Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

1980. Június 12., csütörtök o Második félév: NEB-vizsgálat az áruellátásrél Kisdobos- és útlöröavatás Tegnap, június 11-én tar­tották első féléves értekez­letüket Békéscsabán, az SZMT-székházban a megye szakszervezeti társadalmi el­lenőrei. A gyűlésen megje­lent és felszólalt dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereske­delmi Felügyelőség közel­múltban nyugdíjba vonult vezetője, a SZOT társadal­mi munkása. Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági osztályának ve­zetője köszöntötte a megje­lenteket, majd Dékányné Szemenyei Márta értékelte az eddigi munkát, Elmondot­ta, hogy átfogóan megvizs­gálták a munkahelyi étkez­tetés körülményeit. A tapasz­talatok azt mutatják: az üzemi konyhák általában nincsenek túlterhelve, több helyen viszont nem volt meg­határozva, hogy hány ember­re főznek. Sőt: a Csepel Autó szeghalmi gyáregysé­gének 500 adagos konyháján nem találtak működési en­gedélyt. Nagy gond az el­avultság, a korszerűtlenség. Több vállalatnál, szövetke­zetnél hiányzott a tálaló,' a külön hús- és zöldségelőké- szítő-hely. Az ételek válasz­tékát megfelelőnek találták. Gyomán, a Körösi Állami Gazdaságban még kímélő menüt is tálaltak. Márciusban ellenőrizték a mezőkovácsházi járás üzle­teinek áruellátását. Tőkehús­ból sokkal többre lenne szükség, főleg Nagykamarás, Almáskamarás, Medgyesbod- zás boltjaiban. Mezőhegye­sen a kendergyár, a cukor­gyár vegyesboltjai alig kap­tak töltelékárut, akadozott a papír és a vegyi cikkek kí­nálata. Az előadó arról is beszélt, hogy a II. félévben a megyei Népi Ellenőrzési Bizottsággal közösen sokrétű vizsgálat lesz az áruellátást illetően. Végül dr. Hunya Béla, a megyei rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztályának képviselője tájékoztatta az ellenőröket a népgazdaság elleni szabálysértésekről, bűncselekményekről, azok megelőzéséről. Orosházán A múlt héten fejezték be a Tettekkel a mi világunkért jelmondattal indított mozgal­mi évet az orosházi 5407 szá­mú József Attila úttörőcsa­pat pajtásai. Fotó: Tót György Az első osztályt elvégzők egész napos gyopárosfürdői kirándulásukkor a kék nyak­kendőért próba szellemi és sportfeladatait oldották meg, számot adva mozgalmi isme­reteikről. Ugyanakkor a má­sodik és harmadik osztályo­sok a próbacsillagokért ver­senyeztek. A negyedikes paj­tások a vörös nyakkendőért próbával tettek tanúbizony­ságot az egész évi őrsi fog­lalkozásokon tanultakról, és szereztek jogot arra, hogy az úttörőavatáson részt vegye­nek. Ezután az orosházi Petőfi Művelődési Központban dí­szes külsőségek mellett tar­tották meg az első osztályt záró 112 kisdobos és a ne­gyedik osztályt befejező 110 úttörő felavatását. A nagyszámú szülő és ér­deklődő jelenlétében rende­zett ünnepségen a városi út­törőzenekar is szerepelt Bán- hidi Zoltán tanár vezényle­tével. K. O. Félmillió vendéget vár Szeged Félmillió vendéget vár Szeged a város idei nyári programjaira. Mint a feszti­vál intéző bizottságának szerdán megtartott ülésén el­mondották, a Dóm téri sza­badtéri játékokon július 19- től augusztus 20-ig 16 elő­adást tartanak. Páskándi Gé­sa Kálmán király című új történelmi tárgyú drámája ősbemutatóként kerül színre; három este láthatják majd a nézők. Verdi Falstaffja, Bi­zet Carmenje és a Magyar Állami Népi Együttes mű­sorösszeállítása ugyancsak három-három alkalommal kerül színre, Szakcsi Laka­tos Béla—Csemer Géza A piros karaván című musical­jének előadása pedig négy­szer szerepel az idei prog­ramban. A műsor iránt nagy az érdeklődés: 66 000 jegyet már elővételben megvásárol­tak a nézők. A szegedi szabadtéri játé­kok előadásai az idén nem húsz, hanem 21 órakor kez­dődnek. A mezőgyáni vadásztársaság az egyik legeredményesebben tevékenykedők közé tartozik a megyében. A tagok nemcsak a vadászatokból veszik ki részüket, hanem jelentős értékű társadalmi munkát is végeznek a fácántelepük kialakításá­ban, a környezet rendbe hozásában. Már több hétvégén ke­resztül dolgoztak, hogy a keltetési idényre megfelelő állapot­ban legyen az újszalontai fácánnevelő telep Fotó: Béla Ottó MHVumumuuuuuHmwHvtvmwtuuuuuv Százéves Textilipari gazdasági konferencia Tetszetős, divatos termé­kekkel ellátni a hazai lakos­ságot és gazdaságosan ex­portálni — jelenleg ez, s az elkövetkező néhány évtized­ben is ez lesz a magyar tex­til- és textilruházati ipar fel­adata —, ennek az alapgon­dolatnak a jegyében folytat­ta munkáját szerdán az MTESZ székházában a XV. textilipari gazdasági konfe­rencia. Milyen módszerekkel lehet az iparág gazdaságos­ságát javítani? — erre ke­reste a választ korreferátu­mában Beck Tamás, a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója. Kifejtette, hogy elsősorban rugalmas, a választék gyors változtatásá­ra alkalmas gyártmánystruk­túra kialakítására van szük­ség, s ehhez megfelelő fej­lesztésre. Bosnyák Tamás, az Újpesti Gyapjúszövőgyár igazgatója is hangsúlyozta, a fejlesztést abbahagyni nem lehet, hiszen a hazai gyap­júipar fennmaradása nagy­mértékben a termékszerke­zet megújításán múlik. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ •••■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■••■■■■■•a | Resti-sztori Csak a gép érinti a zöldborsót A Hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Gépgyártó vállalat szakemberei megoldották a bor­só betakarításának komplex gé­pesítését: a zöldborsó emberi kéz érintése nélkül juthat el a fogyasztókhoz, illetve a kon­zervgyárakba. Ennek feltétele­ként gépesítették a betakarítás- cséplés utolsó kézi munkafázi­sát, a cséplőgépek etetését is. Egy-egy cséplőgép óránkénti tel­jesítménye így eléri a húsz má­zsát, ami a korábbinak csak­nem a kétszerese. Egyelőre 12 ilyen adagolót készítettek, és szállítottak a hazai mezőgazda- sági üzemeknek és legnagyobb borsócséplőgép-megrendelőjük- jüknek, a Szovjetuniónak. Ebédidőben... Fotó: Gál Edit I Leülök a csabai restiben. Vasárnap dél van. Tiszta, szép, zöld térítők az asztalokon. Rend és rend. A felszol­gáló máris jön. Hozza az étlapot. Mosolyog, vár. Rende­lek. „Köszönöm szépen” mondja. Aztán jóízűen eszem, mert amit hoz, finom. Ízletes és elegendő. Nem is drága. Amikor elviszi a tányért „kedves egészségére” mondja, és hozza a kólát, amit ebéd után kívánok inni. Hűtött, figyelmesen előkészített. Az üveg tiszta. Amikor most idáig jutok az írásban, eszembe jut: lesz, aki azt hiszi, ez csak reklám. Pedig korántsem az, arra nem is vállalkoznék. A példa reklámja, ez viszont igaz. Hogy így kell, és már ezután csak így szabad. Hogy a felszolgálókról lássam: szívesen csinálják azt, amit vál­laltak. Félve írom le, hogy hivatásul. Hogy a vendéglá­tóhely van a vendégért, és nem fordítva, ahogy még nem is olyan régen volt: „ ... eszi, nem eszi, nem kap mást...” Esetleg egy pofont ha reklamál. Mert erre is volt példa kies vidékünkön. Nem is egy. De csak volt, hál’ istennek. És még valami: ki van írva: „Az étteremben 12—15 óráig dohányozni tilos!” Ez már valóságos álomvilág, úszom a gyönyörűségben és megcsípem magam. A fel­irat ott marad a falon, az óra alatt. (S-n) az állatorvos egyesület A Magyar Állatorvos Egye­sület megalapításának száza­dik évfordulója alkalmából országos emlékülést rendez­tek szerdán Szekszárdon, a városi tanácsháza dísztér- + mében. Dr. Karasszon Dénes ♦ címzetes egyetemi docens t emlékezett meg a százéves J egyesület megalapítójáról, a 4 szekszárdi születésű Tormay j Béla állatorvos-professzorról. £ a magyar mezőgazdaság ♦ egyik kimagasló szervezőjé- J ről, majd dr. Várnagy Lász- 4 ló, az Állatorvostudományi ♦ Egyetem rektora méltatta az egyesület működésének je­lentőségét. Választások elölt a népi ellenőrzési bizottságok Ö ost, az országgyűlési képviselők és tanács­tagok választását kö­vetően — amint az lenni szo­kott — a megyei tanács megválasztja majd a megyei, valamint a 2 járási, 3 járási­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottságot. Békéscsaba és Bé­kés városok tanácsa is meg­választja e városok terüle­tén működő Népi Ellenőrzési Bizottságot. A népi ellenőrzés jellegé­ből, annak társadalmi mun­kásokon alapuló sajátosságá­ból egyenesen következik, hogy minden lényeges dön­tés, határozat a testületi munka demokratizmusán ala­pul. A népi ellenőrzés társa­dalmunk, életünk szinte min­den jelenségét kész és hiva­tott vizsgálni. Ezt nem teheti azonban szabályozottság nél­kül, hanem csak tervszerűen. Az éves ellenőrzési terv ké­szítésében, az ellenőrzési fel­adatok meghatározásában nagy szerep jut a bizottságok tagjainak. Javaslatot tesznek az ellenőrzés témáira, bizott­sági ülésen megvitatják és ajánlják a tanácsülésnek el­fogadásra. A népi ellenőrzés népi jellegét erősíti az a tény, hogy miközben ellenőr­zéseivel szolgálja a területi párt- és állami vezetést, az önálló kezdeményezésű vizs­gálatok témáit az illetékes tanácsülés hivatott elfogadni. Tervszerű munkánk mel­lett természetesen kötelessé­günk biztosítani a lakosság­tól hozzánk érkező vala­mennyi bejelentés vagy pa­nasz kivizsgálását, vagy gon­doskodni azok megfelelő in­tézéséről. Az általában 9—11 tagú bizottságok helyes döntései­nek alapját, a sokoldalú fel­adatoknak való megfelelés garanciáját nagyrészt az ad­ja, hogy tagjai jó felkészült­ségű, tapasztalt, politikai és társadalmi, életünk iránt fo­gékony, azt értő emberek. A bizottságok elkövetke­zendő választása során előre­láthatóan a tagok egy része kicserélődik. A változásokat nem a végzett munka szín­vonala, az eddig volt bizott­sági tagok alkalmatlansága követeli, hanem gyakran az életkorral, más magasabb társadalmi funkciók betölté­sével, a bizottsági tagok sze­mélyes körülményeiben be­következő lényeges változá­sokkal vannak összefüggés­ben, tehát természetes vál­tozási folyamatról van szó. Éppen ezért nagy köszönet és tisztelet illeti mindazokat, akik az elmúlt években, igen sokan több mint egy évtize­de önzetlenül, a ráfordított órákat számon nem tartva szolgálták a népi ellenőrzési munkán keresztül is társa­dalmi haladásunkat. Ezt oly módon tették, hogy saját munkahelyükön is gyakran átlagon felüli erőfeszítéseket követelt az igényesen és pél­damutatóan végzett munka. Az országgyűlési képvise­lő- és tanácstagi választáso­kat követő első tanácsülés­nek több új NEB-tagot és járási, városi NEB-elnököt kell választaniuk, ez utób­biakat nevezetesen az oros­házi járási-városi, a szeg­halmi járási és a Békés vá­rosi bizottságok élére. Az új elnökök és bizottsági tagok kiválasztását hosszú, körül­tekintő munka előzte meg. Szem előtt tartva többek kö­zött munkánk töretlenségét, sőt javuló színvonalát. Erre jó garanciát ad, hogy a meg­választásra javasolt szemé­lyek a munkahely vezetői­nek, az illetékes pártszerve­zeteinek támogatását tudhat­ják maguk mögött, személyes tulajdonságaik, felkészültsé­gük pedig alkalmassá teszi őket a megbízatás teljesíté­sére. Bizottsági tagnak lenni — csakúgy, mint népi ellenőr­ként dolgozni — párt- és társadalmi megbízatás. Tud­ják ezt a pártszervezetek is, és ott teszik helyesen — és a népi ellenőrzési tevékenység támogatásának tartjuk —, ahol időnként a megbízatá­sok teljesítését személy sze­rint is számon kérik a párt­tagoktól, értékelik a munka­helyen levő népi ellenőrök megbízatásainak teljesítését. A népi ellenőrzési bizottsá­gok újjáválasztása alkalmat ad arra is, hogy tovább ja­vítsunk azok összetételén, feleljenek meg még jobban a sokoldalú és egyre szerte­ágazóbb követelményeknek. Tagjai a társadalmi, gaz­dasági élet legkülönbözőbb területén dolgoznak. Zömük a vezetés valamilyen szint­jén, ami lehetőséget ad arra is, hogy a vizsgált jelenségek átfogóbb értékelését adják. Nem nélkülözhetjük azonban a termelő munkában közvet­lenül részt vevő fizikai dol­gozók jelenlétét sem, akiktől azt várjuk, hogy közvetlenül adják a munkahelyi kollek­tívák, a dolgozók vélemé- ■ nyét. Ne feledjük vizsgálati témáinknál, programjainknál azokat a kérdéseket, amelyek közvetlenül foglalkoztatják a közvéleményt. A megválasz­tásra javasolt bizottsági ta­goknál törekvésünk, hogy a jelenleginél nagyobb arány­ban vegyenek részt a vizsgá­latokban is a közvetlen ter­melőmunkában részt vevők. Ennek nem lehet akadálya sem a vizsgálat témájának bonyolultsága, sem a vizsgá­latok színvonalával szemben támasztott követelmény. Megyénkben sajátos mó­don kerül létrehozásra Békés városban és város környéki működési területtel a Népi Ellenőrzési Bizottság. A sa­játosságot főként az adja, hogy az öttagú bizottság tár­sadalmi alapon szerveződik és működik, továbbá alapve­tő feladata a helyi párt- és állami vezetés igényéinek megfelelő vizsgálatok elvég­zése, ezenkívül — mint más bizottságok — fogadják és intézik a lakosságtól érkező bejelentéseket és panaszokat. A megyei és országos vizs­gálatokat e területen a me­gyei NEB végzi. D égezetül úgy vélem, a Népi Ellenőrzési Bi­zottságok újjáválasz- tását előkészítő időszakban olyan körültekintő munka fo­lyik, amelynek alapján meg­nyugvással lehet tekinteni azok jövőbeni hatékony, a feladatoknak jól megfelelő működésére. A tanácsok dön- ' téseikkel ezt a törekvést se­gítik elő. Józsa Béla, a megyei NEB elnöke Mezőgazdasági napok Keszthelyen A hozamokkal arányos költségek kialakítása, az e célt szolgáló agrotechnikai módszerek alkalmazása a mezőgazdaság egyik legfon­tosabb soron következő fel­adata — hangoztatták szer­dán Keszthelyen, a mező- gazdasági kemizálási napok megnyitó ülésén. A Veszpré­mi Nehézvegyipari Kutatóin­tézet Kemizálási Szolgálata, a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem és a Magyar Kémikusok Egyesülete által rendezett eszmecsere plená­ris ülésének előadói dr. Me­zei András, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője, dr. Csurgai Lajos nehézipari miniszter- helyettes és dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője — ennek a vegyipari, mezőgazdasági és műszaki fejlesztési hátterét és feladatait vázolták.

Next

/
Thumbnails
Contents