Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-09 / 107. szám
1980. május 9., péntek o Mi történt Végegyházán? Békés megye községeihez és nagyközségeihez hasonlóan Végegyháza településképe is sokat változott az elmúlt egy-két esztendőben. A községi tanács megszervezte a Vízmű Társulatot, amely kiépítette a község egészére kiterjedő közműves ivóvíz- hálózatot. Erre a tanács mintegy 4 és fél millió forintot áldozott. Másik félmillió forintból pedig az óvodát bővítették ki. Az elmúlt esztendőben a tanácsháza épületével egyidőben valamennyi oktatási épületet felújították, s ha ide számítjuk az Árpád-telepi óvodát, amelyen ugyancsak folytattak korszerűsítési munkákat, a felújításokra szánt összegek elérik az egymillió forintot. A lakosság társadalmi munkája főleg a járdahálózat bővítésében hozta meg eredményét, a jelzett időszakban négy kilométer hosszon készült el járda. A sort, amely a változásokat jelzi, az egészíti ki, hogy az általános iskolánál és az Árpád-telepi óvodánál is megoldották a napközis ellátást. Ehhez társul most az a napközi otthonos konyha, amelynek építését rövidesen megkezdik, ahol 300 adagot főznek majd naponta. Ugyancsak az idei esztendő terveiben szerepel a Vörös Hadsereg úti műút szélesítése és felújítása. Árpád-telepen a körforgalom kialakítása és a bekötő út felújítása. KISZ-védnSkségi munka A KISZ békéscsabai városi bizottsága tavaly védnök- ségi munkára toborozta a kórház építéséhez a fiatal szakmunkásokat. A kívánt szakmákban összesen 19-en álltak munkába az első csoportban, 1979. szeptember 1- én. ök év végéig dolgoztak, majd ez év január 1-től március 31-ig segédkezett a kórház építésén a második turnus, melynek tagjai építők, asztalosok, festők voltak. Király Antal kőműves és Kovács Mihály festő brigádvezetők irányításával a fiatalok derekasan dolgoztak, az első csoportban 19-en, a második csoportban pedig 9-en. A legnagyobb feladatuk ..volt a KISZ-védnökség keretében toborzott fiatal szakembereknek az építkezés téliesí- tése, melynek megvalósítása után a komplex brigádok jól tudtak haladni a további munkálatokkal. Egy dolgozó felmondott... fltcsoportosítgatás Többször is írtunk már arról, hogy milyen és mennyi buktatója van az úgynevezett munkaerő- átcsoportosításnak. Még bonyolultabb az ügy, ha csak átcsoportosítgatás- ról van szó. Hegedűs László több mint két évig dolgozott a Gyulai Húskombinátban, mint segédmunkás. Munkájával meg voltak elégedve, ha kellett két ember helyett is húzta- vonta a több mázsás teherrel megrakott kocsit, ha nem volt táppénzen. A lábfeje ugyanis gyakran kikészült a nagy megerőltetéstől. Ez év februárjában aztán testre szabott munkát kapott. Nem kellett tologatni a kordékat, csak rakodni. Kedvvel, szívesen dolgozott, elsőként ért az üzembe, utolsóként távozott. így hát jól is keresett, öt—öt és fél ezer forint körül. Rendben is volt minden, egészen a múlt hónap közepéig. Az egyik reggel a munkaterületén találta Farkas Andrást, akit nem szívlelt. (Tavaly sokáig együtt dolgoztak, s Farkas jó néhányszor kitolt Hegedűssel.) Hegedűs kérte az üzemvezetőt, tegyék el mellőle az ellenlábasát, mert ő nem tud azzal az emberrel együtt dolgozni. „Átcsoportosítás volt” — kapta a választ. Ez nem újdonság, napi jelenség az üzemben. A segédmunkásoknak sokszor változik a munkahelyük üzemen belül, mindig oda irányítják őket, ahol éppen szükség van rájuk. Ez tehát nem más, mint a kényszer szülte átcscportosítga- tás. Hegedűst másnap érte a meglepetés. Reggel ugyanis azt mondták neki, nem rakodni fog, hanem a kocsikat kell tolnia. Átkozódott, szitkozódott, otthagyott csapot- papot, hazament. A következő nap, reggel bement, jelenetet csinált, s írásban beadta a felmondását. Az ügy eddig érdekes. * Az első kérdés, ami rögvest eszembe jutott: vajon jogunk van-e megválasztani, hogy kivel akarunk, vagy vagyunk hajlandók együtt dolgozni? Valóban jó volna, ha szabadon dönthetnénk, ki lesz a közvetlen munkatársunk. Ez azonban teljes képtelenség, eddig még nem találtam egyetlen olyan vállalatot, intézményt sem, ahol ez így lehetséges lenne. Sőt! Eszembe jut Fazekas Lászlónak, az Újpest csatárának egyik nyilatkozata, amit még akkor adott a Népsportnak, amikor a Dózsa zsinórban nyerte az ötödik bajnokságát. Azt mondta, a sikereket annak köszönhetik, hogy a pályán csak a játékra — esetükben a munkára — koncentrálnak, de arra nagyon, és olyankor félreteszik a személyes ellentéteket, mert az is van, a pályán kívül nemigen barátkoznak egymással. A kérdés tehát nem az, hogy kivel dolgozunk — bár éppen nem mellékes —, hanem az, hogy hogyan. Ha ezt veszem alapul, akkor Hegedűs László esete is más megvilágításba kerül. Ö ugyanis kiválóan csinálta azt, amit rábíztak — a hibát ott követte el, hogy azt tartotta szem előtt, hogy kivel dolgozik —, olyannyira, hogy mikor feltettem a kérdést az üzemvezetőnek: „hány Hegedűsre lenne szükségük”, az volt a válasz: „sokra”. Azt, hogy ki hogyan dolgozik, sok minden befolyásolja. Elsősorban a képesség, de szorosan ide tartozik: milyen feltételeket biztosítanak a munkához az üzemben. S itt találjuk meg Hegedűs indulatos cselekedetének az indítékát. Az üzemben feltűnően nagy a fluktuáció, és főleg a segédmunkások azok, akik gyakran cserélődnek. Vajon miért? A fizetés az egyik ok. Vannak órabéres feladatok, s vannak teljesítményhez kötöttek. Hegedűs ez év februárjáig zömmel órabérben dolgozott, havi keresete 3— 3500 forint között volt. Miután a teljesítményért kapta a fizetését, a hónap végén csaknem 5 és fél ezer forint lapult a borítékjában. A haragosa viszont ügyeskedett, így általában teljesítménybéres feladatokat kapott (emiatt csak kevesen szeretnek vele együtt ^dolgozni, mert úgymond, akármilyen munkát nem hajlandó fölvállalni). Az üzemvezető elmondta, ők azon voltak és vannak, hogy lehetőleg egyforma esélye legyen mindenkinek mindkét típusú munkakörben tevékenykedni. Hogy mit ért ezen, az nagyon homályos. Homályos, mert azt mondta, körültekintően csoportosítják ide-oda az embereket. Sokan mégis elmennek az üzemből, mondván, nincsenek megelégedve a fizetéssel. Igaz, nem mindenkit sajnáltak közülük úgy. mint Hegedűst. Az azonban furcsa, hogy még a jól dolgozóknak sem teremtenek egyenlő feltételeket a munkahelyen, s ezzel differenciálják a béreket. Holott éppen a fordítottját kellene tenni: egyenlő feltételek mellett — ne felejtsük el, azonos munkakörről van szó — differenciálni, a valós teljesítmények alapján. * Azt írtam, ez - is oka annak, hogy sokan elmennek az üzemből. Tehát nemcsak azért, másért is. Ez a más az átcsoportosítgatás. Nem kevesen vannak, akik nem bírják cérnával az állandó feszültséget: ma itt, holnap ott, mégha egyazon gyáron belül is. S hogyan történik ez? Valahogy így: most ezt a lyukat kell betömni, később azt... Esetünkben a munkaerő — vagy még idegenebből —, a munkaerőtömeg a tömítőanyag. Mintha már el is feledtük volna, hogy a munkaerő az EMBER! S itt kanyarodjunk vissza a cikk elejéhez. Farkas Andrást a korára való tekintettel tették Hegedűs mellé, mert már nem bírja húzni- vonni a kocsikat. Hegedűs indokait, panaszait: hogy állandóan begyullad a lába, s ezt majdnem két évig nem vették figyelembe. Tény, Hegedűsnek csak eddig van igaza, amit utána tett, az súlyos vétség, hiszen neki az üzemen belül kellett volna — mert erre lehetőség van — tisztességes hangon orvoslást keresnie. Ügyében azonban csak a cselekedete kirívó, ami valóban ide vezetett, az már nem. Remélhetőleg az üzemben is levonják a tanulságot, hogy a munkaerő fogalmában nemcsak egyesekre, hanem mindenkire érvényes: EMBER! Horváth István Indulásra kész a szerelvény Lengyelországból, a Cegi- elski Fémipari Művek poz- nani gyárából 7 másodosztályú személykocsi érkezett a békéscsabai vasútállomásra. Az ezekből a kocsikból ösz- szeállított szerelvény május 7-én délután gyorsvonatként indult először menetrend szerinti útjára Budapestre, és mint a Csaba expressz tért vissza. A jövőben mindennap ezen a vonalon közlekedik. A kocsik hasonlók a régiekhez. Kívül kék színűek. Belül a fülkékben az ülés meggypiros műbőr. Villamosfűtés van, mindegyik fülkében önműködő hőszabályozó biztosítja az egyenletes hőmérsékletet. A folyosón 220 és 24 voltos csatlakozó található, amely lehetővé teszi az elektromos takarító és karbantartó gépek használatát. A mosdóban korszerű a világítás és a kézmosóban rendszeresen van melegvíz is. A megengedett sebessége óránként 140 kilométer. A nagy teljesítményű fékberendezés biztonságos. Várható, hogy a békéscsabai vasútállomásra a közeljövőben újabb 30 II. osztályú, további 10 I. osztályú kocsi érkezik még, amelyek — a régi kocsikat felváltva — Békéscsaba és Budapest között gyorsvonatpárként fognak közlekedni. Az új kocsik az eddigieknél kulturáltabb utazást tesznek lehetővé. Fontos azonban, hogy az utasok ne szemeteljenek, óvják a berendezéseket, és akadályozzák meg a rongálok kártevéseit. A kocsi folyosója Fotó: Veress Erzsi A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében megkezdődött az 5 (öt) megawattos kísérleti atomreaktor rekonstrukciója. A korszerűsítés első lépése volt, hogy számítógéprendszerre „bízták” a reaktor működtetését, szabályozását. A KFKI—Videoton kooperációban készült számítógép-együttes nagy teljesítményű atomerőművekhez is használható, és az idén már Líbiába exportálnak belőle (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Találkozás — tájékoztatás Munkájuk nyomán energiamegtakarítás Minden évben május elején találkoznak a Békés megyei Tüzeléstechnikai — régebben Kéményseprő — Vállalat nyugdíjasai Békéscsabán. Ilyenkor, mint most is az elmúlt napokban, nemcsak baráti beszélgetésre és vendéglátásra jönnek össze ,a megye minden részéből, de azért is, hogy meghallgassák a vállalat igazgatójának tájékoztatását .az elmúlt esztendőről. Ez azért is érdekes számunkra, mert ők még többségében akkor dolgoztak, amikor kizárólag a kémény- seprésből és az ezzel szorosan összefüggő tevékenységből állt a munkájuk Ay. utóbbi öt évben viszont egyre nagyobb teret kapott a tüzeléstechnika körébe sorolható ténykedés: a gázkazánok és olajégők vizsgálata, illetve javítása, ,a háztartási olajkályhák karbantartása, valamint a levegő tisztaságának mérése. Fellendült újból a cserép- kályha-építés is. amely az olajkályhák elterjedésekor visszaesett. Most azonban, az energiagondok miatt, további fejlődés előtt áll. A vállalat hagyományos szolgáltató tevékenysége is összefügg az energiagazdálkodással, hiszen a szén- vagy fatüzelésű berendezések rendszeres karbantartása és a kémények tisztasága esetén kevesebb tüzelőanyag szükséges. De igazán a takarékos tüzelés eredménye azóta látszik meg, amióta létrehozták a tüzeléstechnikai csoportot. Ez az immár 20 fős egység csak a tavalyi esztendőben 5 millió forintos forgalom mellett 7 milliót érő energiamegtakarítást produkált a népgazdaságnak. Főleg olajból, mert a megjavított, és jól beállított kazánok és égők sokkal jobb hatásfokkal működtek, azaz kevesebb üzemanyagot használtak a nagyobb teljesítményhez. És ebben az ösz- szegben még nincs is benne a háztartási olaj kályhák tisztításából eredő megtakarítás. A tavalyi esztendő rendkívül nagy szervezést kívánó munkája — a vonatkozó miniszteri rendelet szerint — a gyűjtőkémények átvizsgálása és vakolása volt a megye öt városában és Gyomán, 1428 hibásnak talált gyűjtőkéményt tettek á biztonságos használatra alkalmassá hosz- szabb időszakra. Békésen kívül az ország minden megyéjében ezt a sok — nálunk mintegy 10 ezer — ember nyugalmát érintő munkát az állami építőipar teljesítette. V. M. Bányamentők nemzetközi együttműködése Hazánkban a Tatabányai Szénbányák központi bányamentő állomását jelölték ki ,a bányamentés területén kialakulóban levő nemzetközi együttműködésre, az országhatáron túli segítségnyújtásra. Még a múlt év decemberében kilenc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam — képviselői egyezményt írtak alá Moszkvában arról, hogy kölcsönösen segítik egymást a bányaüzemekben keletkező bonyolult üzemzavarok elhárításában. Azóta az érintett országokban kijelölték azokat a bányamentő szolgálatokat, ame. lyek haladéktalanul a segítséget kérő ország rendelkezésére állnak, tájékoztatták egymást arról, hogy a bányamentő szolgálatok milyen létszámúak, milyen berendezésekkel, műszerekkel vannak felszerelve Megállapodtak abban is, hogy együttműködnek a bányamentő állomások korszerűsítéséhez szükséges berendezések beszerzésében és a mentőcsapatok továbbképzésében. Az új mentési és üzemzavar-elhárítási módszerek és műszaki eszközök bemutatására tapasztalatcseréket rendeznek. Az együttműködés tapasztalatainak összegzésére, a további feladatok meghatározására minden évben másmás országban megtartják a bányamentési tanácskozást.
