Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

1980. június 8., vasárnap Magyar külkereskedelem Poznanban Magyarország hagyomá­nyos vendég a poznani vá­sáron. Június 8—17. között az 52. Poznani Nemzetközi Vásáron 17 magyar vállalat több száz termékét mutatja be Poznanban. A Tungsram fényforrásokat, az Elektro- modul elektromos alkatrésze­ket, Ferunion kézi szerszá­mokat, háztartási műanyag­árut, sportbúvár-felszerelést mutat be. A Ganz Műszer Művek fogyasztásmérőket, amper- és voltmérőket, watt- és periódusmérőket, az Iro­dagép és Finommechanikai Vállalat pénztárgépeket és szedőírógépeket állít ki. A Komplex mezőgazdasági be­rendezéseket, a Labor MIM laboratóriumi műszereket, a Lampert ZIM vegyipari fel­szereléseket küld Poznanba, A MOGÜRT autóbusszal, a Magyar Optikai Művek1 mű­szerekkel, a NIKEX a többi között a KCR típusú építő­daruval ismerteti meg a lá­togatókat. A TECHNOIM- PEX csomagológépeknek, a TRANSELEKTRO mosógé­peknek, lámpatesteknek, fagylaltgépeknek, kávéfőző­gépeknek ad helyet. A leggaz­dagabb cikklistával, a ma­gyar műszerexport széles választékát kínáló MET- RIMPEX jelentkezik. A mű­anyag alapanyagokat a Bor­sodi Vegyikombinát állítja ki. A több száz termék közül különös érdeklődésre tart­hat számot az Aminochróm II. OE—914 típusú automati­kus aminosavanalizátor, va­lamint a KCR típusú autó­ra szerelhető hidraulikus daru. Steigernd József Fázik a rizs és a kukorica A 11 ezer 700 hektáron gazdálkodó Szarvasi Állami Tangazdaság kollektíváját 1980 tavaszán nem kényez­tette el az időjárás. A nem kívánt időben lehullott sok csapadék, a szeles, hideg idő sok1 gondot okozott a mun­kaszervezésben. — Gyakran előfordult — mondja erről Horváth Ká­roly termelési igazgatóhe­lyettes —, hogy kimentek az emberek a határba, de máris fordulhattak vissza. Oda volt a napjuk, hogy dol­gozni sem tudtak, órák men­tek el a ki- és beutazással. Ennek ellenére sikerült min­den tavaszi növényt időben és jó minőségben elvetni. Már nem az embereken múlik, hogy fázik a rizs és a kukorica. Hiszen júniust mutat a naptár, talán ismét beköszöntenek a napfényes, meleg napok, és akkor roha­mosan fejlődésnek indulhat­nak a tavaszi vetések is. Mert az ősziek már dúsak1 és szépek. Az őszi búza 2366 hektáron sűrű állományú, jó termést ígérő. A kukorica tőállománya is megfelelő, csak lassan fejlődik a hideg idő miatt. Magfogásra vetet­tek cirkot, fekete mustárt, különböző gyógynövényt is. Lóbabot 274 hektáron ter­melnek. Ennek1 mázsája 970 forint, nyugati exportra is viszik, s hektáronként 25 mázsás átlagtermésre számí­tanak. Megfigyelték, hogy a lóbab jól bírja a hideget, ko­rán vethető, biztonságosab­ban termelhető, mint a szó­jabab. Magas fehérjetartal­ma miatt állati takarmá­nyozásra kiválóan alkalmas. Ügy tervezik, hogy kísérlet­képpen az idén a rizselőfő- ző üzemükben megpuhítják a lóbabot, megszárítják, majd megőrölik. Ha jól be­válik, az elkövetkező évek­ben takarmányozási célra is termelik, hiszen a búzának jó előveteménye, sok nitro­gént hagy vissza a talajban. — Az állattenyésztés ellá­tására igen nagy gondot fordítunk a zöldtakarmány termelésére. 864 hektáron zöldell a lucerna, 127 hektá­ron a füves here, 963 hektá­ron silókukorica terem, 241 hektáron pedig egynyári szá­las takarmány — - folytatja Horváth Károly. Az 1700 hektár gyepen igen dús a legelő. Szakosí­tott keltetéssel hasznosít­ják. Kora tavasztól késő őszik itt tartják — rendkí­vül alacsony önköltséggel — a 316 húshasznú tehenet szaporulatával, 800 tejelő te­henet és 1500 növendék'mar­hát. Megérte a költségeket és a • ráfordított munkát, amivel az ősgyepeket, réte­ket felújították. A gazdaság húsfeldolgozó üzemében évente 18 ezer hízott sertésből készül — el­sősorban hazai fogyasztásra — különböző húskészítmény. Ehhez 14 ezer hízót háztá­jiból vóJárolnak fel, a gazda­ság sertéstelepén hizlalt, egyöntetű, kiváló minőségű hízókat inkább exportra ér­tékesítik. A. R. titftutiftfffitftffttttittrtirTtfffifmfrftfftttitjftfff Kunágotán, a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ baromfi­csomagoló üzemében az idei tervek szerint 162 ezer libát dol­goznak fel. A májat elsősorban Franciaországba exportálják, a darabolt comb, mell, nyak. zúza főként belföldi forgalomba kerüI Fotó: Veress Erzsi Bemutatjuk a százhalombattai óriást száz évnél idősebb Budapest —Pusztaszabolcs vonalon, Százhalombatta és Ercsi kö­zött. A DKV termékeinek az orzságba, a nagyvilágba in­duló, nagy vasúti pályaud­varát. 1964-ben kezdték épí­teni. Előbb három vágányt fektettek le, a második re­konstrukció befejeztével már 19 vágány szolgálja az egyre bővülő forgalmat, s ehhez kell még számítanunk a DKV vasútüzemének (külön vasút­üzeme van!) a 46 kilométer hosszú iparvágány-hálózatát. Ez a Duna menti vasútál­lomás majd minden eszten­dőben 'elnyerte az „Élenjáró Szolgálati Hely” címet. A ne­héz, különleges gondot igény­lő munkáért, az egyre na­gyobb forgalom pontos, gyors lebonyolításáért. Naponta 550—600 a kocsiforgalma, az induló, és érkező — ahogy a vasutasok mondják — „laj­tos kocsik” száma. Pontos, szép kifejezés: „lajtos kocsi”, olyan mint a hajdani, régi lajt, csak éppen 70—75 tonna olajai, kénesárut szállítanak bennük. FEKETE ARANY ÉS FEHÉR ÁRU... A nyersanyag, a „fekete arany” először a szovjet gyártmányú, nagy atmoszfé­rikus és vákuumlepárló be­rendezésekbe kerül. A köny- nyebb anyagok felszállnak, a nehezek leülepednek. Elválik az olajban levő könnyű gáz, majd a nehezebb etilén, s folyamatosan a propán-bu­tán, a könnyű benzin, a ne­héz benzin: az olajosok nyel­vén: a „fekete áru”, a külön­böző olajak, s végül a bitu­men. Egy finomító gazdaságos­ságát, hasznát legjobban úgy lehet mérni, hogy a kőolaj­ból mennyi értékesebb alko­tóelemet: „fehér árut” lehet kinyerni. Ma már a DKV mintegy 55 százalékban ad Esztendőkkel ezelőtt vala­hol a rákosi pályaudvar kö­zelében egy gyár udvarán öreg kéményt bontottak a ké­ményépítők. Riport készült a magasba kiálló, bátor meste­rekről, félelemről, biztonság­ról, a város égre rajzolódó felkiáltójeleiről, a pesti ké­ményerdőkről. feldolgozására alkalmas fi­nomító építését. A hatvanas években már egyértelművé vált: a kőolajtermék felhasz­nálása olyan ütemben nö­vekszik, amelynek biztosítá­sára új termelőkapacitásokat kell teremteni. Ezért 1968- ban egy újabb döntés szüle­tett: a DKV II. fejlesztési át kellett dolgozni a terve­ket. A földolgozás mennyi­sége most már kilencmillió tonna. Ebből hét a Barátság Kőolajvezetékből, kettő a ha­zai olajmezőkről érkezik. Ez a fejlesztés 1976-ban befeje­ződött, most már a fejlesz­tés harmadik ütemén dol­goznak. A következő ötéves terv: a negyedik lépcső lesz. FÁKLYA az égen Huszonegynéhány évvel ez­előtt a kéményóriás mutatta messziről: Pest kapujában Szerelik az Európában egyedülálló 87,5 méter magas rektifi- káló tornyot Melyik a legmagasabb? „A százhalombattai”. Még csak alapozták akkor a Duna men­tén, de a mesterek már ma­gukénak tartották, dicse­kedtek vele. „Európa legma­gasabb kéménye. Kétszáz méter magas. Ha feljön ve­lünk ide, erre az öreg ké­ményre, innen is láthatja. Minden pesti kéményről lát­ni lehet”. A mesterek már akkor is látták. „Arra, a Duna felé nézzen, az. ott, az a magas!” Még az első gyűrűjénél, az első ötven méter magasság­ban gyulladtak akkor még ki esténként jelzőlámpásai, de már, ha délre, a Duna felé néztek, látták azt az óriást, amely nemcsak Európa egyik legnagyobb kéménye, de a világon is a harmadik. Nem rekordmagassága mi­att jelkép ez a szürke vas­beton óriás ... Mint monu­mentális mérföldkő áll és dolgozik Budapest déli kapu­jában. A Dunamenti Hőerő­mű óriási kéménye. Erőmű, amely az energiát szállítja az akkor épülő, ma húszéves ipari óriásnak, a hazai kő­olaj-feldolgozás bázisának, a Dunai Kőolajipari Vállalat­nak, EGY KIS TÖRTÉNELEM A Gazdasági Bizottság 1960- ban jóváhagyta; Százhalom­battán, az iparilag érintetlen mezőgazdasági területeken a korszerű, évenként három­millió tonna szovjet kőolaj Ünnepségsorozat színhelye volt nemrégiben a battai ipa­ri óriás: a szovjet—magyar műszaki tudományos együtt­működés 30. évfordulóján a „Barátság Kőolajvezeték- és Testvériség Gázvezeték-kiál­lítást” és ünnepi előadásso­rozatot rendezték meg. Tu­dományos nézetek, vélemé­nyek, eredmények cserélőd­tek a viták során. Magyar és szovjet szakemberek tanács­koztak. Hogy a holnap, hol­napután, az ezredfordulóig a fővonalakban kidolgozott ter­veket együttesen, zavartala­nul hajtsák végre. Propán-bután- vagy gömbtartályok, háttérben a DKV III. K. Gy. program megvalósítására. Ez 5 és fél millió tonna évi ka­pacitásbővítést írt elő. Már nemcsak bővítésről volt szó: minőségjavításról is. Az or­szág gépkocsiállományának korszerűsödése, a korrózió és levegőszennyeződés csökken­tése, magasabb oktánszámú benzint, alacsony kéntartal­mú gázolaj gyártását kíván­ta. Százhalombatta az ország energiaellátásának a szíve lett. Az összefüggő vertikum 1970-ben benzint, gázolajat, kenőolajakat, petrolkémiai anyagokat állít elő. Közben a növekvő energia- és vegyi alapanyagigény oly • gyorsan nőtt, hogy ..menet közben” A könnyűbenzin-feldolgozó üzem vezérlőtermében erőd épült. A százhalombat­tai óriás az országúton ha­ladva messziről látszik: a sö­tétedésben ezernyi izzólámpa fénye jelzi, és a soha ki nem alvó magas fáklya lobogása. Már a vasúti menetren­dekben is szerepel a „MÁV Dunai Finomító Vasútállo­más” neve. Űj állomás, a ilyen értékesebb, vegyi ter­méket, és az a cél, hogy el­érjék a 63—65 százalékot. A mostani „fekete áruból”, a nehéz olajokból, a bitumen­ből az új üzemek segítségé­vel értékesebb termékeket gyártanák, s kevesebb fűtő­anyagot. A battai hőerőmű például a finomítóból köz­vetlenül kapja a kazánok táplálására a pakurát. Most az évi fűtőolaj-termelés 1,3 millió tonna körül van. A jövőben ebből 1 millió tonna „fehér árut” szeretnénk fel­dolgozni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents