Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
1980. június 8., vasárnap NÉPÚJSÁG Barátaink életéből A forró föld titkai Szovjet tudósok vulkáneröműveket terveznek A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kutatói expedícióra indultak. Egy vulkáni kitörésnél akartak jelen lenni. Helikopterrel repültek a Kamcsatka-íélszigetre, és a 3000 méter magas Tolbacsik lábánál landoltak. A vulkán néhány órás eltéréssel tört ki, mint ahogy azt megjósolták: 1915. július 6-án. Az eseményt a Magyar Televízió is rögzítette. A jugoszláv vezetési rendszer Néhány évvel ezelőtt egy ilyen előrejelzés lehetetlenségnek számított. Bár az már régóta ismeretes, hogy egy vulkán sem egészen hirtelen tör ki, mert a tűzhegyek előre jelzik aktivitásukat. Az előrejelzésre a megfelelő módszert már évtizedek óta keresik a tudósok. Ügy. tűnik, hogy ez a szovjet tudósoknak sikerült. Az előrejelzést különböző mérések egybevetése alapján készítették. Szeizmográffal érzékelték a magmának a vulkanikus repedéseken át való fölnyomulását. Héliu- mos lézerrel pontosan bemérték a földmozgásokat. A földkéreg felületi alakváltozásait fotoelektronikus úton rögzítették. Ez az árapály- szerű mozgásokat, is rögzíti, amelyeket a Nap és a Hold tömegvonzása kelt. Még a láva folyásának irányát is pontosan kiszámították. Hogy mindez mennyire fontos, érdemes utalni néhány vulkáni katasztrófára, amelyet akkor még nem sikerült előre jelezni. Megkeresni az okát Ez történt az évszázad legsúlyosabb vulkáni katasztrófájánál, a karib-szigeti Mar- tinique-on levő Mont Pelée kitörésekor is. A St. Pierre kikötőváros lakói kialu^tnak tartották a vulkánt, amely már 50 év óta nem mozdult meg. Amikor 1902 áprilisának végén a krátertóból gőzfelhő szállt föl, senki nem ismerte fel a veszélyt. Május 5- én fenyegetővé vált a helyzet : a tó túlforrt, és 200 méter széles iszapfolyam öntötte el a tengerhez vezető hegyoldalt, a közvetlenül a hegy mellett fekvő falvakban 100 lakost sodort a halálba. A csupán nyolc kilométerre fekvő St. Pierre-ben nem vették komolyan a figyelmeztetést. Három nappal később söpört végig a városon a katasztrófa. Május 8-án kis felhő nőtt ki a hegyből, másodpercek alatt óriási tűz- labdává vált, és kb. 800 tok hőmérsékleten, óránkénti 150 kilométeres sebességgel rohant St. Pierre felé. A következő 100 másodperc alatt 29 000 ember halt meg. A martinique-i kitörést egy eldugult vulkáni kürtő okozta. Mint a Mont Pelée kitörése, az összes nagy vulkán- katasztrófa is a túlnyomás- robbanás következménye. Valószínűleg szintén egy eldugult kürtő volt az oka a legnagyobb vulkáni kitörésnek, a Krakatau 1883. augusztus 27-i kitörésének is. A Szunda-szorosi szigetvulkán, amely Jáva és Szumát- ra között feküdt, a szó szoros értelmében a levegőbe repítette magát. A Kratakau-sziget lakatlan volt, maga a kitörés nem követelt halálos áldozatot, de mégis pusztító következményei voltak. Mivel a robbanás részben a víz alatt történt, óriási, 30—40 méter magas hullámok keletkeztek, amelyben a Szunda-szoros partjain 36 000 ember fulladt meg. Egyetlen vulkáni katasztrófa sem követelt olyan sok halálos áldozatot, mint a Bálitól keletre fekvő indonéz Szumbava-szigeten levő Tam- bora 1815-ös kitörése: majdnem 100 000 embert. Az Etna- nagyságú vulkán újra meg újra kitört. A hamu- és a lávatörmelékben kb. 40 000- en pusztultak el. További 60 000 hetekkel, hónapokkal később a járványokban és az éhségtől pusztultak el, mivel 160 kilométeres körzetben a szigeten mindent, a szántóföldeket és a vízfelületet is vastag hamuréteg borított. Amikor a tűzokádó Tambo- ra kb. egy év múlva elhallgatott, elképzelhetetlen mennyiségű törmelék került a felszínre, több, mint ameny- nyit valaha is egy vulkán előlökött izzó mélységéből. Bár már az ókori nagy filozófusok és természetkutatók is keresték az ijesztő hegyek tudományos magyarázatát, az egzakt vulkánokkal foglalkozó tudományos kutatás csak jó hatvan évvel ezelőtt kezdődött, amikor is a földrengésekkor a" földrezgéseket elektronikusan feljegyezték. A földrezgések kiértékelése, a „szeizmikus hullámok”, a föld belsejének akusztikus röntgenfelvételei. Ezzel a vulkanológusok megtalálták a legfontosabb kulcsot ahhoz, hogy a vulkánok törvényeinek a nyomára jussanak. 75—250 kilométeres mélységben vannak a földrengések gócai, melyek később a vulkáni kitörések előhírnökei, mert a földmozgások jelzik a tüzes massza kezdődő feltörését. Ebben a mélységben a földmassza majdnem az olvadáspontjáig hévül fel. Izzó folyó azonban csak akkor lesz, ha a kiegyensúlyozott nyomás és hő- mérsékleti viszonyokat megzavarja. Ez majdnem mindig a mélytengeri árkokban történik, amelyek a csendesóceáni partok és szigetcsoportok mellett vonulnak végig, és amelyeknek az előfutárai elérik a Földközi-tengert. Vulkánok az óceánban Alfred Wegener német geofizikus utóbb megerősített elmélete, mely szerint a kontinensek nem szilárdan nyugszanak a földgolyón, a vulkáni mechanizmusok másik fontos magyarázatát adják. A földkéreg több nagyobb és kisebb lemezre tört szét. amelyek különböző irányban mozognak. A hatalmas lemezeket a magma tolja, amely azokból a szakadásokból dagadt ki, melyek a tengerfenéken futnak. Ezen a kereken 70 000 kilométer hosszú „óceáni háton” nyomul ki a folyékony magma a föld mélyéből a tengerfenékre (itt kihűl), nyomja a földlemezeket egymástól, és tolja őket 10 000 kilométerre tovább a kontinensek és a szigetek alatt. A lemezeket a föld belsejébe nyomja. A forró földréteggel találkozva ez a térség a benyomuló lemezek magas nyomásától és a súrlódástól úgy felforrósodik, hogy a réteg folyékony lesz, és végül a magma a földfelszínre nyomul. A kereken 500 aktív vulkán legtöbbje a Csendesóceánban, közvetlenül a mélytengeri árkok körül fekszik. A „Pacifikus tűzgyűrű”, ahogyan a tudósok ezt a világméretű vulkánláncolatot nevezik, Alaszkánál és Észak- Kamcsatkánál kezdődik és Üj-Zélandig és az Antarktisz előtti szigetekig ér. Közben a vulkánok törvényeit kutató tudomány any- nyit haladt előre, hogy lakott területen egy meglepő kitörés ma már szinte elképzelhetetlen. A vulkanológusok azoknál a hegyeknél ugyanis, amelyeket elég hosszú ideig figyeltek és hallgattak, a legkisebb mozgást is biztonsággal meg tudják állapítani. Obszervatóriumaikban szuperérzékeny mikrofonokkal veszik fel a vibrációkat, amelyeket „harmonikus tremornak” neveznek. „Hajlásmérővel” regisztrálják a föld „dagadását” is. Kiegészítő biztonságot jelent a vulkánokról alkotott elméleteknél a „Graviméter” alkalmazása is, amely a földvonzás erősségét méri. A megolvadt kőzettömegeknek ugyanis kisebb a sűrűsége, tehát kisebb a specifikus súlyuk, mint a szilárd kőzeteknek. A vulkán belsejében levő változások, mivel a megolvadt kőzet a hegy magmakamrájába folyik, a föld felszínén, mint a földvonzás változása regisztrálható. Megfigyelés: műholdakról A jövőben a vulkánokat akár a műholdakról is meg lehet figyelni. A megolvadt kőzet jó elektromos vezető, a kihűlt láva ezzel szemben izolátor, nagyon finom műszerekkel a vulkán elektromos mezőit, melyeket radarernyő jelez, mérni lehet, és a forró (jó vezető) kőzetrétegben minden mozgás ■ leolvasható a fotóról. A szovjet vulkanológusok megmondják, hogy miért a világ legbarátságtalanabb részén (ahol a kitörés senkit nem veszélyeztet), vizsgálják a vulkánokat: vulkánerőművet terveznek a Kamcsatka félszigeten. A forró hegyek kimeríthetetlen hőenergiáját így akarják felhasználni. Bár arra nincs technikai lehetőség, hogy a vulkánkitöréseket közvetlenül használják fel, amelyek évente 650 bil- liárd kilowattóra energiát szabadítanak fel. Azért, hogy ezt az energiamennyiséget hozza, egy nagy atomerőműnek tízmillió évig kellene működnie. Mivel egy kialudt vulkán évmilliókig megtartja melegét, a tudósok az alvó tűzhegyek forró közetré- tegébe vizet akarnak pumpálni, és a felszabaduló gőzzel turbinákat akarnak hajtani. Egyetlen kamcsatkai vulkán melegtartaléka elég ahhoz, hogy egy 5 000 megawatt teljesítményű erőművet meghajtson — évtizedeken keresztül. (B-s) Új szinház Penzában Penza megye napilapjában nemrég jelent meg egy tudósítás arról a premierről, amelyet öntevékeny színjátszók közreműködésével az új irodalmi színház megnyitásakor a megyeszékhelyen tartottak. Az együttes tagjai ez alkalommal a Lermontov- művek alapján írt és V. Na- lobin érdemes művész által rendezett darabot adták elő. A magas színvonalú bemutatón részt vettek a megye és a város vezetői is. Az említett kompozíció szerzője elmondta, hogy elsősorban kiváló hazai és külföldi írók, .költők alkotásaiból összeállított műsorokkal kívánnak1 közönség elé lépni. A jövőben főként . Puskin, Biok, Jeszenyin és Rozs- gyesztvenszkij műveit fogják bemutatni az irodalmat, művészetet kedvelő penzaiak- nak. A színjátszók tudatában vannak annak is: ha a versek mélységét, titkát és szépségét akarják közvetíteni, ehhez még sokat kell tanulniuk. A színpadi technikán kívül szükséges még tovább tökéletesíteni a művészi produkciókban rejlő előadásmódot, a helyes és szép kiejtést, valamint a mozgás- kultúrát is. A színházi tudósító beszámolt a debütáló együttes sikeresnek ígérkező fogadtatásáról. Amint írja, a közön-, ség virágcsokrokkal és lelkesítő tapssal köszöntötte az új városi színház művészeit, akik nemcsak vonzalmat, hanem nagy elhivatottságot is éreznek' a szereplés, a művészi tolmácsolás iránt. Küldetésük célját abban látják, hogy érzelmileg minél közelebb vigyék a klasszikusok alkotásait a közönséghez. (Penzenszkaja Pravda) A szocialista országok vas- úthálózatának fejlesztéséről a KGST állandó közlekedési- és szállítási bizottságának helyettes vezetője, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterhelyettese, J. A. Jemec számol be olvasóinknak. — Az áruforgalom évről évre nő: 1959 óta a személy - és teherszállításban nyolctízszeres növekedés tapasztalható. Ez a fejlődés a többi közlekedési ágra is jellemző. A KGST országai között az elkövetkező években is a vasút marad a legfőbb szállítóeszköz. • Többletköltséget jelent azonban, hogy a Szovjetunió területén a vágányok fesztávolsága nagyobb, mint a többi országban, ezért a határt átlépve, vagy az árut kell átrakni, vagy a vagonokat új kerekekre szerelni. Jelentős megtakarítást értek el a Szovjetunió partnerei, amikor a legjobban terhelt vonalakat szélesebb fesztávolságra állították át. Ma már 1520 mm széles vágányokon szállítanak a Szovjetunióból a romániai reni- galaci vasműbe, a csehszlovák Kosicébe, a lengyelországi Katowicébe. Mivel ezeken a vonalakon óriási mennyiségű szenet, vasércet' és nyersanyagot szállítanak, jelentőségük felmérhetetlen. Az Uzsgorod —Kosice vonal hamarosan a szovjet—csehszlovák árucsere legforgalmasabb útja lesz. Az Izov—Katowice vonalat .a következő ötéves tervben a Szovjetunióból Lengyelországba tartó szállítmányok 40 százaléka veszi igénybe, a lengyel exportcikkeknek pedig 60 százalékát szállítják majd itt. ' A KGST XXXIII. ülésszaka hosszú távú célprograA Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége május közepén egyéves időszakra Cvijetin Mi- jatovicsot, Bosznia-Hercegovina küldöttét választotta meg elnökévé. Jugoszláviában a hetvenes években alakult ki a párt- és állami vezetés új, kollektív rendszere. Joszip Broz Tito május 4-én bekövetkezett halálakor a JSZSZK Elnöksége a folyamatosság biztosítása végett Lázár Kolisevszkit (Ma- kedónia) választotta elnökévé, az alkotmányos rendelkezések széliemében most azonban új választást tartott. Déli szomszédunk szövetségi állam: hat köztársaság (Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Horvátország, Makedónja, Szerbia, Szlovénia) és két autonóm tartomány (Vajdaság, illetve Koszovo- Metohija) alkotja. Ezek képvisel őházai választják meg a JSZSZK Elnöksége nyolc tagját, így közvetlenül és egyen- jogúan vesznek részt az államfői funkció gyakorlásában. A tagok öt évig töltik be hivatalukat, közülük évenként mást és mást választanak meg a testület elnökének. A kollektív államfői testület képviseli az országot, gondoskodik a köztársaságok és a tartományok érdekeinek összehangolásáról, egyenjogúságuk tiszteletben tartásáról stb. Joszip Broz Tito egysze- mélyben töltötte be a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, s a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége mot hagyott jóvá, amely kiterjed a vasúti, vízi, közúti és légi közlekedésre egyaránt. E célprogram keretében már jónéhány egyezmény és szerződés született, így 18 nemzetközi vasútvonal (14 kelet-nyugati, és 4 észak-déli) rekonstrukciójára, valamint 4 nemzetközi autóút komplex felújítására. A közlekedés és a teherszállítás javításának programja alátámasztja a szocialista integráció célkitűzéseit: a tagországok gazdasági fejlődését a szakosodás, a kooperáció és a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés alapján kívánja meggyorsítani. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a célprogram elfogadása előtt a nemzetközi szállítás összehangolása nem volt megfelelő — hisz már a XXXIII. ülésszak előtt is épültek széles nyomtávú vágányok Lengyelországban, Csehszlovákiában és Romániában. A Cvijetin Mijatovics, a JSZSZK Elnökségének elnöke (Fotó: AP — KS) örökös elnöki tisztét. Ez a két funkció halálával megszűnt. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottságát szintén kollektív testület, a 23 fős Elnökség vezeti. A tagok jogai itt is egyenlőek, s kollektív felelősséget viselnek tevékenységükért. A Központi Bizottság Elnökségében a köztársaságokat é$ az autonóm tartományokat képviselő tagok szintén a rotáció elve alapján cserélődnek. Az Elnökség ügyvezető elnökét egyéves időtartamra választják — a posztot jelenleg Sztevan Doronyszki (Szerbia) tölti be. A -JKSZ KB Elnökségének titkári funkciója kétévenként cserél gazdát — ezt most Dusán Dragoszavac, Horvátország küldötte látja el. (szegő) jelenlegi ötéves terv folyamán 183 kilométernyi szovjet utat szélesítettek ki. hogy a kölcsönös teherszállítást zökkenőmentesebbé' tegyék. Nemrég adták át a forgalomnak a szovjet Pomosnya —Dolinszkaja, a szovjet- lengyel Vlagyimir—Volin- szkij—Grubesuv útvonalat, valamint a szovjet—bolgár Iljicsevszk—Várn,a kompátkelőt. A nemzetközi jelentőségű vasútvonalak felújítási és technikai felszerelési tervében meghatározták, hány másodvonál építése válik szükségessé az elkövetkezendő 10 esztendőben, hogy a nemzetközi hálózat áteresztőképességét a kellő mértékben növelhessék Magyarországgal és Csehszlovákiával — a korábbi jó tapasztalatok alapján — kormányközi egyezmény született, a konténeres szállítás egységesítéséről. APN—KS A Lengyel-Tátrától a Balti-tengerig Üdülés millióknak A „dolgozók üdülése a második világháború előtti Lengyel- országban luxusszámba ment — évente alig 20 ezer embert érintett. Csupán 1949-től — ekkor alapították meg a Dolgozók Üdültetési Alapját — kezdődött meg igazán a munkások és családtagjaik tömegméretű üdültetésének szervezése. Jelenleg mintegy 600 ezer férőhely áll a dolgozók rendelkezésére, ezt évente körülbelül 4,5 millióan veszik Igénybe. Az áiap által szervezett 2 hetes üdülések átlagosan 2 ezer zlotyba kerülnek. A fő cél: változatos programokat kínálni a pihenésre, kikapcsolódásra vágyóknak. így népszerűek a speciális, nyelvoktatást biztosító turnusok, vagy például a fogyasztótúrák is. Szerveznek tanfolyamokat autóvezetést tanulók számára, és lehet „nyeregben üdülni” — a lovaglósport hívei is hódolhatnak szenvedélyüknek. A turnusok programjaiban művészek, népi együttesek fellépése, sílesikló versenyek és egyéb sportfoglalkozások is helyet kapnak. Szaporodik a speciális gyógyüdülők száma: ide háromhetes kezelésre küldik a beutaltakat. Méltán népszerűek a külföldi csereüdültetési programok is. Az elmúlt nyári szezonban került sor először lengyel-magyar csereüdültetésre. (Interpess — KS) KGST Együttműködés a szállításban
