Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

1980, június 29., vasárnap o Ismét felfedeztük az angóragyapjút Az angóranyúl-tenyésztés nem az utóbbi évek új di­vatja Magyarországon. Elfe­lejtett divat újraéledése ez, hiszen az 1940-es években szinte nem is volt hazánkban olyan falusi porta, ahol saját szükségletre ne tartottak vol­na 5—10 angóranyuszit. Régi felmérések szerint akkoriban az állomány 1 milliós lehe­tett. A gyapjút elsősorban házilag fonták fel saját hasz­nálatra, de az értékesítése lálni a házaknál angóranyu­szit, mint ma a hobbiból tar­tott angóramacskát. Békés­szentandráson A hatalmas méretű csök­kenésnek természetesen meg van a maga mélyebb oka, mert amikor fellendült a A műanyagból készült önetető egyben a nyúlketrecek ajtaja is Fotó: Veress Erzsi már akkor is jó lehetősége­ket kínált a kistermelőknek. Még ma is számos idős nyúltenyésztő emlékezik vissza az angóranyuszikban bővelkedő rég múltra, van közöttük olyan is, aki több száz állatot tartott. Nem kis munka volt ez, hiszen na­gyon idő- és munkaigényes foglalkozásnak számított. A régi tartásmód során a gyapjút rendszeresen kefélni kellett a filcesedés megelő­zése miatt, a takarmányozás és a ketrecek tisztítása is igen sok időt vett igénybe. Akkoriban egy-egy állat évente átlagosan csupán 200 gramm gyapjút adott, ennek nyírása főleg ollóval, vagy egyszerűen tépéssel történt. Az 50-es években rohamo­san csökkent hazánk angóra- nyúl-állománya, s 1960-tól már csak elvétve lehetett ta­Hz Üvegiparban olvastuk Az elmúlt évi munkaver­senyben szép sikereket értek el az Orosházi Üveggyár dol­gozói. Három brigád is el­nyerte a Vállalat Kiváló Bri­gádja kitüntető címet. A Sző- nyi Márton nevét viselő kol­lektíváról azt írja az Üveg­ipar, hogy igen nagy figyel­met fordítanak az exportter­mékek gyártására, és jelen­tős eredményeket értek el az üzemanyag megtakarításában is. A Viharsarok Szocialista Brigád főleg újítási ötletei­vel jeleskedett. Csökkentet­ték a selejtet, javították a minőségét termékeiknek, amikből már egyre többet exportálnak tőkés országok­ba. A Madame Curie Szo­húsnyulak iránti kereslet, aminek exportálásából még ma is jelentős devizához jut az ország, a gyapjútermelé­sünk a juhállományra korlá­tozódott. Így maradt volna ez, a mai 20—30 évesek csak kiállításon vagy képeken lát­hattak volna angóranyuszi- kat, ha a textilipar fel nem ismeri, hogy a műszálak mel­lett bizony a természetes anyagok iránt is nagy a vá­sárlók kereslete. Fellendült az NSZK és ja­pán textilipar modem fel- dolgozási technológiája kö­vetkeztében a nyúlgyapjú iránti igény, és hazánkban, az új piac felismerésével is­mét az érdeklődés közép­pontjába került az angóra- nyúltartás. Ennek a gyapjú­ja finom, könnyű és nedvszí­vó, amit nagyon jól meg is fizetnek a nyugati felhaszná­lók* Magyarországon első íz­ben egy dunántúli termelő­cialista Brigád az ifjúsági brigádok között lett első. A legutóbbi Alkotó Ifjúság pá­lyázaton harmadik helyen végeztek. Sokat segítettek a szegedi egyetemen tanuló ku­bai diákoknak szakdolgoza­tuk elkészítésében. Aranyat érő ötletek cím­mel a Nagykanizsai Üveg­gyár újítóiról tudósít a lap. Az üzemben hőpalackbetéte- ket is gyártanak, amikhez sok ezüstnitrát kell, s ami igen drága. Három éve még átlagosan 2200 forint volt ki­logrammja, jelenleg már 20 ezer. A gyárban most kutat­ják: hogyan lehet a szárított iszapból az ezüstnitrátot visz- szanyerni. szövetkezet (Csapod) alakí­tott ki import tenyészállatok felhasználásával nagyüzemi angóranyúl-tenyésztést. Békés megyében a MÉSZÖV kezdeményezésére 1978 őszén a csapodi tenyészetből ho­zott 180 állatot a békési, orosházi és a mezőberényi szakcsoport. Bár ők voltak az úttörők, de a nagy vál­lalkozónak mégis a békés- szentandrási Zalka Máté Ter­melőszövetkezet számított és számít a megyében. Hra- bovszky Mihály, a termelő- szövetkezet elnöke az e héten tartott első angóranyúl-te- nyésztő tanácskozáson szá­molt be arról, hogyan dön­töttek az angóranyúl-tenyész­tés mellett, mérlegre téve a hagyományos sertés-, szarvas- marha-, juh- és baromfitar­tás lehetőségét. Kockázatos döntés volt, hiszen járatlan útra kellett lépniük. Együtt a kis- tenyésztőkkel A termelőszövetkezet 1979 augusztus végén hozta be törzsállományát — 270 anyát és 30 bakot — a nyugatnémet CERES cégtől. Ebből a törzs­ből töltötték fel szaporítás­sal a 6000 férőhelyes épüle­tet, s most épült fel a másik, szintén 6 ezres telep. A ter­melőszövetkezet célja, hogy egy korszerű angóragyapjú- termeltetést valósítson meg a kistermelőkkel együttműköd­ve. A múlthoz képest a mai angóranyúl-tenyésztés, illetve -tartás lényegesen különbö­zik, mivel a munkaráfordí­tás is csökken. Az újonnan kitenyésztett állatok már nem hajlamosak filcesedésre, így a gyapjú rendszeres és időrabló „fésülgetése” isme­retlen fogalommá vált. Ah­hoz, hogy a kistenyésztők is eredményes munkát végez­hessenek, a termelőszövetke­zet átfogó programmal, elő­nyös feltételekkel áll part­nerei rendelkezésére. Elsősorban a korszerű sza­porítóbázist kellett megte­remteni, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű gyapjútermelő nyulat lehes­sen a kistermelőkhöz kihe­lyezni. Ezek a nyulak ter­melőképessége sokszorosan felülmúlja a régi szintet, ma egy rekorder egyed évente 1500 gramm feletti gyapjút is ad. A termeltetéshez egy kor­szerű ketrectípust biztosíta­nak a kistenyésztőknek, mely a körülményes és időigényes takarítást, etetést, itatást lé­nyegesen leegyszerűsíti. A- ketrechez modern önetető is'- tartozik, emellett olcsó ön­itatószeleppel van felszerel­ve, és a trágya eltávolítását is megkönnyítették. Ezzel az új módszerrel egy adott épü­let férőhelyét mintegy 40 százalékkal lehet jobban ki­használni. Országos bemutatón A takarmányozáshoz spe­ciális összetételű táptakar­mányt is szállítanak, amiből egy állat évente 50 kilogram­mot fogyaszt. A gyapjúnyí­rás géppel történik, e kor­szerű technikával egy állat nyírására évente maximáli­san csak 4 órát kell ráfordí­tani. A gyapjút a kistenyész­tőtől rögzített alapáron vásá­rolják fel, az első osztályú gyapjú ára, mely 4 centimé­ter feletti hosszúságú: 950 fo­rint. Volt olyan CERES-nyúl, amely 90 százalékban termelt első osztályú gyapjút. Az első próbakihelyezés után a Zalka Máté Tsz ez év szeptemberében indítja be a kiterjedt üzemelést, és min­den komoly érdeklődőt tájé­koztatnak a termelés feltéte­leiről. Ez az új állattenyész­tési ágazat, remélhetően, egy, termékeit gazdaságosan elő­állító, a tőkés piacon jól ér­tékesítő termeléssé bontako­zik ki. Ezt a célt szolgálta tegnapelőtt az első országos angóranyúl-tenyésztési vita­ülés és bemutató is, melyen mintegy 120 érdekelt szak­ember vitatta meg az angó­ranyúl-tenyésztés magyaror­szági lehetőségeit. Kelemen T. Magda Pénzt visz a víz Teremtsünk új helyzetet a veszélyeztetelt körzetben Ma lényegesen többet tu­dunk a Lökösháza—Kever- mes—Nagykamarás, de álta­lában a Dél-Békés megyei térségben évek óta jelent­kező vízről, mint egy évvel ezelőtt, pedig már megsza­kítás nélkül tíz éve egyfoly­tában támad. Sorra akarata alá gyűri a már előbb em­lített három község mellett Kunágota, Bánkút, Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Pusztaottlaka, Csanádapáca, Magyar- és Nagybánhegyes, Kaszaper, újabban Mezőko- vácsházát és határát. Dr. Eleki János országgyűlési képviselő, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke, a párt járási bizottságának jú­nius 18-i ülésén szenvedé­lyes hangon szólt az ország egyik legértékesebb termő­földjének halaszthatatlan víz elleni védelméről. Ha késlekedünk ezzel a munká­val — mondotta többek kö­zött — rohamosan ellápo- sodnak talajaink. Már most is az árvízhez hasonló kár­esetek fordulnak elő a nem­zeti vagyonban: a falvak, községek lakóházállomá­nyában, a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok építményeiben, s egyáltalán a gazdálkodásban, vagyis az emberi életkörülményekben. Egy évvel ezelőtt a víz jelentkezésének magyaráza­tát a területen élő szövetke­zeti szakemberek megfi­gyeléseire alapoztuk. Ezeket ma tudományos életünk je­les geológusai egymástól kü­lön, lényegében azonos mó­don magyarázzák. * * * A vízügyi szakemberek bi­zonyíték hiányában az előbb említett szakvéleményeket nem fogadják el. Ök a tér­ség magas talaj vízjárására és nagy mennyiségű csapa­dékra vezetik vissza az ál­datlan állapot okát. Erre viszont azt válaszolják, hogy a területen folyó belvízmen­tesítés során már eddig is a lehullott csapadék többszö­rösét kormányozták le Ke- vermes és Nagykamarás tér­ségéből. Mindenesetre az is tisztá­zódott, hogy ez a víz nem egyszerűen olyan ízű, mint a Körösök térségében az ásott kutaké. Vizsgálják a minőségét, lehet, hogy egy igen jelentős édesvízkészlet­tel állunk szemben, mely­nek literje egyes hozzáértők szerint az ezredforduló tá­ján a benzin mai árával ve­tekszik. Ezzel a vízzel kapcsolat­ban egy bizonyos: ezen a területen ma inkább ká­ros, mint hasznos. Tavaly Nagykamarást veszélyeztet­te, az idén pedig Kunágo­tát. Nincs a térségben olyan település, ahol ne okozott volna kárt, ne veszélyeztette volna az embert és környe­zetét. Az ellene való védeke­zésnek kettős sürgetője van. Az egyik: a településeken folyó emberi élet, a másik pedig a mezőgazdasági ter­melés biztonságának visz- szaállítása. A víz okozta károk csök­kentésére 1979-ben több in­tézkedés történt. Ezek közül elsősorban Nagykamarás vé­delme, ennek eredményes megoldása érdemel emlí­tést. A Hajdú-Görbedéri csatornát gyors ütemben megépítették Nagykamarásig. Nagykamarás fölött átkötöt­ték a falura vizet szállító holtmedret. Egy műtárgy se­gítségével csak annyi vizet bocsátanak a falun keresztül vezető csatornába, ameny- nyit az biztonsággal elve­zet. Csanádapácán új' csa­tornaszakaszt építettek. Itt egy partos résznek vezetik a vizet. A víz mozgása a csa­tornában lelassult, melyet a rézsű omlása csak fokozott, fgy a nagykamarási víz Pusztaottlaka és Medgyes- egyháza térségében a csator­nából kilépett, újabb terülé- teket árasztott el. Másrészt Nagykamarásról Kétegyháza irányába szivattyúállás nyomja a felfogott vizet. Itt a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság tevékenykedik. A csatorna környékén — lévén a talaj laza — újabb terüle­tek kerültek víz alá. Az utóbbi hetekben Kunágota, Magyarbánhegyes és a Me- zőkovácsháza által befogott területen növekedett a víz­zel borított terület. * * * A mezőkovácsházi járási pártbizottság ülésén többen szóvá tették a Tótkomlósi- főcsatorna, a Kutas-ér és a Cigányka-ér, továbbá ezek fő vízbefogadója, a Száraz-ér elhanyagolt állapotát. Kér­ték a járási vezetést, szor­galmazza a csatornahálózat felújítását. A megye vezeté­se tíz éve sürgeti az előbb említett állami művek re­konstrukcióját. 1980-ig nem sok eredménnyel. A népgaz­daság teherbíró képességére hivatkozva vízügyi szer­veink elnapolták a kért munkákat. Végül ez év áp­rilisában a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Mi­nisztertanácshoz fordult se­gítségért. Ennek nyomán dr. Gergely István, az OVH el­nöke a Száraz-ér rekonstruk­cióját a VI. ötéves tervben programba vétette. Az utób­bi napokban ugyancsak az OVH hárommillió forintot bocsátott az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság rendel­kezésére a Kutas-éri csa­torna felújítására. A mun­kákat elrendelték — mon­dotta Csizmadia Károly osz­tályvezető. — Mihelyt gé­pekkel megközelíthető lesz a Kutas-ér, a rekonstrukciót elkezdik. Ezt a munkát 1981—82-re tervezték, de látva a víz által okozott ká­rokat, a kivitelezést elő­rébb hozták. * * * A Kutas-ér mellett ha­laszthatatlan a Tótkomlósi- főcsatorna és a Cigányka-ér rekonstrukciója is! A terület bizonyára hasznát vehetné ezeknek a csatornáknak, mi­vel a jövő évi vízügyi elő­rejelzés erre a területre az ideivel azonos állapotokra számol. Most tehát további sürgős intézkedésekre lenne szükség azért, hogy az álla­mi műrendszer vízszállító képességét a tervezett szint­re emeljék. Csak így- lehet­ne csökkenteni a jövő évre várható károkat. Meglepő, hogy a víz ellen immár tíz éve tartós küzde­lem során ezen a nagy érté­kű területen nem épült szá­mottevő társulati és üzemi csatornahálózat. De ha épült volna, vajon hová vezethet­né a vizet? Az állami fő­művek' karbantartása is el­maradt, így ezek vízszállí­tó képessége lényegesen ki­sebb a tervezettnél. Ezek a tények önmagukban hordoz­zák a következő hónapok legsürgősebb feladatait, me­lyek megoldásának gazda­ságosságához nem férhet kétség. Tavaly a megye déli ré­szében 20 százalékkal több terményt takaríthattak volna be, ha a víz nem károsítja a határt. Horváth Pál, a tsz- szövetség titkára említette ezt az igen sajnálatos tényt. Ennek a 20 százaléknak ke­reken egymilliárd forint az értéke! A meglevő állami csatornák és vízbefogadók rekonstrukciója, az ezekhez csatlakozó társulati és üze­mi csatornák építésére for­dítandó összeg bizonyára nem éri el az egymilliárd forintot. Vagyis a beruházás egyik évről a másikra meg­térülne. S az lenne az ész­szerű takarékoskodás, ha ezt az 1 milliárd forint értékű árut egyetlen intézkedéssel hosszú éveken át a terület biztosítani tudná. Ezért most minden mozgatható erőt a vízmentesítés szolgá­latába kellene állítani oly módon, hogy a felületi vizek gyors elvezetésével ebben a térségben 1981-ben sikerül­jön valójában új helyzetet teremteni. Ez az alapja az emberi életnek, a nemzeti vagyon és a termelés bizton­ságának. D. K. Uj rendszerű munkaszervezés A Fővárosi Ruhaipari Vál­lalat szeghalmi fehérnemű­üzemében napjainkban már több mint 250-en dolgoznak, szinte csaknem nők. Több mint egy évtizede kezdték el a munkát, s az utóbbi évek hozták a legjelentősebb fej­lődést az üzem életében. Két esztendővel ezelőtt egy koo­perációs szerződést kötött a vállalat az NSZK-beli Feli­na céggel, amelynek értel­mében Szeghalmon is ké­szülnek női fehérneműk ex­portra. Éppen egy esztendő­vel ezelőtt kezdték meg kül­földre a termelést, ami to­vábbi változásokat hozott az ott dolgozók életében; az új­szerű munkaszervezéssel jó­val több terméket készítenek mint a korábbi években, s természetesen ezzel az asz- szonyok is vastagabb borí­tékot vehetnek át a fizetés­napokon. Egy időben csaknem 120 fiatalasszony van gyesen, de sokan annak lejárta előtt visszajönnek az üzembe dol­gozni. Ök egy műszakban dolgoznak, s elsősorban bel­földre gyártanak blúzokat, hálóingeket, fürdőruhákat és sorolhatnánk tovább. Ma már 2500—3500 termék ke­rül le naponta a szalagról, s az üzem az első negyedév­ben 18,5 millió forintos ter­melési értéket állított elő. Ebből csaknem 11 milliós az export. Ebben az évben 12 speciális célgépet állítanak üzembe Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents