Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-06 / 131. szám
1980. június 6., péntek íjFt-JÜ liffP : ifi*! m-IIP m? Fejlődő Dombegyház... Fotó: Gál Edit Orvos a gyárban A rendelési idő kezdetén a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban már legalább tízen várakoznak az üzemi orvosra. Ez így megy napról napra, és a gyógyítás csak részét jelenti az üzemorvosi munkának. A gyár hétköznapi gondjaiból, közvetve termelő tevékenységéből és a jó munkafeltételek megteremtéséből is részt kell vállalnia az egészségügy helyi képviselőjének. 23 éve rendel dr. Gedos Iván a Békéscsabai Kötöttárugyárban, az utóbbi két és fél esztendőt pedig már főállású üzemorvosként dolgozta végig. — Nem kenyerem az iratgyártás, de végül is ezekkel a kartonokkal, vizsgálati eredményekkel, beszámolókkal és felmérésekkel ellenőrizhetjük, nyomon kísérhetjük a munkánkat — mondja az üzemorvos, miközben íróasztala számtalan fiókjából előszedegeti a dossziéit. — 2700-an dolgoznak a gyárban, köztük sok a nő: 2168. Naponta négy órán át rendelek, hetenként kétszer fogászati és nőgyógyászati szakrendelés is van nálunk. Sokat segít munkámban az üzemi nővérünk, Beraczka Jánosné, a különböző műszeres vizsgálatoknál, injekciózásnál, de a vöröskeresztes alapszervezet tagjainak képzésénél is. Megszokott dolog. hogy be sem léphet egy dolgozó a gyárba alkalmassági vizsgálat nélkül. Ha valaki varrónő szeretne lenni és észrevesszük, hogy nem jól lát, akkor javasoljuk, hogy más munkakörben helyezkedjen el. Később is figyelemmel kísérjük az emberek egészségét, ezért rendelési időn kívül időszakos orvosi vizsgálatokat végzünk. A 18 éven aluli ipari tanulókat, a bölcsőde és a konyha, az egészségügyi ártalmakkal, vagy balesettel veszélyeztetett munkahelyek dolgozóit, a hivatásos gépkocsivezetőket rendszeresen ellenőrizzük. Az üzemorvosnak tudnia kell a gyárban mindenről, ami az egészségüggyel kapcsolatos. — Rövid ideje gyakorlat, hogy az üzemorvosok is táppénzre vehetik a betegeket. Hogyan alakult a táppénzes napok száma az elmúlt évben, milyen a gondozási tevékenységük? — Nagy a betegforgalmunk, tavaly 16 ezer 310-en fordultak hozzánk. Az 1240 táppénzes beteg 11 ezer 26 napot nem dolgozott. Általános jelenség, hogy a főállású üzemorvos gondozó munkájának hatására sem csökkent a táppénzes napok száma. Talán a kettős ellátás is oka ennek, hiszen a betegek az üzemi és a körzeti orvosokhoz egyaránt mehetnek. Minden orvos betegpárti, ezt tessék elhinni! Megfelelő vizsgálatok eredményei alapján döntünk úgy, hogy valaki „télén” (a keresőképtelenség rövidítése), vagy sem. Előfordul, hogy a délelőtt egészségesnek talált munkásnő délutánra belázasodik. A legfontosabb a bizalom, a megalapozott bizalom, az üzemorvos és betege között. Függetlenített betegellenőrt is alkalmaznak a gyárban, és ez sokat segít a táppénzfegyelem megtartásában. A körzeti orvosokkal kölcsönös, jó kapcsolatban dolgozunk együtt. A gondozottaink törzslapját eljuttatják hozzánk, mi pedig elküldjük nekik a nyugdíjasok anyagát. — A gyógyítás mellett az egészségnevelés is fontos része az üzemorvosi munkának. Miként szervezik ezt a BÉKÖT-nél? — A gyógyító tevékenységünk érzésem szerint jobb, mint a felvilágosító munka. A prevencióra, a betegségek kialakulásának megelőzésére nagy gondot fordítunk. Az üzemorvosi munkában éppen az a szép, hogy mindig az ember mellett állunk, a munkahelyén is törődünk vele, akkor is, ha nem beteg. Foglalkozási megbetegedések az üzemben nem fordulnak elő, pedig egészségre ártalmas anyagokkal is dolgoznak az emberek. Üzemi és biztonságtechnikai szemléken rendszeresen bejárjuk a gyárat, s az ilyenkor talált hiányosságokról jegyzőkönyvet készítünk. A vállalat szociálpolitikai tervében is helyet kap az üzemorvos véleménye. A KÖJÁL különböző szűrővizsgálatot végzett már a zajos és levegőszenny ező- déses üzemrészekben, például a festődében is. Sajnos a dolgozók sem használják megfelelően az egyéni védőeszközöket, a zajártalom ellen sem viselik azokat. A rendelések során folytatunk egészségügyi nevelést, de üzemidőn kívül is tartunk előadásokat az egészséges életmódról, a családvédelemről, a véradásról. — Az óvó, megclőzó munkavédelmi és egészségügyi rendszabályok ellenére bizonyára itt is előfordul üzemi baleset. Mi történik a csökkent munkaképességű dolgozókkal? — Könnyűipar a miénk, szerencsére a balesetek sem súlyosak, ha elő is fordul ilyen időnként. Ettől függetlenül is megbetegedhet úgy dolgozónk, hogy csökkent munkaképességű lesz. Nekem is feltűnik, ha valaki gyakran beteg, sokat van táppénzen, esetleg más munkakörbe kell helyeznünk. Ezért van az üzemi rehabilitációs bizottság, hogy az ilyen dolgozók sorsáról döntsünk. Jó példa a legutóbbi bizottsági ülésünk, amikor több esetről is beszélgettünk. Egy munkásnőnk például a kelmejavítóban dolgozott, de térdizület és gerinccsigolya- kopása miatt ez a tevékenység nehezére esett. Nem fogadta el a javasolt darabjavító munkakört, ideiglenes jelleggel inkább a csévélőben vállalt munkát. Egy másik asszony a gégészetről hozott szakorvosi véleményt, hogy ártalmas neki a textilpor. A konfekció részlegen a legkisebb a levegőszennyeződés, hót ott dolgozik tovább. — Megyénkben kevés még a főállású üzemorvos. Tud- nak-e konzultálni egymással, mit jelent az üzemorvosok szakmai képzése, továbbképzése? — Manapság már mi, üzemorvosok is észrevesszük a társadalom, a kollégák megbecsülését, és ez nagyon jó. Meghívnak bennünket a békéscsabai kórház tudományos üléseire, az alapellátás orvosainak továbbképzéseire, a klinikapatológiai konferenciákra, a szakmai konzultációkra. Nagyon fontos tanulási lehetőség ez számunkra. A békéscsabai rendelő- intézet laboratóriuma, szak- rendelései, a kórházi osztályok készségesen megvizsgálják hozzájuk irányított betegeinket. Nemrégiben Kecskeméten jártam egy országos konferencián, de az Országos Munkaegészségügyi Intézet is szervez speciális tanfolyamokat üzemorvosok részére. A gyár gazdasági és társadalmi vezetői minden lehetséges segítséget megadnak. A BÉKÖT üzemorvosi rendelője Békéscsabán is a jól felszereltek közé tartozik. A belgyógyászat alapjaihoz szükséges eszközök, műszerek megtalálhatók náluk az oszciloskóptól a kvarclámpáig, az EKG-vizsgálógéptől a modern fogászati berendezésig. Több mint 2000 ember egészségét őrzik, s ennek felelősségét nemcsak az üzemorvos és a szakorvosok, de a gyár vezetői is érzik. Bede Zsóka Természetvédelmi terület a Körös-völgyben Hogyan dolgozzanak a helytörténészek? A III. országos honismereti konferenciát július közepén rendezik meg Szombathelyen — erről határozott a héten megtartott ülésén a Hazafias Népfront országos titkársága. A zászlóbontásának 20. évfordulójára idén emlékező mozgalom több tízezer öntevékeny résztvevőjének képviselői az elmúlt fél évtizedben megtett út felmérésének, a végzett munka értékelésének tükrében elemzik a gyűjtő és kutatómunka módszereit, céljait, további feladatait. A 'III. országos konferenciát a mozgalomban részt vevők továbbképzését szolgáló VIII. országos honismereti akadémiával összevontan rendezik meg. A tartalmában és módszereiben egyaránt sokrétű tevékenység ma már felöleli a hely- és üzemtörténetet, a néprajzi és anyanyelvi gyűjtést, továbbá a műemléki munkának és a krónikaírásnak a szakemberek útmutatására támaszkodó amatőr területeit. A konferencián lesz mit összegezni, hiszen az elmúlt két évtizedben a honismereti munka kiterjedt az ipar, a mezőgazdaság, s a kultúra szféráira, s ugyancsak sokoldalúan kapcsolódott a legújabbkori nemzeti történelmünk fő folyamataihoz, a munkásmozgalomhoz, a kommunista mozgalomhoz, a felszabadulás utáni időszak történetéhez. A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei területi szervezete a Békés megyei környezet- és természetvédelmi bizottság, valamint a HNF környezetvédelmi munkabizottsága június 4-én „A Körös-völgyi természetvédelmi terület” címen előadást és helyszíni bemutatót rendezett, melyen részt vettek a megye és a szomszéd megyék természetvédelemmel foglalkozó szakemberei. Kása Ferenc, a hidrológiai társaság tagja tájékoztatójában elmondta, hogy a Nagyalföld speciális ármentesített terület, amelyen nagy értéket képviselnek a gátak, zsilipek, csatornák. A táj jellegét, a gazdag növény- és állatvilág ősi állapotát ma elsősorban a folyók, Békés megyében a Körösök alsó szakaszának a hullámtere őrzi. Ennek megóvására a Békés megyei Tanács a Hármas-Körös (a Sebes-Körös torkolatától Bé- késszentandrásig) hullámterét, valamint a holtágakat (mintegy 50 kilométeres szakaszon 2104 hektárt) természetvédelmi területté nyilvánította. Ezen belül Szarvas és Békésszentandrás határában, a folyó hullámterében két szigorúan védett kisebb terület (gémtelep) van, ahol a horgászat is tilos. A helyeket hamarosan táblákkal jelölik majd meg. A természetvédelmi terület kezelését, őrzését a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vállalta. Terv szerint egy-egy szakaszon a gátőrök — mellékfoglalkozásban — látják majd el ezt a feladatot. A környezet megóvása azonban minden magyar állampolgár kötelessége. A tájékoztatás után vetített képeken mutatták be, hogy a Körös partján néhol milyen nagy a rendetlenség. A kirándulók — nemegyszer a horgászok is — távozáskor otthagyják a szemetet. Az egyik tsz az ártérben hagyta a vegyszeres zsákokat. Tassi Ilona, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Bizottság munkatársa elmondta, hogy Békés megyében 3700 hektár a védett terület. Ezzel a második a megyék között, ami főként a megyei tanácsnak köszönhető. Dr. Jakucs Tamásné, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság hatósági osztályvezetője közölte a megjelentekkel, hogy a megyei tanács 1979- ben hozott határozata a Körösök völgyének természet- védelmi területté való nyilvánításáról, valamint azokról a rendszabályokról, amelyek a határozatban foglaltak megszegőivel alkalmazhatók, a közeljövőben megjelenik a Tanácsok Közlönyében és a Vízügyi Értesítőben. A résztvevők végül ellátogattak a Mezőberény határában, a Kettős-Körös partján levő Bodóky Károlyról elnevezett vízügyi múzeumba, majd Békésszentandráson megtekintették a duzzasztómű közelében levő szivattyú- telepet. P. B. Sorozáson A gyulai Erkel Művelődési Központ homlokzatán az elmúlt napokban egy táblát láthattak a járókelők1: Üdvözöljük a sorozáson részt vevő fiatalokat. Bent az épületben, a II. emeleti részen rendeztek be helyiségeket a fiataloknak, akik életük nagy eseményéhez érkeztek: sorkötelesek lettek. Nem látszanak megilletődött- nek. Akik túl vannak a vizsgálaton, a folyosón, vagy a presszóban ülnek, cigarettáznak, kávét és hűsítőt fogyasztanak. — Ma van a sorozás utolsó napja, így van már tapasztalatunk arról, hogy milyenek ezek a 18 éves fiatalok’, akik hamarosan eleget tesznek hazafias kötelességüknek, fegyverrel védik majd hazánkat — mondja Sütő József őrnagy, a sorozóbizottság elnöke. Hogy milyenek — ismétli — akik most sor alá kerültek? örvendetes, hogy egyre jobb az összkép. A fiatalok’ fegyelmezettek, jó a politikai felkészültségük, érezhető a KISZ munkája. Fizkiailag is erősödtek az elmúlt években, szellemileg is fejlettebbek. Elenyésző azoknak az aránya, akik’ nem végezték el a 8 általános iskolát. Csak di- cséreni lehet az MHSZ-t is, ahol a fiatalok jó alapot szerezhetnek a katonai élethez. Megtanultak fegyverrel bánni, ismerik a technikát. Az orvosok szerint máris érződik az Edzett Ifjúságért mozgalom hatása, ami a testi felépítettségüket illeti. Mi is történik itt a sorozáson? Amikor a fiatalok megérkeznek a művelődési központba, a sorozó bizottság egy tájékoztatást tart részükre, amelynek során elmondják a honvédelmi törvény rájuk vonatkozó előírásait. Ezután filmvetítés van. Közben folyamatosan szólítják őket az írnokok, akik nyilvántartásba veszik, majd a szokásos orvosi vizsgálatok következnek. Ezután a sorozó bizottság elnöke mindegyikkel személyesen elbeszélget, érdeklődik kívánságaikról, szociális helyzetükről, egyszóval megpróbál közelükbe férkőzni. Itt már azt is megtudják, hogy körülbelül mikor várható a bevo- nultatásuk Még a felszabadulás előtt szégyennek számított, ha valamelyik fiatal alkalmatlan volt a katonai szolgálatra. Aztán később ez már bocsánatos bűn volt, sőt néhányan ki akarták húzni magukat a szolgálat alól. Ma már ez nem jellemző. Az egyik vizsgálatot végző orvos elmondta, hogy nem akarta elhinni, de valóban megtörtént. Az egyik fiatalt alkalmatlannak találták. A legényke sírva mondta el otthon az anyjának, és szinte könyörgött a sorozó bizottság elnökének, ne utasítsák el, mert ő mindenáron katona szeretne lenni. Már túl voltak a sorozáson, amikor leültünk beszélgetni két fiatalemberrel: Dán Györggyel és Fábián Istvánnal. Dán György: eleki vagyok. Gyulán járok a gimnázium esti tagozatára. A húskombinátban dolgozom állategészségügyi szaksegédként. Nagyon örülök, hogy a vegyvédelmiekhez osztottak be. nemcsak azért, mert a bátyám is ott szolgál, hanem azért is, mert ez áll közelebb a munkámhoz és az érdeklődésemhez. Nem, nincsen menyasszonyom, de azért udvarolok. Ebben a korban természetes. Nem? Ha leszerelek, úgy tervezem, visszajövök dolgozni ide, és jelentkezni szeretnék az állategészségügyi főiskolára. Fábián István: Én is eleki vagyok, de én Békéscsabán járok a közgébe, a III. osztályba, a kereskedelmi szakon végzek. A repülőkhöz jelentkezem, mert az MHSZ békéscsabai Repülő Klubjában vitorlázok, vadászrepülő szeretnék lenni. Az orvosin már túl vagyok. Ha leszerelek’? Az még odább van. Állítólag csak öt év múlva hívnak be. Mindenesetre addig szeretnék Nyíregyházára menni a növényvédelem repülős szolgálatához. Véget ért a sorozás. Az írnokok sorba rakják a kartotékokat, a mozigépész dobozokba rakja a filmeket, az orvosok’ összepakolják a műszereket. A fiúk pedig elköszönnek, visszaindulnak az iskolákba, munkahelyekre. Ezen a napon egy kicsit felnőttekké váltak. Kép, szöveg: B. O. A sorozó bizottság minden fiatalt meghallgatott
