Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-18 / 141. szám
1980. június 18., szerda Felnőttoktatás és gazdasági fejlődés „Ki hogyan szeret?” — Szemes Mari műsora Sírtunk és nevettünk Ezzel az esztendővel lezárul az ötödik ötéves terv. A gazdasági, kulturális és politikai életben egyaránt elkészülnek a tanulságosztó ösz- szegzések. Hiszen a múlt tapasztalatai nélkül aligha képzelhetnénk el a jövő tervezését. Éppen ebből a meggondolásból készített a békéscsabai Városi Tanács — a megyei tanács munkaügyi és művelődésügyi osztályával együttműködve — átfogó értékelést a megyeszékhelyen folyó felnőttképzés eredményeiről, gondjairól. A vizsgálat mélységében* eltért a korábbiakétól. Ugyanis, nemcsak az oktatásügy helyzetét elemezte, hanem a felnőttoktatás bázisát nyújtó békéscsabai gyárak, üzemek •— s ezáltal a városban foglalkoztatottak 80 százalékáról — gyűjtött be nélkülözhetetlen adatokat a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatban. Sőt! A gondos vizsgálódás még egyéb fontos összetevőkre is rávilágított. Például arra, hogy jelentősen, 10 ezerrel nőtt meg a város munkaerővonzása az utóbbi tíz esztendőben. Folytatódott a társadalmi átré- tegződés — csökkent az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, míg a tercier ágazatokban nőtt —, s hogy a technikai színvonal gyors növekedésével hogyan tartott lépést a képzés. A város vezetői — e komoly feladatot jelentő felméréssel bizonyították — tisztában vannak azzal az alapvető igazsággal, hogy egy település gazdasági fejlődése nem szakítható el az ott dolgozók általános és szakmai műveltségi színvonalától. A jövő felnőttoktatásának középtávú tervezését pedig reálisan csak az így nyert adatok, tények ismeretében lehet elkészíteni. Arra az izgalmas- kérdésre: vajon a gazdasági követelményeknek megfelelően változott-e a munkaerő fel- készültsége megyénkben, ez a felmérés már nem adhatott választ. Erre csak az adott termelővállalatok tudnának — ha akarnának! — válaszolni. Módszertani gondok a képzésben Az általános iskolai felnőttképzés országosan is módszertani gondokkal küszködik. A kipróbált formák közül jónéhány — például a Mindenki iskolája — élet- képtelennek bizonyult. A képzésben részt vevő pedagógusok zöme túlterhelt. Ugyanakkor némileg javult a képzésbe bevont iskolák eszközellátottsága, közművelő tevékenysége, küzdelme a lemorzsolódások ellen. S ebben jó partnernek bizonyult megyénkben a Felnőttoktatási stúdió. Ez persze csak a vizsgált téma egyik oldala. A másik sokkal bonyolultabb, mivel az érdekeltséggel függ össze. Megyénkben nincs gond a középfokú felnőttképzéssel. Furcsa módon, ezt a vállalatok is jobban támogatják. A felnőtt szakmunkásképzés pedig még azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy az ifjúsági forrásból nem biztosítható — úgynevezett nehezen beiskolázható — szakmákban legalább az • igények bizonyos hányadát fedezni tudja. (Nyilvánvaló népszerűségét ez is magyarázhatja.) A felmérés arra is rávilágít, hogy a vállalati szervezésű tanfolyamok a korábbinál jelentősebb tért hódítottak. (A vizsgált termelőegységekben arányuk 47 százalékról 59-re nőtt.) Az előbbiekből az is kitűnik, hogy megyénkben jelenleg az általános iskolai felnőtt- képzés gondjai a legsürgetőbbek ... Társadalmi és gazdasági érdekellentét Az iskolai végzettség szerinti összetétel a megyében az utóbbi 10 esztendőben számottevően javult. Hét százalékkal nőtt a szakmunkások száma, ezzel szemben csökkent a betanított munkásoké (bár tömegük nem!), és öt százálékkal csökkent a segédmunkások száma is. Ez vitathatatlanul komoly eredmény. Az ideiglenes munka- bizottságok 12 békéscsabai vállalatnál folytatott vizsgálódásai, s az önkéntesen adatokat szolgáltató további munkahelyeken folytatott reprezentatív felmérés szerint az utóbbi négy esztendőben 22 százalékkal nőtt^az érettségizettek, 48 százalékkal a diplomások száma. S bár csak kevéssel, de 15 százalékkal javult az általános iskolát végzettek száma is. Figyelmeztető adatként áll a felmérésben az a tény, hogy a vizsgált vállalatoknál 305 harminc éven aluli nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát! Ez bizonyítja azt is, hogy a korábbi időszakhoz képest egyharmad- dal csökkent az általános iskolai felnőttképzésben részt vevők száma. És akkor el is jutottunk a vállalati, egyéni, valamint a gazdasági érdekeltség ellentétéhez. A segédmunk'áshiány ugyanis az üzemeket arra készteti, hogy ne erőltessék ezeknek a dolgozóknak a beiskolázását. Sőt! A vállalat számára bizonyos fokú veszélyt is jelent, ha segédmunkásaik befejezik az általános iskolát. Ez ugyanis - a legtöbb esetben — munkakörváltoztatással jár együtt. Pedig, a gépesítettség tagadhatatlan növekedése ellenére is. szükség van segédmunkásokra. S érdemes még megemlíteni az egyéni érdekeltség hiányát is. Hiszen a gyakorlat számtalanszor bebizonyította már, hogy egy segédmunkás jóval többet is kereshet, mint szakmunkás kollégája. Így ütközik tehát a műveltebb emberfőket igénylő össztársadalmi és az üzemi, egyéni érdek. (Ilyen gond a középfokú és felsőfokú beiskolázásnál nincs!) A viszonylagos eredménytelenségben az a körülmény is közrejátszik, hogy egyes ágazatokban — közlekedés, építőipar, élelmiszeripar — még a 30 százalékot is meghaladja az ingázók száma. Hasonlóan hátrányos helyzetben vannak' a munkásszálláson élők. Néhány tanulság A felmérést követően a városi tanács néhány határozott -feladatot fogalmazott meg nemcsak az állami rendszerű oktatás, hanem a város gazdasági egységei számára is. Nevezetesen: tovább kell támogatni — a kisebb termelőegységeknél a megyei tanács koordináló szerepére támaszkodva — az ismeretfelújító, szakmásító tanfolyamokat, figyelve arra, hogy ezek az adott üzem technikai színvonalának' igényei szerint haladjanak. Könnyíteni kell a nagy távolságok miatt nehézkesen folyó technikusi minősítő vizsgákon: kihelyezett megyei tagozatok szervezésével. S minden erővel — elsősorban politikai agitációval, szervezései — támogatni kell az össztársadalmi érdekeket szolgáló általános iskolai felnőttképzést. A megvalósuláshoz viszont nélkülözhetetlen az, hogy az üzemek, vállalatok, a saját gazdasági igényeik reális felmérésén alapuló beiskolázási tervet készítsenek. S az elkészült középtávú terveket pedig szigorú következetességgel végre is hajtsák. Mert az az örvendetes tény, hogy megyénkben tíz év alatt megkétszereződött az eszköz- állomány — a könnyűiparban * megháromszorozódott! — nemcsak megkívánja, de meg is követeli a magasabban kvalifikált, általános műveltséggel bíró emberfőket. B. Sajti Emese Június 16-án, hétfőn délután két órakor sokan gyűltek össze Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat művelődési házának klubtermében. Szemes Mari érdemes és kiváló művészt várták, aki Muszti Bea és Do- bay András közreműködésével önálló irodalmi műsort adott elő. A cím kétféle értelemben is érvényes. Részben úgy, hogy a szerelemről szóló műsor első részében líraibb, szomorkás művek kerültek bemutatásra, a másodikban pedig vidám, olykor pajzán hangot ütöttek meg az előadók. Átvitt értelemben sírtunk a két közreműködő olykor élettelen előadásmódján, nem egyszer bárgyú műsorválasztásán, s azon, hogy bár tudtuk kikkel állunk, illetve ülünk szemben, azért illett volna bemutatkozniuk. No, de ez a legkevesebb, hiszen mindez bizonyára fel sem tűnik, ha csak1 ők szerepelnek ezen a délutánon, s nincs velük Szemes Mari, aki az előadott művek minden pillanatában újat, s mégis mindig önmagát adva, úgyszólván több klasszissal magasabb művészi teljesítményt nyújtott. Már a művésznő megjelenése is viharos tapsot váltott ki, bizonyítva népszerűségét ... A „Mese arról, ki hogyan szeret”, majd Jean- Paul Sartre „Két falevél beszélgetése az elmúlásról” című művének előadása közben pisszenéstelen csodáltuk a tőle kissé szokatlan, leheletfinom előadásmódot. József Attila „Töredék”-e előadása után _ a művésznő könnyes szemmel hajolt meg. A hangulat pattanásig feszült, s ezúttal jólesett a feloldás, szívesen hallgattuk Weöres Sándor Marionett című művének megzenésített változatát. Aztán ismét Szemes Mari következett, Geoffrey Chau- cer „Canterbury mesék” című művéből adott elő részletet, majd a feSls kakas és a kacér tyúkocska történetéről hallhattunk. Ekkor már mindenki teli torokból nevetett, hisz e vidám tanmesének különös aktualitása volt, épp a baromfifeldolgozóban ... A két népdalfeldolgozás, ami ezután következett, már jobban sikerült, különösen „A megcsalt férj balladáján” derültünk jót. Végül a rekeszizmok utolsó nagy nekirugaszkodása volt még hátra, Mikszáth „Két szekér öregasszony”-át, s Weöres Sándor „Kisfiúk témáira” című művét végighallgatva, s aztán a szűnni nem akaró taps... Emlékezetes élmény marad ez a délután. Kifelé menet az elragadtatás hangjai hallatszottak innen is, onnan is. Érdemes volt eljönni, nyugtázták az asszonyok ... N. A. Fotó: Gál Edit Bakunyin 1847-es beszéde A múlt századi forradalmi mozgalmak érdekes dokumentuma került a szigetvári várbaráti kör birtokába: a híres orosz forradalmár, Mihail Alekszandrovics Bakunyin: párizsi beszédének szövege. A Franciaországban élő lengyel emigránsok 1847- ben az 1830. évi nemzeti felkelés évfordulóján emlékgyűlést tartottak, és ezen hangzott el Bakunyin szenvedélyes hangú vádbeszéde a cári zsarnokság ellen. A rákövetkező évben, az 1848- as forradalmi események hatására német nyelvre is lefordították a beszédet és Mannheim városában kinyomtatták. A párizsi beszéd teljes szövegét tartalmazó füzet egy példánya valamilyen úton-módon eljutott a forradalmi lázban égő Magyarországra is. Egy Vas megyei család őrizte százharminc éven át, s most egyéb iratokkal — köztük számos szigetvári vonatkozású dokumentummal — együtt átadta a várbaráti körnek. A terjedelmes szöveget a kör elnöke, Molnár Imre lefordította, így most már a magyar olvasók is megismerkedhetnek a XIX. századi forradalmi korszak eme becses emlékével. Szövetkezeti néptáncosok országos seregszemléje A SZÖVOSZ, az OKISZ, a TOT és a Kulturális Minisztérium a hagyományoknak megfelelően az idén is a Balaton partján rendezi meg a szövetkezeti néptáncosok VIII. országos találkozóját és versenyét. A döntőt területi bemutatók és minősítő versenyek előzték meg: a Szek- szárdon, Vácott, Nagykanizsán, Miskolcon és Gyulán megtartott területi vetélkedőn 130 hagyományőrző, illetve néptáncegyüttes adott számot felkészültségéről. A legjobbak — 25 együttes 1100 táncosa — június 28— 29-én Balatonfüreden, Bog- lárlellén és Siófokon mutatkoznak be. Az országos fesztiválon részt vevő együttesek felvonulására, menettáncára, a gálaműsorra és az ünnepélyes eredményhirdetésre június 29-én, Siófokon kerül sor. A legjobb együtteseket értékes díjjal jutalmazzák. MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Szocialista brigádok akadémiája. 8.54: Beszélni nehéz. 9.06: A Magyar Rádió esztrád- zenekara játszik. 9.42: Kis magyar néprajz. 10.05: Kököjszí és Bobojsza — Török Sándor meseregénye rádióra alkalmazva. 10.23: Fecskék és fruskák — Ar- thus Ransome regénye folytatásokban. 10.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.00: Csajkovszki-művek. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák. 13.58: Élők és holtak. I. Konsz- tantyin Szimonov regénye. 15.10: Kazacsay Tibor fúvósműveiből. 15.30: Magyar előadóművészek. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Szabó Ferenc műveiből. 17.07: Honnan fúj a szél?! Riport a hazai vitorlásgyártásról. 17.32: Luciano Pavarotti opera- felvételeiből. 19.15: Gondolat. 20.00: A zeneirodalom remekműveiből. 21.01: Moldován Stefánia, Győri Szabó József és Mozsár Imre nótákat énekel. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tiz perc külpolitika. 22.30: A dzsessz világa. 23.30: Rimszkij-Korszakov operáiból. 0.10: Proprium Missae ln Dominica Ressurectionis — gregorián mise. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Mal dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Operettrészletek. 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Ismeretlen áruk — jegyzet. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig... 16.00: Fordulók a líra történetében. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Haj — Részletek MacDer- mot zenés játékából. 17.00: Nyolc rádió nyolc dala. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Barangolás régi hanglemezek között. 18.55: Népzenekedvelőknek. 19.25: Kirándulás az éterbe. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Válás (s)z. 21.25: A Rádió Dalszínházának bemutatója. 22.48: Nóták. 23.30: Balassa P. Tamás szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Nother Goose’s Brood. Dalok, játékok angolul. 9.15: Richard Strauss vokális műveiből. 9.45: Zenekari muzsika. 11.05: Jan Smidra csodálatos kalandjai. 12.00: Híres előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 13.55: Teli Vilmos. Részletek Rossini operájából. 14.57: Zenekari muzsika. 16.26: Víz alatti földek. 16.46: öt földrész zenéje. 17.00: Reneszánsz kórusmuzslka. 17.32: Magnósok, figyelem! 18.17: Ránki Dezső és Kocsis Zoltán kétzongorás felvételeiből. 19.05: XX. századi operákból. 20.00: Kettős portré. József Attiláról — Vas István. 20.45: Dzsesszfelvételekből. 21.05: Leonard Bernstein Beetho- ven-műveket vezényel a New York-i filharmonikus zenekar élén. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. A Kilián Repülőműszaki Főiskola népdalköre énekel, Gertner István hárfázi. 17.15: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel Dean Martin és Chuck Berry. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 9.05: Óvodások filmműsora. Puf és Muf sportol. Csehszlovák rajzfilm, (ism., f.-f.) 9.25: Csata fekete-fehérben. Sakkműsor gyerekeknek. A rossz sarokmező motívumai. (ism., f.-f.) 9.45: Stop! Közlekedj okosan! A kerékpáros közlekedés legfontosabb szabályai. 9.55: Delta. Tudományos híradó. (ism., f.-f.) 10.15: Anna Karenina. Magya- gyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. X/7. rész. 11.10: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (ism., (f.-f.) 15.50: Környezetismeret. (f.-f.) (Alt. isk. 3. osztályban tanító nevelőknek.) Kölcsönhatások az élettelen természetben. II. rész. 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Közlekedj okosan. Kerékpáros közlekedés a közúton. főútvonalon és kerékpárúton. 16.40: Kuckó. 17.10: Staféta. Tíz perc ifjúság. 17.20: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.35: Labdarúgó Európa-bajnok- ság. Spanyolország—Anglia mérkőzés. Közvetítés Ná- polyból. A szünetben: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hat év történelem. Szovjet-amerikai dokumen- tumfilm-sorozat. XX;'17. rész: Szövetségesek. 20.45: Képtelen képtelenségek. A Norvég Televízió szórakoztató zenés műsora. 21.10: Panoráma. Jelenségek a világpolitikában. 21.35: Nyitott könyv. 100. adás. Katkó István: Dicső rokonom. (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: A rajzfilmek kedvelőinek. 1. Játékbolt. Francia rajzitól. 2. Ó, az a szerelem. Csehszlovák rajzfilm. 20.15: Reklám, (f.-f.) 20.20: Labdarúgó Európa-bajnok- ság. Olaszország—Belgium mérkőzés. Közvetítés Rómából. , A szünetben: Tv-híradó 2. 22.15: Csend, felvétel. Varázsfuvola. Ingmar Bergman, a Varázsfuvola rendezése közben. BUKAREST 15.00: Hírek. 15.05: Iskolatévé. 15.25: Női röplabdamérkőzés. Románia—Kuba. 16.25: Szünidei képernyő. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.35: Lányok, asszonyok. 19:15: Filmmúzeum. Mennyire szerettelek. Olasz film. 21.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.05: Ljiljana és a többiek — gyermekműsor. 16.35: Labdarúgó EB: Spanyolország—Anglia, (közv.) 18.35: Rajzfilm. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este 20.00: Labdarúgó EB: Olaszország —Belgium. 21.20: Pop expressz — zenei műsor. II. MŰSOR 17.45: Dokumentumfilm. 18.35 A névsorból töröltek visz- szatérése — drámasorozat, (ism.) f 19.55: Ma este. 20.00: Charles Cohen: Szívélyes kézszorítás — kanadai tv- dráma. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Válogatás az iskolateleví- zió műsorából. 21.40: Hangverseny bérleten kívül MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Piedone Afrikában, 8 órakor: Egy különleges nap. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Korkedvezmény, 8 órakor: A7 anya, a lány és a szerető. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Kicsi a kocsi, de erős, fél 8 órakor: Won Ton Ton Hollywood megmentője. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Az emír kincse, fél 8 órakor: És az eső elmos minden nyomot. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Habfürdő, 8 ^érakor: Csendestárs. Orosházi Partizán: Good bye és ámen.
