Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-06 / 104. szám
a 1980. május 6., kedd Bizalmiválasztás a KPVDSZ-nél Bátor, nyílt vélemények — demokratikus légkör Minden ember Bgye fontos Szakszervezeti érdekvédelem és jogsegélyszolgálat Befejeződtek a bizalmiválasztások. Az alapszervezetekben, a megyei bizottságoknál megvonták a tapasztalatok mérlegét. Van miről beszámolni, hiszen a mostani eszmecsere némiképp különbözött az előzőektől. A megnövekedett hatáskör még nagyobb lendületet adott a szakszervezeti munkának. Mindez jól lemérhető a bizalmiak tevékenységében, akik alkotó módon kivették a részüket a politikai szempontból is fontos megmozdulásból. Rátermettség és képesség Megmozdulást Irtunk. Nincs ebben semmi különös és túlzás. A tagság aktivitását, bátor, nyílt kritikáját jelzi, hogy az összejöveteleken túlnyomórészük megjelent, felszólalt, demokratikus légkörben mondta el -véleményét, szavazott a régi vagy az új tisztségviselőre. Természetesen mindezekhez hozzájárult a körültekintő, gondos előkészítés. Így volt ez a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezeténél is. A megyei bizottság igyekezett megértetni az új szervezeti felépítés lényegét. Átalakították a szakszervezeti csoportokat, ügyeltek arra, hogy a bizalminak csak egy gazdasági partnerrel kelljen tárgyalnia. A kiválasztásnál azt az elvet vallották: minden kisebb kollektíva élére olyan bizalmi kerüljön, aki rátermettsége, képessége révén élni tud a nagyobb hatáskörrel. De miről is folyt a vita? Nehéz lenne teljes részletességgel visszaadni. A beszámolók csaknem minden esetben színvonalasak voltak. Legfőképpen ott, ahol a szak- szervezeti bizottság nem hagyta magára a bizalmit. A számadás sokrétűen értékelte az 5 éves munkát, határozta meg a tennivalókat. Ennek tükrében szólt hozzá a tagság leginkább’ a bér és; a jutalom, valamint a munkakörülmények javítását sürgető kérdésekben. Mérlegre tették a bizalmiak tevékenységét is, hangsúlyozva: ne csupán a tagdíj beszedését tartsa feladatának. Igen vagy nem? Gyakori volt a személyre szóló bírálat. A tótkomlósi ÁFÉSZ dolgozói egyértelműen kimondták, hogy többet várnak a bizalmiaktól. Megkérdezték: miért nem szereztek érvényt a hatáskörüknek. Ugyanis többször csak igennel vagy nemmel reagáltak a partner gazdasági vezetők döntésére. Ennél tovább kell lépni. Ugyanígy Medgyesegyházán is. Itt arra panaszkodtak a szövetkezetiek, hogy nem érvényesül teljesen a bizalmiak akarata, főleg a bérek és a jutalmak elosztásánál. Így aligha lehet csodálkozni azon: gyenge a szakszervezeti aktívák és a gazdasági vezetők kapcsolata. Nagy vitát váltott ki a differenciált bérezés meghonosítása, gyakorlata. A rendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy a havonta fizetett jutalékból bizonyos összeget visszatartsanak, és azt a kiválóan dolgozók jutalmazására fordítsák. A szeghalmi ÁFÉSZ-nél ezt hiányolták, mondván: a bér nincs arányban a munka mennyiségével és minőségével, a szakképzettséggel. Mezőkovácsházán viszont aggódnak amiatt, hogy a jutalék egy részét tartalékolják. Ennek lényegét, szükségességét megértetni nem könnyű, de fontos szak- szervezeti feladat. Mint ahogy türelmes magyarázatot igényel az is: miért szüntették meg a törzsgárdaszabályzat- ban rögzített aranygyűrű adományozását. Az más kérdés: érdemes elgondolkozni rajta, hogy ennek az ellene értékét kifizessék vagy sem a jubiláló dolgozónak. Magasabb mérce Ami a szociális juttatásokat illeti: a legnagyobb türelmetlenség a családos beutalók elosztása körül volt. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál elmondották, hogy kevés az ilyen SZOT- beutaló, főleg szezonban. A vállalat saját üdülő építésével, hétvégi házak bérbevételével igyekszik segiteni. Gond viszont, hogy ezeken a pihenőhelyeken nem megoldott az étkezés. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának szakszervezeti tagsága a lakásépítés támogatásának módszerét kifogásolta. A kérelmek elbírálása nehézkes, sok időt vesz igénybe. Akkor sem tudják ezt elfogadni, ha a szóban forgó összeget az elnöki alapból juttatják a rászorulóknak. Kondoroson a fogyasztási szövetkezet fiataljai szóvá tették: alig van lehetőségük a sportolásra, sportnapokat szeretnének rendezni. Nemcsak sajátos színfoltja a megye vendéglátóiparának a békéscsabai ételbár, hanem egyúttal különleges hasznosságát is bizonyította a megnyitása óta eltelt másfél esztendőben. Melegszendvics-specialitásai mellett olyan újításokkal is előálltak dolgozói, melyek elismerést váltottak ki az egész megyében, sőt követőkre is találtak. A -Szabó Sándor -boltvezető irányítása alatt dolgozó héttagú kollektíva tavaly, a nemzetközi gyermekév alkalmával tett vállalásai között a megyében és országosan is kezdeményező újítást vezetett be: a gyermekmenüt. A gazdag választékú, háromfogásos, minőségileg és meny- nyiségileg egyaránt megfelelő gyermekmenü hamarosan a környék, az 1-es és 10-es számú általános iskolák nem napközis diákjainak kedvelt étrendje lett, nem utolsósorban olcsóságánál fogva. Az azóta bekövetkezett kétszeres árváltozás ellenére is, a jó kalkuláció eredményeképpen, a gyermekmenü ára változatlan maradt: 16 forint. A kitűnő kezdeményezést más vendéglátóipari egységek is követték a megyében. Az ételbárban bevezetett másik újítás a gombásvirsli, amely A példákból világosan látszik: nem lesz könnyű dolga a most megválasztott bizalmiaknak. Magasabbra tették a mércét velük szemben. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy egyedül, segítség nélkül elfásulhatnak, összeroppanhatnak a teher alatt. Jó gyakorlatot követnek a megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál, ahol a párttagok megbízást kaptak a szakszervezeti munka felkarolására. A bizalmiválasztásokon a dolgozók nemcsak a vezetőket kritizálták, hanem saját hibáikat is elismerték. Figyelemre méltó: a vendéglátóipari vállalatnál soha ilyen fegyelmezetten, aktívan nem vettek részt bizalmiválasztáson. Ez a párbeszéd felszínre hozta azt is, hogy a gazdasági vezetőknek jobban oda szükséges figyelni a kisebb-nagyobb közösségek munkájára, magatartására. Mindent egybevetve: a tapasztalatok azt mutatják, hogy jó néhány javaslatot, észrevételt megszívlelve, kedvező körülmények között zajlanak le a most következő szakszervezeti taggyűlések is. Seres Sándor addig nem szerepelt az éttermek étlapjain. Mivel a gyermekév után sem került le étlapjukról a gyermekmenü, a megyei tanács ifjúsági bizottsága a gyermekévben tett vállalásokat értékelve jutalomban részesítette az ételbár dolgozóit is. Valamennyien kéthetes beutalót kaptak Verőcemarosra. valamint a Kilián-te- lepre, s a nyáron három turnusban tölthetik szabadságukat a festői Duna-kanyarban. Ugyanakkor hatezer forint jutalmat vehettek át. Ezt a kollektíva tagjai az általuk patronált iskolák és a Szigligeti óvoda gyermekeinek segítésére költik: futball- és más labdát, pingpongütőket, könyveket stb. vásárolnak Részükre. Április 27-én ugyanis szocialista brigádba tömörültek az ételbár dolgozói. Ifjúsági brigáduk neve: Fel- szabadulás lett, vezetője pedig Bacsa Éva. Vállalásaikban szerepel többek között az árbevételi terv 15 százalékos túlteljesítése; a forgalom további növelése az olcsóbb ételek arányának fokozása útján, s a vendégek igényeinek megfelelőbb, minőségileg jobb ételek kínálata. A jó kalkuláció eredménye, hogy az azonos kategóMunkavédelem a békési Startban Az üzemekben rendszeres ellenőrzés mellett a szociális létesítmények átalakításával, bővítésével és a biztonsági berendezések fejlesztésével érhető el, hogy a munkahelyeken az előírásokat* megtartsák. Békésen is, a Start Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezetben tervet készítettek a feladatok megoldására. Ezentúl havonta szemlét tart az üzemrészekben a művezető, az szb tagja, a tmk-felelős és a munkavédelmi előadó. Ez az együttes méri fel, hogy hol mutatkoznak hiányosságok. A békési üzemben bővíteni kell a férfimosdót és zuhanyozót, hogy a munkások kulturáltabb körülmények között tisztálkodhassanak. Öltözőszekrényeket is vásárolnia kell a szövetkezetnek, hogy mindenki zárható szekrénybe tehesse utcai és mun- kásruhgját. A biztonsági berendezéseket is folyamatosan korszerűsítik. Az idén a présgép indítópedálját kell úgy kiképezni, hogy azt véletlenülne indíthassák el. A gépek védőburkolatait is felújítja a tmk, mert azok elkoptak, megrongálódtak. Minden negyedévben a szövetkezetben munkavédelmi oktatásokat tartanak, ahol többek között oktatófilmmel teszik érdekesebbé a foglalkozásokat. riájú éttermeknél jóval alacsonyabb áron állítják elő az ételeket. Sőt, nem egy olyan fogás van, amelyiknek az ára aránylagosan olcsóbb a régiebbinél. Nem véletlen tehát, hogy az ételbár ez év első negyedévében is 167 százalékra teljesítette árbevételi tervét, 125 százalékra étel- forgalmát és 143 százalékra üdítőital-forgalmát. Naponta 45—50 iskolás gyermek fogyasztja átlagosan az olcsó gyermekmenüt az ételbárban. Vozár Marianna, Bálint Andreával együtt ugyancsak meglepődött vasárnap délben, amikor az üzlet vezetője mindkettőjüknek könyvet ajándékozott, amiért rendszeres, jól viselkedő törzsvendégei az ételbárnak. (Mindketten az 1-es számú általános iskola hatodik osztályos tanulói.) Nyolcvan könyvet — valamennyi az iskolások kötelező olvasmánya — vásároltak a bolt dolgozói ilyesfajta ajándékozásra. A vállalat vezetőségétől két újításukért nemrégiben vették át az újítási díjat Szabó Sándorék. Elmondhatjuk: mindenki hasznát látja. ha nem hal el egy jó kezdeményezés ... v. d. A szakszervezetek érdek- védelmi munkájának egyre fontosabb színterei a jogsegélyszolgálatok. Csaknem kétezer munkahelyen több mint 3 millió dolgozó veheti igénybe a jogsegélyszolgálat szakszerű, ingyenes segítségét az ügyes-bajos dolgok intézésében. Amióta pedig megalakultak az önálló jogsegélyszolgálatok a szakszervezetek megyei tanácsainál, és az ágazati szakszervezeti központokban is, gyakorlatilag minden szervezett dolgozó és nyugdíjas kérhet díjmentes jogi támogatást, segítséget. Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. márciusi határozata nyomán a Minisztertanács előbb csak arról intézkedett, hogy kísérletképpen 50 vállalatnál és egy ipari szövetkezetnél szervezzék meg a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. A kedvező tapasztalatok nyomán döntöttek úgy, hogy széles körben kiterjesztik a jogsegélyszolgálatot az ipar, az építőipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén valamennyi kiemelt, továbbá „A” vagy „B” kategóriába sorolt állami vállalatnál, a legalább 600 főt fogalkoztató ipari szövetkezeteknél. A kormányhatározat azonban már akkor lehetőséget adott arra, hogy a szakszervezet a fel nem sorolt népgazdasági ágazatokban és a kisebb vállalatoknál is kezdeményezhesse jogsegélyszolgálat létrehozását. A SZOT Elnöksége 1979 elején a jogsegélyszolgálatok további kiterjesztése mellett foglalt állást: azóta ezek sorra alakulnak', egyebek között az élelmiszeriparban, a nyomda- és papíriparban; a helyiipari és városgazdasági munkahelyeken, de még az autójavító vállalatoknál és a gyógyszertári központokban, kórházakban is. A kisebb vállalatoknál, ahol külön jogsegélyszolgálatot nem érdemes szervezni, úgy gondoskodnak a dolgozók érdekvédelméről, jogi támogatásáról, hogy többen összefogva úgynevezett közös jogsegélyszolgálatot szerveznek. A mezőgazdaságban tevékenykedők jogos panaszát orvosolta az a tavalyi kormányintézkedés, amely az állami gazdaságok mellett már a termelőszövetkezetekben is lehetővé tette a jogsegélyszolgálatok megszervezését. Azt, hogy milyen ügyekben járhat el, és milyen jellegű segítséget adhat a jogsegélyszolgálat a dolgozóknak, jelenleg egy 1976-ban született SZOT-irányelv szabályozza. Eszerint a szolgálathoz forduló valamennyi dolgozó ügyében (munkaügyi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, családjogi, polgári jogi ügyekben stb.) a felvilágosítás és a tanácsadás kötelező. Az irányelv szerint a jogsegélyszolgálatok fogadóóráin esetenként tanácsi dolgozók is részt vesznek, a helyi tanácsok tájékoztatókkal, nyomtatványokkal is ellátják a szolgálatokat, hogy ezek miatt a dolgozóknak ne kelljen a hivatalt járniuk, helyben megkaphassák az egyszerűbb ügyekben a szükséges felvilágosítást, papírokat. Miután a jogsegélyszolgálatok legfontosabb feladata a jogi tájékoztatás, a felvilágosító és tanácsadó munka, nyilvánvaló, hogy beadványszerkesztésre, perbeli képviseletre csak különösen indokolt esetekben kerülhet sor. A felvilágosításon túli közreműködés elsősorban munkaügyi, társadalombiztosítási, esetleg családjogi ügyekben, valamint egyes tanácsi eljárásokban indokolt. Alapelv, hogy a vagyonjogi ügyekben általában tanácsadásra kell szorítkozni. Az ügyek intézése során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogsegélyszolgálat perben, jogvitában csak akkor láthat el képviseletet, ha az adott ügy támogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel, és a dolgozónak ténylegesen szüksége van a jogsegélyre. Gyakran nehéz eldönteni, hogy mikor indokolt és mikor indokolatlan a szakszervezet ingyenes jogi támogatása. Az azonban nyilvánvaló, hogy a gyermekeit egyedül nevelő, kiskeresetű mun- kásnő a tartásdíj felemelése iránt indított perben bizton számíthat a jogsegélyszolgálat támogatására, ha kérelme megalapozott. Az is biztos, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozó vállalattal szembeni kártérítési jogvitájában — ha kérése jogos — szintén indokoltan kéri a szakszervezet ingyenes jogi támogatását, még a bíróság előtt is. Hasonló példa lehet a dolgozó nyugdíjvitája, vagy pedig a megalapozatlanul kapott fegyelmi, vagy kártérítési határozat elleni fellépése. Nem indokolt viszont a jogsegélyszolgálat ingyenes beadványszerkesztése, perbeli képviselete azokban a munkaviszonytól teljesen független vagyonjogi ügyekben — például öröklés, adásvétel stb. —, amelyekben a dolgozó ügyvédet is megbízhat. Kivételesen előfordulhat persze olyan méltánylást érdemlő eset, ami nem kapcsolatos ugyan a munkaviszonnyal, de a dolgozó a jogsegélyszolgálat szakszerű támogatása nélkül képtelen lenne érvényesíteni jogait — mert ügyvédre nincs pénze —, és így méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülhetne. A szakszervezeti bizottság ilyenkor is dönthet úgy, hogy megadja a kért támogatást. A jogsegélyszolgálatok működésének ötéves tapasztalata azt igazolja, hogy az esetek döntő többségében a szakszervezetek ezen a területen iS jó, igaz ügyért állnak ki, és ténylegesen tudnak is segíteni a jog érvényesítésében. Talán magyarázni sem kell, hogy milyen nagy politikai hatása van ennek, mennyire erősíti a segítségre szorult, ügyüket önerejükből elintézni nem képes emberek kötődését a szakszervezetekhez, s rajtuk keresztül a párt politikájához, amelynek középpontjában mindig is a dolgozó ember állt és áll, mint társadalmunk legfőbb értéke. A •jogsegélyszolgálatok eddigi működése is azt bizonyítja, hogy a mi társadalmunkban minden ember ügye, jogos panasza egyformán fontos. Deák András Fotó: Gál Edit Mindenki hasznát látja, ha nem hal el egy já kezdeményezés
