Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
G022ZES1980. május 11., vasárnap Csurka István: r Általános bölény Az „általános bölény” egy magyar színházi szakkifejezés. Azt a régi sablonokkal dolgozó férfi színészt, illetik vele általában, aki valamely hőst külsősége« eszközökkel, nagy, de üres mozdulatokkal, valódi bölénybőgés helyett ál-bölénybőgéssel játszik el; aki a Férfi helyett mindjárt a Világ Urát hozza, aki vérgőzös bordalokat bömböl akkor is, amikor csak értelmesen kellene beszélnie. Az általános bölény nehézsúlyú léptei alatt sohasem roppan meg a világot jelentő deszkák egyik szála sem, mert az általános bölénynek nincs is súlya, s hiába, hogy takarást nem tűr, s minden szavát a rivalda felé fordulva mondja, egyenest a közönségnek, megjelenése nincs, senkiben nyomot nem hagy, s még ha kimenetére sikerül is nyíltszíni tapsot provokálnia, fél perc múlva senki sem emlékszik rá. Az általános bölénynek nincs valódi meggyőződése, az általános bölény ingatag, félénk és tudatlan, és mindezt bölénykedéssel, bölény-bőgéssel és bölény-fölénnyel és ál-bö- lény-méltósággal leplezi. Akarja leplezni. Csak általában bölény, valójában nyuszi. A meghatározás természetesen nemcsak színészekre és színészi játékmódokra áll. Színházon kívüli magatartásokat is meghatározhatunk vele, életbeni, társadalmi játékfelfogásokat, pontosabban azt a szerepfelfogást, ahogyan az ember az élet által rárótt szerepét eljátssza. A magyar életben igen sok általános bölény mozog. Ezt ugyan statisztikai kimutatásokkal nem tudjuk igazolni, de reméljük, az alanti felsorolás mindenkit meggyőz. Milyen általános bölényeket ismerünk ? Általános bölény családapa. Gyermekei bőgnek helyette, mert pofónnal nevel, nem pedig példával. Általános bölény osztályvezető helyettes. Semmit, nem ír alá. Általános bölény Trabant- tulajdonos. Dühösen dudál. Általános bölény házmester. Csak a lakbért szedi be, a lépcsőházat nem mossa föl. Általános bölény gebines kocsmáros. Elvileg mélyen egyetért a kocsmáját zajosan benépesítő részeg általános bölényekkel abban, hogy a közéletben tisztaságnak kellene uralkodnia. (Megjegyzendő, hogy az alkohol időszaki-általános bölényt csinál néha egészen jóravaló egyedekből, de ugyanakkor az is, hogy minden igazi alkoholista általános bölény.) Általános bölény újító. Koppintó. Általános bölény téeszel- nök. Mélyen vallásos, hisz a csodákban. Általános bölény labdarúgó-szakember. Nagyon szereti a focit. Általános bölény hírmagyarázó. A Trabant-tulajdo- nos általános bölénnyel szemben finoman dudál, de nincs döntő befolyással a világpolitikára. Általános bölény tervezőmérnök. Hej, ha csak karámokat, tervezne... Általános bölény vitalezáró. Deus ex machina. Általános bölény népművelő. Tesz-vesz, oda kéne visz- szatenni, ahonnan kiemelték. S végezetül, de nem utolsósorban az általános bölény sógor, akiben természetesen a szóban forgó állatfaj összes tulajdonságai kijege- cesedendettek. Mindebből a felületes szemlélő könnyen azt a következtetést, vonhatja le, hogy az -általános bölény, az általános magyar bölény elsősorban férfi. Hát, nem! Nő is lehet általános bölény. Ha elfogadjuk és belátjuk, márpedig be kell látnunk, hogy az általános bö~ lénység immár magyar nemzeti sajátossággá fejlődött ki, akkor az is nyilvánvaló, hogy a nemzet szám szerint is nagyobbik felének ebben a fejlődésben ugyancsak részt kellett vennie. Ne töltsünk el fölöslegesen sok időt. a női általános bölénység meghatározásával se, hiszen elég itten ,az egyidejűleg futtatott bikák számára utalnunk, s máris előttünk áll a nőnemű általános bölény, pontosabban az általános bölény-tehén. amelyik persze nem feltétlenül tehén. Továbbmenve: egész családok, különféle kisebb-na- gyobb közösségek, együttesek, csapatok is akadnak, amelyek általános bölényként viselkednek, méghozzá eléggé szánalmasan, mint valami jól táplált, de rosszul szelídített, illemre nem tanított állatkerti bölény-banda. Egész nap kérődző, vakaród- zó részlegeket, alosztályokat, önállóságot hirdető alkotó- műhelyeket sorolhatunk ide, amelyek napi tevékenysége az állatkerti bölény napi tevékenységével azonos. Van úgy, hogy az állatkerti bölény napjában háromszor is odacammog a göcsörtös karámgerendához, és hozzáfeni, hozzádörzsöli magát, hogy csak úgy szakadnak le róla a csimbókok! Mit kell tudnunk még az általános bölényről? Az általános bölény (továbbiakban ált. böl.), történelmi szükség- szerűség. A bölényirtó, bö- lényv eszejtő és bölényhiányos magyar századok során alakult ki, Ha egy igazi bölényt kiüldöznek a rengetegből, megvakítják, megbéklyózzák, ha hálóba kerül, bármilyen hősi erőfeszítéssel tépdesi is a szarvával a hálót, az utódjáról már nem igazi, hanem csak ált. böl. válik. Az általános bölény is hálóba kerül élete során természetesen, de ő már nem büszke, és roppant szarvát villogtatja önvédelme során, hanem csak a farkával csapkod. Az ált. böl. mindig bőg. Az igazi csak célszerű bőgéseket hallat Ha a társát hívja, ha éhes, ha szomjas, ha veszélyt sejdít. Az ált böl. ezzel szemben minden ok nélkül is mindig bőg. Az ált. böl.-nek üldözési mániája van, az ált. böl.-t mindig veszélyeztetik. Létében. Általában. Létbizonytalansága kétségkívül jogos és gyógyíthatatlan. Az általános bölény-létbizonytalanság, gal az általános bölény-szociológusok foglalkoznak, alaposságukat azonban nagymértékben gátolja saját létbizonytalanságuk. Az ált. böl. mindig éhes, mert állítólag szándékosan éheztetik. Ebben van némi igazság, főleg ami a szellemi táplálkozást illeti. Ugyanis a szakácsok is többnyire ált. böi.-ék, és étlapjuk főszáma egy bizonyos generálszósz, amit az ált. böl. elsősorban azért nem szeret, mert kérődző állat, s bizony, bizony nincs annál zamatta- lanabb, mint egy felkérődzött generál-szósz. Mindezeken felül az ált. böl.-nek akadnak jó tulajdonságai is. Ilyenek: jószándékú, majdnem tisztességes, melegszívű, szerencsétlen. A többséget a körülmények teszik ált. böl.-nyé. Legfőbb mentsége, hogy neki, mint egy kiveszőben levő fajta tagjának, állandóan szem előtt kell tartania, hogy ha igazi bölény módjára viselkedik, csak a kiveszését sietteti. Ez persze lehet téveszme és tévút is, mert. az ellenkezője még nincs kipróbálva. Egynémely igazi bölény tett ugyan egy-két halvány kísérletet, de rajtavesztett. A bölénykedés Itt apáról fiúra száll. A magyar temetők általános bölény-temetők, s nekrológjában a legtöbb kis életű, meghajszolt, összetört általános bölény megkapja, hogy igazi bölény volt, sőt, Utolsó Bölény volt. Ez általában egy általánosságban leélt általános bölény-élet általános jutalma, végkielégítése. Utolsó bölénynek nyilváníttatni a legnagyobb kitüntetés. Élő bölényt, még ha az is, életében sohasem nyilvánítanak utolsó bölénynek. Végezetül mit mondhatunk? Sorsunkat, mely általában nehéznek mondatik, kétféleképpen viselhetjük el: bölény-tartással vagy általános bölény-szánalmaskodás- sal. Rajtunk áll, hát miért ne válasszuk a szebbiket, ha egyszer úgyis mindegy Szitás Erzsébet: Leányfe] Szitás Erzsébet: Ház Tihanyban Képeink a Füzesgyarmaton született, Budapesten és Tihanyban élő Szitás Erzsébet festőművész alkotásai. Szitás Erzsébet 1939-ben végezte el ösztöndíjasként az Iparművészeti Főiskolát, 1940- ben a Nemzeti Színház jelmeztervezője lett, 1947 és 1950 között Do- manovszky Endre tanítványa volt. Több egyéni kiállításon mutatkozott be megyénkben is, többek között Békéscsabán, Füzesgyarmaton, Szeghalmon és Békésen, Csoportos kiállításon szerepelt a budapesti Ernst Múzeumban, a Műcsarnokban és a békéscsabai Alföldi Tárlatokon, Olajképeket és akvarelleket fest, de szívesen rajzol szénnel és ceruzával, linómetszetein pedig újabban mitológiai témákat dolgoz fel. Százhetvenöt éve halt meg Friedrich Schiller Nem sok klasszikusnak járt ki olyan széles körű megemlékezés világszerte, mint Friedrich Schillernek, halála 175. évfordulóján, ez év május 9-én. Életműve annyira gazdag és átfogó, hogy messze túlnő az igényes, értő megemlékezések határain; s bár nem szerencsés, gyakran elkerülhetetlen közelítés választja külön a klasszikus drámaírót, versek és balladák költőjét a nem kevésbé ’»lentős színházi, esztétikai, irodalomelméleti és filozófiai esszék, történelmi tanulmányok szerzőjétől. Schiller egész élete során együtt folytatta költői és teoretikusi tevékenységét — s mindkettőt művészi fokon. A legtöbb szó azonban még ma is vagy a Haramiák, az Ármány és szerelem, a Fiesco, a Don Carlos, a Wallenstein-triló- gia, a Stuart Mária, Az Orleans! szűz, A messinai asz- szony és a Teli Vilmos szerzőjét dicséri. Valamivel kevesebb jut az ódaköltőnek, pedig ki ne ismerné Az örömhöz sorait : „Gyűlj ki, égi szikra lángja, Szent öröm, te drága, szép! Bűvkörödbe, ég leánya, Ittas szívünk vágya lép. Üjra fonjuk szent kötésed, Mit szokásunk szétszabott.” A modernebb Schiller-ta- nulmányok számottevő része azt a Schillert állítja középpontjába, aki Johann Wolfgang Goethe munkatársaként működött a weimari évek alatt. A sorrend örökké: Goethe és Schiller, sosem fordítva — Goethe és Schiller, a két nagy német, akik nemzeti klasszikájukat a világirodalom klasszikus korszakai közül egyedülálló rangra emelték. Szokás ezt a barátságot és közös alkotást Arany János és Petőfi Sándor kapcsolatával és együttműködésével összehasonlítani. Az irodalomtudósok között olyanok is akadnak szép számmal, akik Schillert csupán Goethe árnyékának, szenvedő másodikként, szinte mártírként tüntetik föl. Hozzátehetem, nem minden ok nélkül. „A sors velem mostohán bánt, milyen könnyedén hordozta őt a sorsa, és nekem menynyire meg kell küzdenem mindenért még most is ...” írja Schiller „befutott” éveiben. Friedrich Schiller szegény szülők gyermekeként született 1759. november 10-én Marbachban, míg Goethe nemesi családban, tehát már a „von Goethe” ölébe hullott. Schiller a német nyelv területén szerzett kimagasló érdemeiért kapott nemesi címet 1802-ben. Apja felcser volt a Württembergs herceg hadseregében, anyja otthona biblián és Klopstock versein nevelte fiát. Az érzékeny lelkű, gyenge gyereket már a latin gimnázium merevsége, dogmái megviselték, a stuttgarti katonai akadémia, a híres, vagy inkább hírhedt Karlsschule pedig csaknem összeroppantotta. Itt született meg első drámájának, a Haramiáknak ötlete, s nem véletlen, hogy alcímnek ezt adta: In Tyrannos (A zsarnokság ellen). Jogi és orvos- tudományi tanulmányai befejeztével a herceg ezredor- vossá nevezte ki, de miután Mannheimban megnézte a Haramiák színházi előadását, „kaszárnyafogságra” ítélte és eltiltotta a „komédiázástól”. Schiller szülőföldjét elhagyva Mannheimon át Frankfurtba szökött, s ezzel megkezdődtek hontalanságának és a létfenntartásért folytatott küzdelmének keserű évei. De már nem ismeretlen irodalmi körökben, drámáin és azok színreállításán dolgozik; igyekszik, mert szeretne Weimarba kerülni, ahol olyan hírességek alkotnak, mint Wieland, Herder és főleg Goethe. A kortárs és klasszikus irodalmi tanulmányok mellett történelemmel és filozófiával foglalkozik, tanulmányokat és értekezéseket publikál, melyek közül ekkor legfontosabb A harmincéves háború története volt, amelyben rávilágított a * német nép szétszakítottságá- nak okaira; hamarosan meghívják a jénai egyetemre, de a fiatal és tehetséges történészprofesszor továbbra is megfeszített erővel dolgozik. Nagy port ver fel a Mi az egyetemes történelem és miért tanulmányozzuk című értekezése 1789-ben, a nagy francia forradalom évében. A rengeteg nélkülözés és a túlzott hajsza meghozza „gyümölcsét”: súlyosan megbetegszik, s élete végéig a tüdőbaj örökös görcsei, szúrásai, fájdalmai kísérik. 1793-ban a Hórák című irodalmi folyóirat társszerkesztőjének megnyeri Goethét, a nagy tekintélyű minisztert és írót. Weimarba költözik, ahol a világirodalom remekeit, Goethe és saját drámáit állítja színre. A Demetriust már nem fejezheti be; 1805- ben egy újabb roham végez vele — alig negyvenöt évesen, de így is fantasztikus életművet adva a német és a világirodalomnak. Mint drámaíró és dramaturg rengeteget tett a német nemzeti színház megteremtéséért. A francia forradalom valóságából, Kant filozófiájából okulva és a német viszonyokat) látva a művészetben vélte fölfedezni az egyetlen lehetőséget a társadalmi haladásra, a történelmi fejlődésre. Ahogy A színpad mint morális intézmény című írásában is mondja, a színházat képesnek látja arra, hogy a rfémet népet egy- gyé kovácsolja, a szétszórt fejedelemségekből egy hazát hozzon létre. Hitte, hogy a jó drámaírók nemzeti öntudatra nevelhetnek, s attól már csak néhány lépés az egységes nemzet. Schiller klasszikus irodalomelmélete nemcsak a klasszika embereszményének, hanem a klasszikát követő romantika esztétikájának kialakulásához is nagyban hozzájárult. Nem véletlen az sem, hogy pont a német klasszika és a német romantika a leginkább világ- irodalmi rangú korszak, páratlan a nemzeti irodalmak együttesében. Schiller nagy idealista volt, de könnyű nekünk a visszapillantás, ma már tudhatjuk, hogy a művészet — bár sokat tehet —, egymaga nem képes társadalmi rendszereket átalakítani. Nélkülözhetetlen viszont a társadalmi tudat formálásában, az egyéniség gazdagításában. Szórakoztató, informáló és nevelő hatása legfontosabb, de még ezeken túl sok mindenre alkalmas. Schiller korát — de még mai költőket is —meghazudtoló, hallatlan hitet és hatalmat szentelt a művészet hatásának. A legnagyobb célt ruházta rá: a szabad, erkölcsös ember — az ő szavával a „szép”, a mi fogalmunkkal a „teljes” — ember megteremtését. Az egész emberiség sorsát az irodalom kezébe helyezte. Óriási feladat: az emberiséget nevelni, humanitásra tanítani. Napjainkban egyre több szót ejtünk a teljes emberről, és a jövő társadalmáról, a legfejlettebbről, ahol az egyén társadalombeli kibontakozása központi cél. Talán nem is volt Schiller annyira idealista? Niedzielsky Katalin
