Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
1980. májas 11., vasárnap OB Barátaink életéből L. Nyikolajev: A Lenin-rend A Szovjetunió állami kitüntetései szinte az ország egész történetét, fémjelzik. Az elsőt, a Vörös Zászlórendet a tanácsok államának kormánya alapította. Ezt a munkásokból, parasztokból 1918 tavaszán megalakult Vörös Hadsereg katonái és parancsnokai kapták. Az 1918/1920-as polgárháború befejezése után a fiatal köztársaságnak mindenekelőtt fei kellett számolnia a pusztítás következményeit, hogy az új szocialista társadalom építésének útjára léphessen. A gazdasági élet gyakorlatilag a nulláról indult. Abban az időben alapítottak egy új kitüntetést: a Vörös Zászló Munkaérdemrendet. Maga az elnevezés az emberi tevékenység alkotóújító jellegét szimbolizálja. A forradalom előtt munkásoknak nem adtak kitüntetést. Az új társadalmi rendszerben gyökeresen megváltozott a munkához való viszony, és az erkölcsi elismerés is az emberi helytállás fokmérője lett. A Lenin-rendet — kronologikusan a harmadik szovjet kitüntetést — a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága alapította 50 évvel ezelőtt, 1930. április 6-án. Ez a legmagasabb kitüntetés az országban, amit egyúttal az is bizonyít, hogy a világ első szocialista államának alapítójáról, Vlagyimir Leninről elnevezett érdemérem marad a legdrágább, a legdicsőségesebb a szovjet nép számára. A rendjelet alapító szabályzatban szó van arról, hogy a szocialista építőmunkában különösen nagy teljesítményt elért személyeknek adományozható, s fel kell tüntetni rajta a különleges érdemeket: az iparban, a szállításban, a mezőgazdaságban elért kiváló eredményekért ; kiváló találmányokért; kiváló tudományos, kutató munkáért; kiemelkedő művészi alkotásért... Nemcsak magánszemélyek, hanem kollektívák is megkaphatják ezt a kitüntetést. Ebben a szocialista társadalomért végzett munka elvtársi, közösségi jellege is kifejezésre jut. Az első Lenin-rendet egy kollektíva, a Komszomolsz- kaja Pravda szerkesztősége kapta azért, mert. a szocialista építőmunka ütemének fokozásában aktívan közreműködött. Ukrajna vállalatai közül elsőként a harkovi traktorgyárat tüntették ki vele. „A termelési folyamat gyors elsajátításáért, valamint azért, hogy az üzem 100 traktort gyárt naponta” — ez olvasható az 1932. május 23-án keltezett Központi Végrehajtó Bizottság elnökségének határozatában. 1930 májusában a szocialista ipar részére építendő gyáróriás helyén még csak egy hatalmas munkagödör tátongott. Kevés volt az építőanyag, a teherautó és az exkavátor. A lapát és a talicska jelentette az alapvető munkaeszközt. Az országnak viszont nagyon is kellettek a traktorok. Az emberek ezt megértették, s önként vállalták. hogy a legrövidebb határidőre felépítik a gyárat. A „Kaiser” német gépekkel egy-egy műszakban csak 240-szer lehetett betont, keverni. Sőt, Gavril Maluszin brigádjának az első napokban még ennek az egyhar- madát sem sikerült teljesítenie. A kollektíva később már egyre többet termelt: 100, 120, 150, 180, 250, s végül 452 „adagot” egy műszakban. Rövid idő alatt a nemrég még kezdőknek számító munkások a világon ismert minden addigi eredményt felülmúltak. Ám a brigád nem maradt meg azon a szinten. Teljesítményük elérte a 931-et Arkagyij Mikunyisz kom- szomolista Kijevből érkezett az építkezésre. Nem volt se szakmája, se tapasztalata, de annál nagyobb kedvvel dolgozott. Rábízták a kőművesbrigád vezetését. Műszakonként 1200 darab téglát rakott fel. Építkezésen ez igen nagy teljesítménynek számított. A fiatal munkás azonban tovább kereste a munkatempó gyorsításának lehetőségeit. Végül már több mint 9 ezer téglát használt fel naponta. Abban az időben a legjobb eredményt Németországban 1400, az USA-han pedig 3000 darab tégla jelentette. Számtalan példa bizonyította az építkezésen tapasztalt lelkesedést. Már 1931. október 1-én legördült az első traktor az üzem futószalagjáról. Ez nemcsak a vállalat, hanem az egész ország építőinek is a győzelme volt. Amikor Mihail Kali- nyin, az akkori államelnök átnyújtotta a kollektívának a kitüntetést, ezt mondta: „A traktorgyártás a mező- gazdaság iparosításának hajtóereje. Ha még meg tudnánk lenni valamilyen gép nélkül, vagy pótolni lehetne azt, akkor önök megértik, hogy a mezőgazdaság gépesítése elképzelhetetlen traktor nélkül.” Ezzel egy időben több mint 40 dolgozó vehette át a legnagyobb állami kitüntetést, közöttük: G Maruszin, A. Mikunyisz és mások is. Az országban elsőként, a harkoviak készítették el 1967-ben az egymilliomodik traktort. Ezért az eredményért a vállalat másodszor is megkapta a Lenin-rendet. Az üzem kollektívájának Le- onyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke nyújtotta át a kitüntetést. „Nálunk — mint mondotta — már sok ezer hatalmas vállalat és számos traktorgyár létesült. De a nép nagy megbecsüléssel tekint az önök kollektíváinak munkasikereire is, és arra, hogy hozzájárultak a munkásosztály és a parasztásg szövetségének erősítéséhez.” A vállalat termékei ma már igen keresettek mindenütt. A harkoviak az országban elsőként kezdték el a T—150 K típusú 165 lóerős traktorok gyártását. Ezek az erőgépek nagyon népszerűek a szerelők körében, s a legmasszívabb konstrukcióknak számítanak ebben a kategóriában a világon. A Lipcsében, Budapesten rendezett nemzetközi kiállításokon és a plovdivi vásáron a T—150 K traktorokkal aranyérmet nyertek. Az üzem konstruktőrei jelenleg új gépek kifejlesztésén dolgoznak, olyan lánctalpas és kerekes traktorokén, amelynek teljesítménye eléri majd a 200 lóerőt. A legmagasabb állami kitüntetések nemcsak a gyár zászlaját díszítik, hanem egy_ úttal a vállalat kollektíváit újításokra, minél tökéletesebb gyártmányok gyors ki- fejlesztésére is ösztönzik. Azokat, akik kiváló eredményeket értek el a munkában, a legmagasabb elismerésben részesítik. A harkovi traktorgyárban eddig 31 dolgozót tüntettek ki Lenin-rend- del. (Po Szovjetszkoj Ukrai- nye) Fordította: Bukovinszky István A.harkovi traktorgyár. Szerelőszalagon az üzem terméke: a T—150 K traktor Gazdaságfejlesztés — tapasztalatokkal VIETNAMI KÉPEK Az egyik legfontosabb célkitűzés Vietnamban a mezőgazda ság és az állattenyésztés fejlesztése, s ezzel az élelmiszer ellátás javítása. Képünkön: szorgalmas munka folyik a Ha nőitől délre fekvő Hoang Hoa járás Hong Quy szövetkezetében A Hai Duong Porcelángyár dolgozói minden eddigi eredményüket felülmúlták az elmúlt negyedévben. Jelenleg már havi másfél millió darabot készítenek a különféle kancsókból, vázákból NDK Öntözési együttműködés Az NDK-ban nagy földterületeket vonnák öntözéses művelés alá. 810 ezer hektárnyi vetésterületet öntöznek. Ehhez az ország több mint ezer öntözőgépet & különböző más öntözőberendezést kapott a Szovjetuniótól. Az öntözési tervek kidolgozásánál széles körben figyelembe veszik a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatait. Szoros együttműködés alakult ki közöttük. A szovjet, NDK- beli, magyar és bolgár szakemberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen javult és egységesebbé vált az öntözéshez szükséges géppark. Így például egyötödére csökkent a különböző fajta szivattyúk száma. KNDK Kereskedelem száz országgal A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az elmúlt két esztendőben szinte minden iparágban jelentős tervtúlteljesítésről adhat számot a statisztika. Az ipari össztermelés 1978-hoz viszonyítva tavaly 15 százalékos emelkedést mutatott. A külkereskedelmi forgalom 1979-ben az 1,3-szeresé- re növekedett. Az exportált áruk jegyzékén a többi között szerszámgépek, cement- és porcelánáruk, kézműipari és iparművészeti cikkek, borok, különféle élelmiszerek szerepelnek. A külföldi nemzetközi vásárokról is sok aranyérmet visznek haza a KNDK kiállítói. Az export további fejlődésének a lehetőségét teremti meg az a tény, hogy a KNDK má már képes nem csupán modern gépeket, de egész gépsorokat, gyárberendezéseket is szállítani megrendelőinek. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jelenleg a világ száz országával áll kereskedelmi és gazdasági kapcsolatban. Csehszlovákia Ezekben a napokban ismerkednek meg részletesebben Csehszlovákiában a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére hozott határozatokkal. A párt és a kormány közös intézkedéstervezetének célja a termelés hatékonyságának, a végzett munka minőségének javítása, valamint a nemzetközi — ezen belül is a szocialista — gazdasági folyamatokhoz való nagyobb mértékű és az eddigieknél gyorsabb alkalmazkodás. A mostani dokumentumok előkészítése régóta, tervszerűen folyt, s tulajdonképpen az utóbbi öt esztendőben végzett elméleti és gyakorlati munkát összegzik. Ennek keretében például pontosították az új termékek, technológiák tervezési és megvalósítási rendszerét, módosították a nyereségelvonás és az adózás mechanizmusát, felülvizsgálták a beruházások tervezését, kivitelezését. Fontos lépés volt az is, hogy az utóbbi két esztendőben 150 kiemelt vállalat már a módosított gazdaságirányítási rendszer feltételei között dolgozott. Ebben a munkában — mint a csehszlovák közgazdászok írják — a belföldi tapasztalatokon túlmenően nagymértékben támaszkodtak a Szovjetunióban és más szocialista országban már megvalósított, vagy a most folyó gazdasági programokra. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésére hozott határozat egyik jellemzője a komplexitás, vagyis a népgazdaság irányításának valamennyi területét érinti. így például foglalkozik a tervezés, a pénzügyi, hitel- és árrendszer, a bérszabályozás, az ellenőrzés kérdéseivel. A cél az, hogy az eddigieknél jobban előmozdítsák a termelési szerkezetben a szükséges változtatásokat, a termékminőség javítását, a termelés anyag-, energia-, beruházás-, szállítás- és munkaerő-igényességének csökkentését. Módosul — mégpedig számottevően — a döntési, irányítási rendszer is. Az ágazati minisztériumok, főhatóságok feladata a hosszú távú fejlődéssel, szerkezeti változásokkal összefüggő kérdések megoldása lesz. Ugyancsak ők foglalkoznak elsősorban a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével. Jelentősen módosulnak a vállalatok tennivalói is. A jövőben csökkentik a tervmutatók számát. Az egyes ágazatok Sajátosságait figyelembe véve olyan mutatókat vezetnek be, mint az anyagmentes termelési érték, a termelőeszközök kihasználtsága, jövedelmezősége. Életbe lépnek más korszerű teljesítménymércék is, amelyek az eddigieknél jobban kifejezik a gazdálkodás társadalmi hasznosságát. Az új vállalati elbírálási rendszerben a gazdálkodó- egységek az önálló elszámolás alapján működnek majd, vagyis jövedelmeikből kell fedezniük kiadásaikat (a termelési költségeket, a béreket stb.). Az elképzelések szerint a vállalatok — ha saját eszközeik nem elegendőek — hiteleket vehetnek igénybe, sőt egyes, indokolt esetekben állami támogatásra is számíthatnak. A nyereségérdekeltség módosításától azt várják, hogy a jól dolgozó vállalatokat ösztönözze a még gyorsabb fejlődésre, míg a rosszul gazdálkodókat a hatásos intézkedési program kidolgozására és mielőbbi bevezetésére. A döntési jogkörök decentralizálása jól érződik a beruházásoknál is. A dokumentum szerint a jövőben csak a tízmillió koronát meghaladó építési-szerelési programokat bírálják el a szövetségi kormány szintjén, és biztosítják megvalósításukhoz az eszközöket. A kétmillió koronánál kisebb beruházások kivitelezéséről a vállalatok gondoskodnak. Csehszlovákiában a népgazdaság lendületes és kiegyensúlyozott fejlődésének alapvető feltétele a hatékonyabb alkalmazkodás a világgazdasághoz. Ezért hajtják végre a továbbfejlesztést. Ennek keretiben az eddigieknél ésszerűob termelői árak kialakítását is szorgalmazzák, amelyek tükrözik a világpiaci követelményeket, a gazdasági munka eredményeit és fogyatékosságait, népgazdasági, vállalati szinten egyaránt. Faragó András
