Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-09 / 107. szám
1980. május 9., péntek Varadi Gyula: A szeghalmi termelőszövetkezet három évtizede Szeghalom nagyközség könyvkiadása jelentős helyet foglal el a megyében. A közelmúltban immár harmadik kötet hagyta el a nyomdát, és adott hírt a lakosság életéről, küzdelméről, fejlődéséről. Váradi könyvét dr. Maró- thy László, Szeghalom szülötte látta el előszóval és indította útjára. írásában értékes elemzést ad a nagyközség múltjáról, a községet ért katasztrófákról, és a település újra és újra ébredéséről, talpraállásáról. A szerzőt — aki már nem olvashatja műve értékelését, mert eltávozott közülünk — dicséret illeti azért az alapos munkáért, amellyel felkutatta a nagyszámú téeszcsék, téeszek múltját, indulását, egybeolvadását, és napjainkig elért nagyarányú fejlődését. A sárréti szik az embert és a vasat egyaránt próbára teszi. Vagy az ember, vagy a vas megy tönkre, vagy mind a kettő egyszerre... Ám az együvé tartozás, az egyet akarás legyőzte a le- győzhetetlent, és kenyeret teremtett ott, ahol valamikor a tücsök is menekült az éhhalál elől. Nehéz kitérni a személyes élmények, emlékek hatása alól. Árpád Anti, a rövid- nadrágos gyerek hangja visz- szatér az iskola falai közül. Súgjál... ! Súgtunk még akkor is, ha körmöst kaptunk érte. Vajon ki biztatta a felnőtt Árpád Antalt akkor, amikor a községben megváltoztatták a történelmet? Amikor harmincötén összedugták a fejüket, s amikor gondolatot váltottak? Akkor, amikor néhány rossz gebét, a rozsdamarta vetőgépet, az egyesekét és az akaratukat bevitték a közösbe? Velük együtt a tépő gondolatot: hogyan tovább? Többen követték a kezdeményezőket, még többen távoztak, és nagyon sokan emlegették a csajkát... A megszállottak húztak a nadrágszíjon. Üres volt a kamra, üres volt a gyomor. A munkaidő dele az árnyékba ültette az embereket. Elővették a tarisznyát, és félrehúzódva ebédeltek. Ne lássa a szomszéd, hogy csak lekváros, kiváltságos helyzetben pedig „egylábú disznó” zsírjával megkent kenyeret csomagolt újságpapírba a gondo^ asszonyi kéz. Szé- gyellték a szegénységet, a nyomorúságot, de bármenynyire is elesettek voltak, az erek apadozó véréből még vért is tudtak adni annak, akit a halál akart a közösségből elvinni... t Ilyen egybekovácsolódott közösséget talált a korszak- váltáskor Lázár Lajos, aki Füzesgyarmaton született, hétholdas parasztszülők gyermekeként. A Péter András Gimnáziumban érettségizett, majd a Szigeti Endre Mező- gazdasági Középiskola elvégzése után Debrecenbe került főiskolába. Tíz éve elnöke a Sárréti Termelőszövetkezetnek. Hihetetlen eredményeket ért el azzal a szakgárdával, akit maga köré gyűjtött. 12 egyetemet, 12 főiskolát, 49 középiskolát végzett szakembert hívott meg a szövetkezetbe, és kezdték meg a korszerű gazdálkodás alapjait lerakni. Munkagépek tucatját állították csatasorba. Istállók, juh- hodályok hosszú-hosszú sorát építették fel és töltötték meg fajtiszta jószágokkal. Lézeres technikával rizstelepeket varázsoltak, digózták, meszezték a sziket, és fóliasátrak alatt primőr árukat termeltek. Tv-kamerával irányított lucernaüzemet hoztak létre, az adminisztráció megkönnyítésére gépi könyvelőét vezettek be. A kerékpárokat nyugdíjazták, és helyettük autóbusz szállítja a közösség tagjait az ágytól a munkahelyig és vissza. Vil- lanykotló, villanyfejő könnyíti a munkát. Ezer és ezer ámulatba ejtő korszerű technikát soroltattak fel, amivel a tücsökdöglesztő sziken paradicsomi állapotot teremtettek. A gondról, a bajról, az árvíz pusztításáról, az újbóli nekirugaszkodásról, a nagyközség összefogásáról, a párt és a tanács támogatásáról, a hatalmas változásokról, a múltról, a jelenről Váradi Gyula értékes könyve ad számot írásban, képben, soksok táblázatban dicséretes irodalmi értékkel, és olyan ember szaktudásával, aki maga is évtizedeket töltött a ma már országos hírű közösségben, a Sárréti Termelőszövetkezetben. A könyv szerkesztéséért a szerkesztő bizottságot, Deák Gyulát, mint szerkesztőt, a fotókért Veress Erzsit, a fedéltervért Kállai Júliát, az ízléses nyomdai munkáért a Szolnoki Nyomdát illeti dicséret. Csoór István Gondolatok a munkásszórakoztatásról a Família bár kapcsán Az ősszel egy értekezleten vettem részt, ahol a békéscsabai Városi Tanács köz- művelődési csoportvezetőin kívül jelen voltak a művelődési házak igazgatói. Felmerült ,az a probléma, hogy az Országos Szórakoztatózenei Központ (továbbiakban OSZK) Békés megyei kirendeltsége milyen szerepet vállal a megye közművelődésében. Arra most nem akarok bővebben kitérni — hiszen akik rendszeresen járnak szórakozni, azok láthatják —, hogy megyénkben a zenei élet milyen gyökeres változáson ment át az utóbbi két év óta. Színvonalas zenét játszó együttesek sora jelent meg megyénkben, csak valahogy az egyes művelődési házakban nem találják meg a szórakoztatás új formáját. E kitérő után visszatérnék az értekezlethez, ahol az OSZK megyei kirendeltsége és a BARNEVÁLL művelődési házának igazgatónője: Keveházy Balázsné között az alábbi megegyezés született: a megye legnagyobb munkásnegyedében kísérleti jelleggel, Família bár néven, a szórakoztatás új formáját próbáljuk meghonosítani a szórakozni vágyó munkásemberek számára. A műsor szervezését, rendelését az OSZK megyei kirendeltsége vállalta magára, a közönség szervezését pedig a művelődési ház igazgatónője. Mi is történik egy ilyen Família bár műsoros esten? Általában a BARNEVÁLL- nál dolgozó szocialista brigádok előre megveszik a jegyeket, és mi igyekszünk valóban színvonalas műsort adni a kikapcsolódni vágyó dolgozó embereknek. Az április 18-i kétórás műsorban fellépett Lászlai Ernő László gitárművész, aki ezen a sokszor jogosan is kritizált hangszeren, magas művészi fokon mutatta be, hogyan lehet előadni ízlésesen, élvezetesen világslágereket, sőt, magyar nótát is. Nagy tetszéssel fogadta a közönség a hároméves angliai vendég- szereplésről hazatért Plészer- duót, akik tányérzsonglőr- számmal, bűvészettel, majd hajlékony akrobatikával mutatkoztak be nagy művészi igénnyel, magas művészi fokon. Fellépett még Pintér A színpad vidám forgatagában... „Feketemenyasszony-kérőben”, avagy az IBUSZ Fotó: Gál Edit szervez Egy ismerősöm mesélte a múltkor, hogy azért nem szereti a társasutazásokat, mert akkor másokhoz kell alkalmazkodnia. Hosszas fejtegetését azzal zárta: — Különben is. Nem szeretem, ha elém raknak valamit: — „Ezt nézd meg!” És ha tetszik, ha nem, nem kapok mást... Én persze másképpen látom a dolgot, hiszen bármennyire ráolvas, rászervez az ember, a programok nem biztos, hogy olyan szépen összeállnak, s akkor még nem is beszéltem a nyelvi nehézségekről, amelyek határainkon túl, sokszor még a betevő falattól is megfosztják az embert Mindezt bizonyára megpróbálom megmagyarázni neki, ha éppen nem sietek úgy. Ám a napokban — mert azóta nem találkoztunk —, ismét eszembe jutott a monológ, melyet az ismerősöm a magánút dicsőítésére zengett el- S akkor rájöttem, a fő baj már a hozzáállásban van. Mert ugye: nem biztos, hogy a közös programot az utasok bosszantására szervezik. Sőtl Sha e program valóban érdekes, bizonyára örömmel vesszük a következő .ajánlatot is ... No, de ideje rátérnem, hogy mindez miért jutott az eszembe ismét. Az úgy volt, hogy a napokban a7 IBUSZ Békés megyei Igazgatóságának dolgozói felkerekedtek, s meg sem álltak Tótkomlósig. Menyasszonykérőbe mentek. Azaz, nemes cél vezérelte őket, egy új program kiTünde énekesnő, aki táncdalokkal szórakoztatta a közönséget, kísért a Dzsuvox együttes. Itt egy gondolat erejéig meg is állnék. Állandó probléma a zenekarok hangereje. Sajnos, az együtteseink nem akarják megérteni, hogy egy ilyen rendezvénysorozatnál nagyon fontos lenne, hogy a zene egész este1, csak hangulati aláfestő szerepet töltsön be. Itt pont az lenne a lényeg, hogy az emberek el is tudjanak beszélgetni egymással. A zene csak úgy, és addig hallgattassa el őket, amíg a közönség akarja. Jó lenne, h,a erről zenészeink egyszer már komolyan elgondolkodnának, és megértenék, hogy akkor lesznek hivatásuk magaslatán, ha nem ítélik estéről estére hangerejükkel námaságra ,a közönséget, hanem egyszerűen csak muzsikálni fognak, hiszen „csak” ennyi a feladatuk. Ahogyan erre már rájöttek a Família bárban nagy sikert arató zenekarok. Példájuk igazolja: érdemes lenne inkább ezt az utat választani! Matyuc Gyula A „fekete menyasszony" alakítása, s persze az „ét- vágycsináláshoz” kell tudni, hogy mit tálalunk a turista elé... De ne szaporítsam tovább a szót. A tótkomlósi művelődési há7 Röpülj páva köre, citer.azenekara és népitánc- csoportja tartott bemutatót az IBUSZ munkatársainak Mi tagadás, a hangulat nehezen oldódott, hiszen a tágas színházterem széksoraiban szinte elvesztek a nézők, a taps is, h,a még olyan lelkesen verték is össze tenyerüket, csak gyengén hallatszott a színpadig. Ezért lehetett, hogy a pávakör asszonyai oly megilletődött, majdhogynem komor hangulatban adták elő magyar és szlovák népdalaikat. A Tótkomlóson készült csikófejes citerák zenéjének összhangja, hangulata már vidámabbra sikeredett. S aztán színre léptek a táncosok is. Fiatalos, odaadó lelkesedéssel adták elő a szigetközi szvittet, majd a kalocsai párost. S ha a táncosok egységes tudásról nem is tettek tanúbizonyságot, azért egészében tetszetős lett a produkció. Végre elérkeztünk az est fénypontjához, láthattuk a tótkomlósi lakodalmast, s benne a szokatlan, helyi hagyományt : a menyasszonyt fekete ruhában. Még így is, A Népművelési Intézet ez év nyarán középfokú fúvószenekar-vezetői tanfolyamot indít. A két és fél éves tanfolyam július 14—19-ig előkészítő szakasszal kezdődik Budapesten, ősztől havonta egy alkalommal egés7. napos konferenciával, nyaranta pedig 10 napos bentlakásos szakaszokkal folytatódik. Az 1982 nyarán tartandó záróvizsgán részt vevők középfokú végzettséget nyernek, amely „B” kategóriás zenekarvezetői engedély kiváltására jogosít. A tanfolyam részben önköltséges, a hallgatók évente ezer forint tanhogy — bevallom — a szlovák nyelvű rigmusból egy mukkot sem értettem, tetszett a bemutatónak ez a része. Kár, hogy e lendületből veszített a műsor, s a záró cigánytánc — talán mert nem az „övék” —, mert közel sem tette olyan forróvá a színpad hangulatát, ha mégoly ismert cigánydalokat szólaltattak is meg ... Hát így történt Tótkomlóson a feketemenyasszony-ké- rő. Legördült a függöny, s megszületett a szóbeli megállapodás: az IBUSZ „vevő” a műsorra. S ezzel teljessé válhat a még fellelhető helyi hagyományokra épülő program: a tájház, s a háziipari szövetkezet megtekintése, amely e műsorral zárulna majd... Mindez persze még csak elképzelés, amely megvalósításra vár. S hogy miért írtam meg mégis? Mert e különös menyasszonynéző, s a majdani „kézfogó” talán bizonyítja; nem biztos, hogy zsákbamacskaként választanak egy-egy társas programot. Lehet, hogy — mint itt is — egynapi, könnyűnek látszó kirándulásunk is hosz_ szas, gondos előkészületek eredménye. Hiszem, hogy ez garanciája a program sikerének ... díjat fizetnek. A tematikában szerepelnek művészeti ismeretek, zenekarnevelés és -vezénylés, hangszerelés, hangszerismeret, zeneelmélet és partitúraolvasás. A tanfolyamra jelentkezhetnek alapfokú („C” kategóriás) végzettséggel, művészeti szakközépiskolában fúvóshangszeren szerzett bizonyítvánnyal, zeneiskolai tanári végzettséggel vagy általános iskolai énektanári oklevéllel és 3 év zenekari gyakorlattal rendelkezők, akik még nem töltötték be a 3^ évet. Nagy Ágnes Fúvószenekar-vezetői tanfolyam Nyílt szín a Jókai Színházban Két éve hagyomány a békéscsabai Jókai Színházban az évad eleji gálaműsor, amikor bárki a színház vendége lehet. A népszerű „Nyílt szín” ezúttal évad közben is jelentkezik. Május 19-én, hétfőn délután a Színház- és Filmművészeti Főiskola harmadévesei, Békés András osztálya szórakoztatja a békéscsabaiakat. Az arra járók már délután 4-kor betérhetnek a színház előcsarnokába, ahol meglepetések várják őket. Este fél hatkor a fővárosban is sikert arató darabot, Gol- doni: Két úr szolgája című vígjátékát adják elő. A főiskolások nemcsak a színház, hanem a város vendégei is lesznek. Találkoznak a békéscsabai KISZ-vezetőkkel, ellátogatnak ifjúsági klu~* bokba, és megismerkednek a színházi kollektívával. Ez a találkozó a főiskola és a békéscsabai színház közötti szerződés eredménye, melynek az a célja, hogy egy későbbi szerződés reményében a jövőre végző színésznövendékek megismerkedjenek az itteni lehetőségekkel. Családi klub Békésen A békési művelődési központban már két alkalommal rendeztek eddig foglalkozást a nemrég alakult családi klubban. Nagyszülők, szülők és gyerekek egyaránt meghívottak e rendezvényekre, melyeken az első alkalommal egymással ismerkedtek a részvevők, legutóbb pedig egy színészházaspár beszélgetett el a férfiakkal, illetve az asszonyokkal. A gyerekek közben azokkal a fiatal óvónőkkel játszottak, akik védnökséget vállaltak a klub- foglalkozások felett. A klubot minden hónapban egyszer, vasárnap délután 3 órától 6 óráig rendezik meg a jövőben is. A tervek között szerepel egy orvosházaspár meghívása, de szóba kerül majd a tálalás, s a hidegtálkészítés művészete, s ősszel azt is megtudhatják a klub tagjai, hogy készül az ikebana. A klub tagjainak összetétele vegyes, különböző vállalatoktól, s lakóhelyekről érkeznek mindazok, akiknek kedvük van egy-egy témához. A foglalkozások hangulata máris kötetlen, különösen a gyerekek érzik jól magukat, s bizonyára már alig várják a következő klubdélutánt. • • Az „örökösök” Cannes-ban Május 9—23. között tartják a nemzetközi filmvilág hagyományos seregszemléjét, a 33. cannes-i nemzetközi fesztivált. Az eseményen a versenyfilmek kategóriájában Mészáros Márta új játékfilmje, a magyar—francia koprodukcióban készült „örökösök”, a rövidfilmek vetélkedésében pedig Szórády Csaba „Magyar képek” című animációs filmje szerepel. A versenyprogrammal egy időben sorra kerülő szekcióvetítéseken bemutatják Huszárik Zoltán „Csontváry”, s Rózsa János „Vasárnapi szülők” című alkotását. MOZI Békési Bástya: Robert és Robert. Békéscsabai Építők Kultúr- otthona: 5 órakor: A dzsungel könyve, 7 órakor: Egy egészen kicsi kispolgár. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Konvoj, 6 és 8 órakor: A nagy álom. Békéscsabai Terv: Utazás a világ végére. Gyulai Erkel: A doktor. Gyulai Fetófi: 3 órakor: Veszélyes játékok, 5 és 7 órakor: Mennyire szerettük egymást. Orosházi Béke: Irány: Belgrádi Orosházi Partizán: Államérdek. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A fekete halál, 8 órakor: Folytassa, Kleo!