Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
IgHiWkfcM1980. június 3., kedd Kedvenc a 16 Éves Rizsi Én nem cserélgetem éket — Aznap, amikor meghozta a postás a meghívót Nagybánhegyesre, este a tej- csarnokban kérdezgettem a többiektől, ti is kaptatok ilyet? Voltak olyanok is, akik 10 tehén után hordják a tejet a csarnokba, de csak csodálkozva néztek rám... — idézte fel magában a szarvasi Dudás Árpád, aki azt az emlékezetes meghívót a nagybánhegyesi megyei tejtermelési díjkiosztó ünnepségre kapta. — Nem gondoltam volna, hogy éppen én leszek az első a kistermelők között, de a csarnokban minden nap felírják mennyit vittem be, s tudják azt is, hogy hány tehenem van, így jött ki a tavalyi évre a 31 ezer 694 liter. Ha ők nem számolják, én bizony nem tudtam volna utána számolni. Bár az öt tehenem közül vannak 32— 33 litersek is — és bármenyire szerény, látszik az arcán a büszkeség. — Tudom, hogy a jó szakácsok ki szokták hagyni a legfontosabb fűszert híres ételeik főzési ismertetőjéből, én most mégis azt szeretném, ha elárulná a titkát ennek a szép eredménynek. — Nincs ennek semmi titka, etetjük, legeltetjük, a feleségem otthon van az állatokkal, a háztájimról jó hereszénát gyűjtök télire. Titok... — töpreng tovább Dudás Árpád. — Talán az, hogy én nem cserélgetem a teheneket. Még 10 évvel ezelőtt kezdtem 2 tehénnel, az egyik a Rózsi, az már megvan 16 éves is. Aztán ahogy születtek a borjúk, úgy megszerettük a kis állatokat, hogy sajnáltuk eladni. így jártunk egy darabig majd■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Holdkutatás Luna-sorozat. A hold és bolygóközi térség kutatását a Szovjetunió kezdte meg az 1959. január 2-án felbocsátott Lima—1 elnevezésű holdszondával. Néhány hónappal később a Luna—2 műszerei adatokat szolgáltattak a hold körüli mágneses térről. A Luna-sorozat harmadik önműködő űrállomása 1959. október 7-én felvételeket készített és továbbított a hold eddig ismeretlen, túlsó oldaláról. A szovjet tudósok* így emészthették a világ első holdatlaszát. A hold kutatásának ösz- szetett programjában részt vevő Szonda űrlaboratóriumok kísérletei tették lehetővé, hogy a Luna—16 automatikus űrállomás 1970-ben a hold talajmintájával, visz- szatérhetett a földre. A kutatás kiemelkedő eredményeként 1970 novemberében a Luna—17 a holdra szállította a Szovjetunió első holdjáró berendezését, a Lunohod—1-et. A kísérletek eredményeit rádió- és televíziós összeköttetés révén a földre sugározta. Szonda-sorozat. A Szovjetunió holdkutatási programjában, párhuzamosan a Luna-sorozat kisérleteivel, további jelentős feladatok megoldására, 1964 áprilisától a Szonda elnevezésű hold- laboratóriumokat alkalmazták, A Szondák feladata volt olyan szerkezet kikísérletezése, amellyel a holdkutató űrállomások visszavezérel- hetők a földre. A távvezérlés és az irányítástechnika tökéletesítésén túlmenően a Szonda típusú űrállomások feladatai közé tartozott a bolygóközi nem mindegyik újszülöttel, most is vemhes két üsző, de már nem tartjuk meg a borjakat, s leadjuk a három leszerződött bikát is az állat- forgalminak, nincs már helyünk! Nem is volt még soha ennyi jószág a háznál. — Ki feji meg az 5 tehenet? — Ki? Hát a fejőgép. Még öt éve vettük 6 ezer forintért, de egy év alatt behozta az árát. Nem győztük volna, reggel, este... Én itt dolgozom a Táncsics Termelőszövetkezetben, takarmá- nyos vagyok 1961 óta, de nincs elég ember a teheneknél, hát oda osztottak be. Mostanában 6-kor, sőt van amikor este hétkor indulok haza innen a téeszből, nem győzné a feleségem egyedül a fejést. — A csarnokba viszi be az összes tejet? Szomszédoknak árulni, vajat, túrót, sajtot csinálni szokás, ahol tehén van a háznál... — Mi már leszoktunk róla. Egy ideig hordták a szomszédok a tejet, de mivel nem tudtam mindig idejében hazajönni, vagy a szomszédok jöttek korábban, aztán csak az idegeskedés, kapkodás, nem jó az. így meg szépen, nyugodtan megfeji a tehenet a gép, megszoktuk a könnyebbséget mi is, meg szerencsére a tehenek is. Volt olyan hónap, hogy 12 ezer forintot is hazahoztam a csarnokból, persze az átvételi ár a zsírtartalomtól is függ, a zsírdú- sabb tejért a téli hónapokban 6,20 forintot is kapunk. Mi* is isszuk a tejet, de én már a tejeskávét is unom tér kutatása és az információtovábbítás fejlesztése is. Bolygóközi kutatás Mars-kutatás. A Mars kutatására létrehozott első kozmikus rakéta — a Mars—1 1962. november 1-én startolt (más bolygóközi űrállomásokhoz hasonlóan) egy nehéz mesterséges holdról. A Mars és a bolygóközi térség tanulmányozásában részt vevő űrállomások szerkezetüket és rendeltetésüket tekintve nagyjából azonosak. Céljuk a Mais felszínének, légkörének és mágneses terének közvetlen tanulmányozása, valamint a bolygó fényképezése. A Mars feltárásában új szakaszt jelentett az 1971. májusában felbocsátott két Mars-szonda, a Mars—2 és a Mars—3. E két orbitális űrállomás eltérő pályákon vizsgálta a bolygót és a környező kozmikus térséget. A Mars—2 1971. november 27- én a bolygót megközelítve, önműködően kioldott egy kapszulát, amely a Mars felszínére juttatott egy, a Szovjetunió címerével díszített zászlócskát. A Mars—3 automatikus űrállomás leszálló berendezése, az űrrepülés történetében először, sima leszállást hajtott végre a bolygó déli részén, és — bár rövid időre — rádiókapcsolatot létesített a földdel. A két önműködő űrállomás nyolc hónapig keringett a bolygó körül, összetetten vizsgálta a Mars felületének és légkörének tulajdonságait, illetve a bolygót körülvevő térség különféle sugárzásait. A két szomszédos bolygó — a Mars és a Vénusz —, valamint a hold kutatására 1964-ben egy új kísérletsoronéha. A túrót, vajat és sajtot ugyanúgy vesszük a boltban, mint más, nem kell vele vesződni így. A termelőszövetkezetben beszélgettünk, késő délután. Dudás Árpád azzal búcsúzott, hogy - még nem jön velünk, mert még dolga van az állatok körül. Menjünk csak a feleségéhez, majd ő megmutatja az állatokat, útközben pedig lehet, hogy látjuk majd a két Pirókdt, azok kint legelnek a város szélén, most őket szereti a legjobban. Dudás Árpádnétól is érdeklődőm, szerinte hogyan érték el az első helyet, hiszen hogy ketten érték el, az már a férje szavaiból is kiderült. — Sok munka lehet velük ... — Sok? Hát ez igaz, bár aki szereti az állatokat, inkább törődésnek, gondoskodásnak hívja. Most van ez a tíz szarvasmarha és húsz disznó. Tulajdonképpen a gyerekekért csináljuk, amíg a kisebbik lányunknak is nem veszünk házat és kocsit, nem hagyjuk abba, ha egészség lesz. Bár a gyerekek nagyon tiltakoznak, mondják is, anyu, miért dolgoztok annyit. Pedig mi már úgy megszoktuk, hogy furcsa is lenne az életünk az állatok nélkül. Amikor a férjem megkapta a meghívót, nem is akart elmenni, nem ismer ő itt senkit, de a lányom kivett egy nap szabadságot, és elvitte a kocsival. Amikor hazaértek, aztán boldogan mutatta a díjat, hogy nézd, mit kaptunk ... Megérdemelték. Kelemen T. Magda zatot indítottak. A kísérleteket, amelyeket Szonda típu- sú önműködő űrállomások- \ kai végeznek, eddig főként a hold és a Venus kutatására összpontosították. Venus-kutatás. A Venus kutatásával jelenleg szovjet és amerikai tudósok foglal- ! koznak. A Szovjetunió Ve- nus-kutató programjában a Venus (orosz neve Venyera) és Szonda űrobjektumok vesznek részt. A Venus bolygóval kapcsolatos szovjet tudományos kutatások 1961-ben a február 12-én fellőtt Venus—1 jelzésű automatikus űrszonda felbocsátásával kezdődtek. 1961 óta még 11 Venus-űr- szonda indult el a bolygó felé. Az 1970. augusztus 17-én indult Venus—7 először juttatott el tudományos információkat a Venus felszínéről a földre. A bolygó naptól megvilágított felén először a Venus—8 leszálló egysége ereszkedett le. A Venus—9 és a Venus—10 a Ve- nus-szondák új nemzedékét képviselték. Két fő részből álltak: leszálló egységből és orbitális egységből. A leszál- 1 ló berendezések működésé- I nek befejeződése után az I orbitális egységek a Venus | körül keringve további mé- a réseket végeztek és felvéte- 1 leket sugározták a földre a | Venus felhőtakarójáról és a f bolygó felső légrétegeiről. A 1 Venus—11 és a Venus—12 I útban a Venus felé is fontos I méréseket végzett. A Ve- | nus—11 és Venus—12 űr- 1 szondák leszálló egységei 1 még 1978 decemberében meg- 1 kezdték a Venus felszínének | kutatását. A szondákkal az 1 elmúlt másfél év alatt | egyenként csaknem 200 alka- I lommal létesítettek kapcso- § latot. Ez év tavaszán a Ve- i nus—11 és Venus—12 az j üstökösök kutatásában nyúj- i tottak jelentékeny segítsé- I get. * Vállalati érdeket szolgál Hitel és biztosítás Az Állami Biztosító nem nyereségérdekeit vállalat, a nála összpontosult összegek jelentős részét a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére bocsátja, amelyeket az kezel, és hitelként, gazdasági célkitűzéseik végrehajtásához az érintett termelőegységeknek folyósítja. Az 1980. január 1-én életbe lépett gazdasági szabályozó rendszer a vállalati gazdálkodás feltételeit szigorította, nőtt az egységek önállósága, és ami ennek feltétele: felelőssége. Nem akármilyen termelésért felelnek, olyanért amely szükségletkielégítő és ezáltal jövedelmező is. E két alapvető cél elérésén alapul az érdekeltségi rendszer, amellyel párhuzamosan felülvizsgálatra került a költségvetési támogatások rendszere is. A vállalatok a „kényelmes” üvegházból egyszeriben a valós, kemény közgazdasági „csatatérre” kerültek, ahol a sikerért küzdeniük kell, gazdálkodásukkal kapcsolatos döntéseik immáron- aktív kockázatvállalással járnak. A gazdasági tevékenység kockázatainak vállalása azonban megfelelő tartalék- alapok hiányában még nem az ésszerűségen alapul, hanem felelőtlen hazardírozás- sá válik. A biztosítás, a biztosító éppen azzal szolgálja a népgazdaság tervszerű munkáját, hogy az egységektől — biztosítási díj ellenében — átvállalja a biztosítási technikával, módszerekkel bonyolítható, illetve kiegyenlíthető kockázataikat. Ezek alapvetően elemi károk, de számottevőek a piaci és döntési kockázatok azon terhei, amelyeket a biztosítás képes — és hajlandó — levenni a vállalatok vál- lairól. Manapság nincs a világon olyan komoly bankszerv, amely kölcsön folyósításánál ne ragaszkodna a biztosítási szerződés megkötéséhez. Általában a hazai bankgyakorlat is a kölcsönfolyósítás feltételeként írja elő a biztosítási szerződések meglétét. A hitelfedezetül felajánlott eszközök biztosítása tehát a hitelnyújtás előfeltétele.' A biztosítás komoly szerepet játszik a külkereskedelmi ügyletek létrejöttében is; elég ha az exporthitel-biztosításra, illetve a nemzetközi szállítmány- biztosításra utalunk. A biztosítás eredményei bizonyítják, hogy helyesen, jól szolgálja a, pénzügypolitikai — gazdaságpolitikai célkitűzéseket. A biztosítható állami vagyon túlnyomó része — 80 százaléka — biztosítási fedezettel védett. A kisipar és kereskedelmi szövetkezetek biztosítása közel 100 százalékos. A mezőgazdasági nagyüzemek 99 százalékban biztosítottak. n szociálpolitikai intézményrendszer részben népgazdasági szintű, részben területi jellegű, részben pedig munkahelycentrikus. Népgazdasági szintű a nyugdíjrendszer és a családi pótlék, valamint más juttatások. Ezek feltételrendszere az egész országban egységes. Területi szintű a tanácsok által fenntartott gyermekintézmények, szociális otthonok* üzemeltetése, a tanácsok által nyújtott rendszeres és rendkívüli szociális segély, a nevelési segély stb. Az alábbiakban a vállalati jellegű szociális juttatásokról lesz szó. A társadalmi juttatások évi összegének körülbelül 10 százalékát a vállalatok intézkedése nyomán használják fel, azzal a céllal, hogy a vállalatok rendeltetésszerű tevékenységéhez szükséges munkaerőt biztosítsák és megtartsák. A munkahelyi szociális ellátás tehát a gazdasági elkülönültségnek megfelelően, kifejezetten vállalati érdekeket szolgál. Mindazoknak az eszközöknek és formáknak, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a vállalati érdekekhez, .a munkahelyi szociálpolitikában csak másodlagos jelentőségük van. 1980. május hónapban a Munkaügyi Közlönyben megjelentek a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége irányelvei a VI. ötéves terv szociális fejezetének kidolgozásáról. A MüM és a SZOT öt évvel ezelőtt is adott ki ilyen irányelveket, melyeknek célja az volt, hogy a vállalati önállóság és döntési szabadság hangsúlyozásával módszertanilag segítse ezt a munkát, az egységes rendező elvek alapján. A vállalati szociális ráfordításokat sokféle forrásból lehet fedezni. így többek között a kiadások egy része a termelési költségeket terheli, ezek közé tartozik a munka- és védőruha-juttatás, a munkásszállítás, és a munkásszállók fenntartási költsége stb. Ide általában azon szociális kiadások tartoznak, amelyek szorosan kapcsolódnak a munkavégzéshez. A kiadások egy másik csoportját a jóléti és kulturális alapból kell fedezni. A jóléti és kulturális alap 1980. évben személyenként 950 forint összeg alapján képezhető. Ezt a részesedési alapból ki lehet egészíteni. A jóléti és kulturális alap terhére kell elszámolni a hagyományos munkásellátási kiadásokat, többek között az üzemi étkeztetés és a kedvezményes üdültetés vállalati hozzájárulását, a gyermekintézmények fenntartási költségeit, a segélyeket, a kulturális és sportcélú kiadásokat. Felhasználható szociális célokra a vállalati fejlesztési alap is, szociális létesítmények építésének finanszírozásához. A lakástámogatási alapot is a fejlesztési alapból kell képezni. A SZOCIÁLIS TERV FŐBB FEJEZETEI: 1. Munkavédelem. Itt kell előirányozni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit segítő munkavédelmi beruházásokat, intézkedéseket. 2. Üzemegészségügy. Ennek keretében tervezzük meg a munkakörülmények javításához szükséges teendőket, az üzemegészségügyi hálózat bővítésével összefüggő kiadásokat, a táppénzes helyzet alakulását, az üzemorvosi szolgálat teendőit. 3. Szociális ráfordítás. Ezek között szerepel az üzemi étkeztetés fejlesztése, a kedvezményes üdültetéssel ösz- szefüggő feladatok, a gyermekintézmények fenntartása és üzemeltetése, munkás- szállók fejlesztése, a munkásszállítás időszerű feladatai, és még sorolhatnánk tovább. A nem említett feladatok közül kiemelném a foglalkozási rehabilitációt. A kérdésnek társadalompolitikai és gazdaságpolitikai jelentősége van. Arról van szó, hogy a korlátozott munka- képességű dolgozók egyéni boldogulásukat ne a rokkantsági nyugdíjazás minél előbbi elérésében, vagy a táppénzes állomány meghosszabbításában lássák. Lehetővé kell tenni, hogy a 67 százalékos munkaképességcsökkenést el nem érő dolgozó számára egészségi állapotának megfelelő munkakört találjanak. A vállalatok feladata, hogy az új munkakörhöz esetleg szükséges szakmai ismeretekre megtanítsák* a dolgozókat. A rehabilitáció feladatait a vállalati rehabilitációs bizottságok látják el, melyekben meghatározó szerepe van az üzemorvosnak, a szakszervezet képviselőjének és a vállalat megbízottjának is. 4. Kulturális és sportkiadások. A cím önmagáért beszél, e fejezetben kell előirányozni a munkahelyi köz- művelődés és a tömegsport legfontosabb teendőit. 5. Munkahelyi szociális viszonyok. Többek között e fejezeten belül kell foglalkozni a szocialista brigádmozgalom, a munkahelyi demokratizmus fejlesztésének időszerű feladataival. A jogi előírások szerint a vállalatoknak* évente egy alkalommal, a kollektív szerződésekről történő beszámoltatáskor, tájékoztatni kell a dolgozókat az éves szociális terv teljesítéséről. A következő években a vállalati szociális munka szerepe növekszik, ezért ez nagyobb figyelmet kíván mind a gazdasági vezetés, mind a társadalmi szervek részéről. Rózsa József Szépen nő a cukorrépa, s megyeszerte megkezdték a kultivátorozását. Képünk Medgyes- egyháza határában készült, a Haladás Termelőszövetkezet földjén Fotó: Veress Erzsi
