Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

1980. július 13., vasárnap o Hatásos helyeltesítőszer Nem elég megtermelni, meg is kell óvni a takarmányt; — ez az örvendetesen terjedő törekvés vezeti azokat a me­zőgazdasági szakembereket, akik a betakarított termés tartósításával foglalkoznak. .Közéjük tartozik a Füzes­gyarmati Lucernatermesztési Rendszer szakgárdája, amely jelenleg egy új lucematartósí- tó szer meghonosításán fára­dozik. A rendszer taggazda­ságai korábban is használtak ilyen hatású szert, az azon­ban nagyon drága volt, nem tudta mindenki megfizetni. Ezért megvásárolták egy magyar szabadalom gyártá­si jogát, amelynek előállítá­sa és a vele való kezelés csak egynegyedébe kerül az angol ADDH BP szemek. Az új lucematartósító előnye, hogy olcsó, hatásfoka leg­alább olyan jó, mint az an­golé és a hagyományos 20— 25 százalékos nedvességtar­talom helyett már 30—35 százalék vizet tartalmazó lu­cernából is készíthető vele széna. Ez pedig lehetővé te­szi a minél gyorsabb beta­karítást, ami egyben további veszteségcsökkenést jelent. Az új vegyszerhez új szé­nakészítési eljárást is kidol­goztak a rendszer szakembe­rei. Jelenleg megyénk több községében már eszerint ké­szítik a szénát, kísérleti jel­leggel. Többek között Füzes­gyarmaton, a Vörös Csillag Tsz-ben, a gyomai Alkot­mányban, a szeghalmi Sárré­ti Tsz-ben. Az érdeklődő me­zőgazdák augusztusban szak­mai bemutatón ismerhetik meg az új, költség- és munkatakarékos eljárást. —m. szabó— Készletgazdálkodás Napjainkban sok szó esik az ésszerű gazdálkodásról, a korszerű munkaszervezésről. Okkal vetődik fel az a kér­dés is, hogy a vállalatok, a szövetkezetek a szállítási szerződésekkel hogyan tud­ják biztosítani a termelés­hez szükséges anyagot. A bé­késcsabai Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban többek között erre keresett választ a megyeszékhely szőrme- és kézműipari vál­lalatánál, a RUTEX textil- ruházati, valamint a bútor­ipari szövetkezetben, meg a Mezőberényi Faipari Szö­vetkezetben. A termeléshez szükséges éves anyagszükségletet fel­mérés alapján állapítják meg. A szállító vállalatok ugyanakkor a megelőző év­ben igénybejelentést kérnek a termelőktől, melyet nem kezelnek megrendelésként, s azt nem is igazolják vissza, A havi ütemezéstől is gyak­ran eltérnek. Az ütemes szállítást a szövetkezetek a jó személyes kapcsolatok alapján tudják elérni. A fa­ipari társulás megrendelő- lapján havi bontásra nincs is rovat. A szövetkezetek és a vállalatok az alapanyag­szükségletüknek mintegy 80—90 százalékát szerződés­sel biztosítják. A hiányzó mennyiséget pótrendeléssel, más forrásból, esetenként a kiskereskedelemtől szerzik be. A szállítás késése miatt két szövetkezetnél a terme­lést át kellet szervezni. Az ütemtelenség következtében az egyes időszakok árbevé­telében is nagy eltérések vannak. A szállítási szerző­désekről minden egységnél vezetnek valamiféle nyilván­tartást, de ez sehol sem tar­talmazza az ellenszolgáltatás összegét, sem a teljesítés határidejét. Az is ritkán for­dul elő, hogy szerződéssze­gésből a kötbért érvényesí­tették volna a szállítóval szemben. A megrendelők többsége nem is tartja cél­szerűnek, mert ahogy a népi ellenőrök elmondták, csak a beszerzési gondokat növelték volna. Minőségi reklamáció is ritkán fordul elő, csak olyan hiba esetén, melyet műszer nélkül is meg lehet állapítani. A szőrme- és kéz­műipari vállalat, valamint a RUTEX kivételével szinte mindenhol hiányoznak azok a műszerek, melyek a minő­ség elbírálásához feltétlenül szükségesek. A népi ellenőrök a vizs­gálat összegezésekor több javaslatot tettek a készlet- gazdálkodás javítására. Uj sportszerek a Starttól A békési Start Sportszer- gyártó és Fémipari Szövet­kezet csaknem 500-féle ter­méket gyárt. Ez így első hallásra túlságosan soknak tűnik, de figyelembe kell venni az értékeléskor, hogy ezek nagy része sportcikk. Ezekből a különféle igények­nek és szabályoknak megfe­lelően nagyon sokféle kell. Sportszergyártó tevékeny­ségük eddigi legnagyobb si­kere, hogy termékeik elju­tottak a moszkvai olimpiá­ra. Az elmúlt évben 3 mil­lió forint értékű sportszert indítottak útnak Moszkvába, főleg edzőtermi berendezé­sekből. Természetesen a ver­senysporthoz szükséges jó­val igényesebb termékek gyártására is felkészült a szövetkezet, és a jövőben szeretnének ezekből is na­gyobb mennyiséget exportál­ni. A már bevált termékek továbbfejlesztése és az újak kialakítása állandó munka a szövetkezetben. Készülnek a különféle bordásfalak, tornapadok. futógátak és fémből gyártott raagasugró- állványok szériagyártására. A vízi sporthoz alumínium­ból evezőlapátot készítenek, és nem hiányzik gyártási programjukból a különféle sportjátékok széles választé­ka sem. Csirke helyett liba így határoztak az oroshá­zi Dózsa Termelőszövetkezet vezetői a múlt évben, ami­kor látták, hogy a húscsir­ke jövedelmezősége számuk­ra kedvezőtlenül alakul. Ak­kor közei 14 ezer liba hiz­lalásába fogtak, jelenleg 36 ezerből nevelnek pecsenye- és árulibát. A hús mellett a tollat is hasznosítják, mert ennek most nagyon kedvező a világpiaci ára. A napok­ban fejezte be egy faluról falura vándorló munkabri­gád a libák második tépését. A tervek szerint még egy­szer megtépik az állatokat, s így közel 1 milliós árbevé­telt hoz a toll a szövetkezet­nek. Jövőre tovább bővítik az állományt és növelik a toli­ból származó bevételt, hi­szen a tsz területén levő vízfelületek kétszer ennyi li­bát is el tudnak tartani, s igazán szép fehér toll csak a vízen nevelt libától várható. Vasutasok a műhelycsarnokban A brigádvezető Már nem ázik, fázik és nem gyötri a forrón tűző nap sem a békéscsabai vasútállo­más vontatási telepének a 15 tagú Sallai Imre kocsija­vító, karbantartó szocialista brigádját. A hatalmas mű­helycsarnok, amely fél éve készült el, megvédi az em­bereket az időjárás viszon­tagságaitól. Több mint két évtizedig azonban a szabad­ban dolgoztak, évről évre teljesítve a tervüket. Köz­ben Horváth János asztalos, a brigád vezetője főiskolát végzett, négyen érettségiztek. Jelenleg ketten a gépipari szakközépiskola előkészítő tanfolyamára járnak. Azt is érdemes tudni, hogy köz- művelődési vetélkedőn a bri­gád öt éve a legjobbak kö­zött szerepel. S még valami: komolyabb baleset egyszer sem fordult elő. A brigád a munkájával és a magatartásával évről évre kiérdemelte a szocialista cí­met. Négyszer szerezte meg Feszített évet kezdett ja­nuárban a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Az idei esztendő az ötödik öt­éves terv utolsó éve, amikor is az átlagosnál több a be­fejező munka. Mindez egy­ben nagyobb megterhelést is jelent a vállalat amúgy is szűkös szak- és szerelőipari gárdájának, ráadásul a be­fejező munkák kevésbé ter­melékenyek és látványosak a külső szemlélődő számára. — Hogyan zárták az esz­tendő első felét? — kerestük fel Korek Ferencet, az épí­tőipari vállalat igazgatóját. — Az első félévben fel­adatainkat időarányosan tel­az ezüst-, ötször az arany­koszorús jelvényt. Egyszer a MÁV Kiváló Brigádja lett, 1975-ben pedig a Szakma Ki­váló Brigádja címmel együtt kongresszusi oklevelet is kapott. A Sallai brigádban laka­tosok, kovácsok, asztalosok dolgoznak. Van két betaní­tott munkás is. Huszonegy év alatt ketten meghaltak, öten nyugdíjba mentek. Közben két fiatalt felvettek a brigádba. Az idén eddig a tervet — ami az új körülményeknek megfelelően magasabb az előző évieknél — napra ké­szen teljesítik. Dávid Ven­del lakatos, aki a brigád egyik alapító tagja, meg is jegyzi: — Ilyen helyen jobb a munkakedv. Azt is tudjuk, hogy mi a cél, és negyed­évenként van prémium... Ha van. Könyves Mihály betanított munkás közbeszól: — Azért mégis majdnem egyformán kapunk, bár az időseknek jobban kell haj­taniuk. Többletvállalásuk: a fiatalokat bevezetik a mun­kába, hogy majd ők is bri­gádtagok lehessenek. — Igen, jobban kellene differenciálni — folytatja Szénáczki György lakatos, és mások is egyetértenek vele. Az erkölcsi megbecsülés azonban nem hiányzik. Ez abban mutatkozik me.g első­sorban, hogy a vezetők mer­nek rájuk bízni nehéz fel­adatokat, és minden lénye­ges kérdésben véleményt, ja­vaslatot kérnek tőlük. — Egyszer például — em­lékszik vissza Dávid Vendel —, amikor még villamos­targoncával szállítottuk, és emberi erővel emeltük az esztergapadhoz a vagonok 10 mázsás kerekeit, no meg rossz volt az út is, javasol­tuk Fülöp Imrének, a mű­szaki üzemfőn ök-helyettes­nek, hogy Diesel-motoros targoncát állítsanak üzembe. Meg is kaptuk a Dieselt, s jesítettük, az éves tervezett 800 millió forintos termelési érték 47—48 százalékát va­lósítottuk meg. Több kisebb létesítmény mellett átad­tunk egyebek között 336 la­kást, melyből Gyulán 220-at építettünk. A lakásprogram mellett az idén befejezésre kerülő egyéb létesítmények építése is a program szerint halad. A bé­késcsabai kórháznál az el­múlt év végén jelentkező le­maradásunkat behoztuk, s szeretnénk a tervezettnél ko­rábban, szakaszosan átadni a belső technológiai szerelése­ket. A közeljövőben befejez­zük Gyulán a Ganz Relé­azóta nem kell időnként 8— 10 embert elvonni a munká­tól. üt <iV Az egymás iránti megbe­csülésnek is számos meg nyilvánulása van. Az példá­ul egészen természetes, hogy semmiféle hangoskodás nincs. Vitázni csak érvekkel lehet. A jó javaslatokat pedig nemcsak meghallgatják, ha­nem hasznosítják is. Le­gyen minél eredményesebb a munka! Mert tudják, hogy nem csupán a jobb kereset lehetőségét, hanem a fejlesz­tés, a további korszerűsítés anyagi alapjait is meg kell teremteni. Horváth János erről a kér­désről így beszél: — Kell futódaru, tolópad, süllyesztő és 80 tonnás eme­lő. Tudjuk, hogy a beszer­zése attól függ, mennyi pénz áll rendelkezésre. Nos, mi arra törekszünk, hogy éssze­rű munkával mielőbb elő­teremtsük a szükséges ösz- szeget. Csizmadia János művezető ehhez hozzáfűzi: — Van bőven szállítani- való az országban, amihez képest időnként kevés a vas­úti kocsi. A gyors és kifo­gástalan minőségű javítással gyárat. Az előbbin és a bé- késcsaba kórházon kívül még az idén átadjuk a Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Válla­lat beruházását, a szarvasi vasútállomást, és befejezzük Békésen az MSZMP székhá­zának építését. — Mi várható az év’végé­ig a lakásépítésben? — Az idén Békés megyé­ben 700 lakást kell építe­nünk, melyből 336-ot már átadtunk. Ä többit december végéig, folyamatosan épít­jük, s adjuk át. Ezenkívül a fővárosban az év végéig 264 lakás befejezése hárul ránk. — Ez évtől a vállalat tech­nológiájában az arányok megváltoztak... — A lakásépítésben a pa­neles lakások aránya meg­közelíti a 70 százalékot. Ki­vitelezésünkben az utolsó, középtéglablokkos technoló­lényegében a „kocsik szá­mát gyarapítjuk”. — Havonta átlagosan hány kocsit javítanak ki a mű­helyben? — kérdezem. — Nyolcszáz—kilencszázat. A több mint 2 évtizedes múlttal rendelkező Sallai- brigád az összlétszám egy- harmadát képezi, a teljesít­ménye azonban ennél az aránynál jóval magasabb. »V A kiváló címmel és vörös vándorzászlóval kitüntetett békéscsabai üzemfőnökség vezetője Valkó Pál, aki a brigádról így nyilatkozik: — Véleményem szerint ta­valy a legtöbbet a vontatá­si telep tette a társadalom asztalára. A legelismertebb pedig ismét a Sallai Imre Szocialista Brigád munkája volt. Tudnivaló még, hogy a vontatási telep dolgozói jó szolgálatot tesznek Békés megye szállíttató vállalatai­nak, üzemeinek is, mert a kijavított kocsik nem men­nek el üresen máshová. Azo­kat itt előbb az igénylők megrakják. És köztudott, hogy a szállítás a termelési folyamat nélkülözhetetlen feltétele. Pásztor Béla giával készülő lakások sze­relése folyik, s a városok­ban, az úgynevezett-foghíjak beépítésénél az univázszer- kezetet használjuk. A jövő­ben csak panelés “és üniváz- szerkezetű lakásokat épí­tünk. A középtéglablokkos tech­nológiát kiknek adták át? — E technológiával három szövetkezet, a gyomai és a Békési Építőipari Szövetke­zet, valamint a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet la­kásépítési kapacitása korsze­rűsödött és nőtt. Az említett építőipari egységeknél a tech­nológiai váltásban segítet­tünk, egyben közösen arra törekedtünk, hogy az adott térségben ők legyenek a leg­nagyobb lakásépítők. Mind­ezekkel egy időben a panel­gyártó sorainkat is korsze­rűsítjük. — Az év első felében a vállalat létszáma csökkent. — Nem is kismértékben! A tervezett 2100 dolgozóval szemben a fizikai állomány létszáma 2000 alá csökkent. Dolgozóink közül csaknem 100-an Pakson, az atomerő­mű-építkezésen dolgoznak, ami többletterhelést jelent az itthon dolgozóknak. Lét­számgondjainkon a gépek, a célgépek enyhítenek, de van­nak szakmák, mint például a fűtésszerelő, festő-mázoló, burkoló, ahol krónikús a szakemberhiány. A megnöve­kedett géppark karbantartás sánál is létszámhiánnyal küszködünk. Vállalatunk az év első fe­lében a rárótt feladatokat teljesítette, s az év második felére kitűzőt feladatokat is szeretnénk maradéktalanul megvalósítani. A következő tervidőszak első két eszten­dejére kapacitásunk csaknem teljes egészében már-már le­kötött — mondotta befeje­zésül Korek Ferenc, a BÁÉV igazgatója. —sz— A megyeszékhelyen, a Gyulai úton is épít lakásokat az építőipari vállalat Fotó: Gál Edit Félév a BBÉV-nél Személygépkocsikkal megrakott vagon javítása Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents