Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

NÉPÚJSÁG 1980. májas 1., csütörtök o „Békéscsaba egykor, ma és holnap” Felkészültség, cselekvékészség jellemezte az ifjúmunkásnapok résztvevőit (Folytatás az 1. oldalról) adótechnikai Vállalatnál fje­dig a KISZ pártirányításáról, párttagajánló tevékenységé­ről folyt a beszélgetés. A ko­ra délelőtti órákban fogadta a szakmunkástanulókat a tanácsházán Araczki János, Békéscsaba város tanácsel­nöke, aki a megyeszékhely gazdasági életéről, városfej­lesztési, szociálpolitikai kér­désekről tájékoztatta a fia­talokat, majd válaszolt a kérdéseikre. Délután nyílt meg a Kner Nyomdában a „Szakmánk múltja, jelene” című megyei kiállítás, majd sportversenyek következtek. Az ifjúmunkásnapok zá­rórendezvényén, az iskola- centrumban Varga Imre, a KISZ békéscsabai Városi Bizottságának titkára kö­szöntötte a fiatalokat, és a megjelent vendégeket, közöt­tük Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, Sasa- la Jánost, a békéscsabai vá­rosi pártbizottság titkárát, és dr. Arpássi Zoltánt, a KISZ KB tagját. Ezután rö­viden értékelte a két nap eseményeit, kiemelve, hogy valamennyi jól szolgálta a kitűzött célt; tükrözte, hogy a megye ifjúkommunistái felkészülten, becsülettel vesznek részt a termelő munkában, aktívak a köz­életben. Ezután ismertette, hogy a munkavédelmi vetél­kedőt a mezőkovácsházi já­rás, a gazdaságpolitikai ver­senyt pedig a Szarvas város csapata nyerte. A záróünnepségen hirdet­ték ki a megye KISZ-es ter­melési mozgalom eredmé­nyeit is. Az elismeréseket' Csatári Béla adta át a leg­jobbaknak, majd Sasala Já­nos szavaival zárultak a7 if­júmunkásnapok. A békéscsabai Városi Tanács és a Munkácsy Mihály Múze­um rendezésében tegnap, a múzeum új épületében „Békés­csaba egykor, ma és holnap” címmel településfejlődési kiál­lítás nyílt. A megnyitó ünnepségen Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke tartott beszédet. Ezt követően a résztvevők nagy érdeklődéssel nézték végig a régi fényképéből, város­térképekből, s makettekből álló érdekes kiállítást. A bemu­tatót az érdeklődők július 22-ig tekinthetik meg. Képünkön Gyulavári Pál megnyitó beszédét mondja Fotó: Gál Edit Bölcsödeátadás Szarvason Kiemelkedő eredményekről számolhattak be Egyre több fiatalasszony dolgozik Szarvason és sze­retné három* éven aluli gyer­mekét megfelelő körülmé­nyek között elhelyezni. Két bölcsődéje már volt a vá­rosnak, de még így sem tud­tak minden jelentkezőt fel­venni, az igényeket, kielégí­teni. Tegnap, április 30-án dél­előtt új bölcsődét avattak a Kossuth utcában. A 40 kis­gyermek gondozását, nevelé­sét biztosító intézmény át­adásakor dr. Horváth Éva, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, megyei főorvos mondott ünnepi be­nács elnöke, Juhász Sándor bízta dr. Viski Mátyás váro­si főorvos gondjaira. A Szi­rén és a Plastolus szövetke­zet ajándékokat készített a gyermekeknek, ezeket a szövetkezet, dolgozói nyújtot­ták át a bölcsőde vezetőjé­nek, Kovács Lajosnénak. Ahogy dr. Szántay János, az autóklub Békés megyei titkára elmondta, május 1- től új helyen találhatók meg az autóklub segélyszolgálati kocsijai, közismert nevükön a sárga angyalok­Tegnap délelőtt, Békéscsa­bán, az SZMT-székházban tartotta ülését a pedagógu­sok Békés megyei bizottsága dr. Mizó Mihály elnökleté­vel. Ez alkalomból a bizott­ság két választás között vég­zett 5 esztendős munkájának az értékelése volt a fő na­pirendi pont- A kritikus és önkritikus hangú írásbeli be­számoló a bizottság munka- módszerének, kapcsolatte­remtési készségének, tartal­mi munkájának kézzel fog­ható eredményekben meg­nyilvánuló fejlődéséről szá­molt be. A Pedagógusok Szakszer­vezete megyei bizottsága az utóbbi öt évben sokat tett az oktatáspolitikai feladatok megvalósításáért. Egyrészt a pedagógusok szemléletének szilárd burkolatú parkolóhe­lyén található meg, tovább­ra is az arra rászorulók megsegítésére. Plavecz Pál formálásával, másrészt a na­pi munkájukat 6egítő téma- javaslatokkal, rendszeres agi- tációval. Ugyanakkor a bi­zottság az oktatás-nevelés képzésben bekövetkezett vál­tozások végréhajtásának el­lenőrzésében is jelentős részt vállalt az állami irányítással karöltve. Az írásbeli beszámolóhoz elsőként Körmendi János, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának politi­kai munkatársa fűzött szó­beli kiegészítést, majd a meg­hívott vendégek, s a bizott­ság tagjai gazdagították hoz­zászólásaikkal a megyei kül­döttértekezlet elé kerülő be­számolót. Többek között a pedagógusok szolgálati laká­sainak helyzetével, az okta­tási létesítmények állapotá­val, az üdültetéssel, az isko­lai demokratizmussal, a munkakörülményekkel, va­lamint a bérszínvonallal kap­csolatos problémákat jelölték meg a beszámolóba kerülő kiegészítő anyagként. Második napirendi pont­ként a küldöttértekezletet előkészítő bizottságok meg­bízására került sor. Új helyen a „sárga angyalok” szédet. Az 5,1 millió forint értékű bölcsődét a városi ta­Sokan ipitkeznek Békásén Békésen, megyénk legfia­talabb városában sorra épül­nek a szép kivitelű családi házak. A IV. ötéves tervben elkészült 1444 otthonból 1040 családi összefogással épült. Ebben az időszakban 650 családi házban belvízkár ke­letkezett, ezeket újjá kellett építeni. A következő ötéves tervben 1700-ra nőtt a ter­vezett új otthonok száma. Háromszázzal több magán­ház is készül ebben az öt­éves tervben. A földrengés 400 házat rongált meg, bel­vízkár miatt 150 építkezésre adott engedélyt a városi ta­nács. A gyarapodó új otthonok segítik megoldani a békésiek lakásgondját, hiszen a7 el­múlt 9 év alatt összesen 144 célcsoportos tanácsi és álla­mi lakást adtak át a város­ban. A többi emeletes lakó­ház a takarékszövetkezet ki­vitelezésében készült. A megyében két feltűnő színű Trabant Combi telje­sített szolgálatot, mindkettő a 44-es főútvonalon. Az egyik a Körös Szálló parkolójában, ahonnan az eldugottság és a parkoló túlzsúfoltsága miatt a 44-es út gyulai szakaszára, a megyei KÖJÁL parkolójá­ra helyezték el, ahol jobban szem előtt van. A másik korábban Szarvas előtt, az ezüstszőlői autós­csárdánál volt, május 1-től viszont a hamarosan átadás­ra kerülő ezerszemélyes nemzetközi kemping, és a sáros, egyenetlen talaj mi­att a szarvasi Halászcsárda Gorini Margit a gyomai nöklubban Hétfőn este 7 órakor a gyomai Katona József Mű­velődési Ház nőklubjának volt vendége a Gyomán élő festőművész, Corini Margit. A művésznő — aki Gyomá­ra hagyományozta életművé­nek jelentős darabjait, és azt a nagyközség külön kiállító­helyiségben helyezte el — életútjától, művészi hitvallá­sáról beszélt a klub közel félszáz vendégének. A nagy érdeklődéssel fogadott talál­kozó végén Szabó Gerzson békési amatőrfilmes vetítette le Corini Margitról készített színes kisfilmjét. : Az Alkotó ifjúság és a szakmák jelene, jövője témakörben • nyílt kiállítás április 29-en délután, a Kulich Gyula ifjúsági • napok alkalmából Békéscsabán, a Kner Nyomda kultúrter- ; mében. Megnyitó beszédet Balogh László, a KISZ Békés me­• gyei bizottságának munkatársa tartott. A kiállításon hét • szakmunkásképző intézet képviselteti magát. A kiállítást a • nyomda KISZ-esei, a megyei és a városi KISZ-bizottság, va­■ (amint a Békék megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ! rendezte Fotó: Veress Erzsi I Minisztertanács tárgyalta Csökkentsük a közúti halálos és súlyos baleseteket! Q növekvő gépjármű- állomány ellenére sem emelkedett az elmúlt nyolc év során a sze­mélyi sérüléses közúti köz­lekedési balesetek száma, gyakoribbak viszont a halá­los tragédiák. Különösen kedvezőtlen a gyalogos- — ezen belül is a gyermekbal­esetek emelkedő tendenciá­ja. Az 1972—79-es években Magyarországon csaknem 160 ezer személyi sérüléses köz­úti közlekedési baleset tör­tént. Ezek következtében 14 600 ember halt meg, és mintegy 205 ezren sérültek meg. A balesetek száma az elmúlt nyolc esztendőben — kisebb-nagyobb eltérésekkel — évi 20 ezer körül ingado­zott — állapította meg egye­bek között szerdán a Mi­nisztertanács, értékelve a közúti közlekedés biztonsá­gával kapcsolatos határozat végrehajtásának tapasztala­tait. Hazánk közúti közlekedése a Minisztertanács 1972-ben hozott határozata óta jelen­tősen fejlődött. A gépjármű- állomány a nyolc évvel ez­előttihez viszonyítva 53 szá­zalékkal, ezen belül a sze­mélygépkocsik száma 170 százalékkal nőtt. A gépjár­művek száma napjainkban eléri a 2 milliót, a személy- gépkocsiké pedig az 1 mil­liót. Növeli közutaink for­galmát a nemzetközi turista- és áruforgalommal hazánk­ba érkező, évente mintegy 3 millió külföldi gépjármű is. A dinamikus forgalomnö­vekedés javuló útviszonyok mellett következett be: a mintegy 30 ezer kilométernyi állami úthálózatból csaknem 10 ezer kilométernyit korsze­rűsítettek, s építettek az el­múlt években. Jelentősen ja­vult a tanácsok gondozásá­ban levő mintegy 60 ezer ki­lométernyi úthálózat is. A forgalom emelkedésével útjaink tovább telítődnek, s ez növeli a baleseti veszély- helyzetek kialakulásának le­hetőségét is. A nagyvárosok főútvonalain — nyári hétvé­geken — szinte állandósul a csúcsforgalom. A balesetek számának csökkentése, a forgalom biz­tonságának növelése érdeké­ben az elmúlt években szá­mos intézkedést hoztak. Megerősítették például a rendőrség közlekedésrendé­szeti szerveit, létrehozták egyebek között az autópá­lyák és az országos főutak forgalmát szemmel tartó, vi­gyázó útvonal-ellenőrző rend­őrségeket. A közúti forgalom növekedése azonban szüksé­gessé teszi a közlekedési szolgálat további decentrali­zálását. A rendőri intézkedések el­sődleges célja a forgalom se­gítése, folyamatosságának biztosítása. Elsősorban a bal­esetveszélyt előidézőkkel, a közlekedési normákat szán­dékosan, vagy durván meg­_________________________L s értőkkel szemben lépnek fel. Differenciáltan alkal­mazzák a felelősségre vo­nást, a szabálysértés mérté­kének megfelelően élnek a helyszíni figyelmeztetéssel, a helyszíni bírsággal, vagy á feljelentéssel. Változatlanul kiemelt feladatnak tekintik az ittas járművezetők szigo­rú felelősségre vonását; az elmúlt nyolc év alatt példá­ul kétszeresére nőtt az ittas vezetés miatt visszavont ve­zetői engedélyek száma. Nincs megrázóbb annál, amikor gyermek válik bal­eset áldozatává; sajnos a gyermekáldozatok száma év­ről évre növekszik, pedig az elmúlt években több intéz­kedés is született a közúti gyermektragédiák számának csökkentésére. Az óvodák­ban és az általános iskolák­ban — az életkori sajátossá­goknak megfelelően — ma már tantervi előírások hatá­rozzák meg a közlekedési is­meretek oktatását. A közép- és felsőfokú ok­tatási intézményekben, az 1974/75-ös tanévben kezdő­dött meg és azóta csaknem minden második iskolában meghonosodott a gépjármű­vezet ő-képzés. A jövőben azonban még rendszeresebbé, hatékonyabbá kell tenni a közlekedési nevelést. Szü­lőknek, pedagógusoknak, jár­művezetőknek és gyalogo­soknak egyaránt nagyobb fi­gyelmet, fokozottabb felelős­séget kell tanúsítaniuk azért, hogy javuljon a gyermek­balesetek szomorú statiszti­kája. A tavaly bevezetett sebes­ségkorlátozás egyértelműen kedvezően hatott: az év utolsó négy hónapjában mintegy 10 százalékkal csök­kent a lakott területen kívül bekövetkezett balesetek szá­ma. Ugyancsak kedvező ha­tású a biztonsági öv kötele­ző használata, a tapasztala­tok szerint sokszor valóban életet mentenek a hasznos hevederek. Megfelelőnek értékelték a Közlekedésbiztonsági Taná­csok tevékenységét is. Az itt dolgozó szakemberek javas­lataikkal, ajánlásaikkal ered­ményesen segítik a baleset­megelőző munkát, a hatósá­gi döntések kialakítását. Az OKBT javaslatára kezdő­dött meg például a pedagó­gus közlekedési szakreferens­képzés, s ugyancsak javas­latukra láttak hozzá a mo­toros bukósisakok minőségi felülvizsgálatához. A Minisz­tertanács az eredményeket nyugtázva felhívta a figyel­met: áltozatlanul kiemelt feladatnak kell te­kinteni a balesetek szaporodásának megállítását, a halálos és súlyos tragédi­ák, elsősorban a gyalogos-és gyermekáldozatok számának és arányának további csök­kentését. Megjelent az alföldi Tanulmányok III. kötete A közelmúltban jelent meg az MTA Földrajztudományi Kutató- intézete Békéscsabán működő alföldi csoportjának újabb kiad­ványa: az Alföldi Tanulmányok 1979-es száma, a sorozat III. kö­tete. A szerkesztő bizottság (dr. Becsei József, dr. Dövényi Zol­tán, dr. Simon Imre, dr. Tóth József) körültekintő munkáját dicséri, hogy a kötet — 15 szer­ző tollából származó — 11 ta­nulmánya szinte az egész föld­geológiai, meteorológiai, telepü­lésföldrajzi, iparföldrajzi, agrár- göldrajzi, közlekedésföldrajzi, közigazgatási tárgyú tanulmá­nyok többsége nagyobb térségek (Alföld, Dél-Alföld, Békés me­gye stb.) problémáival foglalko­zik, de nem hiányoznak a ki­sebb területek sajátosságainak feltárására törekvő, úgynevezett mikroföldrajzi (mikroklímatoló- giai, 111. szociálgeográfiai) vizs­gálódások sem. Az Alföldi „ Tanulmányok Ili. kötete már kapható a békéscsa­bai könyvesboltokban. Az ér­deklődők ne az előző kötetek sötét tónusú borítóját, hanem egy narancsvöröses színű — küllemében is jobban figyelmet keltő — kiadványt keressenek. (HAJNAL)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents