Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
1980, június 22., vasárnap IgNdUH&TH Barátaink életéből nem fele ebből származik. Tőlük tanulni nem szégyen! Az udvariasságot, a segítőkészséget tehát együtt „árulják-” a gyönyörű tájjal. A Kvarner-öböl szikláira épített sétaút itt-ott a part menti villák, nyaralók kertje alatt kanyarog, így az arra járónak egy pillanatra sem kell eltávolodnia a tengertől. No és az illatok! Virágzik a mandula, a japán birs, a védett botanikus kertben a kamélia. A magasra nyúló ágakon piros, vörös és narancsszínű virágok pompáznak. De áttelelnek itt a. pálmák, a cédrusok, kaktusz- és -banánfák. Az 1500 méteres hegykaréj védi a környéket a hófellegektől, a viharos szelek már szelídítve érkeznek ide. Egy éjjel mégis zúgó viharra ébredtünk. Haragos hullámokat vetett az Adria, vize fátyolos zöld színűre változott. A szerpentineken, a testes fenyőtörzsek között gyíkként futott végig az esővíz. Reggel kisütött a nap. A strandolok ellepték a partot, a lapos sziklákat. A motoros bárkán a kormányos matróznótába kezdett. A bazársoron megkezdődött a válogatás, az alku. Millió Jugoszláviát mindig történelmi múltjáért, népeinek küzdelméért csodáltam. A bronzkorszakbeli illír, kelta törzsek, az adriai partvidéken a görögök alapítottak kolóniákat. Majd a rómaiak építettek virágzó provinciákat, amelyeknek késői maradványai: a paloták, az amfiteátrumok. Ma is lenyűgözik a látogatókat. Aztán jöttek a szlávok. Az Al-Duna vidékére, Dalmáciába, a Száva, a Dráva- partjára. Ez volt számomra Jugoszlávia, a Balkán szépséges, sokarcú országa, ahol az utazó rentengert látni, hajókázni a végtelennek tűnő vizen, sétálni, pihenni. Figyelni mindenre: az üzletek kirakatára, a nyüzsgő piacra, a fügét, halat áruló kofára, a bőszoknyás, füstölt gomolyát kínáló asszonyokra. Nézni az Adria nyárkék vizét, az Isztria félkaréját, a könyökhajlatában meghúzódó Opatijá- val. Rijekától egészen azal- bán vizekig szinte egyetlen pálmasor a jugoszláv tengerpart, a levegő a mediterrán virágoktól balzsamos. A sziklás parton szállodák, luxusnyaralók százai, a vizekben A sétaút a part menti villák kertje alatt kanyarog geteg természeti adottsággal találkozik. Lankás tengerparttal, dombvidékkel, romantikus hegyekkel, nagyszerű műemlékkel, antik romokkal, bizánci stílusú kolostorokkal. * Ahol megállni, megpihenni régi századok vigaszos dicsőségében egyet jelent az erőt adó félismeréssel: rám is jut egy kevés abból a fényességből, amiről elgondolkodni, el-eltűnődni fölöttébb szép és kívánatos. Nemrég jártam Jugoszláviában. Volán-buszon, IBUSZ-csoporttal, kedves, jókedvű medgyesegyháziak- kal. Nyugdíjasokkal, termelőszövetkezeti tagokkal. Zömében olyan emberekkel, akiknek idős korukra adatott meg, hogy világot lássanak. A lehetőséget kihasználják, hiszen közülük többen 70 évesen már jártak a Szovjetunióban, Romániában, a hazai tájakról nem is beszélve. A program csakeny- nyi volt: hegyet, völgyet, sok-sok sziget emelkedik, bámulatba ejtve a látogatókat. A modern aszfaltutakon autócsodák száguldoznak: Mercedesek, Volvók, Fiatok, Zasztavák. Milyen messzire eljut az ember, ha földrajzi értelemben nem is olyan nagy a távolság! Itt van mindjárt az előbb említett Abbáziának titulált világhírű üdülőhely: Opatija. Az Opát-rend templomáról elnevezett hajdani halászfalu. Hol van ma már a falu, és az akkori halászok? A település első szállodáját 1884-ben építették éppen magyar vállalkozók, aztán luxushotelek egész sora létesült a parti sziklákon. A 20 kilométeres szakaszon egymást érik a hotelek, a kávéházak, az éttermek. A szállodákban 4 ezer embert tudnak elhelyezni. Vannak különleges igényeket kielégítők, mint a fürdőmedencével, játékkaszinóval felszerelt Adriatic, a Grand, vagy Opatijai utcakép, háttérben a patinás Hotel Szlávija a Párizs Hotel. Patinás a Szlávija, s vannak kisebbek, mint a Marina, és a mi lakhelyünk, a Hotel Icici. Mondják: szolid üdülőhely lett az egykori luxushelyből. Nem tudom, így van-e. Mindenesetre nagyon sok nyugatnémet, dán, holland, ' olasz, francia utazóval találkozik itt a magyar turista. Az is igaz: lépten-nyomon nyugdíjasokkal, idősebb emberekkel futhat össze a part korláttal védett sétányán. Beszélgetnek, kártyáznak a kávéházak asztalainál, ebédelnek, vacsoráznak a patikatiszta, udvarias, szdlgálatkész, idegen nyelven is beszélő felszolgálókat felvonultató éttermekben. Mindenkit meglepett, amikor az utolsó napon búcsúztatásunkra felsorakozott az egész személyzet, élükön a főnökkel, kellemes utazást kívánva. Néhányan csodálkoztak ezen, hiszen bármenynyire is szomorú: idehaza nem kényeztetnek el bennünket a vendéglátóipari dolgozók. Vajon véletlen- e a szívélyes fogadtatás, a színvonalas kiszolgálás? Aligha. Az itteniek a turizmusból élnek, nekik ez, ha úgy tetszik, létkérdés. Megélhetésük fő forrása, jövedelmük csakcsecsebecse, népművészeti tárgy cserélt gazdát. Aki erre jár, nem mulaszthatja el megnézni a jugoszláv tengerpart legnagyobb kikötőjét, a 160 ezer lakosú Rijekát. A régi Fiume fontos iparváros, északi köz- igazgatási és kulturális központ. Szabad kikötője a tengerrel nem rendelkező országok — így hazánk — számára is nagy forgalmat bonyolít le. Lenyűgöző látvány az óriási dokk, a .hatalmas hajók, az égbe emelkedő daruk. Érdekes és szép a közvetlenül a tenger mellett elhelyezkedő stadion, az ódon vasútállomás. Az ősi városházán 300 évig tartotta tanácskozását a városi magisztrátus, most zeneiskolaként működik. Az I. században emelt római kapu mellett van a XVI. századból származó oszlop, amelyen a város patrónusának, Szent •Vitusnak a domborműve látható. Nem tudom, eljutok-e még valaha ide. Az Adria sós vizét, a tömött kaméliavirágok illatát, a jól öltözött, mosolygós embereket, a medgyesi világjárókat sohasem felejtem. Seres Sándor A híres bazársor előtt a szabadstrand A szerző felvételei Kuba' Az együttműködés 20 éve Kubában a szocializmus építése elválaszthatatlan a Szovjetunióhoz fűződő sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatoktól. Húsz évvel ezelőtt újították fel a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat, s ma a Szovjetunió Kuba legjelentősebb külkereskedelmi partnere: részesedése az ország külkereskedelmi forgalmában eléri a 60 százalékot. 1960-ban az évi forgalom értéke alig 160 millió rubelt tett ki: az 1979. évet a külkereskedők 4,2 milliárd rubeles eredménnyel zárták. Ma az együttműködés kiterjed az élet szinte minden területére. Aligha található Kubában olyan tartomány, ahol ne üzemelnének szovjet segítséggel felépített, vagy modernizált vállalatok, ne alkalmaznának szovjet gyártmányú gépeket és berendezéseket. Az elmúlt húsz év alatt a Szovjetunió 170 ipari létesítmény felépítéséhez és rekonstrukciójához nyújtott hathatós segítséget, a mostani tervidőszakban (1976— 1980) pedig 1 milliárd rubel értékben szállított, illetve szállít gépeket és berendezéseket. A következő tervidőszakban — 1981—86 — szovjet segítséggel kezdik el az ország első, 880 megawatt kapacitású atomerőművének építését. Ezenkívül az évi 1,3 millió tonna kapacitású kohászati üzem, valamint számos más létesítmény építését is megkezdik. Viszonzásképpen Kuba évente több millió tonna nyerscukrot, közel 50 ezer tonna citrusfélét és számos más áruféleséget szállít a Szovjetunióba. Az elért gazdasági eredményekben nem kis szerepet játszottak a Szovjetunió által nyújtott kamatmentes hitelek, amelyeket Kuba 1986- tól kezd el törleszteni áru- szállítások formájában. (BUDAPP.ESS — PRENSA Uttörötáborozás Penzában A. Alekszejev, a tanulóifjúság üdültetését szervező megyei bizottság elnöke érdekes, tartalmas cikket jelentetett meg a Penzenszka- ja Pravdában. A nyári szünet — amint írja — az aktív pihenés, a társadalmilag hasznos munka, a kirándulás, a sportolás és a környezet megismerésének ideje. Ezen a nyáron 76 városkörnyéki táborban turnusonként több mint 16 ezer gyermek üdültetésére nyílik lehetőség. A szakszervezeti bizottságok, a gazdasági egységek, a Komszomol-szerve- zetek, a szülői munkaközösségek sok pavilont építtettek, illetve újíttattak fel. Sok helyen új játszótereket, sportpályákat létesítettek a fiataloknak. Mindezek ellenére, még mindig akadnak olyan táborok, amelyekben hiányoznak a szakkörök indításához szükséges feltételek. Az üdülés körülményeinek .javításában a kellő tapasztalatokkal rendelkező pedagógusokon kívül orvosok, ifjúsági vezetők, zenével és testedzéssel foglalkozó szakemberek is közreműködnek. A termelő munkában élenjáró dolgozók is felkeresik a diáktáborokat. A vezetők nagy figyelmet fordítanak a munka becsületére, tiszteletéi való nevelésre. A személyiségformáló és magas emberi értékeket kialakítófejlesztő tevékenységhez több Románia Ifjú könnyűbúvárok Nem mindennapi szakkört működtet a romániai Constanta város úttörőháza. A szakkör tagjai fiatal köny- nyűbúvárok. Télen a gyerekek a városi úttörőparkban végzik edzéseiket, nyáron pedig a tengeren vagy .a tengerparti tavaknál. A szakköri foglalkozásokon az ifjú könnyűbúvárok gyarapítják történelmi és régészeti ismereteiket, tapasztalt oktatók vezetésével kutatják a tengert, tanulmányozzák a Fekete-tenger élővilágát. A gyerekek egy része archeológiái kutatásokban is részt vesz. A szakkör egykori tagjai közül sokan a Constantái tengerészeti líceumban folytatják tanulmányaikat. vállalat és gyár nyújt segítséget. Például a Frunze nevét viselő üzem úttörőtáborában a múlt nyáron 250- nél több gyermek sajátította el a kerékpárszerelést. A gyár 10 biciklit, két mopedet és különféle alkatrészeket bocsátott a diákok rendelkezésére. Ugyanakkor a dolgozók aktívan támogatták az elméleti és a gyakorlati képzést. Másutt mintegy 500 úttörő tanulta meg a fotózás .alapjait, « többen rádiószakkörökben tevékenykedtek. A Berjozka úttörőtáborban autóvezetésre és KRESZ-re oktatták a fiatalokat. A hazaszeretetre, a honvédelmi ismeretekre való nevelés és a tömegsport kérdésére szintén nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusok. A turizmus viszont csak lassan kezd kibontakozni. A legfőbb cél az, hogy , azoknak a gyermekeknek, akik nyáron a városokban maradnak, megfelelő programot, hasznos időtöltést, szervezzenek. Gyakrabban kellene rendezni vidám összejöveteleket, versenyeket, kiállításokat stb., az erre alkalmas helyeken. A szákszervezeti bizottságok minden tőlük telhetőt megtesznek azért — fejezi be cikkét szerző —, hogy a táborozásban részt vevő gyermekek, fiatalok friss erővel kezdjék majd el az új tanévet. -y-n NDK Mosúmedvék az NDK erdeiben Az erdészek mintegy 400- ra becsülik a mosómedvék számát a Német Demokratikus Köztársaság erdőségeiben. Egyedei annak a 25 állatnak a leszármazottai, amelyek 1945-ben egy Berlintől keletre fekvő állat- farmró] szöktek meg. Ez az Amerikában honos medvefaj ragadozó, és ezért nem élvez védelmet. „Étlapján” a fakéregtől a halig, nyúlig, madártojásig sok minden szerepel, rendkívül ügyesen szerzi meg élelmét, mesterien úszik és mászik. Nehéz vadászni rá, mert csak este vagy éjszaka jár élelme után, és igen jó a tájékozódó képessége.
