Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-31 / 126. szám
1980. május 31., szombat A fejőháztői a bocimegőrzőig hogy az állat még véletlenül sem piszkít a helyére. A trágyát tolólapáttal egy betoncsatornába takarítja egy traktor, ahol majd vízzel felhígítva korszerű feldolgozó- helyre kerül. A telep másik felében a borjúnevelők, a vemhes tehenek elővárako- zója és a betegistálló van. Az egyik elletőben az egyik tehénmama nehéz „szülését” láthatjuk. Az újszülött csak 12 óráig van a mamájával, utána bekerül a profilaktó- riumba. Egy másik tehén vi- taminos erősítő italt kap, a harmadikat infúzióval kezük. Külön el kell kérnünk a zárva tartott profilaktóri- um kulcsát az állatorvostól. A párnapos kis borjúkat a fertőzéstől védik, csak a gondozó léphet be. Ahogy lassan eljutunk kőrútunk végéhez, Barna Lajos elmondja: nagyon kell itt vigyázni mindenre, sokszor még azt is le lehet mérni a tejhozamok alakulásán, ha nem söprik fel az istálló előtti kis teret. Fiatal szakembergárda vezeti ezt a telepet, 28—30 évesek. Ürmös Attila jegyzi meg, hogy ha valaki ezen a telepen 5-6 évet eltöltött, azon bizony meglátszanak ezek az évek, nagy a hajtás. A tejtermelési versenyben elért eredmény is az ő munkájukat dicséri. Büszkék is rá. Joggal. Kelemen T. Magda Fotó: Veress Erzsi — Megszokta már, hogy ide kell hazajárnia — mondja a falusi nagypapa a hosszasan ámuló unokájának, aki nem érti, hogyan talált haza egyedül a legelőről a finom tejet adó Riska tehén. — Megszokták már, hogy sorba keü állniuk — mondta csodálkozásomra Barna Lajos műszakvezető, a Hidasháti Á. G. tehenészeti telepén a fejőház előcsarnokában „várakozó” tehenekre mutatva. — Nagyon jámbor állatok, bár amelyiknek nagyon tele a tőgye, az bőg, és a fejével úgy dúródik előre, hogy biztos első lesz a fejésben, ha a kihajtásban az utolsó is volt. Egy istállóból két hajtó tereli ki a 280 tehenet, s ezek mind itt gyülekeznek az előcsarnokban. Látja, milyen végtelenül türelmesen viselik a várakozást... ? — Hallottuk, hogy a megyei tejtermelési versenyen rangos helyezést értek el. Milyen fajtájú állománnyal? — fordulok Ürmös Attilához, a telepvezető-helyetteshez. Tehenészeti telepünk Holstein-fríz fajtával kezdett, az első magyartarka keresztezésből származókkal 1240 tehenünk lett. Jelenleg a szaporulatból az üszőkkel saját állományunkat pótoljuk és növeljük, a bikákat felhizlalva a Gyulai Húskombinátba visszük. Persze, a vemhes üszőket áruljuk, 40—50 ezer forintot kapunk darabjáért. A szarvasmarhaágazat az egy tehénre jutó 5200 literes átlagával 1979- ben szép nyereséggel zárt. — Az idén jobb eredményre számítunk, az első negyedéves tejtermelés 14 százalékkal jobb, mint a tavalyi. Ebből csak a fele származott létszámnövekedésből, a másik fele a tej hozam emelkedéséből, aminek nagyon örülünk. Az idén el szeretnénk érni, hogy az állomány 5400 literes átlagot adjon. Ebben benne vannak a Holstein-frízek is, amelyek több mint 6 ezer litert termelnek — mondja nem kis büszkeséggel. Végigsétáltunk a telepen, bár mindenhová csak bekukkantunk, de így is legalább két óra, míg megnézzük az A muronyi Hidasháti Á. G. tehenészeti telepe épületeket, tárolókat. Első állomáshelyünkön a „végtermék” folyik két egyenként 1200 literes tejtárolóba. Ez a fejőház. Az Alfa-Laval korszerű gépi fejőberendezés két oldalán 10—10 tehenet fej egyszerre. A svéd konstrukció olyan jól végzi a letűnt fejőasszonyok dolgát, hogy a tőgyvérzés — mint az a régi fejőgépeknél gyakorta — ma már nem fordul elő, hiszen a tejfolyáshoz alkalmazkodik a fejőcső rezgésszáma. — Mi lesz, ha véletlenül elromlik ez a gép, vagy esetleg nincs áram? Ez a gép, úgy tudom több mint ezer tehenet szolgál ki, naponta kétszer. — Két áramkörről kapjuk az elektromos áramot, sőt saját áramfejlesztőnk is van, ha minden kötél szakad. Olyan, hogy elromoljon, nem fordulhat elő, hiszen állandóan ellenőrizzük, vizsgáljuk műszaki állapotát. Végveszélyben pedig hívjuk az Alfa-Laval magyarországi leányvállalatánál, a Taurinánál az „SOS” szervizszolgálatot. Reméljük, hogy ilyen nem fordul elő nálunk, hiszen hazánkban ebből öt berendezés van, még egyikkel sem volt komolyabb probléma. Tovább sétálva megnézzük a fejőház körzetében az öt istállót, ezek agárdi mezőpaneles technológiával épültek. Az egyikben éppen takarítanak, a döngölt agyagra fűrészforgács kerül. Olyan rövid egy-egy „szuterén”,' A borjúnevelőben E célra a Medicor Művek a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet szakembereivel együttműködve a táskadiagnosztikai készülékcsaládra támaszkodva olyan — DI- AGNOSZT nevű — hordozható komplex műszert alakított ki, amely repülőgép és helikopter fedélzeti áramforrásáról és gépkocsi-akkumulátorról is üzemeltethető. A készülék 5 mérőegységet tartalmaz és 11 élettani mutató mérését teszi lehetővé. A „METABOLIZM”-kísér- letet is a repülés előtt és a leszállás után végzik. Célja a szovjet szakemberek által már alkalmazott vizsgáló eljárások jelentős kibővítésével tanulmányozni az űrrepülés hatását, az űrhajósok szervezetében bekövetkező változásokat. Az űrrepülés előtt és után vett vérmintákból a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet és a SOTE Kórélettani Intézet szakemberei nagyszámú fehérjefrakciót határoznak meg. így jól vizsgálható a szervezet fertőző betegségekkel szembeni védettsége (immunitása) és annak változása. Az MTA Atommagkutató Intézetében kialakított röntgen emissziós eljárással mód van arra, hogy a Z = 13 92 atomszámú elemek meny- nyiségét (koncentrációját) a szőrzet-, a vizelet-, a vér- lés egyéb) mintákból a 0,0001—100% koncentrációtartományban (különösen nagy pontossággal a 0,01—l°/o tartományban) mintánként egyetlen mérésben meghatározzák. Az országos Frederic Jo- liot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet szakemberei a korábbi Interkozmosz orvos-biológiai kutatások során módszert dolgozták ki arra, hogy a vizeletben található nukleo- zidok összetétele és mennyi- sége# alapján utólag meg lehessen határozni az egyes személyeket ért sugárdózis által kiváltott tényleges biológiai hatást. Erőforrás-kutatás E kísérletegyüttes célja, hogy egyrészt a földi bioszféra globális működését az űrállomásról végzett megfigyelések segítségével jobban megismerjék, és másrészt részletesen tanulmányozzák kutatóink Magyarország megújuló (növényzet, talaj, víz stb.) és meg nem újuló (ásványi kincsek, geológiai stb.) természeti erőforrásait közvetlen népgazdasági hasznosítási céllal, elsősorban a kijelölt kísérleti területeken. A program végrehajtását magyar részről a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Geodéziai Szolgálat irányítja — az összes érintett főhatóság bevonásával. Az „MKF—6M”-kísérlet keretében a Szaljut—6 űrállomás MKF—6M típusú 6 csatornás kamerájával a fény több hullámhossztartományában (piros, zöld stb) mintegy 300 km magasságból űrfelvételeket készítenek. A vizsgálatok célja részben a Csendes-óceán vízmedencéjének felmérése, részben pedig a földfelszín — kiemelten Magyarország — területének fényképezése. A magyar népgazdaság számára különösen fontos hazánk területének vizsgálata. Ennek keretében négy kiválasztott kísérleti területen — az „EXPEDÍCIÓ” programrész keretében — egy időben méréseket végeznek a földfelszínen, a levegőből és az űrállomásról. Részletes vizsgálatokat végeznek a Balatonon és a Balaton környékén. Ennek keretében tanulmányozzák a jelenlegi állapotot — a szeny- nyezettséget, a parti és nyíltvízi vegetációt, a Balaton víztükrét, a Kis-Balatont, a Balaton-felvidék és a somogyi partvidék állapotát. E munka célja, hogy a terület állapotát és annak változásait gyorsan és vitathatatlan objektivitással meghatározzák. A Tisza menti vidéket a Szolnok és Kisköre közötti szakaszon vizsgálják. Az elsődleges cél e területen a talajtérképezés, továbbá a kapott adatok hasznosíthatóságának vizsgálata a talajjavítás tervezésében. Emellett tanulmányozzák a kiskörei víztároló hatását a belvíz kialakulására és a szikesedés- re. Fontos kísérleti terület a Duna és egész völgye, E vizsgálatok célja a vízi, hő- és atomerőművek komplex hatásának tanulmányozása a felhasznált folyóra és egész környezetükre. E munka jelenlegi megkezdése lehetővé teszi a folyamatok nyomon követését a pillanatnyi állapottól a teljes üzemig. A program lebonyolítása 1979 májusában megkezdődött. Gyártástechnológia Az „ÖTVÖS”- (Eötvös-) kísérlet célja a félvezető- technika szempontjából fontos anyagok ötvözése és a 0 g körülmények között kialakuló kristályszerkezet fizikai vizsgálata. (A kísérlet elnevezése az „ötvös”-meste- ren kívül Eötvös Loránd fizikusunkra is utal.) E kísérletben a Szaljut—6 űrállomás „Krisztái” nevű kemencéjében anyagokat olvasztanak meg. A kialakult „ötvözet” összetételét, kristályszerkezetét, fizikai jellemzőit ezután a kísérletben részt vevő MTA Központi Fizikai Kutató Intézet és az MTA Műszaki Kutató Intézet szakemberei vizsgálják. A kapott eredmények ismeretében lehet majd meghatározni az ipar számára is hasznos további kutatási irányokat. A „BEALUCA”-kísérlet: A kísérlet célja, hogy az igen eltérő fajsúlyú fémek keveredését és diffúzióját vizsgálják különféle hevítési körülmények között a súlytalanságban. Az űrállomáson csak a hevítést és hűtést végzik, majd a mintákat tartalmazó tokokat visszahozzák a földre, ahol a kísérletben részt vevő Vasipari Kutató Intézet szakemberei vizsgálják meg. Az eredmények több területen is hasznosíthatók az iparban. A legfontosabb, hogy a szerkezet elméleti (számítógépes) meghatározását lehetővé tevő modellt lehet pontosítani, mivel a Szaljut—6 fedélzetén a (nehézségi) gyorsulás közelítően 0, és így az összefüggésből a súlyerő kimarad. E számítógépi modell pontosítása pedig a vas ötvözeti gyártás- technológiánál is és természetesen az alumínium ötvözetei gyártásánál is közvetlen népgazdasági hasznot valószínűsít. A kapott eredmények ismeretében ezenkívül pontosítani lehet a további kutatási irányokat is. ...hogy ne csökkenjen a vonzóerő! z elmúlt évtizedben aüg akadt olyan gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedés, amely annyi vitát váltott volna ki, mint az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segélyezés. Miközben ez a rendszer a szülő nők körében egyre népszerűbb, a túlnyomóan nőket foglalkoztató vállalatok munkaerőgondjaik egy részét a gyermekgondozási segélyezés rovására írják. A nők helyzetével foglalkozó kutatók, szociológusok adott esetben bizonyos ellenérzéssel fogadják ezt a szociálpolitikai intézkedést: megítélésük szerint nem segíti elő, hanem gátolja a női egyenjogúság érvényesítését. Elöljáróban le kell rögzíteni, hogy a gyermekgondozási segély alapvetően sikeres intézkedés, amelyet a jövőben is hosszú ideig fenn kell tartani. Sokkal nagyobb gondokat old meg a családban, mint amilyen problémákat jelent a nők személyes életében, szakmai karrierjében, illetve a tipikusan nőket foglalkoztató munkahelyek munkaerő-gazdálkodásában. Közismert, hogy hazánkban a nők foglalkoztatottsága a háború utáni évtizedekben — nemzetközi viszonylatban is — magas szintre emelkedett. Történtek ugyan intézkedések, a gyermeknevelés és a háztartási munka nagy részének társadalmi átvállalására, ill. könnyítésére (pl. gyermekintézmények hálózatának bővítése stb), azonban a foglalkoztatottság gyors növekedésével jelentkező követelményekkel a szociálpolitikában nem sikerült minden tekintetben lépést tartani.. Az ebből — mindenekelőtt a kevés bölcsődei helyből — adódó feszültségek enyhítésére 1967. január 1-gyel bevezették a gyermekgondozási segélyezés rendszerét, amely nemzetközi elismerést váltott ki, azóta e rendszert más országok is igyekeznek valamilyen formában alkalmazni. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők száma a bevezetéstől kezdődően rohamosan emelkedett, és a 70-es évek végén számuk elérte a 300 ezret. A nők háromnegyed része igényt tart a segélyre. Ezekben az években a három év alatti gyermekek száma átlagosan mintegy 450 ezer. A bölcsődei helyek száma 50—60 ezer, a gyesen levő anyák több mint 300 ezer kisgyermeket gondoznak. A 20 hetes szülési szabadság ideje alatt mintegy 60 ezer csecsemő mellett marad otthon az édesanyja, a többiekre pedig nagymamák, pótmamák vigyáznak. Miután a szülő nők többsége kereső, a bölcsődéket és a gyermekgondozási segélyt egybeszámítva, a kisgyermekek döntő többségéről társadalmi gondoskodás történik. A gyermekgondozási segély összege nem mindig követte a nominálbérek növekedését, így a gyes reálértéke kismértékben csökkent. Feltételezhető azonban, hogy a VI. ötéves terv időszakában mód nyílik majd a reálérték részleges megóvására. Minderre azért van szükség, hogy a gyes vonzóereje a nők körében ne csökkenjen, azaz ne tolódjon át jelentős igény a bölcsődék felé. A jogszabályok biztosítják, hogy a dolgozó nőt nem érheti hátrány a munkahelyén amiatt, mert meghatározott ideig otthon maradt gyermekével. Ezt a jogszabályt a vállalatok általában megtartják. Ennek ellenére mégis van hátrányos következménye. Természetes dolog, hogy a 3 éves gyesről munkába visszatérő nők szakmai rutinja kisebb, mintha a 3 évet munkahelyükön töltötték volna. Szükség van meghatározott időre a beilleszkedéshez, a munkahelyen történt változások, új technológiák és gyártási módok megismerésére. Ennél is fontosabb azonban, hogy a ‘gyermekgondozással töltött idő egy részét használja fel általános vagy a szakmai műveltségének emelésére. Közismert, hogy a gyermekgondozási segélyt az alacsonyabb keresetű nők veszik igénybe, ez érthető, hiszen a segély fix összegű, tehát független a dolgozó nő korábbi keresetétől. A gyesen levő nők általában a kevésbé képzett keresők közül kerülnek ki. Egyes megyékben és vállalatoknál tanfolyamokat szerveznek a gyesen levő nőknek, segítséget adnak a 8 általános iskolai végzettség megszerzéséhez, esetleg szakmunkásképesítéshez. Ahhoz azonban, hogy a tanfolyamokon eredményesen tudjanak szerepelni, nemcsak tanácsi és vállalati szervező munkára, hanem családon belüli munkamegosztás és tehervállalás részbeni átformálására van szükség. A gyermekorvosok szerint a fejlődő kisgyermek számára — különösen 2 éves korig — a legcélszerűbb gondozási forma a gyes. Ha emellett figyelembe vesszük az anyagi kiadásokat (egy bölcsődei hely építési költsége megközelíti a 200 ezer Ft-ot, fenntartása pedig a havi 3000 Ft-ot), akkor különösen érthetővé válik a gyes szükségessége és fenntartása. J Sjz állami és szakszerei vezeti szervek töre- kednek arra, hogy a bölcsődeépítési program a lehetőségekhez mérten folytatódjék, s minél nagyobb legyen annak a lehetősége, hogy a nők szabadon választhassanak a gyes és a bölcsőde között. Mindemellett a gyest is „karban kell tartani”. A vállalatoknak és munkahelyeknek nem szabad rossz szemmel nézni a gyest igénybe vevőt kifejezetten azért, mert a távolmaradás adott esetben növeli a munkaerőgondokat. Mindenki tudja, hogy a gyermekét bölcsődében elhelyező anya a munkahelyéről kénytelen — előzetes bejelentés nélkül — távol maradni, ha gyermekét betegsége miatt a bölcsődében nem fogadják, vagy onnan haza kell vinni. Bizonyos fokig ésszerűbb mun- kerőgazdálkodást tesz lehetővé a munkahelyen ilyen tekintetben a gyes, mivel a szülő nő távolléte sokkal inkább tervezhető, mint mások esetleges betegsége. Rózsa József H tésztarizs és a fodros metélt A Békéscsabai Konzervgyár O száraztésztaüzeme a tészta minőségének és választékbővítésének javítására törekedve új termékeket tálal a fogyasztók asztalára. Egyik újdonságuk a fodros metélt, amely minőségében, formájában és főzési idejében is különbözik az eddig gyártottaktól. Május elején a budapesti Skála Áruházban megtartott békéscsabai tésztaipari napokon a tésztavá- ’sárral egybekötve kóstolót is kínáltak, s ez a termék nagy sikert aratott a közönség körében. Másik újdonságuk a fehér- jedús tésztarizs, amit már a közétkeztetésben és a vendéglátóiparban rizs helyett köretnek szolgálnak fel — mind a szakácsok, mind a fogyasztók megelégedésére. E termék bemutatókörútja május 20-án kezdődött a székesfehérvári Alba Regia, 21- én á balatonfüredi Marina és ma a nagykőrösi szállodában. Itt ízlelik meg a szakácsok, és mond róla véleményt a szakmai zsűri is.
