Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

o 1980. májas 1., csütörtök NÉPÚJSÁG Hárman — két úton Kitüntetések, jutalmazások megyei intézményekben Növekszik megyénk idegenforgalma és a holland néptáncosok' is. A járási KISZ-bizottság szintén itt rendezte meg a kétszer 10 napos táborozást, amelyen 159 fiatal vett részt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az IBUSZ felvette idegen- forgalmi prospektusába az ÁFÉSZ Körös éttermét. En­nek kapcsán megélénkült a Hídfő vendéglő, a nagylapo- si birkacsárda, valamint az öregszőlői gulyáscsárda for­galma. A megye utazási irodái, az idegenforgalmi hivatal, az egyéb vállalatok és szerve­zetek jól felkészültek az idei szezonra. Ehhez nagy segít­séget adnak a helyi taná­csok. A szállodákat, a,, kem­pingeket, a fizetővendég-szo­bákat osztályba sorolták. Az árak minden esetben igazod­nak a kereslethez. Kétségtelen, az elmúlt évek legnagyobb fejlődését a szarvasi kemping és étterem megnyitása jelenti, amely a megye idegenforgalmát je­lentősen fellendíti. A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagy­korú állampolgárát megille­ti, szögezi le Alkotmányunk- Az alkotmányos jog gyakor­lásának azonban adminiszt­ratív előfeltétele is van. Mégpedig az, hogy a válasz­tójogosult állampolgár neve rákerüljön a névjegyzékre. Éppen ezért mondja ki a Mi­nisztertanács rendelete, hogy a választásra jogosultakról az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választása előtt névjegyzéket kell készíteni. A névjegyzékek elkészíté­se a tanácsok feladata. A ko­rábbi választások előtt ez jelentette a munka zömét. Hiszen a tanácsok megbízot­tai személyesen felkeresték az állampolgárokat, és úgy vették őket névjegyzékbe. A mostani választások előké­szítését megkönnyítette a népszámlálás. A választók névjegyzékéhez szükséges adatokat az állami népesség­nyilvántartó küldte meg a tanácsoknak, melyek az eset­leges hiányokat pótolták. To­vábbra is a helyi tanácsok Az utóbbi években me­gyénkben is megnőtt az ide­genforgalom. A hazai és a külföldi vendégek tavaly át­lagosan 4 napot töltöttek szűkebb hazánkban. Ez 1975-höz képest 25 százalé­kos emelkedésnek felel meg. örvendetes, hogy Gyula után a többi városok, tájvédelmi körzetek is vonzzák a láto­gatókat. Jó példa erre Gyo- ma, ahol szép számmal for­dulnak meg idegenek. Az el­múlt évben főleg a sporto­lók keresték fel a nagyköz­séget. Itt üdült az Újpesti Dózsa tornász-, a Csavar SK kézilabda-csapata. Esztendők óta a ligeti vendéglőben tart­ja továbbképző tanfolyamát a megyei labdarúgó-szövet­ség játékvezető-testülete. Üj vendégek voltak a nyáron a Csepel SC atlétái, az MTK- VM serdülő és ifjúsági lab­darúgói, és eljöttek a válo­gatott lövészek is. Folyama­tos a csehszlovák—magyar csereüdültetés, de jól érezték magukat a penzai vendégek, Szabadai Erzsébet Fotó: Veress Erzsi A munka ünnepét megelő­ző napokban több intézmény jutalmazta kitüntetéssel dol­gozóit. A szakszervezeti moz­galomban hagyománnyá vált már, hogy ilyenkor emlékez­nek meg legjobban dolgozó aktivistáikról. A Közalkal­mazottak Szakszervezete Bé­kés megyei bizottságának ün­nepségén dr. Sulyák István, a megyei bizottság elnöke és Pagyoga Lajosné, a megyei bizottság titkára köszöntötte a vendégeket. Ezúttal 10—10 szakszervezeti tisztségvise­lőt; bizalmiakat, szb-tago- kat, elnököket, munkahelyi bizottságok titkárait, szám- vizsgáló bizottsági elnököket jutalmaztak. A Közalkalma­zottak Szakszervezetének központi ünnepségére két Békés megyei dolgozó volt hivatalos. Kugyela Mihály- né, a szarvasi Járási Hivatal szb-tagja megkapta a Szak- szervezeti Munkáért kitün­tető jelvény arany fokozatát, Szabó Magdát, a békési Vá­rosi Tanács szb-tagját pedig a kitüntetés ezüst fokozatá­val jutalmazták. Az Építők Szakszervezeté­nek megyebizottságán Gidai József, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat dol­gozója, valamint Cselovszki Mihály, a vállalat 1. sz. gyá­ra üzemi bizottságának tit­kára a napokban vette át a Szakszervezeti Munkáért jel­vény arany fokozatát. Ugyan­akkor az Orosházi Üveggyár dolgozóját, Bognár Józsefet az ezüst fokozattal jutalmaz­ták. Pribolyszki János szám- vizsgáló bizottsági elnök a kitüntetés arany fokozatát kapta, ezüstöt nyújtottak át Fejes Tibornak propaganda- tevékenységéért, Gombos Bé­lának aktív társadalombizto­sítási munkájáért. A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tagját, Mázán Andrást, az orosházi járási, városi NEB elnökét a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki. Április 29-én, kedden dél­után a Békés megyei Gyógy­szertár Vállalat dolgozói gyűltek ünnepélyes találko­zóra. Az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, dr. Harangi György, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének titkára, dr. Bálint György mellett me­gyénk párt- és állami veze­tői köszöntötték őket abból az alkalomból, hogy elnyer­ték a Kiváló Vállalat címet. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott dr. Palovits Gyula, a vállalat igazgatója, Benedek Lászióné, Lengyel Frigyes és Hart György gyógyszertár­vezetők, dr. Keczer András­áé statisztikus, valamint Ba- gyinka Pálné asszisztens. Most értékelték a 29 szocia­lista brigád munkáját is. A központi labor Galenusi és a 14/3-as gyógyszertár Aescu- lapius Szocialista Brigádja elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet, az utóbbiak pedig 10 éves munkájuk el­ismeréseként. a Szakma Ki­váló Brigádja is lettek. A gyógyszertáriak szép ün­nepén hárman miniszteri di­cséretet, ketten a Szakszer­vezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapták. kát küszködtünk. A MEZŐ­GÉP orosházi gyárában, aho­vá gyakorlatra járunk, sokat segítenek a szakmunkások, főleg amikor nyugi van. Mert ha túl sok a munka, vagy nincs mit csinálni, akkor mérgesek. Magdi a szabad idejét a verseknek szenteli. Szeret szavalni, s amint a több első helyezés bizonyítja, tud is. Első sikerét egy Juhász Gyu­la-vers előadásával aratta. Azóta is Juhász Gyula a leg­kedvesebb költője. Végül a terveikről beszélgetünk. Min­denekelőtt a szakmunkás- vizsgát említik, amely „vé­szesen” közeleg. Utána mind­ketten feltétlenül érettségiz­ni szeretnének. Mint a MOM battonyai üzemegységének ösztöndíjasai, havi 250 fo­rintot kapnak, s ezért a szakmunkásvizsga után 3 évet a MOM-ban kötelesek tölteni. Az iskolától kapott ösztöndíjjal együtt van havi 740 forintjuk. Magdi ebből egy ötszázast mindig ifjúsá­gi takarékbetétbe tesz. Erzsi minden pénzét hazaadja —< hiszen, amint mondja: „ne­künk csak ez a pénz van ott­hon, meg amit utánam kap anyu.” Az édesapja ugyanis már nem él, az édesanyja pedig beteg, munkát nem vállalhat. Egyszóval, a leg­fontosabb most, hogy sike­rüljön az a szakmunkásvizs­ga. A három lány útja tehát egyelőre kétfelé visz. Mag­dié és Erzsié értelmes, nem könnyű, de szép munkásélet­be. vezet. De mi lesz Zsu­zsával ?!... Tóth Ibolya A választók névjegyzéke végrehajtó bizottságai álla­pítják meg, hogy kik azok, akik a választók névjegyzé­kébe felvehetők,’illetve nem vehetők fel. A választók név­jegyzékébe fel kell venni minden magyar állampolgárt — moftdja ki a Miniszterta­nács rendelete —, aki nagy­korú, vagy nagykorúságát a névjegyzék összeállításának évében eléri, Íja a névjegy­zék összeállításának idején állandó lakhelye az illető ta­nács működési területén van. Április 28-án megyénk minden községében és váro­sában a tanácsok hivatali helyiségeiben közszemlére tették a névjegyzékeket. Egy- időben a névjegyzékbe való felvételről írásban értesítést is küldtek. A névjegyzéket bárki megtekintheti, s tör­vényellenes kihagyás miatta kihagyott személy, a név­jegyzékbe történt törvényei-' lenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet- A. ki­fogást a választók névjegy­zékének közszemlére tételé­től számított 8 napon belül a tanács végrehajtó bizottsá­gának kell írásban vagy szó­ban bejelenteni. A szóban bejelentett kifogást jegyző­könyvbe foglalják. Azt a vá-, lasztójogosultat, akit nem vettek fel a választók név­jegyzékébe, jogos kifogás ese­tén pótnévjegyzékbe veszik fel. Azokat az állampolgáro­kat, akik a választók név­jegyzékének összeállítása után szerzik meg a választó­jogot, a tanács végrehajtó bi­zottsága kérelmükre felveszi a választók névjegyzékébe. Ha a választójogosult a vá­lasztók névjegyzékének el­készítése után állandó lak­helyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes ta­nács végrehajtó bizottságától kérheti a választók névjegy­zékébe való felvételét. A ké­relemhez csatolni kell a ko­rábbi lakóhely tanácsának igazolását arról, hogy a ké­relmezőt a választók név­jegyzékébe felvették. A sze­mélyi igazolvány és ennek az- igazolásnak alapján az új lakóhely szerint illetékes ta­nács végrehajtó bizottsága a választók névjegyzékét meg­felelően kiegészíti. Ha pedig valaki a választás napján ál­landó helyétől távol van, a tanácstól kapott igazolás és a személyi igazolvány alap­ján kérheti az ideiglenes la­kás szerint illetékes válasz­tókerület névjegyzékébe va­ló felvételét. A választás napján a pótnévjegyzékbe Való felvételt a szavazatsze­dő bizottságtól kell kérni. Természetesen ilyenkor is szükséges az állandó lakhely szerint illetékes tanács vég­rehajtó bizottságának igazo­lása és a személyi igazolvány is. —di A debreceni botanikus kertben tizenötezer darab kaktuszt gondoznak és nevelnek. Itt található az ország legnagyobb kaktuszgyűjteménye. A világon ismert közel háromezer faj­ból kétezer-kétszázat gyűjtött össze Nemes Lajos, a botani­kus kert vezetője. A kaktuszház jó klímájában és a tavaszi napsütés hatására megkezdődött a kaktuszok virágzása (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Sosterics Zsuzsa Szabó Magdolna Történt, még tavaly nyáron, hogy három lány és há­rom fiú munkaruhában beállított a mezőkovácsházi ME- ZÖGÉP-gyáregységbe. — Tessék, szét lehet nézni! — fogadták őket. — De mi dolgozni jöttünk, esztergálni, nyári gyakor­latra. Ezen alaposan elcsodálkoztak. Lány, aki esztergálni tanul, még sose lépte át a küszöbüket. Mindezt Szabó Magdi és Szabadai Erzsi meséli, jóízűt nevetve, a mezőhegyesi szakmunkásképző intézet pince­klubjában. Egy harmadik lánytársukkal és a három fiú­val együtt ők voltak ugyanis a nyári gyakorlatra jelent­kezők. Mielőtt azonban idéznénk az iskolában látottakat-hal- lottakat, röviden az előzmé­nyekről. A két vidám kis­lánnyal, azaz, ma már nagy­lánnyal nem most találkoz­tunk először. Lapozzuk fel a Békés megyei Népújság 1978. január 15-i számát. A 11. oldalon „Barátkozás az esz­tergapaddal” címmel a kö­vetkezőkről számoltunk be: a megyei úttörőelnökség, a MOM battonyai üzemegysé­ge, a mezőhegyesi szakmun­kásképző intézet és több ál­talános iskola 1977 decembe­rében, csak lányok számára, gépi forgácsoló szakmában pályaválasztási játékot ren­dezett. A versenyt megelőző hónapokban a lányok jártak a MOM-üzemegységben, a szakmunkásképzőben, s ma­guk is odaállhattak az esz­tergapad mellé. A battonyai 2. sz. iskola Mező Imre Út­törőcsapatából hatan jelent­keztek a vetélkedőre, s kö­zülük hárman, nyolcadiko­sok, nagyon megbarátkoztak a gépekkel. Ezért úgy dön­töttek: jelentkeznek erre a szakmára, ök hárman: Sos­terics Zsuzsa, Szabó Magdol­na, Szabadai Erzsébet. Vajon valóban jelentkez­tek? Egykori iskolájuk veze­tői készséggel segítenek, s így megtudjuk; 1978-ban mindhárman elkezdték ta­nulni a szakmát a mezőhe­gyesi iskolában, de Zsuzsa abbahagyta, öt otthon, Bat- tonyán találjuk — igazítot­tak útba —, Erzsit és Mag­dit pedig a szakmunkáskép­zőben. * * * Battonya. A faluszéli föl­des utcában foghíjasak a házsorok. Nehezen ismerjük ki magunkat, lessük a ház­számtáblát. Már ahol van. Az egyik vakolatlan, se ke­rítése, se kapuja ház előtt a füvön egy siheder a balta élével kapargatja le a sarat egy bakancsról. Harminchét szám. Ez az. De hiába zörge­tünk, csak a szomszéd ud­varbeli kutya acsarkodik dü­hösen a kerítésnél. Végre egy fiatalasszony szalad fe­lénk, valahonnan a túloldal­ról, és megnyugtat, rögtön szól Zsuzsának. Aztán, a második szomszédból előke­rül Sosterics Zsuzsa, és per­ceken belül megérkezik a faluból az anyuka is. A lá­nya helyett többnyire ő vá- laszolgat. — Fél évet járt Zsuzsánk az iskolába, de muszáj volt otthagyni neki, én megbete­gedtem, kellett itthon a se­gítség. Később azért csak elhe­lyezkedett Zsuzsa, az End- rődi Cipész Szövetkezet bat­tonyai telepén, ott dolgozott egy évig. — Tudják, alig keresett valamit, 800 forintokat ka­pott, pedig sokat túlórázott is. Hát otthagyta. Mehetne a MOM-ba is dolgozni, itt van ni, közel hozzánk, de ott meg szégyell, vagy mi, mert hogy ott tanult. — Most mi lesz veled, Zsu­zsa? — faggatjuk őt. — Hát, segítek itthon, meg most járunk a téeszbe, a ga­lambokat hajtjuk a vetésről. Nem tudom, aztán hogy lesz, majd alakul. — Nem szerettél a szak­munkásképzőbe járni? — De szerettem, tetszett a szakma is. , Tanácstalan, csendes, této­va. Ügy tűnik, a környezete visszahúzta, ő pedig belenyu­godott. * * * Mezőhegyes, Zalka Máté Ipari Szakmunkásképző Inté­zet. Magdi és Erzsi már a bejáratnál vár. Körbepillan­tunk a tágas udvaron: ápolt park, tisztaság, rend minde­nütt. Hol is ülhetnénk le be­szélgetni? Természetesen, a fiatalok kedvelt helyét, a pinceklubot választjuk. A lá­nyok eleinte röviden, kicsit szégyenlősen válaszolgatnak, Magdi a divatos szoknyáján megkötött övvel babrál, Er­zsi a térdén megfeszülő far­mert tanulmányozza kitartó­an. Leendő szakmájukról be­szélgetünk. — Amíg nem volt az a pályaválasztási vetélkedő, nem is álmodtam, hogy esz­tergályos lehetnék — Magdi kerek arcú, könnyen nevető, jó humorú, ízes beszédű —, eleinte tettek is megjegyzé­seket: hogy gondolod, lány létedre?! És hogy fogod te azt bírni? — Pedig nem is nehéz — tiltakozik Erzsi — néha meg kell emelni ezt-azt, de hát hol nem? Különben, a lá­nyos szakmák engem sose érdekeltek igazán. Ez érde­kes, jó látni, hogy egy vas­darabból lesz valami a ke­zem alatt. — Például? — Először alátétet kellett készíteni, aztán csavarokat, fűrészlapfeszítőt, függősúlyt. Hogy mi mennyi menetet vágunk! — sóhajt a meny- nyezetre emelt tekintettel Magdi —, még álmunkban is orsót látunk. De ezt is mu­száj jól megtanulni. — Volt-e olyan pillanat, amikor megbántátok, hogy idejöttetek? Összenevetnek: — Ajaj! Mikor letört a kés, aztán kö­szörültünk, köszörültünk, napszámba. Az az igazság, hogy a beállítással elég so-

Next

/
Thumbnails
Contents