Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
Kis család, nagy család Lakodalomra készülnek Pusztaföldváron, a Baranyaiportán. Azaz, inkább ünnepi vacsorára, merthogy az esküvőt már megtartották az előző hét szombatján Öttö- mösön, a menyasszony falujában. Most, szombaton Pusztaföldváron tehát a vőlegény, vagyis most már ifjú férj rokonai, ismerősei körében ünnepli meg a család a nagy eseményt. A széles, földes Széchenyi utcában nemigen akad elhanyagolt ház, kert. A délelőtti napsütésben harsogó szülékben pompáznak az orgonabokrok, virágágyások. Szép, kétablakos ház, takaros kert, tisztára söpört udvar — ez Baranyai Lajosék portája. — De kár, hogy nem jöttek egy kicsit előbb! Most mentek be a fiatalok Orosházára konyhabútort venni! — Baranyainé, Ilonka, az ifjú férj édesanyja éppen az ünnepi süteményeket készíti. Segít neki a sógornője is. — Hol laknak majd a fiatalok? — Lett volna hely itt is — mondja Ilonka —, de jobb, ha külön vannak. Készen várja a berendezett ház, nincs messzire innen. Tanácsi értékesítésű, OTP-re adták. A kismenyem azt mondta; ó anyuka, mindennap meglátogatjuk! Nagyon kedves, barátságos lány Vicus- ka. Hogy is? Igen, virágkertészetben dolgozott, mint csemetenevelő, reméljük, itt is el tud majd helyezkedni. A fiam meg az orosházi sertéskombinátban dolgozik. — Nem szerették volna, hogy ideköltözzenek a fiatalok? — Dehogyisnem! De higy- jék el, jobb az külön, tudom saját példámból is. Az édesapám itt, a szomszédban egyedül él a házában. Beteges, rokkant, de azért ragaszkodik hozzá, hogy külön lakjon. Mások a szokásai, éjszaka nem tud aludni, hát fölkel, olvas, bóklászik. Azt mondom én, éljenek a fiatalok is úgy, ahogy nekik tetszik. Az a fő, hogy a faluban maradnak, sűrűn láthatjuk őket. Nem úgy, mint szegény Etuska — pillant a sógornőjére —, a lánya, Editke Szegeden él, kéthetente tud csak hazajönni. Együtt vagy külön? Az ifjú Baranyai pár tehát a maga portáján kezdi a családi életet. És mások? — Ott kezdem — kulcsolja össze ölében a kezét Gyuri- cza ljnréné, a községi párt- bizottság titkára, ízes beszédű, egyszerű, kedves asszony —, hogy régebben a fiatalok elmentek a városba, aztán, úgy 1975 táján megváltozott ez a helyzet. Most már a legtöbbje itthon marad, letelepedik. Mi kell elsősorban a fiataloknak? Lakás. No, a két falurész közötti 26 telket megkapták, most mindegyiken ott áll az új ház. Aki nem épít, az meg OTP-hitel- lel vehet tanácsi értékesítésű házat. Évente 15—20 fiatal jut így lakáshoz. Gondolom, ennek is köszönhető, hogy a falu nem öregedett el, sok a 20—30—40 év körüli. — Mi a szokás, egy fedél alatt marad a fiatal pár a szülőkkel, vagy mind saját házra törekszik? — Elmondom a mi példánkat: mikor a fiunk megnősült, felajánlottuk, lakjanak nálunk, elférnek. Azt felelte a fiam: „Jobb lesz nekünk külön, másképp akarok sok mindent, mint édes- anyámék. Nem güzülök any- nyit!” Hát így. — Persze, azért ilyen is van. Például Rácz Gáborék- nál, a Petőfi utcában. Hol a Petőfi utca? A buszról leszálló iskolások csak a fejüket ingatják, egy néni, batyuját letéve, bonyolult magyarázatba kezd, míg végre egy idősebb, kerékpáros férfi siet a segítségünkre: „Ha tudnak lassan hajtani azzal az autóval, jöjjenek utánam!” A szélső utcában, egy új épületrésszel megtoldott házból a csengetésre helyes fiatalasszony, Oravecz Pétemé Rácz Kati siet elénk. Jó ízléssel berendezett, barátságos szobában kínál hellyel. De alig kezdünk el beszélgetni, a szomszéd szobában felébred a 19 hónapos Nóra, így áttelepszünk az ő birodalmába. Nóra vendégszere„Örülök, hogy itt maradtunk” — mondja Kati tő kis háziasszonynak bizonyul, barátságosan bemutatkozik, ránk nevet, aztán kitűnően elszórakozik a tollal, fényképezőgéppel. — Éppen karácsony előtt kaptuk volna meg az OTP-s lakást Orosházán, de vissza- mondtuk — újságolja Kati, aki az orosházi ÁFÉSZ-nél dolgozik, és most gyesen van. — Inkább én szorgalmaztam azt a lakást, a férjem, aki egyébként kaszaperi, hallani sem akart róla. Nem is gondoltam, hogy így tud alkalmazkodni, ennyire szeret majd itt lakni. Ha hazaér a munkából — esztergályos az Orosházi Állami Gazdaságban — gyorsan átöltözik, aztán fúr-farag. Most már persze örülök, hogy itt maradtunk a szüleimnél. Egyetlen gyerekük vagyok, kire számíthatnának később? Közel van Orosháza, jó a buszjárat, vagy édesapámék is szívesen bevisznek kocsival, ha úgy adódik. — Elég nagy-e a ház két családnak? A nagymamának is gondját viselik. — Tavaly készült ehhez a két szobához még egy rendes, meg egy kicsi. Az őszre, vagy jövőre tervezzük a fürdőszobát, a központi fűtést, és még egy szobát. A nagy családban szépen kialakult a napi menetrend. Reggelente Kati édesapja van talpon elsőnek, ő melegít vizet, eteti a jószágokat. Az esti etetés a „vőmuram- ra” vár, ő rendszerint korábban érkezik haza, mint az apósa. A főzés, mosás Kati dolga, hiszen édesanyja is munkába jár. — Most még könnyű — gondolkodik el Kati —, de ha visszamegyek dolgozni, alaposan meg kell majd szervezni a házi munkát, hogy minden rendben legyen és szabad idő is maradjon. Az udvaron, a baromfi körül táblából a dédnagymama, Nóra pedig a macska után tipeg. Kati körbe mutat: — Ilyenkor csendes az utca, csendes a ház. Mindig nehezen várom, hogy hazaérjenek, Az a jó, amikor mind együtt vagyunk ... Tóth Ibolya Akinek fáj a foga... A fogorvosi ellátás színvonala elmarad a jogos igényektől — állapították meg a népi ellenőrök egy korábbi vizsgálatuk során, smost ismét fölmérték: milyen gyógykezelésben részesül a fogfájós ember. Megvizsgálták, hogy a javaslatok nyomán kellő intézkedések születtek-e a sajnos népbetegség számba vehető fogszúva- sodás, ínysorvadás s egyéb bántalmak orvoslására, a gyógyítás színvonalának emelésére. Az új tapasztalatok így összegezhetők: a fogászati ellátás fejlesztésében kedvező jelek mutatkoznak, a három esztendő előtti 2299-ről 2452-re emelkedett a fogorvosi munkahelyek száma, a gyógyításra, kezelésre fordított óráké pedig alig több, mint 14 ezerről 15 és fél ezerre, naponta. Az ellátás azonban meglehetősen egyenetlen, például Békés megyében 17, Baranyában 4, Szolnok megyében 9 fogorvosi státusz betöltetlen, aminek következménye, hogy a rendelők gyakorta zsúfoltak. A KNEB országos hatókörű vizsgálódásának tapasztalataiból kitűnik, hogy a fogorvosi munkahelyek kihasználása alig változott, jelenleg naponta 7,6 órán át foglalt egy-egy fogászati szék; a szakorvosi rendelő- intézetek kivételével továbbra is az egy műszakos foglalkoztatás az általános. Hogy a körzeti rendelőkben két műszakban fogadhassák a betegeket, arra egyelőre nincsen remény. Kevés a fogorvos, s a fogorvostanhallgatók számát a népi ellenőri javaslat és a tárca határozata ellenére sem emelték, legalábbis az 1979 —1980-as tanévben nem. Nem változott lényegesen az iskolafogászat teljesítménye, ami pedig a megelőzés érdekében kívánatos volna. Vizsgálták a népi ellenőrök a magánpraxist folytató fogorvosok tevékenységét, s úgy tapasztalták, hogy az illetékes pénzügyi szervek és a KÖJÁL — természetesen más-más nézőszögből — rendszeresen ellenőrzik a magánrendelőket. Szükség esetén, amint erre Békés, Veszprém és Zala megyében is volt példa, a higiénia elhanyagolása miatt időlegesen megtiltják a rendelést. „Munkássá fogadom” A fővárosi szakszervezeti ifjúsági napok június 9-től 15-ig tartó rendezvénysorozata keretében a szakszervezeti mozgalom régi hagyományának felelevenítéseként a budapesti gyárak és üzemek 200 végzős szakmunkástanulóját ünnepélyesen munkássá fogadják, köszöntik soraikban azok a még ma is aktív szaktársaik, akik felszabadulásunk esztendejében álltak a munkapadokhoz, gépekhez — tájékoztatták a sajtó képviselőit hétfőn a MUOSZ székHarminc—negyven éve még az volt itt a szokás — tegyük hozzá, általában a kényszer szülte —, hogy három generáció élt egy házban. Most tehát a legtöbb fiatal a sajátjába megy. Sokszor előbb van meg a ház, mint a jövendőbeli. Később aztán, ha elhal az egyik szülő, nagyszülő, vagy megöregednek, leesnek lábról, magukhoz szokták venni őket. Nincs is olyan idős ember a faluban, akinek itt élnek a gyerekei, de azért szociális gondozásra szorul. — Mégis, tud olyan párt a faluban, akik a szülőkkel egy házban élnek? Ember uélkiili űrkutatási programok Ilonka (balról) és a sógornője A Szovjetunió által folytatott űrprogramok közül érthetően most az embert szállító űrhajóprogramok állanak érdeklődésünk homlokterében. Viszont arról a hatalmas méretű űrkutatásról, amelyet a Szovjetunió folytat, képet alkotni csak az ember nélküli űrkutatási programok ismeretével együtt lehet. Érdemes ezért röviden áttekinteni ennek történetét is. A szovjet világűrkutatás I három fő irányát követhet- I jük nyomon az elmúlt húsz 1 évben: 1. A világűr földközeli tér- I ségének rendszeres kutatása 1 automatikus szerkezetek és 1 ember vezérelte űrhajók se- I gítségével; 2. A hold ég a hold körüli I kozmikus térség megfigyelése, feltérképezése a hold fel- | színére juttatott, helyhez köI tött, illetve mozgó automatikus berendezésekkel; 3. A bolygókutatásban a Í Vénus és a Mars, valamint környezetünk feltárása űrállomások, szondák segítségével. Az űrkorszakot a Szovjet- | unió nyitotta meg 1957. október 4-én, az első Szput- [ nyik fellövésével. Alig egy hónappal később, november 3-án a Szovjetunió megkezd- j te első nagyszabású űrélettani kísérletsorozatát: fellőtték a Szputnyik—2 űrhajót, fe- I délzetén az első élő űrutas- ! sál: Lajka kutyával. ASzput- j nyik—4 és —5 folytatta az űrbiológiai kísérleteket — nö- j vényekkel, rovarokkal és más I élő állatokkal. E korai űrhajók feladata Fotó: Gál Edit Ivóit az alaptípus tökéletesítése, a kozmikus térség élőlényekre gyakorolt hatásainak tanulmányozása és az ember űrrepülésének előké- készítése az első Vosztok típusú űrhajóban. Kozmosz-program A szovjet űrkutatás eddig legnagyobb műszeres szput- nyikcsaládját alkotó program 1962. március 16-án kezdődött a Kozmosz—1 fellövésével. Azóta, 1980. április 30-ig a sorozat 1176 mesterséges holdját juttatták föld körüli pályára. E nagyszabású program keretében egyebek között vizsgálják a légkör felső rétegeinek összetételét, az ionoszférát, a Nap röntgen- és ibolyántúli sugárzását. Ür- biológiai kísérleteket végeznek, amelyek az ember tartós űrrepülésének élettani feltételeit kutatják. Szovjet, csehszlovák, francia és amerikai tudósok csapatmunkájának eredményeként rendkívül bonyolult kísérleteket folytattak az 1979. szeptember 29-én pályára állított Kozmosz—1129 fedélzetén. A bioszputnyikon egész kis állatkertet rendezték be, ahol vizsgálták — többek között — a minél teljesebb sugárvédelem kialakításának lehetőségeit, s a kozmikus környezet hatásait a fogamzásra és az embrionális fejlődésre. A szputnyik kis „veteményeskertjében” egyebek között kukorica és len is terem majd. A Kozmosz-sorozat keretében próbálták ki az új típusú — plazma- és ionmeghajtású — rakétahajtóműveket, az atomenergiával táplált áramforrást, amely a hosz- szabb tartózkodásra alkalmas űrlaboratóriumok elékt- romosenergia-ellátását biztosíthatja, valamint a Szojuz •típusú űrhajók ember nélküli prototípusát is. A sorozat tevékenységi területe egyre bővül. Az űrtechnikát és a repülés biztonságát tökéletesítő kísérletek mellett a programban számos meteorológiai, geofizikai, geológiai vizsgálatot végeznek. Távközlési műholdak Molnyija-program. Az egyre növekvő információtömeg felhasználásának és nagy kiterjedésű területekre való továbbításának problémája tette szükségessé a világűrkutatás eredményeinek gyakorlati felhasználását: a híradástechnikát forradalmasító új távközlési rendszerek létrehozását. A Molnyija-program azún. aktív távközlési műholdak rendszerét alakította ki, amelyek a világűrben magas elliptikus pályán keringő reléállomásokként működnek. A program első szputnyik- ját 1965. április 23-án lőtték fel, ez a mesterséges hold továbbította az első Moszkva —Párizs közötti színes televíziós közvetítést 1965. november 30-án. A Molnyija—1 típusú, több műholdból álló rendszer alkotja a központi tv műsorát továbbító „Orbita” adó-vevő hálózatot. házában a SZÍN rendezői. Az immár második alkalommal megrendezésre kerülő szak- szervezeti ifjúsági napok — amelynek eseményei Budapesten kezdődnek és Verőcemaroson fejeződnek be — a kulturális és sportvetélkedőkön kívül olyan kérdéseket is felvet a fiatalok körében, mint a közéleti tevékenység a mindennapok során, szerepük a világ békéjének megőrzésében és helyük a fejlett szocialista társadalomban. A hetvenes évek elejétől fellőtt Molnyija—2 és Molnyija—3 típusú műholdak jelentős szerepet töltenek be a nemzetközi együttműködés bővítésében is. Az 1971. szeptember 30-án kötött szovjet—amerikai megállapodás alapján a Moszkva és Washington között létesített közvetlen távközlési kapcsolatot is a Molnyija—2 és az amerikai Intelsat típusú műholdakkal bonyolítják le. Az „Orbita”-hálózat mesterséges holdjait a nyomdaiparban is felhasználják. Egy- egy újságoldal „fényképe” 2,5 perc alatt ér Moszkvából Habarovszkba. Raduga műholdak. A Szovjetunióban 1975. december 22-én új típusú híradástechnikai mesterséges holdat állítottak geoszinkron-pályára. Az új távközlési hold feladata állandó távolsági rádió-, telefon- és távíróösszeköttetés biztosítása, valamint a szovjet központi televízió műsorainak továbbítása az „Qrbita”-hálózat vevőállomásaira. Ekran. A szovjet híradás- technikában alkalmazott mesterséges holdak között 1976-tól alkalmazzák a távközlési műholdaknak ezt a fejlettebb típusát. Célja, hogy nagy teljesítményű adóival egyszerűsítse a központi televíziós adások vételi lehetőségeit a Szovjetunió távolabbi területem. Horizont. Az űrtávközlés és a televíziós közvetítési rendszer továbbfejlesztésére Horizont elnevezésű mesterséges holdat bocsátottak föld körüli pályára 1978. december 19-én. A tervek szerint a műholdat felhasználják majd az 1980-as moszkvai nyári olimpiai játékok közvetítésénél is. 1980. június 3., kedd
