Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

1980. május 7., szerda Szakszervezeti választásokról jelentjük fl szerzés vágya Békéscsabán a városi tanácsnál 400 szakszervezeti tag részvételével tartották meg a közelmúltban az alap­szervezeti vezetőségválasztó értekezletet. A régi vezető­ség egyik tagja ismertette a SZOT választói határozatát, amelynek értelmében módo­sul a szakszervezet felépíté­se. Ennél az alapszervezetnél is a szakszervezeti bizottsá­gok helyére a bizalmiak ta­nácsa lépett a szervezeti élet irányítójaként. Végrehajtó szerve a szakszervezeti bi­zottság és a munkabizottsá­gok. Itt és a város környéki községekben 23 bizalmit és ugyanennyi bizalmihelyettest választottak a dolgozók. A vezetőségválasztáson már ez az új testület vett részt. Csizmár Györgyné ismertet­te a szakszervezet beszámo­lóját, amelyben az elmúlt, 5 év eredményeiről és az új feladatokról szólt. Sokat javult a munkahelyi demokrácia, hiszen most már minden hónapban összeül az üzemi négyszög, ahol választ keresnek a vitás kérdésekre. Érződik ez ott. is, hogy a bé­rek az utolsó négy év alatt 25 százalékkal növekedtek. Elérték, hogy a gyesen levők sem maradtak ki a fizetés- emelésekből. A munkahelye­ken a zsúfoltságot átszerve­zéssel, korszerűsítéssel oldot­ták meg. Sokat segítettek a lakásvásárlóknak is. Az el­múlt 5 év alatt egymillió fo­rintot fordítottak a dolgozók támogatására. Az elmúlt években a szak- szervezeti bizottságok több kérdésben vizsgálatot foly­tattak A bér. és munkaügyi felelős arról számolt be, hogy a bizalmiak jól képviselték a dolgozók érdekeit. Politikai és kulturális nevelőmunká­juk eszköz^ volt. hogy neves előadókat hívtak, akik nyílt fórumokat tartottak. Ezeket minden alkalommal nagy ér­deklődés kísérte. Sokat és eredménnyel sportolnak a ta­nácsi dolgozók. Részt vesz­nek a klubfoglalkozásokon, szerveztek kiállításokat. Jó a kapcsolatuk a nyugdíjasaik­kal is. A 85 idős korúnak kultúrműsorokat, túrákat rendeznek, de nem feledkez­nek meg azokról sem, akik betegek, vagy segélyre van szükségük. Egy-egy társadal­mi munkaakcióban aztán a nyugdíjasok is részt vettek. Az iskolákért szervezett közös munkaakció bevételét, 117 ezer forintot fizettek be a városi tanács számlájára. Egy emberként részt vettek a szolidaritási bélyegakció­ban is. A beszámoló még sok számadattal és ténnyel iga­zolja az 5 év munkáját. Fel­vetettek feladatokat is. ame­lyeket majd az új szakszer­vezeti vezetőségnek és mun­kabizottságoknak — a bizal­miak tanácsának irányításá­val — kell megoldaniuk. Araczki János tanácselnök méltatta a tagság munkáját, majd biztatta őket a kezde­ményezésre, arra, hogy java­soljanak jobb munkamódsze­reket. A Közalkalmazottak Szakszervezete bizottságának elnöke: dr. Súlyúk István is­mertette a munkaszervezés, ben elért eredményeket, és kérte a tagságot, hogy a megválasztásra kerülő új ve­zetőséget támogassa munká­jában, és aktívan vegyen részt a IX. kongresszus ha­tározatainak megvitatásában. Ezután megválasztották az új vezetőséget és a 6 mun­kabizottságot. BÉKÉSEN a tanács vb költségvetési üzemében már jóelőre kifüggesztették több helyen is a jelölő bizottság javaslatát a szakszervezeti bizottság tisztségviselőire. A bizalmiak választása már ko­rábban lezajlott. így a veze­tőségválasztó gyűlésre máraz új bizalmiak érkeztek. A klubhelyiségben megtartott vezetőségválasztási gyűlés le­vezető tisztét Oláh Lajos üzemvezető látta el. A napi­rendi pontok ismertetése után Kocsor Sándor szb-tit- kár terjesztette elő a szak- szervezeti bizottság beszámo­lóját. Ez 5 esztendő ered­ményeiről, gondjairól tájé­koztatta a bizalmiakat. Be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy az szb elsősorban az üzemi demokrácia javítását, szélesítését tűzte ki fő fel­adatául. Kialakultak az üze­mi demokrácia fórumai, amelyek az utóbbi években jól betöltötték hivatásukat. Kemény bírálatot kapott az a jelenség, hogy a dolgozók körében nem alakult ki a tulajdonosi szemlélet. Ennek „köszönhető” az is, hogy a gazdasági eredményekben hosszú évek óta nem tartoz­nak az élmezőnyhöz. Nem­csak a gazdasági életre, a szakszervezeti mozgalomra is károsan hatott, hogy gyak­ran változtak a gazdasági vezetők Az aránylag rövid ideig funkcionáló gazdaság­vezetők és a sűrűn átszer­vezett vezetőség nem tá­maszkodott kellőképpen a dolgozókra, nem kérte ki a véleményüket, s éppen emi­att. több szakszervezeti gyű­lés termelési tanácskozássá vált a szorító gazdasági gon­dok miatt. Tavaly ősszel ismét új ve­zető került az üzem élére. Azóta „friss szelek fujdogál- nak” a szakszervezeti mun­kában is. Az új gazdasági vezetés bevonta az üzemi feladattervek készítésébe a párt- mellett a szakszerveze­ti vezetőket is, akik a siker rés megvalósítás érdekében mozgósították a tagságot. Javult a művezető és a bi­zalmiak közötti kapcsolat, amit kedvezően befolyásolt, hogy több esetben rendeztek bizalmi és művezetői tanács­kozást. Több figyelem és pénz jutott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­Az elmúlt hónapokban ki­éleződött világpolitikai hely­zet teszi különösen időszerű­vé a Nemzetközi Szemle má­jusi számának jó néhány írását. így a Varsói Szerző­dés megalakításának 25. év­fordulóját méltató cikket, a szocialista országoknak az utóbbi két és fél évtizedben tett békekezdeményezéseit felsorakoztató válogatást, il­letve a hidegháború korsza­kát felidéző összeállítást. Több írás foglalkozik az Egyesült Államok és Latin- Amerika kapcsolataival. A térség, amely hosszú ideig az USA „hátsó udvarának” szá­mított, napjainkban jelentős változások színhelye. Ennek kapcsán olvashatunk elem­zést a nicaraguai forradalmi folyamatról, valamint a ko­lumbiai állapotokról. Cikkösszeállítás kíséri vé­gig a nemrég függetlenné vált Zimbabwe történelmét, a fehértelepes Smith-rezsim bukását, Mugabe választási győzelmének körülményeit. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a közel­múltban tartotta ötödik ple­náris ülését. A folyóirat köz­li az ülés dokumentumait, amelyek tükrözik többek közt a pekingi hatalmi harc alakulását. Egyiptom és Iz­rael kapcsolatának alakulása a témája a „Kairó és Jeru­zsálem közel-keleti straté­giája” című cikknek. Érde­kes — adatok sorával alátá­vítására. Az is elhangzott, hogy a bizalmiak vezető sze­repet vállaltak a munkaver­seny szervezésében. Az vi­szont már korántsem kedve­ző, hogy az üzem szakszer­vezeti szervezettsége messze elmarad a megyei átlagtól. Bár a beszámoló nem tért ki a szakszervezet minden egyes résztevékenységére, nagyvonalakban jól érzékel­tette azt, hogy a megválasz­tásra kerülő új vezetőségnek nem lesznek álmatlan éjsza­kái a feladatok hiánya mi­att. Az elhangzottakkal kap­csolatban többen kértek szót és mondták el véleményüket. Pősze József, aki a HVDSZ megyei bizottság tagja is, és a közelmúltban kapta meg jó munkája jutalmául a Munka Érdemrend brönz fo­kozatát, elmondta, hogy vé­leménye szerint sokkai jobb szakszervezeti élet alakulha­tott volna ki stabil gazdasá­gi vezetés mellett. Bírálta a bizalmiakat is, akik többet tehetnének az ügyért. Sze­rinte már ,az új dolgozó fel­vételekor tisztázni kellene, hogy szervezett munkásról van-e szó. Balogh István ku­bikos a munkakörülmények további javítását sürgette. Lakatos Imréné pedig azt kérte, hogy átgondoltabb, rendszeresebb legyen a szak- szervezeti gyűlés A HVDSZ megyei bizottságának képvi­seletében Kovács Ferenc azt hangsúlyozta, hogy jól fel­készült bizalmiak nélkül itt sem lehet eredményes mun­kát várni. Ismertette a me­gyebizottság véleményét a költségvetési üzem szakszer­vezeti munkájáról, és ez bi­zony nem volt hízelgő. Az üzem vezetője, Oláh Lajos is fontosnak tartotta, hogy va­lamennyi dolgozó tagja le­gyen a szakszervezetnek. A válaszadások után meg­választották a7 új vezetősé­get. Elnök Varga István, tit­kár Kocsor Sándor lett, a bizottság tagjai: Pősze Jó­zsef. Sós Béláné és Budás Gáborné. masztott — írás foglalja ösz- sze Reza Pahlavi volt iráni sah bűneit, és a megbuktatá­sában döntő szerepet játszó vallási vezető, Khomeini aja- tollah tevékenységét. Közösen Nagybánhegyesért A helyi tanácsok munká­ja meglehetősen sokrétű. A megnövekedett követelmé­nyeknek csak úgy tudnak eleget tenni, ha a társadal­mi és a gazdálkodó szervek­kel szorosabbra fűzik kap­csolatukat, összehangoltan, tervszerűen dolgoznak. Ezt az előnyt és lehetőséget is­merték fel Nagy bánhegy esen is. Ennek szellemében készí­tettek intézkedési tervet az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtására. Erre 1972- ben került sor, amelyet két évvel ezelőtt módosítottak. Az új megállapodás jobban igazodik a helyi körülmé­nyekhez. Külön fejezetben foglalkozik az ifjúság okta­tásával, állampolgári nevelé­sével, a közügyekben való részvétellel, a munkára ne­veléssel. Szó esik ebben a fiatalok szociális, egészség- ügyi gondjairól, sportolási le­hetőségeiről. Ugyancsak fontos helyet foglal el a községi tanács életében a Hazafias Nép­fronttal kötött megállapodás. Ennek alapja a helyi politi­kai, gazdasági feladatok meg­oldása, erősítése. Ilyenek a közös rendezvények, ülések, a választások előkészítése, le­bonyolítása, a társadalmi munka megszervezése. Eze­ken túlmenően együtt mun­kálkodnak a közművelődési tennivalók megvalósításában. De nem hanyagolható el az a segítség sem, amelyet a Vöröskereszttől kapnák. A községben ugyanis van né­hány magányos, idős ember, akiknek a sorsát figyelem­mel kísérik. A Zalka Máté Termelő- szövetkezet és a tanács együttműködéseként látja el feladatát az önkéntes tűzol­tó egyesület. A tsz évente 20 ezer forintot utal át a szám­lájukra, amelyből felszerelé­seket, ruhát vásárolnak. A tűzoltók viszont figyelemmel kísérik, megvizsgálják a tűz­védelmi szabályok megtar­tását, végrehajtását. Az el­múlt év szeptemberében újabb szerződést írtak alá, amely az óvodai helyek bő­vítését szolgálja. Ezek sze­rint a termelőszövetkezet 350 ezer forint értékű építő­anyaggal, társadalmi munká­val segíti a gyermekintéz­mény korszerűsítését. Éppen két esztendeje jött létre a helyi tanács és a me­gyei KISZ-bizottság megál­lapodása a KISZ-klub meg­építésére. A megvalósításhoz a megyei KISZ-bizottság, a helyi KISZ-szervezet, a Zal­ka Máté Tsz, a községi ta­nács, az ÁFÉSZ, valamint a fiatalok és a szocialista bri­gádok 215 ezer forinttal já­rultak hozzá. A kivitelezés jövőre kezdődik, s a fiata­lok birtokukba vehetik a ré­gen várt létesítményt. Ö napokban egy olyan 45—50 évvel ezelőtt megjelent könyv ke­rült a kezembe, amelynek idealista szerzője főként az emberi érzelmek, gondola­tok, a jó és rossz cselekede­tek indítékait boncolja. Jól­lehet a mű egészét áthatja a keresztény tanokat hirde­tő, s az emberiség jövőjé­ért, boldogulásáért felelőssé­get érző egyén aggódása, de az illetőt mégsem lehet bi- gottsággal, vagy vallási fa­natizmussal vádolni. Sőt, na­gyon is higgadtan, mérték­tartóan szól például a külön­böző materialista nézetekről is. Elsősorban azt nehezmé­nyezi, hogy az ilyen eszmék­kel fellépő személyek csak az anyag elsődlegességével, „mindenhatóságával” törőd­nek, ugyanakkor nem fordí­tanak kellő figyelmet a lelki problémák orvoslására. A mai rohanó életben, a tech­nika gyors ütemű tökéletese­dése közepette valahogy egyre kevesebb lehetőség nyílik arra, hogy az ember félrevonuljon a világ zajá­tól, s hogy minél mélyebben vizsgálja önmagát. Természetesen nem azzal a szándékkal indultam ki en­nek a vallásos szerzőnek a könyvéből, hogy megkísé­reljem a lehetetlent: a vizet és a tüzet összevegyíteni! Nincs szó arról sem, hogy fe- héren-feketén a kezdetben még ócsároló hangnemben írott primitív bibliakritikák­hoz hasonló cáfolatokat so­rakoztassam fel. Ehelyett csak néhány olyan megálla­pítást kívánok leírni, ame­lyek mindenképpen megáll­ják helyüket napjainkban is. Ide tartozik például a fegy­verkezési hajsza fokozásának, a nacionalizmus felszításá­nak, a népek, nemzetek el­nyomásának, s milliók nyo­morban, tudatlanságban tar­tásának elítélése. A szerző személyes példát is felhoz annak bizonyítására, milyen kitörölhetetlen, fájdalmas emléket hagyott benne egyik tanítójának ostobasága, aki azt próbálta elhitetni a gyer­mekekkel, hogy ahhoz a bi­zonyos balkáni népcsoport­hoz tartozó embereknek „ku­tyafejük” van. Utazásai so­rán az író megfordult a „rémséges” országban is, ahol fölöttébb nyíltszívű, vendég- szerető polgárokat talált. Ha­mar összebarátkozott velük. Valamennyi kellemes be­nyomása ellenére is kényte­len-kelletlen eszébe jutott a gyermekkorában hallott szó: „kutyafej”. Hosszabb fejtegetést olvas­hatunk az emberi gyarlósá­gokról, s azokról a negatív jellemvonásokról, amelyek a boldogokat boldogtalanokká, az önzetleneket önzőkké, a szelídeket durva emberekké formálják. Udvariaskodást lassan már csak a fogorvosi várószobákban lehet tapasz­talni, ami viszont nem más, mint álelőzékenység ... Itt most abbahagyom a mű ismertetését, és ugorjunk át jelenünk valóságába. Nem vitás: szocialista rendsze­rünk — akár politikai, ideo­lógiai, gazdasági berendezke­dését; akár az emberi sza­badság, egyenjogúság, szociá­lis helyzet stb. kérdését vesz- szük alapul — a korábbi tor­zulásokat leszámítva — min­den eddigi társadalmat fe­lülmúl. Természetesen sen­ki sem állítja, hogy ez tö­kéletes. Minden fejlődésnek megvannak a buktatói, ám a továbbhaladást szerencsére nem lehet feltartóztatni. A megállást parancsoló sorom­pók felnyílnak még akkor is, ha bizonyos külső vagy belső Május 8-ra várják a Bala- ton-parti szakszervezeti üdü­lőkbe az első beutaltakat. Ezt követően, turnusonként és egyidejűleg mintegy 14 ezer üdülővendéget fogadnak a szakszervezeti nyaralóhá­zak. Május utolsó napjaiban megnyitják a vállalati üdü­lőket is. Attól kezdve min­den turnusban hatvanezren kezdik meg kéthetes pihe­tényezők ideiglenesen ezt megakadályozzák. Hazánk, népünk előbbre- jutásáért érzett egészséges türelmetlenségnek van létjo­gosultsága, de a közösség boldogulása fölé helyezett erőszakolt, egoista céloknak nincs! A szerzés vágya min­dig is a legősibb, legtermé­szetesebb emberi tulajdonsá­gok közé tartozott. Az idea­lista tanításokkal ellentétben éppen itt a földön kell meg­teremteni az egyetemes bé­két, a jólétet, s felszámolni az éhínséget, megszüntetni a járványokat és így tovább. Az igaz, hogy a gyakran em­berfeletti küzdelmekkel, nagy-nagy lemondásokkal megszerzett javakat halála után senki sem élvezheti. No, de amíg él, addig fo­gyassza becsületes munkája gyümölcseit. Hangsúlyozom: becsületes, ne pedig harácso- . ló, másokat becsapó, kisebb- nagyobb ügyeskedéssel kika­part értékeit. Mi a mérce és hol a határ? Talán ezt kel­lene megmutatni azoknak, akik csak a mások gyors meggazdagodását figyelik. Sőt, átveszik azokat a koráb­ban maguk által is megve­tett módszereket, amelyek­nek alkalmazása már-már er­kölcsössé és jogossá válik szemünkben. Láttunk már kíméletlen hajszában elnyűtt embereket, akik megtörtén próbáltak önigazolást adni: mindezt családjukért, gyer­mekeik jövőjéért tették. Nem egyszer előfordult, hogy az effajta hőstett már csak a nevető, nem egyszer egymás­sal is marakodó örökösök hasznára vált. Az ésszerűség és a józan belátás határain belül maradó szülők igenis tegyenek meg mindent utó­daik boldogulásáért, egyen­gessék útjukat, és segítsék őket mindenben, amire csak szükségük van. Ugyanakkor ne igyekezzenek teljesen fel­menteni a fiatalokat olyan terhek alól, amelyekkel — még ha nehezen is — ők maguknak kell megküzdeni­ük. A könnyen szerzett pénz könnyen is távozik. Kétség­telen: főként akarat, idő és energia kérdése, ki milyen mértékben képes megmagya­rázni gyermekének a takaré­kosság, az egészséges életmód előnyét, avagy a flancolás és a dologkerülés hátrányát? Sorsdöntő tényező lehet a jellemfejlődésben a családi, valamint az iskolai környe­zetben folytatott elbeszélge­tés. O z idő nem gyorsul, csak mindennapjaink percei, órái telnek meg olyan dolgokkal, ame­lyek közül nem egy fölösle­ges?! A másod-, illetve har­madállásból, a már hobbi­nak sem nevezhető egyéb el­foglaltságból eredő túlmun­kát csak egy bizonyos ideig lehet csinálni. Eljöhet az az idő, amikor az újabb és újabb javak megszerzése ön­célú, haszontalan vággyá fo­kozódik. Aki sose tud mér­téket tartani, s magának las­súbb ütemet, esetleg megál­lást parancsolni, kigondolt tervéhez körömszakadtáig való ragaszkodásában köny- nyen törvénytelen eszközök­höz nyúl. Hányán és hányán vannak olyanok, akik „fel­rúgva a játékszabályokat” kísértésbe esnek, s vagy sza­bálysértést, vagy bűncselek­ményt követnek el. A szerzés vágya? Nem, itt már másról van szó. Ez már az okozat: vagyis a személyi, illetve kö­zösségi tulajdon megkárosí­tása, az egyén, illetve a tár­sadalom sérelmére elkövetett károkozás: maga a LOPÁS! Bukovinszky István nésüket a tó partján. Az idén a korábbinál jóval többen igényelhettek családos be­utalót. A gyermekek üdül­tetését a nyári iskolaszün­időben öt turnusban szerve­zik meg: a déli parton 12 ezer gyermek és 7600 szak­munkástanuló, az északi par­ton pedig 5000 gyermek két­hetes nyaralásáról gondos­kodnak. A Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat neon gyáregy­sége Budapesten kétezer-ötszáz neonberendezést tart karban, emellett évente tizenötmillió forintért készít fényreklámokat (MTI-fotó: felvétel — KS) Miről ír a Nemzetközi Szemle? Május 8-án kezdődik a balatoni üdülési szezon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents