiségeink vannak. Az udvaron bitumenes kézilabdapályán játszhatnak a gyerekek, s van pingpongozási lehetőség, sőt kosár- és röplabdapálya kialakítását is tervezzük — tájékoztat benTermészet- védelmi tábort rendeztek Gyulán Természetvédelmi és madártani tábort rendeztek Gyulán, a Városerdőben. A tábor vezetője Réthy Zsig- mond, a múzeum alkalmazottja, résztvevői 5—8. osztályos tanulók voltak, akik tagjai a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőházban működő természetvédelmi klubnak. A tábor célja az volt, hogy az iskolásokkal megismertesse á környező erdők növény- és állatvilágát. A tanulók megfigyeléseket is végeztek, és erről naplót vezettek. Vendégül láttak erdészeket és vadászokat. A táborban, mely július 14-én, tegnap fejeződött be, 17 általános iskolás vett részt. nünket Maczák András táborvezető tanár. — Idén négy csoportban (2-2 hétig) mintegy 260 diák tölti szabadságának egy részét itt. Célunk az, hogy az alföldi gyerekek nyaranta eljuthassanak a Balatonhoz úgy, hogy szüleiknek ez ne jelentsen anyagi megterhelést. Délelőttönként a fiúk és lányok a helyi termelőszövetkezetben dolgoznak, délután pedig nyaralnak. A keresetükből ki tudják fizetni az ebédet, sőt még jócskán marad költőpénzük is. Én már „öreg” táborozó vagyok, több mint tíz éve járok nyaranta a gyerekekkel, de ilyen ragyogó körülményekkel sehol sem találkoztam. Nem is tudom, hogy van-e egyáltalán oktatási intézménynek még egy ilyen kiváló üdültetési lehetősége ! A gyerekek szavai és az arcukról sugárzó jókedv is alátámasztotta a táborvezető szavait. — Ami egy kicsit lelohasz- totta a kedvünket, az, hogy nem érett meg a barack, s így gyümölcsszedés helyett csak szőlőkötözés jutott. Ez a munka pedig hosszabb idő után kissé unalmas, és fárasztó — magyarázza Poliák Mária. Közben „hírnök jő, s lihegve szól”: — Filipinyi Máriának itt van az édesanyja! Marika ugrik, s megüresedett helyét más foglalja el. — Fél hatkor kelünk, fél hétig reggelizünk, utána autóbusszal megyünk dolgozni. A földvári Expressz-tábor- ban ebédelünk — mondja a szinte mindvégig csendben üldögélő Gyarmati Edit. Szegeden július 19-én, szombaton megkezdődnek a szabadtéri játékok előadásai. Augusztus 20-ig 16 előadást tartanak a Dóm téren, ahol esténként több mint hatezren tekinthetik meg a produkciókat. A játékok huszonegy évvel ezelőtti felújítása óta minden nyáron 70—80 ezer nézővendége volt a Dóm téri műsoroknak. Madách, Erkel, Verdi, Shakespeare műveit játszották eddig a legtöbbször. Szovjet balettegyütteseket és kiváló külföldi énekeseket ismerhetett meg a magyar közönség. Az elmúlt 21 év alatt több mint 1 700 000 ember látta az előadásokat. A játékok idei programja új magyar dráma ősbemutatójával, Páskándi Géza Kálmán király című művének — Az ebédről csak any- nyit — vág közbe az egy szem „férfi”, Kéki Elek —, hogy néhányunknak bizony kicsi az adag. Persze, az sem egy utolsó szempont, hogy legalább ehető! A munka hatására ráadásul néha éjszakánként a szőlő oldalhajtásaival álmodunk. Különben jól érezzük magunkat. Kár viszont, hogy néha a közös hűtőszekrényből el- elpárolog néhány paprika, paradicsom, kolbász, vaj... Ügy látszik, más is éhes köztünk, nemcsak az, aki ezeket a kajákat a hűvösre teszi. Én egyébként jól bírom a munkát. Ehhez jól alapoztam. Ugyanis otthon azElő- rében focizom, s bekerültem a magyar serdülőválogatottba is. Ez utóbbiban először tavaly nyáron mutatkoztam be, s azóta voltunk már az NSZK-ban és Franciaországban is... A lányok elhűlve hallgatják Elek szavait. Ugyanis nem egy osztályba járnak, s ők is csak most értesültek a fiú kivételes képességéről. Bondár Anna Muronyból jár be naponta Csabára az iskolába: — Engem a munka nem fáraszt el. Otthon van szőlőnk, úgyhogy nem idegen, amit itt kell csinálni. Azért egy kicsit sajnáljuk, hogy nem gyümölcsszüretre érkeztünk — kanyarodik visz- sza ehhez a témához —. Akkor legalább egy mehetett volna a ládába, egy meg a szájba. Helyeslő mosolygás. Majd szedelőzködik a társaság, hamarosan indulnak ebédelni. Szombaton, vasárnap ugyanis nem dolgoznak, csak nyaralnak. Gyarmati László előadásával kezdődik. A darabot július 19-én, 26-án és augusztus 2-án láthatják az érdeklődők. A játékok történetében most tűzték először műsorra Verdi: Falstaff-ját, amely július 20-án, 25-én és 27-én szerepel a programban. Bizet: Carmen- jét augusztus 1-én, 3-án és 9-én, a Magyar Állami Népi Együttes műsorösszeállítását augusztus 15-én, 17-én és 19- én tűzték műsorra. Négy este, augusztus 8-án, 10-én, 16- án és 20-án tekinthetik majd meg a nézők Szakcsi Lakatos Béla—Csemer Géza: Piros karaván című musicaljét. Az idei program iránt nagy az érdeklődés: 72 000 jegyet már elővételben megvásároltak. A rendezők arra számítanak, hogy az előadások látogatóinak száma meghaladja a 80. ezret. NÉPÚJSÁG KÉPERNYŐ Ha igaz az idézet... „Sírni lenne kedvem, ha az emberiség ostobaságára gondolok” — mondja egy helyütt Bujtor István a vasárnap este vetített Látástól vakulásig című új magyar tévéfilmben. Ez a mondat talán a lírainak nevezett groteszk mondanivalójának összegzője is lehetett volna. De az idézet mintha miránk, nézőkre is vonatkozna... Sipos Tamás forgatókönyvíró és Szőnyi G. Sándor rendező két fura, de mindenképpen „életrevaló” figurának életútját kíséri végig hetven percbe sűrítve, a második világháborút követő nagy ocsudástól valóban napjainkig. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy két szélhámosét. Abból a szimpatikus fajtából, akik bár kizárólag a saját zsebükre dolgoznak, de bizonyos „népnevelő” indíttatásból, kihasználva az „emberiség ostobaságát”. Hiszen legtöbbször saját kárán tanul az ember ... Bujtor István és Székhelyi József kitűnő kettőst alkotott. Szerepüket — amely végső soron egy epizódfűzér volt, meglehetősen egysíkúan és laposan elmesélve — igyekeztek nagyra, szórakoztatóra, szellemesre formálni. S hogy ez nem sikerült, az a legkevésbé rajtuk múlott. Felfedeztük, hogy e két nagyszerű színészt milyen ritkán foglalkoztatják: talán ennyi az eredménye ennek a tévéfilmnek. Aligha lehetett egyetlen olyan epizódot találni a Látástól vakulásig-ban, amely ne köszönt volna vissza, felidézve egy korábbi sztorit. Inkább úgy kellett volna fogalmazni: idegen ötletek alapján írta ... Szórakoztató műsornak ígérte ezt a filmjét a televízió. Az előzőből következik, hogy nehezünkre esett az ön- feledtség, arcunkra alig-alig csalt mosolyt a ritkán felbukkanó poén. A helyzeten látszólag Szőnyi G. Sándor igyekezett valamennyit menteni, amikor rendezését olyan irányba tolta el, és ezzel üzent a nézőnek: itt nincs semmiféle velős mondanivaló, erkölcsi tanulság, csupán annyi, amit Bujtor Istvánnal megfogalmaztattak. S ez se sok, hiszen ilyen esetek többször úgy sem fordulnak elő. Más szélhámosok „látástól vakulásig” való rászedéseiből — sajnos! — úgy is legtöbbször saját kárunkon tanulunk. Mi, nézők is. Azzal, hogy megnéztük ezt az utánérzéses tévéjátékot. (Nemesi) Szombaton kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok MM MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.25: Reform, vagy forradalom ... 9.44: A „megfújt” rizsfelfújt. Pierre Coran gyermekversei zenével. 10.05: MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok. 10.35: Zenekari muzsika. 11.30: Az elmés nemes Don Quijote de la Maneha. Mlguel de Cervantes Saa- vedra regénye folytatásokban. XXVI. rész. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 14.21: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 14.42: Arcképek a német Irodalomból. 15.10: Egy nyírségi nótafa: Bar- nuc7 Mihályné Keczán Irén. 15.25: Sirius kapitány és a Csillaglány. Fantasztikus rádiójáték. Irta és rendezte: László Endre. 16.05: Zengjen a muzsika. 17.01: A századforduló Irodalmának hetei. 17.31: Aureliano Pertile operaáriákat énekel. 17.45: A Szabó család. 19.15: Lemezmúzeum. 19.47: Verseny, vagy védelem? 20.17: Ktirthy Éva, Palcsó Sándor és Szántai Ildikó népdalokat énekel. 21.11: Ország, város. Beszélgetés az urbanisztikáról. 21.41: Évszázadok mesterművei. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rossini operáiból. Közben: 22.50: Meditáció. 23.00: A Rossini operáiból c. műsor folytatása. 23.27: Kamarazene. 0.10: Hajdú Sándor táncdalal a Bergendy-együttes előadásában. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Indulók fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.36: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiákoktól. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Vörös Kálmán népi zenekara játszik, Horváth István és a Gajd-énekegyüttes cigánydalokat énekel. 19.20: Véleményem szerint. — Nemes György írása. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: A századforduló irodalmának hetei. 21.06: A tegnap slágereiből. 22.00: Zenés játékokból. 23.15: Népi muzsika. III. MŰSOR 9.00: Lift oíf. Angol nyelv kicsiknek — nagyok segítségével. 9.15: A ploesti filharmonikus zenekar hangversenye a bukaresti rádióban. 10.13: A főszerepben Beverly Sills. — X/5. 12.47: Olasz madrigálok. 13.07: Schubert kamarazenéjéből. Közben: 14.07: A századforduló irodalmának hetei. 14.27: A Schubert kamarazenéjéből c. műsor folytatása. 15.20: Händel-müvek. 16.37: Marilyn Horné és Jósé Carreras operafelvételeiből. 17.20: Dzsesszfelvételek. 18.00: Művészlemezek. 19.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.32: Kedvesem, ha úgy gondolod ... Francia költők versei. 19.52: Zenekari muzsika. 21.40: Balogh István etnográfus portréja. 22.00: A Zürichi Tonhalle vonósnégyes játszik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Tréfás György debreceni operaénekes népdalokat ad elő. 17.15: A DAB Szolnok megyei munkájáról. Riporter: Da- locsa István. 17.30: Görög ritmusok. Melina Mercuri énekel. 17.40: Üzemi lapszemle. Diszkózene. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Kovács Kati új felvételeiből. 18.26—18.30: Jlírösszef oglaló, lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 16.40: Hírek, (f.-f.) 16.45: Csak gyerekeknek! Kis- fiim-összeállítás. 1. A schildei polgárok. NSZK bábfilmsorozat. 2. rész: Az a híres városháza. 2. Az elveszett unoka. Szovjet bábfilm. 3. Az eltévedt bolygó. Csehszlovák rajzfilm. (f.-f.) 17.40: Bevettük a várat. Dokumentumfilm az NDK pionírjairól. (f.-f.) 18.05: Reklám, (f.-f.) 18.10: Ahol a Jenyiszej ered. A Horizont Szerkesztőség műsora. 18.25: Camembert és vörös bor. Riportfilm. 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Könnyen jött örökség. Magyarul beszélő francia tévéfilm. 21.35: Panoráma. Jelenségek a világpolitikában. 22.00: Kerényi Jenő. 1908—1975. 22.25: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 20.00: Zenés nyári esték. Mozart: Szöktetés a szeráj- ból. Opera, (ism.) 21.40: Tv-híradó — 2. 22.00: Régiek rejtjelei. A pécsi körzeti stúdió műsora, (f.-f.) BUKAREST 9.00: Iskolatelevízió. 10.00: A vakmerő. Az első rész ism. 10.35: Tudományos dokumentumfilm. 15.00: Hírek. 15.05: Tv-előzetes. 16.35: Ifjúsági klub. 17.25: üttörők szünidőben. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.25: Aktualitások a mezőgazdaságban. 18.40: Folklór műsor. 19.00: Tv-színház. Huszár Sándor: Jött egy lány. 21.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: Kaland — gyermekműsor. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Aktualitások. 21.05: Minden a prémről — amerikai játékfilm. II. MŰSOR 18.00: Kis koncert. 19.00: Az ember és barátai. 20.00: Dolly Parton szórakoztatja önöket. 21.00: Huszonnégy óra. 21.10: ö — dokumentumműsor. 21.55: Költészet. MOZI Békési Bástya: Habfürdő. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Kocsubej, 4 és 7 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő I., II. rész. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A delfin napja, fél 8 órakor: A nagy álom. Gyulai Erkel: Az élet és a szerelem ideje. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A fekete rák ollójában, 6 és 8 órakor: A dal ugyana7 marad. Orosházi Partizán: Kojak Budapesten. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Kialudt tüzek fénye, 22 órakor: Zsaru történet.
