Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

1980. június 15., vasárnap © Az építők között Az építőipar az évszázadok során óriásit változott. Napjainkban gépek segítik az embert, korszerű építő­anyagok sora gyorsítja a munkát. A megváltozott építő­iparra inkább a szerelőipar jellemző. De bármennyire is korszerű technológiákkal dolgoznak a vállalatok, szö­vetkezetek, bármennyire is gépesítettek a munkafolya­matok, azért az alkotó emberre szükség van. Akik a ma­sinákat dirigálják, megálmodják a létesítményeket, szere­lik az elemeket, felöltöztetik, berendezik funkciójuknak megfelelően az épületeket. Sikeres félév a szeghalmi harisnyagyárban Az építőiparhoz csaknem fél száz szakma tartozik, mintegy 90 ezer anyagféle­séggel dolgoznak. S amíg el­készül egy-egy létesítmény, építéséből kiveszik részüket a kubikosok, a kőművesek, a festők, a villanyszerelők, a fűtésszerelők, a szigetelők és még sorolhatnánk tovább. Nem könnyű az építőipar­ban dolgozók munkája. * * * A megyeszékhelyen, a vá­rosközpontban készül a posta új műszaki épülete, úgymond kirakatban dolgoznak az építők. Szemünk láttára nőtt ki a földből, napról napra magasodott a hatalmas be­tonóriás. Az emeleten keresztül-kas- sul nyargalászik a szél, ott, ahol Jánoska Ferenc héttagú kubikosbrigádja dolgozik. — Mi betonozók va­gyunk, kérem — helyesbít a brigádvezető. — A kubiko­sok a mélyépítőknél dolgoz­nak — s arról beszél az ala­csony termetű, szemüveges férfi, hogy mennyiben válto­zott munkájuk az elmúlt év­tizedben, vagyis azóta, hogy a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál dolgoz­nak. — Amikor a hűtőházat, a cserépgyárat, a téglagyárat építettük, billenősek hordták a betont, majd talicskával vittük a bedolgozás helyére. Ma pedig kérem szépen, mixerkocsi hozza, s a szi­vattyú oda nyomja, ahová kell. — Megváltozott a kubikos­munka jellege is. Gépek se­gítik a földmunkákat. Pedig a magyar, közöttük a Békés megyei kubikosok Európa- szerte híresek voltak, a szó­beszéd is úgy tartja. „Tolja, mint endrődi a talicskát” — fűzi tovább a gondolatot az 55. életévhez közel álló. Bor­zast Ferenc. — Nálunk a munkája után ítélik meg az embert, nem pedig azután, hogy minek, történetesen ku­bikosnak, betonozónak, vagy éppen segédmunkásnak ne­vezik. Van a brigádunkban olyan, aki különben dolgozik, mint egy kőműves mester­ember — s az épület végé­ben serénykedő Győrfi Pálra mutat. — Iparkodom tisztessége­sen dolgozni — summázza a nyugdíjhoz közeledő Győrfi, Pál. — Sajnos itt tanultam meg a szakma alapjait... — Hogy hogy sajnos? — Annak idején az apám kovácsinasnak adott, de a mester a harmadik napon el- káromkodta magát, én meg úgy kiszaladtam a műhely­ből, hogy azóta sem tértem vissza — próbálja tréfával elütni. — Az építők napját hol ünnepük? — Mind a heten vidékiek vagyunk: -hárman Gáborte- lepről, négyen Kunágotáról járunk be. Most nem me­gyünk sehová, mert az időjá­rás miatt a ház körüli mun­kákkal elmaradtunk — mondják búcsúzáskor. * * * Szarvason fontos szerepet tölt be a’ vas- és fémipari szövetkezet építőipara. A vá­ros lakásépítéséből kiveszik részüket a szövetkezet építői. A zápor elől a tenyérnyi mű­vezetői irodában találunk menedéket Horváth Zoltán kőművessel, aki így beszél munkájáról: „Tizenöt évvel ezelőtt, Budapesten tanultam a kő­műves szakmát, négy éve dolgozom a szövetkezetnél. Előző munkahelyemhez ké­pest a szövetkezetünk kicsi, ám igen jól gépesített. Ép­pen ezért munkánk áttekint­hető, jól szervezhető. Ami­lyen munka nálunk előfor­dult, azt csináljuk. Ha kell vakolunk, burkolunk, jár­dát építünk, vagy éppenség­gel. állványozunk. Egyszóval: univerzális emberek va­gyunk. A mi munkánk is megvál­tozott, épp úgy, mint a kő­műveseké. Szövetkezetünk most éli a technológiai vál­tás időszakát. Ez évtől át­tértünk a középblokkos tech­nológiára, az első 28 lakásos épületet alig három hónap alatt szereltük össze. Sokan kritizálnak bennün­ket. Az építőipar az utca műhelye, az emberek szeme előtt dolgozunk. Mi vala­mennyi munkánkat eddig határidőre és jó minőségben adtuk át. Legutóbb az OTP- töl kaptunk jutalmat az át­adott lakások kiváló minősé­géért’’. Horváth Zoltán az építők napja alkalmából Kiváló Dolgozó kitüntetésben része­sült. * * * Gyulán, Törökzugban az utóbbi esztendőkben az új lakótelep szinte a földből nőtt ki. Több vállalat, több­féle technológiával építi a lakásokat, melyekből a DÉL­ÉP által készített tízeme­letes lakóépületek kismagas- lanak. Most már a befejező munkák folynak. Egy fiata­lokból álló épületasztalos­brigád dolgozik az egyik épület negyedik emeletén. — Brigádunk legidősebb tagja alig töltötte be a har­mincat — mondja Dágó György brigádvezető. — A DÉLÉP-nél három éve dol­gozunk együtt tizenegyen. — Mi a feladata az épü­letasztalosnak a házgyári technológiával készülő épü­letben? — Mi öltöztetjük fel a házakat. — Amikor megkapjuk a munkaterületet, az egy va­lóságos betonbarlang. A nyí­lászárókat felcsavarozzuk, beállítjuk, szerelvényezzük, pászítjuk, a konyhát bebú­torozzuk, a kamrákba elhe­lyezzük a fakkokat — sorol­ja Virágh János. — Persze csak felsorolni ilyen egyszerű, minden mű­veletet végigcsinálni, az már nehezebb — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó János, majd így folytatja: — Ez nem műhelymunka, mi kint a területen kézzel dolgo­zunk. —■ Szakmánk igazi szépsé­ge a területén érvényesül — szólal meg Hrotkó István. — A műhelyben az ajtókat, ab­lakokat elkészítik, s olyan, amilyen. Nekünk kell itt il­leszteni. — Változatos és nem sab­lonos a munkánk. Műhely­Strandruhák és overallok A kötöttárugyár a szegedi vásáron A szabadidős ruhák mind népszerűbbé válnak, hiszen tetszetősek, szépek, követik a divatot. Milyen az a kollek­ció, amit a Békéscsabai Kö­töttárugyár bemutat majd a közelgő szegedi ipari vásá­ron? Mintegy 20-féle ruhát visz­nek ,a vásárra, zömmel könnyű nyári overallokat, shortnadrágokat, köntösö­ket és sportos öltözékeket. Ezek kiállítására 30 négy­zetméternyi terület áll ren­delkezésükre. Nyúlszőrből egy nyugat­német cég megrendelésére készítenek melegítőket, amikből azért jut- a hazai boltokba is. A galambszürke nadrágnak és blúznak piros szegélyek adják meg a spor­tos jelleget; kényelmes vi­selet férfiaknak, nőknek egyaránt, a vásáron is si­kerre számíthat. Érdekesek az úgynevezett op-art overallok. Van köz­Horváth Zoltán: „A mi mun­kánk is megváltozott...” Fotó: Veress Erzsi ben az ember a gépet beál­lítja, majd egy-két nap múl­va már behunyt szemmel is tudja, mit kell tennie — folytatja a brigádvezető, s megtoldja: — Egy-egy tíz­emeletes, 60 lakásos épületbe 25 teherautó anyagot épí­tünk be. — S mindezt mi is szál­lítjuk föl — folytatja Szabó János, miközben a lépcső­házból élénk kiáltás hallat­szik : „Asztalosok, gyertek, jött egy kamion apróságo­tok!” Szegedről érkezett egy konyhabútor-szállítmány. Néhány perc múlva pedig libasorban megindulnak az épületasztalosok a tizedik emeletre, hátukon egy-egy konyhaszekrénnyel. Szekeres András tűk szolid és merészebb' színösszetételű is. A divat- szakemberek szerint a fiata­lok kedvenc viselete. és csak kifogástalan alakú nőknek ajánlatos hordani őket. Kö­zös tulajdonságuk, hogy plüssből készülnek. Milye­nek is ezek? Az egyik két színű; fekete a jobb, piros a bal fele. Van tarkább is, pasztell színekből; az ujja és a szára, halványkék, szé­les rózsaszín szegéllyel, az elejét egy tekintélyes mére­tű sárga háromszög élénkí­ti. Ez csak két kiragadott változat, valójában számta­lan színösszeállításban ké­szülnek az overallok, Az alsó- és felsőrészből álló különböző együttesek­nek is bőséges a választéka. Erdei séta, vízparti nyaralás alkalmával, de otthon és az utcán is hordhatók, jó idő­ben. Anyagukban, színük­ben sokfélék. Nézzünk egyet: a blúz élénkvörös plüss, az ujján, a nyakán, a derekán nyúlszőrrel. A rövidnadrág anyaga szintén nyúlszőr. A kiállítás idején Szege­den az egyik ruházati bolt­ban árusítják a nyári ruhái­kat; körülbelül 2000 darabot szándékoznak eladni belő­lük. öt modellel beneveznek a vásári pályázatra, ame­lyen 'két éve díjat, négy éve pedig nagydíjat is kaptak. Az Orosházán gyártott Ther- mopress-kazánok közkedveltek, még napjainkban is több mint egy évet kell várnia annak a beruházónak, aki ilyet szeretne. Mégis a KAZÉP szakemberei ki­dolgozták a jól bevált konstruk­ció továbbfejlesztett változatait. Erre az is lehetőséget adott, hogy az új kazánbiztonsági szabály­zat több lehetőséget ad a kor­szerűsítésekre. Ennek eredményeként tovább javult a kazánok hatásfoka. Gőzkazánoknál megnövelték a nyomást is, az eddigi 8 bárról 12 bárrá, a forróvízkazánoknál pedig 6 barros lesz a nyomás. Bővítik a kazánok teljesít­ménytartományát. Rövidesen so­Néhány évvel ezelőtt, ami­kor a Budapesti Harisnya­gyár szeghalmi üzeme dűle- dező falú épületekben meg­kezdte a munkát, aligha gon­dolta bárki is, hogy 1980. első félévében már a terv jelentős túlteljesítésére is vállalkozik. Szerencsére a szeghalmi üzem telepítése és fejlesztése — a vidéki üze­mek létesítésének már-már megszokott gondjai és prob­lémái nélkül — még jelen­leg is tart. Határidőre elké­szült az új üzemcsarnok. A Budapesti Harisnyagyár is használható gépeket küldött. Sőt, amint beletanultak a szeghalmi és környékbeli lá­nyok és asszonyok, máris megkezdődött a gépi re­konstrukció. Folyamatosan érkeznek az új varrógépek, de a kikészítés egyik legfon­tosabb munkafolyamatát, a hőrögzítést is új gépek se­gítik. Nemrég szereltek fel a gyárban két olasz félauto­mata hőrögzítőt, melyek na­pi 60 ezer párral fokozzák majd a termelést. Jelenleg a gépeken a hatósági nyo­máspróbákat végzik, így csak csökkentett teljesít­ménnyel dolgoznak. A jövő héttől már kihasználhatják teljes kapacitásukat. A termelés fokozásának más eszközei is vannak, nem­csak a drága, nagy gépek beszerzése. Címkék bélyeg­zésével és ragasztásával leg­alább harmincán foglalkoz­tak a legutóbbi időkig Szeg­halmon. Két ügyes kis gép most átvette munkájukat, és az embereket hasznosabb termelőmunkára irányíthat­rozatgyártásra kerül egy, a sor­ból eddig nagyon hiányzó 1030 kilowatt teljesítményű kazán, és dolgoznak a konstruktőrök a nagy teljesítményű 2300—3000 ki­lowatt teljesítményű típuson is. Természetesen mindkettő ener­giatakarékos kivitelű lesz. Nemcsak az energiával, hanem a hellyel is takarékoskodnak majd az új hőtermelő berende­zések. Ez látszólag csekély je­lentőségű dolog, de minden cen­timéter méretcsökkenés jelentős megtakarítást hozhat. Ha kisebb a kazán, kisebb lehet a kazán­ház is, és ez az egyre emelkedő építőipari árak mellett sokat jelenthet. L. L. ják. Az automata bélyegző­gép ugyanis percek alatt el­készíti a kellő számú cím­két, az adagoló pedig a hor­dozófóliáról leválasztva, ra­gasztásra kész állapotban adagolja az öntapadósokat. Ez a két gép jelentősen fokozta a termelékenységet, és hasonló ötleteket a to­vábbiakban is alkalmazni kí­vánnak. Az igények egyre nőnek a szeghalmi telep ter­mékei iránt. A termelésfel­futást létszámbővítés nélkül kívánják megoldani. Ehhez pedig az kell, hogy a lehető leghatékonyabban tudják foglalkoztatni a dolgozókat. A hatékony hasznosításhoz mások segítségére is szük­ség lenne. Amikor a nemrég életbe lépett menetrendek egyeztetéséről tárgyaltak a MÁV és a Volán illetékesei­vel, azok mindent megígér­tek. így bíztak benne, hogy javulni fog a régebben sokat szidott közlekedés. Sajnos, csalódniuk kellett. Olyan so­kat romlott a helyzet, hogy szinte már most visszasírják a régi helyzetet. Azoknak például, akik Körösújfaluról járnak be, 14 és fél óráig tart egy műszak, ha hozzá­adjuk az utazást is. Néhány kilométerről van csak szó, de Vésztőn három órát kell Várakozniuk. A Volán azt sem oldotta meg, hogy a buszok csatlakozzanak a vo­natokhoz. Emiatt mindennap 5—6 kilométert kell Vész­tőn gyalogolni a bejáróknak. Jó néhány környékbeli köz­ségből, ahol lenne szabad munkaerő, egyszerűen nem tudnak elfogadható idő alatt Szeghalomra jutni a dolgoz­ni szándékozók. A gyár vezetői szerint sem­miképpen sem az a követ­hető megoldás, hogy saját buszokat vásárolnak, és ez­zel oldják meg a dolgozók szállítását. Ez a közlekedési vállalatok kötelessége lenne. Emiről a fentiekben szól­tunk, súlyos gond, de sze­rencsére csak ez a probléma a szeghalmi üzemben. A ter­melés ütemesen, és jól ha­lad, semmi sem veszélyezteti a féléves tervben szereplő mintegy 8,2 millió pár zokni elkészítését. Sőt, a különfé­le importszállítmányok ké­sői beérkezése miatt elvállal­ták azt is, hogy a belkeres­kedelem részére több mint 90 ezer párat terven felül gyártanak. L. L. Az időjárás kedvez a kukorica fejlődésének, megyeszerte megkezdték a kultivátorozást Fotó: Veress Erzsi H I. Takarékosabb Thermopress Terven felül 90 ezer pár belföldre Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents