Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
1980, június 29., vasárnap o Ismét felfedeztük az angóragyapjút Az angóranyúl-tenyésztés nem az utóbbi évek új divatja Magyarországon. Elfelejtett divat újraéledése ez, hiszen az 1940-es években szinte nem is volt hazánkban olyan falusi porta, ahol saját szükségletre ne tartottak volna 5—10 angóranyuszit. Régi felmérések szerint akkoriban az állomány 1 milliós lehetett. A gyapjút elsősorban házilag fonták fel saját használatra, de az értékesítése lálni a házaknál angóranyuszit, mint ma a hobbiból tartott angóramacskát. Békésszentandráson A hatalmas méretű csökkenésnek természetesen meg van a maga mélyebb oka, mert amikor fellendült a A műanyagból készült önetető egyben a nyúlketrecek ajtaja is Fotó: Veress Erzsi már akkor is jó lehetőségeket kínált a kistermelőknek. Még ma is számos idős nyúltenyésztő emlékezik vissza az angóranyuszikban bővelkedő rég múltra, van közöttük olyan is, aki több száz állatot tartott. Nem kis munka volt ez, hiszen nagyon idő- és munkaigényes foglalkozásnak számított. A régi tartásmód során a gyapjút rendszeresen kefélni kellett a filcesedés megelőzése miatt, a takarmányozás és a ketrecek tisztítása is igen sok időt vett igénybe. Akkoriban egy-egy állat évente átlagosan csupán 200 gramm gyapjút adott, ennek nyírása főleg ollóval, vagy egyszerűen tépéssel történt. Az 50-es években rohamosan csökkent hazánk angóra- nyúl-állománya, s 1960-tól már csak elvétve lehetett taHz Üvegiparban olvastuk Az elmúlt évi munkaversenyben szép sikereket értek el az Orosházi Üveggyár dolgozói. Három brigád is elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntető címet. A Sző- nyi Márton nevét viselő kollektíváról azt írja az Üvegipar, hogy igen nagy figyelmet fordítanak az exporttermékek gyártására, és jelentős eredményeket értek el az üzemanyag megtakarításában is. A Viharsarok Szocialista Brigád főleg újítási ötleteivel jeleskedett. Csökkentették a selejtet, javították a minőségét termékeiknek, amikből már egyre többet exportálnak tőkés országokba. A Madame Curie Szohúsnyulak iránti kereslet, aminek exportálásából még ma is jelentős devizához jut az ország, a gyapjútermelésünk a juhállományra korlátozódott. Így maradt volna ez, a mai 20—30 évesek csak kiállításon vagy képeken láthattak volna angóranyuszi- kat, ha a textilipar fel nem ismeri, hogy a műszálak mellett bizony a természetes anyagok iránt is nagy a vásárlók kereslete. Fellendült az NSZK és japán textilipar modem fel- dolgozási technológiája következtében a nyúlgyapjú iránti igény, és hazánkban, az új piac felismerésével ismét az érdeklődés középpontjába került az angóra- nyúltartás. Ennek a gyapjúja finom, könnyű és nedvszívó, amit nagyon jól meg is fizetnek a nyugati felhasználók* Magyarországon első ízben egy dunántúli termelőcialista Brigád az ifjúsági brigádok között lett első. A legutóbbi Alkotó Ifjúság pályázaton harmadik helyen végeztek. Sokat segítettek a szegedi egyetemen tanuló kubai diákoknak szakdolgozatuk elkészítésében. Aranyat érő ötletek címmel a Nagykanizsai Üveggyár újítóiról tudósít a lap. Az üzemben hőpalackbetéte- ket is gyártanak, amikhez sok ezüstnitrát kell, s ami igen drága. Három éve még átlagosan 2200 forint volt kilogrammja, jelenleg már 20 ezer. A gyárban most kutatják: hogyan lehet a szárított iszapból az ezüstnitrátot visz- szanyerni. szövetkezet (Csapod) alakított ki import tenyészállatok felhasználásával nagyüzemi angóranyúl-tenyésztést. Békés megyében a MÉSZÖV kezdeményezésére 1978 őszén a csapodi tenyészetből hozott 180 állatot a békési, orosházi és a mezőberényi szakcsoport. Bár ők voltak az úttörők, de a nagy vállalkozónak mégis a békés- szentandrási Zalka Máté Termelőszövetkezet számított és számít a megyében. Hra- bovszky Mihály, a termelő- szövetkezet elnöke az e héten tartott első angóranyúl-te- nyésztő tanácskozáson számolt be arról, hogyan döntöttek az angóranyúl-tenyésztés mellett, mérlegre téve a hagyományos sertés-, szarvas- marha-, juh- és baromfitartás lehetőségét. Kockázatos döntés volt, hiszen járatlan útra kellett lépniük. Együtt a kis- tenyésztőkkel A termelőszövetkezet 1979 augusztus végén hozta be törzsállományát — 270 anyát és 30 bakot — a nyugatnémet CERES cégtől. Ebből a törzsből töltötték fel szaporítással a 6000 férőhelyes épületet, s most épült fel a másik, szintén 6 ezres telep. A termelőszövetkezet célja, hogy egy korszerű angóragyapjú- termeltetést valósítson meg a kistermelőkkel együttműködve. A múlthoz képest a mai angóranyúl-tenyésztés, illetve -tartás lényegesen különbözik, mivel a munkaráfordítás is csökken. Az újonnan kitenyésztett állatok már nem hajlamosak filcesedésre, így a gyapjú rendszeres és időrabló „fésülgetése” ismeretlen fogalommá vált. Ahhoz, hogy a kistenyésztők is eredményes munkát végezhessenek, a termelőszövetkezet átfogó programmal, előnyös feltételekkel áll partnerei rendelkezésére. Elsősorban a korszerű szaporítóbázist kellett megteremteni, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű gyapjútermelő nyulat lehessen a kistermelőkhöz kihelyezni. Ezek a nyulak termelőképessége sokszorosan felülmúlja a régi szintet, ma egy rekorder egyed évente 1500 gramm feletti gyapjút is ad. A termeltetéshez egy korszerű ketrectípust biztosítanak a kistenyésztőknek, mely a körülményes és időigényes takarítást, etetést, itatást lényegesen leegyszerűsíti. A- ketrechez modern önetető is'- tartozik, emellett olcsó önitatószeleppel van felszerelve, és a trágya eltávolítását is megkönnyítették. Ezzel az új módszerrel egy adott épület férőhelyét mintegy 40 százalékkal lehet jobban kihasználni. Országos bemutatón A takarmányozáshoz speciális összetételű táptakarmányt is szállítanak, amiből egy állat évente 50 kilogrammot fogyaszt. A gyapjúnyírás géppel történik, e korszerű technikával egy állat nyírására évente maximálisan csak 4 órát kell ráfordítani. A gyapjút a kistenyésztőtől rögzített alapáron vásárolják fel, az első osztályú gyapjú ára, mely 4 centiméter feletti hosszúságú: 950 forint. Volt olyan CERES-nyúl, amely 90 százalékban termelt első osztályú gyapjút. Az első próbakihelyezés után a Zalka Máté Tsz ez év szeptemberében indítja be a kiterjedt üzemelést, és minden komoly érdeklődőt tájékoztatnak a termelés feltételeiről. Ez az új állattenyésztési ágazat, remélhetően, egy, termékeit gazdaságosan előállító, a tőkés piacon jól értékesítő termeléssé bontakozik ki. Ezt a célt szolgálta tegnapelőtt az első országos angóranyúl-tenyésztési vitaülés és bemutató is, melyen mintegy 120 érdekelt szakember vitatta meg az angóranyúl-tenyésztés magyarországi lehetőségeit. Kelemen T. Magda Pénzt visz a víz Teremtsünk új helyzetet a veszélyeztetelt körzetben Ma lényegesen többet tudunk a Lökösháza—Kever- mes—Nagykamarás, de általában a Dél-Békés megyei térségben évek óta jelentkező vízről, mint egy évvel ezelőtt, pedig már megszakítás nélkül tíz éve egyfolytában támad. Sorra akarata alá gyűri a már előbb említett három község mellett Kunágota, Bánkút, Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Pusztaottlaka, Csanádapáca, Magyar- és Nagybánhegyes, Kaszaper, újabban Mezőko- vácsházát és határát. Dr. Eleki János országgyűlési képviselő, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke, a párt járási bizottságának június 18-i ülésén szenvedélyes hangon szólt az ország egyik legértékesebb termőföldjének halaszthatatlan víz elleni védelméről. Ha késlekedünk ezzel a munkával — mondotta többek között — rohamosan ellápo- sodnak talajaink. Már most is az árvízhez hasonló káresetek fordulnak elő a nemzeti vagyonban: a falvak, községek lakóházállományában, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok építményeiben, s egyáltalán a gazdálkodásban, vagyis az emberi életkörülményekben. Egy évvel ezelőtt a víz jelentkezésének magyarázatát a területen élő szövetkezeti szakemberek megfigyeléseire alapoztuk. Ezeket ma tudományos életünk jeles geológusai egymástól külön, lényegében azonos módon magyarázzák. * * * A vízügyi szakemberek bizonyíték hiányában az előbb említett szakvéleményeket nem fogadják el. Ök a térség magas talaj vízjárására és nagy mennyiségű csapadékra vezetik vissza az áldatlan állapot okát. Erre viszont azt válaszolják, hogy a területen folyó belvízmentesítés során már eddig is a lehullott csapadék többszörösét kormányozták le Ke- vermes és Nagykamarás térségéből. Mindenesetre az is tisztázódott, hogy ez a víz nem egyszerűen olyan ízű, mint a Körösök térségében az ásott kutaké. Vizsgálják a minőségét, lehet, hogy egy igen jelentős édesvízkészlettel állunk szemben, melynek literje egyes hozzáértők szerint az ezredforduló táján a benzin mai árával vetekszik. Ezzel a vízzel kapcsolatban egy bizonyos: ezen a területen ma inkább káros, mint hasznos. Tavaly Nagykamarást veszélyeztette, az idén pedig Kunágotát. Nincs a térségben olyan település, ahol ne okozott volna kárt, ne veszélyeztette volna az embert és környezetét. Az ellene való védekezésnek kettős sürgetője van. Az egyik: a településeken folyó emberi élet, a másik pedig a mezőgazdasági termelés biztonságának visz- szaállítása. A víz okozta károk csökkentésére 1979-ben több intézkedés történt. Ezek közül elsősorban Nagykamarás védelme, ennek eredményes megoldása érdemel említést. A Hajdú-Görbedéri csatornát gyors ütemben megépítették Nagykamarásig. Nagykamarás fölött átkötötték a falura vizet szállító holtmedret. Egy műtárgy segítségével csak annyi vizet bocsátanak a falun keresztül vezető csatornába, ameny- nyit az biztonsággal elvezet. Csanádapácán új' csatornaszakaszt építettek. Itt egy partos résznek vezetik a vizet. A víz mozgása a csatornában lelassult, melyet a rézsű omlása csak fokozott, fgy a nagykamarási víz Pusztaottlaka és Medgyes- egyháza térségében a csatornából kilépett, újabb terülé- teket árasztott el. Másrészt Nagykamarásról Kétegyháza irányába szivattyúállás nyomja a felfogott vizet. Itt a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tevékenykedik. A csatorna környékén — lévén a talaj laza — újabb területek kerültek víz alá. Az utóbbi hetekben Kunágota, Magyarbánhegyes és a Me- zőkovácsháza által befogott területen növekedett a vízzel borított terület. * * * A mezőkovácsházi járási pártbizottság ülésén többen szóvá tették a Tótkomlósi- főcsatorna, a Kutas-ér és a Cigányka-ér, továbbá ezek fő vízbefogadója, a Száraz-ér elhanyagolt állapotát. Kérték a járási vezetést, szorgalmazza a csatornahálózat felújítását. A megye vezetése tíz éve sürgeti az előbb említett állami művek rekonstrukcióját. 1980-ig nem sok eredménnyel. A népgazdaság teherbíró képességére hivatkozva vízügyi szerveink elnapolták a kért munkákat. Végül ez év áprilisában a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Minisztertanácshoz fordult segítségért. Ennek nyomán dr. Gergely István, az OVH elnöke a Száraz-ér rekonstrukcióját a VI. ötéves tervben programba vétette. Az utóbbi napokban ugyancsak az OVH hárommillió forintot bocsátott az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére a Kutas-éri csatorna felújítására. A munkákat elrendelték — mondotta Csizmadia Károly osztályvezető. — Mihelyt gépekkel megközelíthető lesz a Kutas-ér, a rekonstrukciót elkezdik. Ezt a munkát 1981—82-re tervezték, de látva a víz által okozott károkat, a kivitelezést előrébb hozták. * * * A Kutas-ér mellett halaszthatatlan a Tótkomlósi- főcsatorna és a Cigányka-ér rekonstrukciója is! A terület bizonyára hasznát vehetné ezeknek a csatornáknak, mivel a jövő évi vízügyi előrejelzés erre a területre az ideivel azonos állapotokra számol. Most tehát további sürgős intézkedésekre lenne szükség azért, hogy az állami műrendszer vízszállító képességét a tervezett szintre emeljék. Csak így- lehetne csökkenteni a jövő évre várható károkat. Meglepő, hogy a víz ellen immár tíz éve tartós küzdelem során ezen a nagy értékű területen nem épült számottevő társulati és üzemi csatornahálózat. De ha épült volna, vajon hová vezethetné a vizet? Az állami főművek' karbantartása is elmaradt, így ezek vízszállító képessége lényegesen kisebb a tervezettnél. Ezek a tények önmagukban hordozzák a következő hónapok legsürgősebb feladatait, melyek megoldásának gazdaságosságához nem férhet kétség. Tavaly a megye déli részében 20 százalékkal több terményt takaríthattak volna be, ha a víz nem károsítja a határt. Horváth Pál, a tsz- szövetség titkára említette ezt az igen sajnálatos tényt. Ennek a 20 százaléknak kereken egymilliárd forint az értéke! A meglevő állami csatornák és vízbefogadók rekonstrukciója, az ezekhez csatlakozó társulati és üzemi csatornák építésére fordítandó összeg bizonyára nem éri el az egymilliárd forintot. Vagyis a beruházás egyik évről a másikra megtérülne. S az lenne az észszerű takarékoskodás, ha ezt az 1 milliárd forint értékű árut egyetlen intézkedéssel hosszú éveken át a terület biztosítani tudná. Ezért most minden mozgatható erőt a vízmentesítés szolgálatába kellene állítani oly módon, hogy a felületi vizek gyors elvezetésével ebben a térségben 1981-ben sikerüljön valójában új helyzetet teremteni. Ez az alapja az emberi életnek, a nemzeti vagyon és a termelés biztonságának. D. K. Uj rendszerű munkaszervezés A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi fehérneműüzemében napjainkban már több mint 250-en dolgoznak, szinte csaknem nők. Több mint egy évtizede kezdték el a munkát, s az utóbbi évek hozták a legjelentősebb fejlődést az üzem életében. Két esztendővel ezelőtt egy kooperációs szerződést kötött a vállalat az NSZK-beli Felina céggel, amelynek értelmében Szeghalmon is készülnek női fehérneműk exportra. Éppen egy esztendővel ezelőtt kezdték meg külföldre a termelést, ami további változásokat hozott az ott dolgozók életében; az újszerű munkaszervezéssel jóval több terméket készítenek mint a korábbi években, s természetesen ezzel az asz- szonyok is vastagabb borítékot vehetnek át a fizetésnapokon. Egy időben csaknem 120 fiatalasszony van gyesen, de sokan annak lejárta előtt visszajönnek az üzembe dolgozni. Ök egy műszakban dolgoznak, s elsősorban belföldre gyártanak blúzokat, hálóingeket, fürdőruhákat és sorolhatnánk tovább. Ma már 2500—3500 termék kerül le naponta a szalagról, s az üzem az első negyedévben 18,5 millió forintos termelési értéket állított elő. Ebből csaknem 11 milliós az export. Ebben az évben 12 speciális célgépet állítanak üzembe Fotó: Veress Erzsi