Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

1980, július 15., kedd o Mit vesz nekem a gazdi? Fotó: Martin Gábor Nemzetközi kerámiastúdiA Kecskeméten A nemzetközi kerámiasze- minárium hétfőn Kecskemé­ten, a kerámiastúdióban megkezdte tíznapos munká­ját. A résztvevők — 15 or­szág neves művészei — Schrammel Imre Munká- csy-díjas keramikus, az Ipar- művészeti Főiskola tanára vezetésével ismerkednek a stúdió műhelymunkájával, tanulmányozzák a magyar népi kerámia formaművésze­tét, a különböző égetési tech­nikákat, díszítőelemeket. GST-kiildöttség hazánkban Hétfőn Budapestre érke­zett az MHSZ NDK-beli testvérszervezetének, a GST-nek négytagú küldött­sége, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára, Kiss La­jos vezérőrnagy meghívásá­ra. A Günther Teller altá­bornagy, a GST központi vezetőségének elnöke vezet­te delegáció hatnapos ma­gyarországi tartózkodása so­rán tanulmányozza az MHSZ sokrétű tevékenységét, láto­gatást tesz egyes megyei bá- zásokon, ismerkedik hazánk­kal. A két szervezet képvise­lői megbeszélik' az MHSZ-t és a GST-t érintő kérdése­ket is. Pályázatok — sarkadiaknak A sarkadi művelődési ház két pályázatot is hirdet a nagy­község amatőr alkotóinak. Az őszi képzőművészeti világhét alkalmából „Így látom én” címmel fotókiállítást szeretnének rendezni. Az említésre érdemes fotográfiai múlttal rendelkező tele­pülés fényképészei szeptember 1-ig küldhetik be a pályá­zatra szánt, meghatározott méretű, darabszámú képeiket, amelyeknek legjobbjaiból kiállítást rendeznek a képzőmű­vészeti világhét alatt. Aki szeret festeni, rajzolni, faragni, az jelentkezzen a művelődési ház pályázatán, amely az amatőr képzőművé­szeknek szeretne bemutatkozási lehetőséget biztosítani. Bővebb felvilágosítást a közművelődési intézmény ad; a zsűrizett munkákból kiállítást rendeznek. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ! „így csinálom” ■ ■ ■ ■ j Hazánkban másfél millió háztáji gazdaság, ház körüli j kert, hétvégi telek terem zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, • bort és virágot. A kistermelésben tehát legalább háróm- ! millió ember érdekelt. A kertészkedők és a kertbarátok tevékenységük során ■ roppant sok gyakorlati tapasztalatot szereztek, értékes • szakmai fogásokat sajátítottak el. Ezek elterjesztése, köz­• kinccsé tétele jelentékeny anyagi előnnyel jár a kertész­■ kedők számára — de nem elhanyagolható az ebből szár- • ! mazó többlettermék népgazdasági értéke sem. ■ ■ • ■ : A Kertészet és Szőlészet — a magyar kertészek és • kertbarátok hetilapja — arra vállalkozott, hogy a ker- ! tészkedés közben szerzett hasznos tapasztalatokat össze­• gyűjti, rendszerezi és a lap hasábjain közreadja. A Kertészet és Szőlészet szerkesztősége (címe: Buda- j ■ pest, 1355, postafiók: 14.) várja a kertészek és a kertba- ; rátok pályázatait, amelyek' közül a legjobbakat menet ; közben vásárlási utalvánnyal díjazza és jövőre, a lap • : 30. születésnapján a legértékesebb pályázatok beküldőit ! : értékes tárgyjutalmakkal (kerti gépek, eszközök, vető- • S mag- és növényvédőszer-csomagok) jutalmazza meg. • A szerkesztőség várja a jelentkezéseket! ■ ■ ■ ■■■■■■■■■■■■■■•■■••■■•••■•■■•■•••■■■■•••■■•■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Sajtótájékoztató a szegedi ifjúsági napokról A KISZ Szeged városi bi­zottsága és az Express Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda az idén július 25-én, 26-án és 27-én, tizennegyedik al­kalommal rendezi meg a szegedi ifjúsági napokat. A háromnapos programra az ország egész területéről több mint 10 000 fiatalt várnak — ismertették' a rendező szer­vek képviselői hétfőn a KISZ városi székházában tartott sajtótájékoztatójukon. A megnyitót július 25-én az újszegedi liget szabadtéri színpadán tartják, ahol dzsessz-, népi és fúvós­együttesek adnak műsort. A dzsesszfesztivál színhelye a városi ifjúsági ház lesz. Itt többek között a Pege együttes és a svédországi Christer Boustedt quartett is fellép. Zenei, folklór és diszkó­programok lesznek1 napköz­ben a Tisza-parton, és estén­ként a nyolc üzemi, egyetemi ifjúsági klubban is. Az ifjú­sági napok idei programját az idén először gazdagítja a népművészeti tárgyak, ré­giségek és díszmadarak vá­sára. A rendezvények kö­zött lesznek éjszakai filmve­títések, politikai dalműsorok, játékos sportvetélkedők is. Országos honismereti konferencia Szombathelyen Országos honismereti kon­ferencia kezdődött hétfőn Szombathelyen, a megyei művelődési és ifjúsági köz­pontban. A harmadik orszá­gos honismereti tanácsko­zást, amelyen két napon át az ország minden részéből a mozgalom több tízezer önte­vékeny részvevőinek képvi­selői vesznek részt Horváth Miklós, a Vas megyei párt- bizottság első titkára köszön­tötte. Ezután Székely György akadémikus tartott vitaindító előadást a honismereti mun­ka eredményeiről, feladatai­ról. Bevezetőül arról szólt, hogy a mozgalom tisztázott eszmei alapon szolgálja a közművelődést, a társadalmi viszonyaink, a haza és a szű- kebb pátria jobb megisme­rését, az érzelmi-értelmi kö­tődést, munkálkodik a szo­cialista hazafiság, a szocia­lista tudat fejlesztésén. Horgászszerencse Nagy falatok jutottak Fe­hér Ferenc tatabányai hor­gász rokonainak, ismerősei­nek az asztalára vasárnap abból az óriás harcsából, amelynek kifogásához nem­csak szerencséje, hanem ere­je és türelme is volt. A hét­végi horgászaton olyan nagy hal akadt a hőerőműi hűtő­tóban a horgára, amilyenre nem is emlékeznek a kör­nyékbeliek. Az ember magas­ságú, 159 centiméter hosszú, 30 kilogrammos harcsát fél órai fárasztás után sikerült partra emelnie. Részletesen szólt arról, hogyan bővült a mozgalom alkotó jellegű, tudományse­gítő és ismeretgyarapító te­vékenysége. Ennek nyomán közreműködését egyre több közgyűjtemény, tudományág és kutatóhely igényli és be­csüli. A honismereti tevé­kenységi formák, lehetőségek olyan változatosakká, gaz­daggá váltak, hogy minden korcsoport és réteg megta­lálja benne a maga cselek­vési lehetőségét. A közgyűj­temények, a tudományos és oktatási intézmények segítsé­gével továbbfejlődött a tar­talmi munka is. Az utóbbi években a korábbinál na­gyobb teret kapott a közel­múlt és a jelen tanulmányo­zása, a munkásosztály élet­módjának, a szövetkezetek, az üzemek, szakmák törté­netének kutatása. A mozga­lom nemzetiségi politikánk megvalósulásának is fontos színtere. A feladatokról szólva hang­súlyozta, hogy még szerve­zettebbé kell tenni a hely- történeti kutatómunkát, job­ban együtt kell működni a kutató intézményekkel. Az előadást felszólalások követték, majd a konferen­cia első napja a szombathe­lyi Ungaresca táncegyüttes műsorával fejeződött be. Kedden felszólalásokkal folytatják a tanácskozást, majd Székely György össze­foglalója után a konferencia résztvevői tanulmányi kirán­dulás keretében a megye jellegzetes tájegységével, az Őrséggel ismerkednek. Halálos „szAnyog-desodor” Mindnyájunk életét meg­keseríti nyaranta egy apró, jelentéktelen állat, a szú­nyog csípései. Különösen ér­vényes ez megyénkben, hi­szen a Körösök vizei való­sággal elárasztják szúnyog­gal a lakott településeket. A múlt héten újsághirdetés ad­ta a békéscsabaiak tudtára, hogy zárják be éjjel az ab­lakokat, mert szúnyogirtást végeznek. Akik mégis elfe­ledkeztek erről, azok néhány órán át érezhették azt a sa­játos szagot, amit az irtószer hagyott maga után. Az idén a szúnyogok élet- folyamatait, rajzását is le­lassította az időjárás, ezért a szokásosnál később került sor az első szúnyogirtó-ak- cióra. A megyei növényvé­delmi és agrokémiai állo­mást először a szarvasi ve­zetők kérték fel a munka elvégzésére. Június végén, július 10—11-én pedig Bé­késcsabán és Pósteleken dol­gozott a teherautóra szerelt aerosolos generátor. Ez a gép egy menetben 300 méte­res körzetben szórja szét a gázolaj és vegyszer keveré­kéből álló füstgázt, amely valósággal letaglózza az éj­szaka rajzó szúnyogokat. De nemcsak ezért van szükség az éjszakai időpontra: a la­kosság ilyenkor pihen, és nem érzi az emberre külön­ben veszélytelen szer szagát. Szakemberek szerint egy­szeri védekezés nem elég hatásos, hiszen 7—10 nap alatt kifejlődik a kellemet­len vérszívó következő nem­zedéke, és újra kell kezdeni a vegyszerezést. A KÖJÁL szakemberei figyelik, meny­nyire szaporodtak el a szú­nyogok és ettől függően ren­delik meg a szolgáltatást a növényvédő állomástól. Leg­közelebb ezen a héten, Gyu­lán kapják meg a halálos „desodort” a szúnyogok, és szaporodásuktól függően to­vábbi 3—4 alkalommal irtják őket a megye nagyobb tele­pülésein. —m. szabó— Vezérig eszmél az ifjúságnak! □ világnézet a- világ egészére vonatkozó személyes nézetek, eszmék, fogalmak, képzetek rendszere — tanítja a filo­zófia. Más szóval a világné­zet az emberi lét, a társa­dalmi cselekvés tudatos vagy ösztönös vezérlő eszméje, melynek létrejöttében és fej­lődésében az egyén osztály­helyzetének, illetve a min­dennapi társadalmi élmé­nyeknek befolyásoló, sőt meghatározó szerepük van. Minden felnőtt embernek van — többnyire jól kitapintha­tó. ám eltérő fejlettségű — kialakult világnézete; az if­júságé viszont fejlődőben van. Egyetlen társadalmi rend­szer számára sem közömbös, nekünk sem az, hogy milyen — idealista vagy materialis­ta — világnézetet tesz ma­gáévá a fiatalság. Arra a kér­désre, hogy milyen legyen napjaink magyar ifjúságá­nak világnézete, röviden azt válaszolhatjuk: legyen tudo­mányos. Ez némi leegyszerű­sítéssel nem jelent mást, mint a marxista—leninista filozófia elsajátítását. Csak hát a világnézeti ne­velés százszor nehezebb fel­adat az ismeretközvetítésnél, mivel az élet mindig bonyo­lultabb, mint a valóságot könyvekbe foglaló elméletek. Következésképpen nem ele­gendő a fiatalokkal leckesze- rűen elsajátíttatni a marxiz­mus eszmerendszerét. Hogy miért? Egyrészt számolnunk kell azzal, hogy a gondolko­dás mindig késve követi — és nem is automatikusan — a társadalmi létben bekövet­kezett változásokat, más­részt a környezet, a család, a hagyományok, a különböző ideológiai és magatartásbeli hatások is akadályaivá vál­hatnak a tudományos világ­nézet kialakulásának. Hadd emlékeztessünk egy alapvető pedagógiai igazság­ra! A nevelés egységes fo­lyamat — akár intézményes iskolai keretek között folyik, akár az ösztönös társadalmi hatások összességét értjük rajta —;, ennélfogva az em­berformálás területei nincse­nek körülárkolva. Az is sa­játos vonása a nevelésnek, hogy a világnézet fejlesztése a pedagógiai feladatok rang­sorában mindig előkelő he­lyen áll, az általános iskolá­ban éppen úgy, mint a felső­fokú oktatásban. Végered­ményben mindenfajta képzé­si feladat a világnézeti ne­velés erővonalainak mentén rendeződik el. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen a fő cél itt is, ott is ugyanaz: ak­tív, közösségi életet élő, szakmailag jól képzett fia­talokat nevelni a társada­lomnak. Természetszerűleg minden életkorban, minden iskolafo­kozaton mások a tennivalók, de a cél mindig egy: úgy ne­velni az ifjúságot, hogy leg­jobb tudása szerint vegyen részt a termelőmunkában és a közéletben. Ennélfogva a világnézeti nevelés állandó­an időszerű teendő, melynek tartalma megegyezik Kádár Jánosnak a párt XII. kong­resszusán elhangzott szavai­val: „Vezérlő eszmét, élet­célt kell adni az ifjúságnak. De annál nemesebb célt, mint a szocializmus, nem tu­dunk ajánlani.” Roppant izgalmas kérdés, hogy a fiatalok miként te­kintenek az általunk java­solt útra, avagy milyen is a mai ifjúság. Napjaink ifjú­ságát mindenekelőtt az jel­lemzi, hogy kortársa akar lenni korunknak, alaposan tájékozott, cselekvő résztve­vője a mindennapoknak. E nemzedék világnézeti arcú-., laténak lényeges vonásait és problémáit korunk társadal­mának dinamikus változásai, a társadalmi, ideológiai har­cok és konfliktusok tartalma és formái határozzák meg. A magántulajdonon alapuló társadalmi rendszerek min­den formáját történelmileg túlhaladottnak tartják és el­ítélik. Alapvető kérdésekben gondolkodásukat a szocializ­mus eszmevilága uralja; cse­lekvő és felelősségteljes vi­szonyt igyekeznek kiépíteni a szocialista társadalmi rend­hez, és élesen reagálnak az általuk negatívnak ítélt je­lenségekre. Nem kevés vitá­ra ad okot fiataljaink köré­ben a falu világának gyöke­res átalakulása, a munkás- osztály átrétegződése, vala­mint az osztályharc nemzet­közi küzdőterén lezajló ese­mények magyarázata. A világnézeti nevelés ne­hézségei valamilyen módon mind-mind összefüggenek a hétköznapi tudattal is. Az életmód, a köznapi élet mil­liónyi ingere formálja az emberek tudatát — szemé­lyes indítékait, törekvéseiket, értékrendjüket. Fiataljaink világnézeti állásfoglalását ma különböző hatásfokkal befo­lyásolja a nacionalizmus, a kozmopolitizmus és a kispol­gári konzum életforma kul­tusza is. Mindig akadnak olyan fia­talok, akik a felnőttek rossz példáját követve a könnyű pénzszerzés, a könnyű élet­vitel vonzásába kerülnek, és nem tűznek maguk elé iga­zi célokat. Hatásuk romboló a társaikra. Ezért az iskolá­nak, az ifjúsági szervezetek­nek, a szülőknek — tehát mindenkinek — arra kell tö­rekednie, hogy az élet értel­méről és céljáról alkotott közfelfogás középpontjában ne az olcsó siker, ne az ügyeskedéssel és elvtelen al­kalmazkodással elért érvé­nyesülés, hanem az értelmes munkával elérhető emberi boldogság álljon. Kevesebb lesz a gondunk, ha mind több felnőtt az olyan személyiség- vonásokat értékeli majd nagyra, mint az igazságos­ság, a műveltség, a harcos kiállás, a közösség érdekei­ért való küzdeni tudás. E lsőrendően fontos a személyes élmények, a lelkesítő társadal­mi példák szerepe fiatalja­ink világnézetének alakítá­sában. Ez természetesen ko­rántsem jelenti azt, hogy a szervezett — iskolai vagy azon kívüli —, tudatos ideo­lógiai ráhatás fölösleges vol­na. Az iskolának, a család­nak, a munkahelynek egy­aránt megvannak az idevágó feladatai. Hogy az ifjúság az iskolai tanulmányok befeje­zése után egyenes életpályán haladhasson, hogy világnéze­tük alapja a szocialista tár­sadalmi tevékenységre moti­váló marxi eszme legyen, vi­lágnézeti meggyőződésük ér­telmes cselekvésben öltsön testet, ebben minden felnőtt­nek van tennivalója és nem is kevés. P. Kovács Imre E Életmentők kitüntetése Életmentőket tüntett ki a Minisztertanács bátor maga­tartásukért, a bajba jutottak­nak nyújtott segítségért. Ker­tész Tibor budapesti nyugdí­jas múlt év szeptember 9- én Szigetszentmártonnál ki­mentett a ráckevei Dunából egy ötéves kisfiút, Szatmári Ferenc budapesti gépkocsi- vezető és Gáspár Lajos érdi nyugdíjas ez év május 24-én Érden, a Bem téri óvoda szennyvízderítőjébe esett 7 éves kislány életét mentette meg. Králik Sándor tápió- bicskei nehézgépkezelő egy ötéves kisfiút mentett ki má­jus 17-én a kertszomszédjuk udvarán levő kútból. Az életmentő emlékérme­ket a Minisztertanács nevé­ben Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke hétfőn adta át a kitüntetetteknek.

Next

/
Thumbnails
Contents