Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

1980. június 6., péntek íjFt-JÜ liffP : ifi*! m-IIP m? Fejlődő Dombegyház... Fotó: Gál Edit Orvos a gyárban A rendelési idő kezdetén a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban már legalább tízen várakoznak az üzemi or­vosra. Ez így megy napról napra, és a gyógyítás csak részét jelenti az üzemorvosi munkának. A gyár hétköz­napi gondjaiból, közvetve termelő tevékenységéből és a jó munkafeltételek megteremtéséből is részt kell vál­lalnia az egészségügy helyi képviselőjének. 23 éve ren­del dr. Gedos Iván a Békéscsabai Kötöttárugyárban, az utóbbi két és fél esztendőt pedig már főállású üzemor­vosként dolgozta végig. — Nem kenyerem az irat­gyártás, de végül is ezekkel a kartonokkal, vizsgálati eredményekkel, beszámolók­kal és felmérésekkel ellen­őrizhetjük, nyomon kísérhet­jük a munkánkat — mondja az üzemorvos, miközben író­asztala számtalan fiókjából előszedegeti a dossziéit. — 2700-an dolgoznak a gyár­ban, köztük sok a nő: 2168. Naponta négy órán át ren­delek, hetenként kétszer fo­gászati és nőgyógyászati szakrendelés is van nálunk. Sokat segít munkámban az üzemi nővérünk, Beraczka Jánosné, a különböző mű­szeres vizsgálatoknál, injek­ciózásnál, de a vöröskeresz­tes alapszervezet tagjainak képzésénél is. Megszokott do­log. hogy be sem léphet egy dolgozó a gyárba alkalmas­sági vizsgálat nélkül. Ha va­laki varrónő szeretne lenni és észrevesszük, hogy nem jól lát, akkor javasoljuk, hogy más munkakörben he­lyezkedjen el. Később is fi­gyelemmel kísérjük az em­berek egészségét, ezért ren­delési időn kívül időszakos orvosi vizsgálatokat vég­zünk. A 18 éven aluli ipari tanulókat, a bölcsőde és a konyha, az egészségügyi ár­talmakkal, vagy balesettel veszélyeztetett munkahelyek dolgozóit, a hivatásos gép­kocsivezetőket rendszeresen ellenőrizzük. Az üzemorvos­nak tudnia kell a gyárban mindenről, ami az egészség­üggyel kapcsolatos. — Rövid ideje gyakorlat, hogy az üzemorvosok is táp­pénzre vehetik a betegeket. Hogyan alakult a táppénzes napok száma az elmúlt év­ben, milyen a gondozási te­vékenységük? — Nagy a betegforgalmunk, tavaly 16 ezer 310-en fordul­tak hozzánk. Az 1240 táp­pénzes beteg 11 ezer 26 na­pot nem dolgozott. Általános jelenség, hogy a főállású üzemorvos gondozó munká­jának hatására sem csökkent a táppénzes napok száma. Talán a kettős ellátás is oka ennek, hiszen a betegek az üzemi és a körzeti orvosok­hoz egyaránt mehetnek. Min­den orvos betegpárti, ezt tes­sék elhinni! Megfelelő vizs­gálatok eredményei alapján döntünk úgy, hogy valaki „télén” (a keresőképtelenség rövidítése), vagy sem. Elő­fordul, hogy a délelőtt egész­ségesnek talált munkásnő délutánra belázasodik. A leg­fontosabb a bizalom, a meg­alapozott bizalom, az üzem­orvos és betege között. Füg­getlenített betegellenőrt is alkalmaznak a gyárban, és ez sokat segít a táppénzfe­gyelem megtartásában. A körzeti orvosokkal kölcsönös, jó kapcsolatban dolgozunk együtt. A gondozottaink törzslapját eljuttatják hoz­zánk, mi pedig elküldjük ne­kik a nyugdíjasok anyagát. — A gyógyítás mellett az egészségnevelés is fontos ré­sze az üzemorvosi munká­nak. Miként szervezik ezt a BÉKÖT-nél? — A gyógyító tevékenysé­günk érzésem szerint jobb, mint a felvilágosító munka. A prevencióra, a betegségek kialakulásának megelőzésére nagy gondot fordítunk. Az üzemorvosi munkában ép­pen az a szép, hogy mindig az ember mellett állunk, a munkahelyén is törődünk ve­le, akkor is, ha nem beteg. Foglalkozási megbetegedések az üzemben nem fordulnak elő, pedig egészségre ártal­mas anyagokkal is dolgoz­nak az emberek. Üzemi és biztonságtechnikai szemléken rendszeresen bejárjuk a gyá­rat, s az ilyenkor talált hiá­nyosságokról jegyzőkönyvet készítünk. A vállalat szociál­politikai tervében is helyet kap az üzemorvos vélemé­nye. A KÖJÁL különböző szűrővizsgálatot végzett már a zajos és levegőszenny ező- déses üzemrészekben, példá­ul a festődében is. Sajnos a dolgozók sem használják megfelelően az egyéni védő­eszközöket, a zajártalom el­len sem viselik azokat. A rendelések során folytatunk egészségügyi nevelést, de üzemidőn kívül is tartunk előadásokat az egészséges életmódról, a családvédelem­ről, a véradásról. — Az óvó, megclőzó mun­kavédelmi és egészségügyi rendszabályok ellenére bizo­nyára itt is előfordul üzemi baleset. Mi történik a csök­kent munkaképességű dolgo­zókkal? — Könnyűipar a miénk, szerencsére a balesetek sem súlyosak, ha elő is fordul ilyen időnként. Ettől függet­lenül is megbetegedhet úgy dolgozónk, hogy csökkent munkaképességű lesz. Ne­kem is feltűnik, ha valaki gyakran beteg, sokat van táppénzen, esetleg más mun­kakörbe kell helyeznünk. Ezért van az üzemi rehabi­litációs bizottság, hogy az ilyen dolgozók sorsáról dönt­sünk. Jó példa a legutóbbi bizottsági ülésünk, amikor több esetről is beszélgettünk. Egy munkásnőnk például a kelmejavítóban dolgozott, de térdizület és gerinccsigolya- kopása miatt ez a tevékeny­ség nehezére esett. Nem fo­gadta el a javasolt darabja­vító munkakört, ideiglenes jelleggel inkább a csévélő­ben vállalt munkát. Egy má­sik asszony a gégészetről ho­zott szakorvosi véleményt, hogy ártalmas neki a tex­tilpor. A konfekció részlegen a legkisebb a levegőszennye­ződés, hót ott dolgozik to­vább. — Megyénkben kevés még a főállású üzemorvos. Tud- nak-e konzultálni egymással, mit jelent az üzemorvosok szakmai képzése, továbbkép­zése? — Manapság már mi, üzemorvosok is észrevesszük a társadalom, a kollégák megbecsülését, és ez nagyon jó. Meghívnak bennünket a békéscsabai kórház tudomá­nyos üléseire, az alapellátás orvosainak továbbképzéseire, a klinikapatológiai konfe­renciákra, a szakmai konzul­tációkra. Nagyon fontos ta­nulási lehetőség ez számunk­ra. A békéscsabai rendelő- intézet laboratóriuma, szak- rendelései, a kórházi osztá­lyok készségesen megvizsgál­ják hozzájuk irányított be­tegeinket. Nemrégiben Kecs­keméten jártam egy orszá­gos konferencián, de az Or­szágos Munkaegészségügyi Intézet is szervez speciális tanfolyamokat üzemorvosok részére. A gyár gazdasági és társadalmi vezetői minden lehetséges segítséget megad­nak. A BÉKÖT üzemorvosi ren­delője Békéscsabán is a jól felszereltek közé tartozik. A belgyógyászat alapjaihoz szükséges eszközök, műsze­rek megtalálhatók náluk az oszciloskóptól a kvarclámpá­ig, az EKG-vizsgálógéptől a modern fogászati berendezé­sig. Több mint 2000 ember egészségét őrzik, s ennek fe­lelősségét nemcsak az üzem­orvos és a szakorvosok, de a gyár vezetői is érzik. Bede Zsóka Természetvédelmi terület a Körös-völgyben Hogyan dolgozzanak a helytörténészek? A III. országos honismere­ti konferenciát július köze­pén rendezik meg Szombat­helyen — erről határozott a héten megtartott ülésén a Hazafias Népfront országos titkársága. A zászlóbontásá­nak 20. évfordulójára idén emlékező mozgalom több tízezer öntevékeny résztve­vőjének képviselői az elmúlt fél évtizedben megtett út felmérésének, a végzett mun­ka értékelésének tükrében elemzik a gyűjtő és kutató­munka módszereit, céljait, további feladatait. A 'III. országos konferen­ciát a mozgalomban részt vevők továbbképzését szol­gáló VIII. országos honisme­reti akadémiával összevon­tan rendezik meg. A tartalmában és módsze­reiben egyaránt sokrétű te­vékenység ma már felöleli a hely- és üzemtörténetet, a néprajzi és anyanyelvi gyűj­tést, továbbá a műemléki munkának és a krónikaírás­nak a szakemberek útmuta­tására támaszkodó amatőr területeit. A konferencián lesz mit összegezni, hiszen az elmúlt két évtizedben a hon­ismereti munka kiterjedt az ipar, a mezőgazdaság, s a kultúra szféráira, s ugyan­csak sokoldalúan kapcsoló­dott a legújabbkori nemzeti történelmünk fő folyamatai­hoz, a munkásmozgalomhoz, a kommunista mozgalomhoz, a felszabadulás utáni időszak történetéhez. A Magyar Hidrológiai Tár­saság Békés megyei területi szervezete a Békés megyei környezet- és természetvé­delmi bizottság, valamint a HNF környezetvédelmi mun­kabizottsága június 4-én „A Körös-völgyi természetvédel­mi terület” címen előadást és helyszíni bemutatót ren­dezett, melyen részt vettek a megye és a szomszéd megyék természetvédelemmel foglal­kozó szakemberei. Kása Fe­renc, a hidrológiai társaság tagja tájékoztatójában el­mondta, hogy a Nagyalföld speciális ármentesített terü­let, amelyen nagy értéket képviselnek a gátak, zsilipek, csatornák. A táj jellegét, a gazdag növény- és állatvilág ősi állapotát ma elsősorban a folyók, Békés megyében a Körösök alsó szakaszának a hullámtere őrzi. Ennek meg­óvására a Békés megyei Ta­nács a Hármas-Körös (a Se­bes-Körös torkolatától Bé- késszentandrásig) hullámte­rét, valamint a holtágakat (mintegy 50 kilométeres sza­kaszon 2104 hektárt) termé­szetvédelmi területté nyilvá­nította. Ezen belül Szarvas és Békésszentandrás határá­ban, a folyó hullámterében két szigorúan védett kisebb terület (gémtelep) van, ahol a horgászat is tilos. A helye­ket hamarosan táblákkal je­lölik majd meg. A természetvédelmi terü­let kezelését, őrzését a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgató­ság vállalta. Terv szerint egy-egy szakaszon a gátőrök — mellékfoglalkozásban — látják majd el ezt a felada­tot. A környezet megóvása azonban minden magyar ál­lampolgár kötelessége. A tájékoztatás után vetí­tett képeken mutatták be, hogy a Körös partján néhol milyen nagy a rendetlenség. A kirándulók — nemegyszer a horgászok is — távozáskor otthagyják a szemetet. Az egyik tsz az ártérben hagyta a vegyszeres zsákokat. Tassi Ilona, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Bizottság munkatársa elmondta, hogy Békés me­gyében 3700 hektár a védett terület. Ezzel a második a megyék között, ami főként a megyei tanácsnak köszönhe­tő. Dr. Jakucs Tamásné, a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság hatósági osztályvezető­je közölte a megjelentekkel, hogy a megyei tanács 1979- ben hozott határozata a Kö­rösök völgyének természet- védelmi területté való nyil­vánításáról, valamint azokról a rendszabályokról, amelyek a határozatban foglaltak megszegőivel alkalmazhatók, a közeljövőben megjelenik a Tanácsok Közlönyében és a Vízügyi Értesítőben. A résztvevők végül elláto­gattak a Mezőberény határá­ban, a Kettős-Körös partján levő Bodóky Károlyról elne­vezett vízügyi múzeumba, majd Békésszentandráson megtekintették a duzzasztó­mű közelében levő szivattyú- telepet. P. B. Sorozáson A gyulai Erkel Művelődé­si Központ homlokzatán az elmúlt napokban egy táblát láthattak a járókelők1: Üd­vözöljük a sorozáson részt vevő fiatalokat. Bent az épületben, a II. emeleti ré­szen rendeztek be helyisége­ket a fiataloknak, akik éle­tük nagy eseményéhez érkez­tek: sorkötelesek lettek. Nem látszanak megilletődött- nek. Akik túl vannak a vizsgálaton, a folyosón, vagy a presszóban ülnek, cigaret­táznak, kávét és hűsítőt fo­gyasztanak. — Ma van a sorozás utol­só napja, így van már ta­pasztalatunk arról, hogy mi­lyenek ezek a 18 éves fia­talok’, akik hamarosan ele­get tesznek hazafias köteles­ségüknek, fegyverrel védik majd hazánkat — mondja Sütő József őrnagy, a soro­zóbizottság elnöke. Hogy mi­lyenek — ismétli — akik most sor alá kerültek? ör­vendetes, hogy egyre jobb az összkép. A fiatalok’ fe­gyelmezettek, jó a politikai felkészültségük, érezhető a KISZ munkája. Fizkiailag is erősödtek az elmúlt években, szellemileg is fejlettebbek. Elenyésző azoknak az ará­nya, akik’ nem végezték el a 8 általános iskolát. Csak di- cséreni lehet az MHSZ-t is, ahol a fiatalok jó alapot szerezhetnek a katonai élet­hez. Megtanultak fegyverrel bánni, ismerik a technikát. Az orvosok szerint máris ér­ződik az Edzett Ifjúságért mozgalom hatása, ami a tes­ti felépítettségüket illeti. Mi is történik itt a soro­záson? Amikor a fiatalok megérkeznek a művelődési központba, a sorozó bizottság egy tájékoztatást tart részük­re, amelynek során elmond­ják a honvédelmi törvény rájuk vonatkozó előírásait. Ezután filmvetítés van. Közben folyamatosan szólít­ják őket az írnokok, akik nyilvántartásba veszik, majd a szokásos orvosi vizsgála­tok következnek. Ezután a sorozó bizottság elnöke mind­egyikkel személyesen elbe­szélget, érdeklődik kívánsá­gaikról, szociális helyzetük­ről, egyszóval megpróbál kö­zelükbe férkőzni. Itt már azt is megtudják, hogy körülbe­lül mikor várható a bevo- nultatásuk Még a felszabadulás előtt szégyennek számított, ha va­lamelyik fiatal alkalmatlan volt a katonai szolgálatra. Aztán később ez már bocsá­natos bűn volt, sőt néhányan ki akarták húzni magukat a szolgálat alól. Ma már ez nem jellemző. Az egyik vizs­gálatot végző orvos elmond­ta, hogy nem akarta elhin­ni, de valóban megtörtént. Az egyik fiatalt alkalmatlan­nak találták. A legényke sír­va mondta el otthon az any­jának, és szinte könyörgött a sorozó bizottság elnökének, ne utasítsák el, mert ő min­denáron katona szeretne len­ni. Már túl voltak a sorozá­son, amikor leültünk be­szélgetni két fiatalemberrel: Dán Györggyel és Fábián Istvánnal. Dán György: eleki vagyok. Gyulán járok a gimnázium esti tagozatára. A húskom­binátban dolgozom állat­egészségügyi szaksegédként. Nagyon örülök, hogy a vegy­védelmiekhez osztottak be. nemcsak azért, mert a bá­tyám is ott szolgál, hanem azért is, mert ez áll köze­lebb a munkámhoz és az érdeklődésemhez. Nem, nin­csen menyasszonyom, de azért udvarolok. Ebben a korban természetes. Nem? Ha leszerelek, úgy tervezem, visszajövök dolgozni ide, és jelentkezni szeretnék az ál­lategészségügyi főiskolára. Fábián István: Én is eleki vagyok, de én Békéscsabán járok a közgébe, a III. osz­tályba, a kereskedelmi sza­kon végzek. A repülőkhöz jelentkezem, mert az MHSZ békéscsabai Repülő Klubjá­ban vitorlázok, vadászrepülő szeretnék lenni. Az orvosin már túl vagyok. Ha leszere­lek’? Az még odább van. Ál­lítólag csak öt év múlva hív­nak be. Mindenesetre addig szeretnék Nyíregyházára menni a növényvédelem re­pülős szolgálatához. Véget ért a sorozás. Az ír­nokok sorba rakják a karto­tékokat, a mozigépész dobo­zokba rakja a filmeket, az orvosok’ összepakolják a mű­szereket. A fiúk pedig elkö­szönnek, visszaindulnak az iskolákba, munkahelyekre. Ezen a napon egy kicsit fel­nőttekké váltak. Kép, szöveg: B. O. A sorozó bizottság minden fiatalt meghallgatott

Next

/
Thumbnails
Contents