Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-12 / 136. szám
1980. június 12., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Gyulán, a legutóbbi nagy esőzések idején a város mélyen fekvő utcáit gyorsan ellepte a belvíz, amely sok helyütt a házakat is veszélyeztette. A városban a szivattyúkat azonnal munkába állították Fotó: Béla Ottó Válaszolnak az illetékesek Menetrend hiánynsságnkkal Gyuláról dr. Mucsi Imre írt arról, hogy mennyire hiányos az új autóbusz-menetrend. Mivel gyakran utazik Gyuláról Békéscsabára és vissza, ezért 15 forintért megvásárolta. Ügy gondolta, ezzel jó szolgálatait tett a lakosság részére a Volán 8. sz. Vállalat. Csak akkor érzett csalódást, amikor a gyulai autóbusz-pályaudvaron kitett táblán az időpontok nem mindig egyeztek a menetrendben levővel. Megszámolta, piros-kék tintával táblázatot készített. A statisztika szomorú: az eltérés 18 esetben fordult elő. Vagy az indulási idő más, vagy a jelzés nem pontos, hétköznap, ünnepnap stb. közlekedik a járat. Javasolja, adjanak ki új menetrendet és cseréljék be térítésmentesen a megvásároltakat. Mivel Békéscsabáról, Orosházáról, Szarvasról és más helyiségből kaptunk hasonló jelzést, várjuk a Volán válaszát: mit kívánnak tenni menetrendügyben? Szerkesztői Szenetek Sziklay Elemér, Gyula, Kuznyeck ltp. 3. IV/14, és egy kunágotai olvasó: a Szerkesszen velünk rovathoz írt leveleiket megkaptuk. Mivel észrevételeik közérdekűek, általában autóbusz-vezetők, kalauzok jó és kevésbé megfelelő magatartásáról szólnak, kivizsgálás céljából továbbítottuk a Volán 8. sz. Vállalathoz. A vizsgálat eredményét lapunk hasábjain közöljük majd. * * * Ottlakán Péterné, Elek: rovatunkhoz írt panaszlevelét megkaptuk. A gyulai GELKA-szervizben ígéretet kaptunk arra, hogy azonnal intézkednek. Reméljük, mire e sorok napvilágot látnak, problémája megoldódott. * * * Gerendásról irt egy régi olvasónk arról, hogy három tüzelőutalványa van, de nem tudja beváltani, mert mint közölték vele, az akció lejárt. A kisnyugdíjasok érdekében írt: velük mi lesz. Megkérdeztük az illetékeseket. Ez egy országos keret, a dátumot is központilag határozzák meg. A szelvények beválthatók szeptember 30- ig, de már teljes áron. A helyi telepvezető előre nem fogadhat el utalványt, snem rajta múlott: mikor mennyi szén vagy brikett érkezet. Tóth Imréné, Szeghalom, Üjtelep, IV., 10. sz. alatti lakos azzal a panasszal fordult a Szerkesszen velünk rovathoz, hogy Szabó Imré- ék, Szeghalom, Újtelep, TV. u. 11. szám alatti lakosok évek óta ötszáz—hatszáz libát tartanak. Ezeket az udvarban bezárva tartják, el lehet képzelni a bűzt, amit árasztanak. Éjszakánként pedig nem lehet aludni a libák gágogásától. Levélírónk szerint a környék lakóira egészségügyileg ártalmas ez a nagy mennyiségű libatartás. Tavaly kérve kérték Szabóékat, hogy ne hozzanak ki ennyi libát, erre fel az idén Í150-et rendeltek. Nyáron nem lehet nyitott ablaknál pihenni. Esőben a sarat, száraz időben a port verik fel a libáik. Tavaly a KÖJÁL háromezer forintra büntette a családot, de így is megéri nekik a bevétel. Ugyanebben az utcában Mohácsi Lajos családja 500 libát tart. * * * A IV. utca megnyugtatására a szeghalmi Nagyközségi Tanács az ügyet megvizsgálta. Megállapítást nyert, hogy Szabó Imréné a valóságban 1200 négy- és hathetes libát tart, Mohácsiné pedig 64-et. De mindketten megtartják a közegészségügyi feltételeket. Az udvaron rendszeres a trágyaeltakarítás, az állatok tisztán tartása megoldott, közterületet nem szennyeznek sem a gyalogjárdán, sem a közkifolyó környékén. Libatartásból szármáz^ közegészségügyi ártalom nem áll fenn. A tanácsrendelet nem korlátozza a baromfitartás nagyságát, csupán a közegészség- ügyi feltételeket írja elő. A zajártalom csak a mielőbbi értékesítéssel szüntethető meg. De a libák szerződéssel, meghatározott időben értékesíthetők, ráadásul a faluszéli legelő — ahol jóformán ingyen állítanak elő húst a népgazdaság javára — a' libatartóktól mindössze 200 méternyire van. A libatartás beszüntetése indokolatlan. Szóvá tesszük Sokszor írtunk már arról, hogy mennyi drága kenyér megy pocsékba hazánkban. Valamikor — amikor a sze- génypar.aszt családok jóllakni sem tudtak, és hónapokon át nem láttak fehér kenyeret — arról álmodtak: csak egyszer jóllakni a foszlós bé- lű búzakenyérből. Manapság az természetes, hogy a másnapos kenyér már „öreg”, nem kell senkinek. Vincze Ernőné, Békéscsaba, Gyár u. 25.: panaszlevelében azt kérdezi rovatunktól, hogy ki a felelős a lakásbiztosítási díj befizetésének elmaradásáért. 1969-ben építési kölcsönt vett fel az OTP- től, ami 1980 első negyedévében járt volna le a papírok szerint. Ebben az időben természetesen az OTP fizette a lakásbiztosítási díjat is. A részletfizetést azonban 1979. szeptember 30-ig teljesítette, s erről csak 1980 januárjában szerzett tudomást, amikor személyesen benn járt az OTP-néí. Levélírónk úgy tudta, hogy 1980 április 1-én telik le az OTP-kölcsön és az állami biztosítási díj fizetése. Vele senki semmiféle más elképzelést nem közölt. így történt, hogy amikor 1980 márciusában tűz ütött ki a lakásban, és kereste volna a kártérítést, kiderült, hogy hónapok óta nincs rendezve a biztosítása. Kérésünkre az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága az ügyet megvizsgálta. Kiderült, hogy panaszosunk csak 1979. szeptember 30-ig rendelkezett lakásbiztosítással. Mivel az OTP- kölcsöne kiegyenlítődött menet közben, az Állami Biztosítónak fizetett biztosítási díja automatikusan megszűnt. Egészséges környezetben szeretnénk élni Az Állami Biztosító megbízottja időközben tájékoztatta az ügyfelet, hogy kérjen az OTP-től igazolást a kölcsön kiegészítéséről, és ez esetben a biztosítási díj tovább fizethető. Olvasónk ezt az igazolást nem szerezte be, és-nem is kötött újabb biztosítást. A három hónap díjfizetés nélküli kockázatvállalás azonban lejárt, nem volt lehetőség az elmaradt díj pótlására. A tűzeset bekövetkezte után — 1980. március 28. után — már hiába próbálkozott az ügyfél a biztosítás befizetésével. Tanulság: saját érdekünkben időben nézzünk utána, I mikor jár le a biztosításunk, és mikortól kell saját ma- j gunknak fizetni a díjat... Sok kenyér megy veszendő- j be. Szerkesztőségünket írásban és szóban többen felkeresték azzal az ésszerű ja- I vaslattal: nem lehetne-e a j sörösüvegekhez hasonlóan a kenyérdarabokat is beváltani valahol. Jön ,a jó meleg nyár, a vakáció, a gyerekek I egy-egy fagyiért, / üdítőért szívesen elvinnék az össze- | gyűjtött kenyérmaradékot a kijelölt helyre. Érdemes lenne ezen el- | gondolkozni... I Megyeszerte panaszkodnak a lovakkal fuvarozók, hogy nem tudják patkoltatni a lovakat. Az öreg mesterek lassan letűnnek a porondról, a fiatalok pedig nem szívesen vállalják ezt a nehéz, olykor kockázatot jelentő munkát. Pedig köztudomású, hogy takarmányszállításra, a földutakkal rendelkező mellékutcákba a tüzelő és a háztáji termés hazaszállításában bizony nélkülözhetetlenek a lófogatok. A kamuti Béke Tsz-ben megoldották a patkolási problémát, de a termelőszövetkezet kovácsa Bt is csak a szövetkezet lovainak ellátására vállalkozhat Orosházáról Fehérvári An- talné terjedelmes levélben számol be arról, hogy a Szőlők néven ismert környék utcáiban is egészséges környezetben szeretnének élni az emberek. Különösen a Budai Antal, a Horváth, a Páva és a Jászai utcában sok a kutya, szabadon járkálnak, sokat piszkítanak nemesük a járdán, hanem az ivóvízkutak környékén is. Arról írem is szólva, hogy veszélyeztetik a kisgyermekek és az öregek közlekedését. Erősen szennyezi a környezetet a sok trágya és a háztájiban folyó permetezés is. Sokan az utcára hordják a trágyát, egyesek letakarják, mások nem, és főleg meleg időben bűzlik. Az utcák beépítése itt-ott foghíjas: a termelőszövetkezet tulajdonában van még egy-egy parcella, amit bérbe ad. Nos, ide is állandóan szórják a trágyát a bérlők, hordja a szél a bűzt. Javasolja, hogy a házak közötti parcellákat inkább házépítésre kellene értékesíteni. A lakóknak pedig tekintettel kellene lenni egymásra, és csendes, szélmentes időben permetezni, akkor nem hullana az emberek szemébe a méreg. Szóvá teszi levélírónk azt is, hogy a járdán sok a kerékpározás, motorkerékpározás. Igaz, hogy földút van az utcákban, erősen esős, sáros időben nemigen lehet az út közepén közlekedni, de sokan száraz időben is a kényelmesebb járdát választják. Ezzel nagyon megnehezítik a gyalogosok közlekedését, holott a járda a gyalogosoké elsősorban, ősz időben még a háztáji termés egy részét is a járdán hordják haza. A tanácsi szervektől szigorúbb ellenőrzést kér olvasónk. Fotó: Gál Edit MIT MOND A JOGSZABÁLY? K. I-né, Békés: Ha a tanácsi bérlakáshoz juttatott fiatal házaspár által vállalt gyermek az előírt határidőben nem születik meg, de a házastársak a határidő lejárta után 30 napon belül rendelőintézeti vagy körzeti orvos által kiállított bizonyítvánnyal igazolják, hogy a feleség a határidő letelte napján már terhes volt, akkor a határidőt a terhesség időszakára meg kell hosz- szabbítani. A térítési kötelezettséget akkor törlik, ha a gyermek születését az előírtnak megfelelően igazolják. Sebestyén István, Gyula: Nem tévedésről van szó. Az ingatlan adás-vételéből, cseréjéből és az ajándékozásból származó jövedelem után is adót kell fizetni. Korábban valóban nem volt ilyen előírás. A változásnak több oka van. Az utóbbi években nagyon föllendült az ingatlanforgalom. . Emelkedtek, mégpedig számottevően az ingatlanárak. Ez a körülmény sokaknak módot adott arra, hogy az államtól, vagy egyéb úton olcsón szerzett ingatlanukat viszonylag rövid időn belül magas áron értékesítsék. Szükségessé vált a jelentkező spekuláció megakadályozása. Ugyanakkor az előírások alkalmazása során arra is ügyelni kell, hogy ne érje hátrány, vagy igazságtalanság azokat, akiket az ingatlan átruházásában tisztességes, vagy társadalmilag kívánatos célok vezérelnek. Ezzel függ össze, hogy az adó megállapítása többféle tényező figyelembevételével történik. Adóköteles a nem öröklés, hanem egyéb módon — vétellel, cserével, ajándékozás útján, ráépítéssel — szerzett föld, vagy házingatlannak a szerzéstől számított 10 éven belül, továbbá a 200 négyszögölt meg nem haladó beépítetlen földterületnek a szerzéstől számított 5 éven belül értékkülönbözettel történő eladásából, cseréjéből származó jövedelem. Adókötelezettség alá esik az a jövedelem is, amely az üdülőövezetben zártkertből belterületbe vont ingatlannak az átminősítésétől számított 10 éven belüli értékkülönbözettel történő adásvételéből, avagy cseréjéből származik. Az adókötelezettség megállapításának alapja az az értékkülönbözet, amely a szerzéskori forgalmi érték és az elidegenítéskori forgalmi érték között fennáll. Ingatlancsere esetén az adóköteles jövedelem megállapításánál a cserébe adott ingatlan szerződéskori és a cserébe kapott ingatlannak a csere időpontjában levő forgalmi értékének egybevetéséből kell kiindulni. Eszerint mindkét csereingatlan értékkülönbözetének kiszámításánál a cserébe kapott ingatlan csereidőpontja szerinti forgalmi értékből kell levonni a cserébe adott ingatlan szerzéskori forgalmi értékét. Adóköteles jövedelmet azonban csak a plusz értékkülönbözet esetén szabad megállapítani. Ha az értékkülönbözet mínusz előjelű, adóköteles jövedelem megállapításának nincs helye. Ahhoz, hogy az értékkülönbözeti jövedelemadó megállapítható legyen, ismerni kell az átruházásra kerülő ingatlan forgalmi értékét. A forgalmi érték megállapítása a szerződésben foglalt értéktől függetlenül az ingatlan mindenkori tényleges forgalmi értéke alapján történik. Nem lehet ennél a kérdésnél irányadó a szerződésben kikötött ár vagy meghatározott érték. Dr. Serédi János VISSZHANG Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke a környezetvédelmi világnap alkalmából írt lapunkban. Erre reagált többek között Sz. J. csanádapácai régi olvasónk. „ ... Már több éve figyelem a Békéscsaba—Csa- nádapáca közötti útvonalon egy-egy szakaszon a nyárfák kivágását. Az elmúlt évben Csabaszabadinál, jelenleg pedig Csanádapáca határában irtják az útszéli fákat. Ezzel két okból nem tudok egyetérteni: egyrészt a szép fasort tönkreteszik, másrészt a fűben megbúvó 20—30 centiméteres tüskök balesetve- szélyesebbek, mint az élő és jól látható fák. A témához kapcsolódik Gyulavári Pálnak a környezetvédelemről írt cikke' „ ... Szép útmenti fáinkat, növényi ritkaságainkat indokolatlanul irtjuk, mikor fákból, erdőkből úgyis kevés van megyénkben.” Éppen ezért az utak fásítása elsőrendű feladat volna, mivel itt újabb termőterületet nem kell igénybe venni. ......Szerintem jelenleg n agyobb szükség lenne a levegőt tisztító fákra, mint a kivágott fákból készülő tek- nőkre és fakanalakra...” * * * „Felpattanó kövek” címmel 1980. május 29-i számunkban közölt írásra a KPM Közúti Igazgatóság Békés megyei vezetői reagáltak. ......A felületi bevonás — m int az útfenntartási technológiák egyike — igen lényeges művelet. A javított és letisztított makadám utakon ‘ forró kötőanyagot pemSetez- nek, majd egyenletesen, közel egyforma szemnagyságú kőzúzalékkal beszórják. ,a kötőanyagba behengerlik. Akkor alkalmazzuk, ha az útburkolaton ,a felületi repe- dezettség 10 százaléknál nagyobb. Ez állagmegóvást, biztonságosabb közlekedést jelent...” A technológia sajátossága, hogy a felpergő kövek kellemetlen következményekkel járnak, amit csak sebesség- korlátozással lehet csökkenteni. Erre ott találni a megfelelő KRESZ-táblát... * * * „ ... A bolti szarkákról, az okozott károkról” hallgatom a rádió előadását — írja többek között Nagy Sándor Bélmegyerről. — Hitetlenül néztem a boltvezetőre, amikor indokolta a bolt előtti sorbaállást: nem engedhet be egyszerre több vevőt, mert nem tudják ellenőrizni a nagy tömegben a lopást... Amikor megtudtam, hogy a helyettesével együtt nemrég 10—10 ezer forintot fizettek be a bolti lopások miatt. már nem csodálkoztam. „Csak véletlen volt, hogy a saját bevásárlószatyrába tette egyik vevő az 58 forintos csomag kávét. Ki akarta fizetni az ártatlanja, de nem tudta, hogyan hozza helyre a hibát, mivel a bolti kosár helyett saját csomagjába tette... Egyik kislány csokoládét lop, az anya rimánkodik, nehogy az iskolában megtudják, mindent megtérít. Csakhogy másnap az anya bukik le lopáson... No és mi van akkor, ha megfognak valakit, de titokban kell tartani bizonyos okok miatt?...” * * * „Csótány a hűtőszekrényben” címen 1980. május 29-i számunkban megjelent írásra a békéscsabai Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet vezetősége reagált. Gur- csó András békési lakos panaszával kapcsolatban az alábbiakat közöljük: a gépet vélt panaszok miatt szállítottuk be, a szövetkezetnél csak a próbajáratása történt. Az ilyen gépek javítására szövetkezetünkben csempé- zett műhelycsarnok áll rendelkezésre. itt működött az említett, hűtőszekrény is. Innen a gépkocsira került, amely a tulajdonoshoz szállította ... Ha ,a megrendelő nem a Békés megyei Népújsághoz, hanem közvetlenül hozzánk fordul panaszával, megmutattuk volna neki a csótánymentes csarnokot. De ezek- után is készséggel állunk rendelkezésére. Ha a gépkocsiról egy-két bogár mégis bekerült ,a hűtőszekrénybe, ezért a megrendelőnk szíves elnézését kérjük...”
