Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

1980. június 4., szerda Energia, szóda, kvarchomok... Érdemes üveget gyártani? Túl az előbbieken: az ál­lattenyésztőket a szarvas­marhatartás új megoldásai­ról, a méhészet fejlesztésé­ről, a takarmánygazdálkodás szervezéséről szóló előadá­sokra várják a kiállítás ide­je alatt. Ugyanakkor kerül sor az országos juhtenyész- tési tanácskozásra, a most végző állatorvosok és a már gyakorlók találkozójára, egy gasztronómiai bemutatóra és a megyék részvételével tar­tandó beruházási értekezlet­re is. A kiállítás és vásár érde­kessége, hogy majdnem min­den napja a látogatók tö­megét külön is megmozgató eseményeket ígér. Augusztus 29-e az újítók napja az OMÉK programjában, ve­télkedővel és pályázati ered­ményhirdetéssel. De tartanak itt juhnyíró- és birkapapri- kás-főző, virágkötőversenyt, és állatvásárokat is. Ez al­kalommal fórumokat is ren­deznek és gazdára találnák a kistermelők körében a Báldy-, Bereczki- és Sőtér- díják. Az ifjúság napja — vetél­kedőkkel, kiállításokkal, pá­lyaválasztási tanácsadással, kultúrműsorral — az au­gusztus 30-i, a tudományé pedig a szeptember 2-i. Az elmúlt öt esztendőben megháromszorozódott az Orosházi Üveggyár kivitele. Csupán tavaly 25 százalék­kal növekedett a tőkés ex­port. Azóta is naponta 16—20 kamion gördül ki a gyár ka­puján, amelyek a nyugat­európai országokba szállítják az üdítő italos palackokat. De számos vasúti szerelvény indul a Szovjetunióba, Hol­landiába, NDK-ba, NSZK-ba, s néhány arab ország is a vásárlók közé tartozik im­már két-három esztendeje. S nemcsak öblösüvegeiket tudják értékesíteni a piaco­kon. Ugyancsak keresett ter­mékeik belföldön és külföl­dön egyaránt az építészeti és edzettüvegeik. Energiaköltség 15 százalék Márpedig nem éppen ol­csó feladat a gyár működte­tése, fenntartása. Sőt! Bé­kés megye talán legnagyobb energiafogyasztói az üveg­gyáriak, hiszen az üzem éves gázigénye: 225 millió köbmé­ter. S mindehhez hozzá kell venni az elektromos energiát is: évente csaknem 60 ezer megawattóra. A mennyisé­gek érzékeléséhez még egy adat: a teljes termelési ér­téknek 15 százalékát teszi k'i az energiaköltség. S akkor még mindig hol van az alapanyag? Márpedig a szóda, a kvarchomok, de más nélkülözhetetlen alap­anyag tekintélyes hányada külországokból érkezik. Jól­lehet ezek az anyagok az ol­csó áruk közé tartoznak, azonban óriási mennyiséget használnak fel belőlük. Máris megkérdőjelezhet­jük: érdemes üveget gyárta­ni? S ez nemcsak itthon, ha­nem külföldön is napirendi téma. Olyannyira, hogy a dráguló energiaköltségek miatt számos európai gyár visszafogta, illetve csökken­tette a termelést. Akkor mi — energiasze­gény ország — miért növel­jük1 a kibocsátást, a kapaci­tást? Kifizetődő az üveg­gyártás? Érdemes exportál­ni? Ezekre a kérdésekre dr. Mészáros Béla, az Orosházi Üveggyár kereskedelmi igaz­gatóhelyettese ad választ. Speciális égőfej a hutában — Bármilyen furcsán hangzik, az energiaárak nö­vekedésével javultak világ­piaci pozícióink. Nézzük sor­ban, miért? Orosháza kör­nyékén az elmúlt évtizedben számos olaj-, illetve gázme­zőt tártak fel. Városunktól délre, Kardoskúton, Tót­komlóson, Battonyán be is indult a termelés. Számos olyan kút működik, amelyből alacsony fűtőértékű földgáz tör fel. Ezeket sok esetben nem érdemes, sőt olykor nem is lehet bekapcsolni a gázhálózatba. nak bevezetése. Könnyebb súlyú, vékonyabb falú, de legalább ugyanolyan atmosz­féra nyomást kibíró üdítő italos palackok gyártását kezdjük meg az idén egy know-how alapján. Ami ezeknél ugyancsak lényeges, az anyag- és energiamegta­karítás, amely továbbra is költségcsökkentő hatású. Az újfajta termékekből hama­rosan megkezdjük a szállítást az NSZK-ba — változatlan áron. — Hasonló lehetőségeink vannak a síküveggyártás te­rületén is. Néhány esztendő­vel ezelőtt megkezdtük a hungaropan hőszigetelő üveg­szerkezetek gyártását. Kez­detben kevés sikerrel, ugyan­is nem volt kelendő a porté­ka. Pedig ezen üvegfélesé­geknek nagy előnyük a ha­gyományossal szemben, hogy egy 15 centiméteres téglafal vastagságával egyenlő tulaj- donságúak. Hőszigetelése mellett hangszigetelése is ki­váló: 32 decibellel csökken a zajszint az eddig használatos ajtó-ablak üvegekkel szem­ben. Sajnos, itthon még csak a Fejér megyei Állami Épí­tőipari Vállalat építi be az ajtó-ablak keretekbe, s egy kevés mennyiséget a Hódme­zővásárhelyi Fémipari Vál­lalat használ fel belőle. Ez évi 50 ezer négyzetméter fel- használást jelent belföldön, pedig az NDK-ban ugyanez az arány: egymillió négyzet- méter. Hollandiában példá­ul állami támogatást élvez­nek, akik az üvegházakhoz ezt alkalmazzák. Igaz, vala­mivel drágább, mint a ha­gyományos üvegek, de hő- szigetelése folytán három té­li fűtési idény alatt az ára megtérül. Ennyivel keve­sebb fűtőenergiára lenne szükség azokban a lakóhá­zakban, intézményekben, ahol ezeket beépítik. Mindebből, úgy tűnik, egye­lőre csak külföldön verseny- képesek az orosháziak ... Jávor Péter Megyénk az országos vásárokon ZSIdalmalével Szegedre A július 18-tól 27-ig nyit­va tartó Szegedi Ipari Vásá­ron megyénkből kilenc ki­állító szerepel: a Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Vál­lalat, a Dél-alföldi Tégla-és Cserépipari Vállalat, a Bé­késcsabai Kötöttárugyár, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat, a Békéscsabai Hű­tőház, a Metakémia Ipari Szövetkezet, a Békésszent- andrási Szőnyegszövő, az Orosházi Üveggyár, valamint a Békés megyei Üdítőital­ipari Vállalat. Utóbbi a rangos ipari se­regszemlén a már eddig is keresett szénsavas üdítői mellett újdonságot is sze­repeltet : ez a zöldalmaié, vagy juice, ami iránt kül­földi vásárlók is érdeklőd­nek, s a vállalat reményke­dik is abban, hogy ez az érdeklődés üzletet is szül majd Szegeden. A zöldalmalé mellett a Békés megyei üdítőital­gyártók fölvonultatják az „Extra” néven eddig nyolc­féle ízben — zöldalma-, meggy-, bogiári szőlőlé, orange-, citrom-, grapefruit, tonik, kóla — forgalomba hozott szénsavas üdítőket és az „Arola” diabetikus cit­rom-, meg kalóriaszegény narancsitalokat. A választé­kot egyébként ötféle szörp — szőlő, narancs, citrom, to­nik-és kóla is bővíti. A vállalat legfőbb törek­vése, hogy hazai alapanya­gokkal helyettesítse az im­portot az üdítőital-gyártás­ban, így született meg elő­ször a bogiári szőlőlé-, majd a meggy-, s végül legutóbb a zöldalmaüdítő. Az igé­nyek növekedésére is fölké­szültek a békéscsabai gyár­ban, az 1975-ben felépült üzemben nagy teljesítményű palackozó gépsort állítottak munkába, s most látnak hoz­zá egy új kazánház, illetve a készáruraktár megépítésé­hez. Birkapaprikás-ffizi verseny is lesz.. A 69. Or­szágos Me- AMM zőgazdasági és Élelmi- szeripari Ki­WW\ I és A AÜ/Vásár au- ÍVO* gusztus 19- én nyílik, de a vásár szervezői már ösz- szeállították a kiállítás két­hetes programját. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szervezésében előkészített bemutatókhoz kilenc téma­körben kapcsolódnak szak­mai rendezvények. Az ag­rárpolitika, a szakoktatás, a vezetés és szervezés, a nö­vénytermesztés, az erdészet- és faipar, az építészet, az ésszerű földhasználat és az élelmiszeripar legidőszerűbb kérdéseivel foglalkozó szak­rendezvényekhez külön mű­szaki bemutató is társul. A szakmai napok házigaz­dái között a minisztérium képviselői mellett ott talál­hatjuk neves termelési rend­szereink, kutatóintézeteink, állami gazdaságaink és ter­melőszövetkezeteink vezető szakembereit is: köztük a Szarvasi Öntözési Kutató In­tézet kutatóit. A tervezet szerint dr. Kereszturszky Já­nos tart majd előadást az intézet eredményeiről. A Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalat győri üzemében na­ponta huszonnégyezer liter tejszínből készítenék vajat, ötféle választékban az idén több mint háromezer tonnát szállítanak a kereskedelemnek (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Végül egy rövid nemzet­közi eseménynaptár: augusz­tus 21-én KGST-nap, 22-én Szovjetunió nemzeti napja, 23-án közös NSZK—magyar élelmiszeripari nap, augusz­tus 25-én Csehszlovákia, 26- án Lengyelország, 27-én az NDK és 28-án a fejlődő or­szágok napja gondoskodik a látnivalók választékának bő­vítéséről. — Gyárunk azonban na­gyon is fel tudja használni. Hutáinkat ezzel fűtjük. Per­sze azokat a megfelelő hasz­nosítás érdekében speciális égőfejekkel szereltük fel. így ezt, az egyébként sok esetben veszendőbe menő gázt, igen olcsón megkap­juk, ami jelentősen csökken­ti a termelési költséget sok európai üveggyárhoz képest. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a majdhogynem öt esztendő­vel ezelőtti árakon tudunk termelni. S hogy versenyké­pességünk nőtt, azt alátá­masztja: a kontinensen szá­mos üveggyár bezárta kapu­it, vagy csökkentette a ter­melést. De az üvegre tovább­ra is szükség van. Bizonyít­ja az a tény is, hogy a ta­valy létrejött Ferunion — Üvegipari Művek export- import irodájában egyre több külföldi megrendelő megfordul. millió forint értékű költség- csökkenést jelent. S a to­vábbi 20 százalék üvegcse­rép-felhasználás 5 százalékos energiát jelenthetne, nem be­szélve az alapanyagról. Változatlan áron — Többek között ez a kö­vetkező célkitűzésünk — fű­zi hozzá a kereskedelmi igaz­gatóhelyettes. — Vagyis bő­víteni kívánjuk az üvegvisz- szanyerést, de más költség- csökkentő elképzeléseink is vannak. Ilyen a könnyített palackgyártás technológiájá­II Salvador Allende II. üvegcserép konténerben A takarékos brigád — Az energiaár növekedé­sét más költségcsökkentő technológiai megoldásokkal is mérsékelni tudtuk az utób­bi években. A gyár üzembe helyezése után az első huták és gépek jelentős mennyiségű selejtes, törött üvegcserepei veszendőbe mentek. Ma azon­ban a hibás üvegeket, a vá­gási veszteséget, az anyag- mozgatásból eredő törött portékát újra megőröljük, s visszajuttatjuk a hutákba. Ha még több üvegcserepet használhatnánk fel, még job­ban tudnánk takarékoskod­ni, még olcsóbb lenne az előállítási költség. Ez érthető, a cserepek új­rafelhasználása tetemes im­portkiváltást eredményez, hi­szen az üvegtörmelékben benne van az alapanyag. Ez évente több tízmillió forint alapanyag-megtakarítást je­lenthet. Bevált az a kezdeménye­zés, illetve együttműködés, amelyet az orosháziak kí­náltak a Békéscsabai kon­zervgyárnak. Eszerint a me­gyeszékhely élelmiszerfeldol­gozó üzemében keletkező üvegtörmeléket konténerben összegyűjtik, majd azt idő­szakosan az orosháziak el­szállítják, felhasználják. De hasonló megállapodás szüle­tett a MÉH-hel is, ahol szin­tén összegyűjtik az üzletek által vissza nem vásárolt üvegeket. Hasonló elképzelé­sektől vezérelve állítottak fel a fővárosban — igaz, egyelőre kísérletképpen — üveggyűjtő konténereket. — S mindeddig nem be­széltünk arról, milyen ener­giamegtakarítást jelent, ha a hutákba nem tiszta alap­anyagot használunk fel, ha­nem azt elegyítjük az üveg­törmelékkel. Számításaink szerint 20 százalék törmelék esetén öt százalék energiát takaríthatunk meg. Ez tíz­Az üzem területén katonás rend. A tehergépkocsik, az autóbuszok a javítóálláson gyógyításukra várnak. A járműveken ketten, hárman dolgoznak, attól függően, a hiba kijavítása hány embert igényel. Látszik, hogy min­denki tudja, mi a dolga. Nincs kapkodás, idegeskedés. A műszaki üzemvezető Má­té Endre. Azt mondják a beosztottjai: hangját is alig hallani. Az utasításai vi­szont határozottak. — Nem kiabálással kell eredményt elérni, a hangos szó a gyen­gék fegyvere — mondja mo­solyogva. — A Volán békéscsabai műszaki üzemének munka- szervezése mintaszerű. Ho­gyan tudják ezt megvalósíta­ni? — Miután 270-en dolgo­zunk a műszaki üzem terü­letén folyamatos szolgálat­ban, célszerűnek látszott egy olyan rendszer bevezetése, amellyel hatékonyabb élő­munka-gazdálkodást érhet­tünk el. Ehhez jól jött az a tröszti kezdeményezés, amely az egységes, automatizálható irányítási rendszer kidolgo­zására és megvalósítására vállalatunkat jelölte ki. Az eszközre, gépkocsira, anyag­ra, munkaerőre, informá­cióra és dokumentációra vo­natkozó technológiai folya­mat zártságával nőtt a szer­vezettség, javult a munka- fegyelem. — Profiljánál fogva is te­kintélyes lehet a vállalatnál az energia-, nevezetesen az üzemanyag-megtakarítás. Hogyan érik ezt el? — Brigádjaink sokat tesz­nek ezért. A munkaverseny- vállalásaikkal és a karban­tartások minőségének javítá­sával üzemanyag-felhaszná­lásunk kedvezően alakult. Sikerült a múlt évben ben­zinből és gázolajból 333 ezer litert megtakarítanunk. En­nek értéke meghaladja a 2 millió forintot. A műszaki üzemvezető — A műszaki üzem terü­letén vannak az átlagosnál is kiemlekedöbb eredménye­ket elért brigádjaik? — A jók közül is hadd emeljem ki a sokból a Sal­vador Allende II. műszaki karbantartó szocialista bri­gádot. ök ugyanis május 1. tiszteletére múlt évi munká­juk eredményeként a „Vál­lalat Kiváló Brigádja” ki­tüntetést kapták. 1967-es ala­kulásuk óta tizenegyszer nyerték el a szocialista címet és kétszer az aranykoszorút. — A tavalyi évük különö­sen kiemelkedő és példamu­tató volt. A gépjárművek szemléjét úgy végezték, hogy a KPM műszaki vizsgáján minden gépjármű megfelelt. A brigádtagok az újítások tömegét adták be, amelyek­nek gazdasági eredménye 166 ezer forint volt. A tizen­hét tagú brigád minden tag­ja részt vesz valamilyen ok­tatáson. Rákóczi Imre, a bri­gádvezető, tagja a vállalat közművelődési bizottságá­nak. Arató Imre és Tokaji Sándor szakszervezeti bi­zalmi, illetve az üzemi bi­zottságon belüli gazdasági szervező. Társadalmi mun­kavállalásuk 40 óra volt és 300-at teljesítettek. A vér­adásban is jeleskednek: he­ten rendszeresen részt vesz­nek a véradásban, Zvo- lenszki Józsefet azonban szükség esetén bármikor be­hívhatják rendkívüli vér­adásra is. Ennyit címszavak­ban a Salvador Allende bri­gád tagjairól. Munkájuk, eredményük példa lehet má­sok számára is. Béla Vali

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents