Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

1980. június 19., csütörtök Vásárcsarnokban háziasszony szemmel — Jól ülnek-e lányok? — kérdezte. — Hát nem nagyon fé­rünk — feleltük. Erre emelkedett hangon mondta, hogy álljunk fel, mert ez az ő helye. Nem rossz szándékkal feleltünk és mondtuk, hogy azért ül­tünk le, mert üres volt a Nem keressük az igazun­kat, mert az nincsen, hiszen a szék valóban a vasutas bá­csinak van fenntartva. Csak a hangnem bántott nagyon minket. Ha szépen szól hoz­zánk, akkor is készséggel át­adtuk volna a helyet...” Dobroczki Edit Békéscsaba, Sás köz 8. „ ... Gyakorló háziasszony vagyok, népes családomnak nap mint nap főzök. Igen sok gondot okoz a bevásár­lás. Nagyon szeretem a bé­késcsabai vásárcsarnokot, mert ott rendszerint sokféle terméket kínálnak eladásra, elsősorban a kistermelők. Kertem nincs, ezért min­dent a boltban, illetve a pia­con vásárolok. Bizony, ez a tavasz primőrökben nem ké­nyeztetett el bennünket. Hi­szen köztudomású, hogy a rendkívül szeszélyes időjá­rás miatt mindenféle zöldség és gyümölcs érése késik. Az elmúlt hét végén, ami­kor megérkezett a rendkívüli meleg, mindjárt a kisterme­lőkre gondoltam. Ezért a hét első napjaiban fokozott kí­váncsisággal jártam a vá­sárcsarnokot. Sajnos* az asz­talok jó részét üresen talál­tam — hiszen máról hol­napra nem tudja az időjárás pótolni a mulasztást. — Jó­formán csak virágok, kevés földieper, újburgonya, saláta, retek, zöldhagyma „várt” a vevőkre. Annál nagyobb volt a meg­lepetésem, hogy a tótkom- lósi Viharsarok Tsz pavilon­jában — most is, mint rend­szerint — gazdag volt a vá­laszték. Volt ott szépen fej­lett zöldpaprika, egységesen piros paradicsom, újburgo­nya, új fokhagyma, zöld­hagyma, uborka és más ínyencség, hogy a változatos konzervekről és egyéb ter­mékekről ne is szóljak. Mi, háziasszonyok merjük-e remélni, hogy a tótkomlósi Viharsarok Tsz az év min­den szakában gondoskodik megfelelő ellátásról?...” Egy gyakorló háziasszony Különösen a fiatal házasok körében nagy öröm, ha valaki új, összkomfortos lakásba költözhet. A saját otthonában* mindent oda rak, ahova ő akarja, van hideg-, melegvíz-szolgáltatás, gázfűtés stb Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen. Azt hi- hetné az ember, hogy itt csupa öröm az élet. De nem így van a valóságban. Mert miért is lenne így? ... A 10 emeletes to­ronyházak megépülnek, sok boldog tulajdonos beköltözik, s azután jön rá, hogy itt csupa szenny és bűz áramlik körü­lötte. Mert a toronyház felépült ugyan, de a szennyvízelve­zetésről nem gondoskodtak időben. Erről tanúskodik fotónk Fotó: Veress Erzsi SZERKESSZEN VELÜNK! *•: .- , v 1 HAZAFELÉ... Fotó: Béla Ottó X3000000c«30cxxxx300c030ű0c00ű000acoc0űüü00 Szép szóból is megértettük volna Olvasómozgalom Kötegyánban ......Békéscsabán, a vasút­állomáson várakoztunk a barátnőmmel 1980. június 6-án este, az éjszakai Orient expressz vonatra. Ott zajlott le velünk egy kellemetlen epizód. Fél órája álldogál­tunk már, amikor a kijárat mellett megláttuk a széket. Mindjárt le is telepedtünk rá ketten. Az ügyeletes vas­utas bácsi benn ült a számá­ra fenntartott kis helyiség­ben. De alighogy mi leül­tünk, kijött: szé k, eddig nem kellett sen­kinek. A vasutas bácsi még­is kiabálni kezdett és botjá­val hadonászott. Kis hülye taknyosoknak titulált ben­nünket stb ... Kővé dermed­ve álltunk fel, hiszen nem vétettünk ellene semmit, ért­hetetlen, mivel haragítot­tuk meg annyira. Attól fél­tünk, hogy a bottal nekünk jön, ezért gyorsan odébb álltunk. A vasutas bácsi ez­után öt-hat percet ült a széken, majd visszavonult eredeti kis fülkéjébe. „. i.. Sokan csodálkoznak azon — írja többek között Jánki Sándor kötegyáni ol­vasónk —, hogy a mi kis községünkben a könyvtár szép eredményeket ért el. A község lakosságának 31 szá­zaléka beiratkozott olvasója a könyvtárnak. De ne higy- je senki, hogy ez véletlen...” Minek is tulajdonítható ez az eredmény? Elsősorban an­nak, hogy Bacsa Jánosné, a könyvtár vezetője kezdetben nem elégedett meg azzal, hogy majd csak jön, aki ol­vasni akar ... Elindult ő ma­ga, és felkereste a lakossá­got. Elbeszélgetett a köny­vekről az emberekkel az ott­honukban. Még a piacra is magával cipelte a könyve­ket, hátha be tud valakit szervezni az olvasómozga­lomba. És íme, az eredmény nem maradt el. A kötegyáni emberek meg­szerették és olvassák is a jó könyvet. Idejében felismerte a könyvtárvezető azt is, hogy jó lesz együttműködni a hely} termelőszövetkezet­tel. A kollektív, gazdaság anyagilag is támogatja a könyvtárat, így sokkal több szakkönyvet és szépirodalmi művet megvásárolhat a la­kosság szolgálatára. A vá­laszték városba is beillene, ami Kötegyánban várja az olvasókat. Szerencsére az iskola igaz­gatója is nagy könyvbarát, így személyes példamutatá­sával, a gyermekek könyv iránti szeretetének növelésé­vel hozzájárul ahhoz, hogy a községben egyre többen szeretik a jó könyvet. Az öregeknek, betegeknek ház­hoz viszik az olvasnivalót. Az olvasással szerzett mű­veltség kihatással van a la­kosság közösségi magatartá­sára is. A termelésben, a társadalmi munkában egy­aránt jól kiveszik részüket. A könyvbarát mozgalom egész hasznát elsősorban a társadalom látja...” Szerkesztői üzenetek Szekeres Jánosné, Oroshá­za: Mivel közelebbi címet nem írt, így személyesen vá­laszolni levelére nem tu­dunk. Tény, hogy a betegek­kel való jó bánásmód, türe­lem, figyelmesség fél gyó­gyulást jelent. Ez azonban az orvosoknak — és általában az egészségügy területén dol­gozóknak — kötelességük, hi­szen ezért választották ezt a nagyon nehéz, de szép hiva­tást. Az ön által említett or­vosok valóban kitűnőre vizs­gáztak emberségből, de a levél leközlésére nincs mód. Kérjük, azért írjon nekünk máskor is személyes, vagy közérdekű problémákról. Sziklay Elemér, Gyula, Kuznyeck-ltp. 3 IV/14: Meg­kaptuk a második levelét is. Nagyon megértjük önt. Az első levelét szándékosan nem közöltük le. Gyakorlatból tudjuk, hogy az emberek ál­talában hajlamosak arra, hogy a körülöttük zajló események hatására hirtelen haragjukban olyat leírnak, amit később, ha az újság ha­sábjain olvasnak, megbán­ják. önnek a levélben sok mindenben igaza van, nem történt volna semmi baja akkor sem, ha leközöljük. De a második levél tanúsítja: találkozott a gondolatunk. Nyugodjék meg, nem lesz semmi bántódásuk azoknak sem, akikre azon a bizonyos napon annyira haragudott, hogy tollat ragadott, és meg­írta a történteket nekünk. Kérjük, írjon rovatunknak máskor is. Különösen a köz­érdekű észrevételeket vesz- szük szívesen. Szeretnénk ol­vasóink segítségével minél több eredményről hírt adni, és a bajokat orvosolni. Kötegyáni olvasók kérde­zik: mikor javítja meg a KPM Békés megyei igazga­tósága a közutat Sarkadtól a méhkeréki elágazástól Kö- tegyánig. A Békés megyei igazgatóság válasza: sajnos, a pénzügyi fedezet egyelőre csak a méhkeréki elágazá­sig futotta, de szeretnék 1981-ben a Kötegyánba ve­zető útszakaszt is rendbe tenni. nwwwwwwwwmwwwwwwwwwiwwww MIT MOND A JOGSZABÁLY? Sz. Imréné, Sarkad: Leve­lében azt írja, hogy évekkel ezelőtt odahaza baleset érte, s hosszú időn keresztül a fia gondozására szorult. Mivel sehol sem dolgozott, a fia tartotta el. Később sem he­lyezkedett el, amikor máraz állapota javult. A háztartási munkát végezte. Férje a há­zasságkötés után meghalt, a fiát egyedül nevelte. Sajnos idős korában egyedül ma­radt, mert a fia meghalt, özvegyi nyugdíjat nem kap, de vajon kaphat-e a fia után valamit, kérdi a leve­lében. ♦ Igen, mégpedig szülői nyugdíjat. A törvény szerint szülői nyugdíjra az jogosult, akinek gyermeke az öregsé­gi, vagy rokkantsági nyug­díjasként halt meg. A jogo­sultságnak további feltétele az, hogy a szülő gyermeké­nek halálakor már rokkant volt, és a szülőt a gyermek a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltar­totta. Lényeges kedvezményt jelent a szülői nyugdíjra jo­gosultság szempontjából, hogy a szülőnek ne legyen tartásra köteles és képes hozzátartozója, az új társa­dalombiztosítási szabályok a szülői nyugdíjjogosultság fel­tételeként nem határozzák meg abban az esetben, ha a szülő a gyermek halálakor rokkant volt. Annak a szü­lőnek, aki gyermeke halála­kor nem volt rokkant (a rokkantságot orvosi vizsgá­lat állapítja meg), a szülői nyugdíj akkor jár, ha az el­halálozástól számított 10 éven belül megrokkant és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A szü­lői nyugdíjra jogosultság szempontjából orvosi vizsgá­lat nélkül rokkantnak kell tekinteni azt az édesanyát, aki a 60. életévét betöltötte. H. P., Békéscsaba: Koráb­ban szóltunk már arról, hogy ingatlan eladásakor a vevő köteles illetéket fizetni, az eladó pedig jövedelemadót. A jövedelemadó alapja az ingatlan értéke. Az illeték az üdülőtelek esetében az in­gatlan értékének 20 százalé­ka. Az értéket a területileg illetékes illetékhivatal álla­pítja meg. Az illetékhivatal nem köteles figyelembeven­ni a kialkudott vételárat. Annál magasabbra is érté­kelheti az ingatlant. Az át­járással kapcsolatos kérdé­sére a következőt válaszol­juk. A szomszéd csak akkor köteles földjén az átjárást tűrni, ha a föld nincs ösz- szekötve a közúttal. Szíves­ségből, vagy visszavonásig engedett gyakorlása viszont nem vezethet elbirtoklásra. Dr. Serédi János VISSZHANG „ ... A Szerkesszen velünk rovat 1980. június 12-i szá­mában olvastam a Volán­autóbusz menetrendjéről. Én is rögtön tollat ragadtam, hogy az észrevételeimet megírjam. Az új menetrend tapasztalataim szerint nem szolgálja az utasok pontos tájékoztatását az indulások­ról. Vannak kihagyott jára­tok is, másik járatot pedig kétszer is feltüntetnek. Pél­dául a Szeghalomról Gyomá­ra induló járat nincs benne, de Gyomáról Szarvasra és Rózsásra külön kiírták. Pe­dig Rózsás csak egy meg­álló a két helység között. Egyazon járatról van szó. Szarvasról Gyomára csak Endrődön keresztül megy busz, mégis kétszer tüntet­ték fel. A Mezőberény—Bé­kés—Békéscsaba közötti já­ratokon is vannak tévedések, vagy ismétlések. Én, mint ellenőr sokat utazom az autóbuszokon, lá­tom, hogy a közönség meny­nyire tájékozatlan. A busz­vezető és a kalauz sokszor alig győz válaszolni a kér­désekre. A többi utassal együtt én is várom a Volán 8. sz. Vállalat intézkedését...” Hajzer Lajos, Szarvas Eredményes ciklust zártunk „ ... Ünnepi esemény volt nálunk, Szeghalmon, a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének nagyközségi bizottsá­ga vezetőségválasztó közgyű­lése — írja egyik régi szeg­halmi olvasónk. — A jelen­levőket Kozák Sándor ta­nácselnök köszöntötte, közöt­tük Kováts Istvánt, a köz­ponti vezetőség elnökhelyet­tesét, Pagyoga Lajosné me­gyei titkárt. Az elmúlt cik­lus eredményeiről Gyűrű Istvánné szb-titkár adott számot...” „Örömünkre szolgál, hogy jó ciklust zártunk. A hétta­gú szakszervezeti bizottság a hivatali munka elősegítésé­ben, a munkahelyi demokrá­cia kialakításában igen nagy szerepet vállalt, amit becsü­lettel teljesített. A hivata­lokban a jó munkahelyi lég­kör kialakítása elengedhetet­len, hát ez nálunk megtör­tént. Mindenki a legjobb tu­dása, szorgalma és képessége szerint látja el feladatát. A tanács dolgozói segítenek egymásnak, részt vesznék a továbbképzéseken, így együtt sokkal könnyebb megoldani a problémákat. Igen jól si­került megyei vetélkedők .vallanak” arról, hogy a szeghalmi gárda állja a sa­rat bármilyen feladatban. Nagy szerepet játszott az eredményekben a kétszeres bronzkoszorús Május 1. Szo­cialista Brigád és az 1978- ban alakult női munkabri­gád, amelyeknek vállalásai­ban előtérbe került a nagy­község építéséért, szépítésé­ért és az egymás iránt való felelősség. 1979-ben a község építé­séért, szépítéséért, a telepü­lés fejlesztéséért 135 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát teljesítettek a szeghalmi tanács dolgozói. Az elmúlt ciklusban 27 szakszervezeti tag szerzett különböző kitüntetést, a törzsgárdatagok száma 35. A szakszervezeti bizottság nagy gondot fordít arra, hogy minél többen vegyenek reszt az üdültetésben. Ezért igénybe veszik a Békés me­gyei Tanács balatonföldvári üdülőjét, de sokan nyaral­nak Gyomán, a strandon le­vő faházban is. Évente töb­ben részt vesznek a szak- szervezet által rendezett kül­földi kirándulásokon is. A tanácsi dolgozók gyermekei 10 napos nyaralásokon pihen­nek. A sporttevékenység is je­lentős. Ezért is kapott az szb a SZOT-tól 20 ezer fo­rint támogatást. A vezetőség­választó közgyűlésen sokan elmondták véleményüket, és tettek javaslatot az elkövet­kező munkákra. Szb-titkár- nak — nem véletlenül — is­mét Gyűrű Istvánnét vá­lasztották ...” Egy szeghalmi olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents