Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
& 1980. május 25., vasárnap Huszonöt éves a bajkonuri űrrepülőtér A startoló űrhajók városa A Szovjetunióban 25 évvel ezelőtt, 1955-ben határozatot hoztak: a mesterséges holdak, űrhajók és bolygóközi önműködő állomások segítségével végzendő űrkutatások céljából tudományos gyakorlóteret kell létesíteni. Az AP1V tudósítója, Alena Szevasztyanova kérésére erről beszél Jevdokim Bohanov mérnök, a bajkonuri építkezés résztvevője. Lengyelország Építészmérnök a hajógyárban A hajóépítő mérnök szakmája riem tekint vissza nagy múltra: ehhez a munkához az elmúlt század végéig nem volt szükség felsőfokú végzettségű szakemberek segítségére. A harmincas évek eleje óta azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Az olyan ismert személyszállító hajók, mint az angol Queen Mary/a német Bremen, a francia Normandie, vagy a lengyel Batory tervezésébe és építésébe már bevonták a mérnököket is. Munkájuk eredményeként az utasok jóval komfortosabb és esztétikusabb körülmények között utazhattak, mint addig. — A Szovjetunióban 1955- ben geofizikai rakétákkal már végeztek magaslégköri kutatásokat. Ezeknek alapját azok a repülési kísérletek vetették meg, amelyet az Sz. P. Koroljov konstruktőrirodában korábban kidolgozott R—I A rakétákkal végeztek. A kísérletek igazolták a leválasztható konténerekkel felszerelt, folyékony üzemanyaggal működő rakéták kifejlesztésének elvi lehetőségét. 1951-ben hat alkalommal bocsátottak fel R —I B rakétát, tudományos berendezéssel és kísérleti állatokkal, 100 km-es és ezt meghaladó magasságba. Munkálatok folytak nagyteljesítményű hordozórakéták kifejlesztésére. Napirendre került a kozmosz megostromlásának kérdése. A jövendő űrexpedícióhoz szükség volt különleges űrrepülőtérre. Hol építsék ezt meg? A szakemberek tudták, hogy a maga nemében ilyen egyedülálló objektum színhelyét energiafelhasználással összefüggő elképzelésekből úgy kell megválasztani, hogy minél közelebb legyen az egyenlítőhöz, és biztosítva legyen nagyméretű rakományoknak az építkezés körzetébe, majd pedig a rakéták felbocsátásának színhelyére való szállítása. Ráadásul a felbocsátandó -objektumok röppályájának gyéren lakott térségek fölött kell vezetnie, az elhasználódott rakétafokozatok visszahullási övezetének pedig teljesen lakatlannak kell lennie. S végül a kiszemelt helynek az évszak nagy részében felhőtlennek kell lennie, és kielégítő mennyiségű energia- és vízkészletekkel kell rendelkeznie. Ezeknek a követelményeknek teljes mértékben megfelelt a kazahsztáni végeláthatatlan Kizil-Kum sivatag. 1955 végén megkezdődtek a földmunkák, megalapozták az indító létesítmények komplexumát, a szerelő- és próbacsarnokot, az irányítótermeket, megépítettek több száz kilométernyi műutat, s ezzel párhuzamosan folyt a • hő- és vízszolgáltató rendszerekkel ellátott lakótelepek építése. S a vörös homokkal borított óriási területen mindenütt ezrével dolgoztak építőgépek, amelyek átláthatatlan porfelhőket vertek. Ezt a „csiszolóporfelhőt” még az általunk „homokfúvónak elnevezett, télen roppant hideg, nyáron túlságosan forró állandó helyi szelek sem voltak képesek eloszlatni. A déli nap tűző sugarai sem törtek át rajta. A gépek éjjel-nappal bekapcsolat fényszórókkal dolgoztak, ez azonban vajA Szojuz—13 űrhajó kilövése \ mi keveset segített... Befejeződött a nagyméretű berendezés szerelése, megkezdődtek az elektronikus berendezések és a hidraulikus követőrendszerékkel kapcsolatos munkálatok, majd a beszabályozás. Aztán elérkezett az építkezés befejező szakasza: az indítóállomás felkészültségének ellenőrzése a rakéta felbocsátására, komplex kipróbálása. Az űrrepülőtérre, mint ahogy már akkoriban neveztük, megérkeztek az egyes rendszerek konstruktőrei és Sz. P. Koroljov akadémikus, a főkonstruktőr. Attól számítva már nem sok idő telt el. A vakmerő úttörők tettei révén az emberiséget meglepték az éterbe elhangzott szovjet rádiójelzések: „Itt Moszkva beszél... Ma... a világon először...” Közéjük tartozott az első Szputnyik, majd Gagarin, Tyereskova, Leonov, az első huzamos expedíciók, és az első nemzetközi startok. A bajkonuri űrrepülőtérről 45 szovjet és négy szocialista országbeli űrhajós indult a kozmoszba, akik együttvéve 5 év 190 nap, 3 óra 40 percet dolgoztak föld körüli pályán. A mai Bajkonur modern város képét mutatja, de megvan a sajátos profijja. Ott, ahol 25 évvel ezelőtt sátrak és barakképületek álltak, nagyszerű lakó- és szolgálati helyiségek nőttek ki a földből. Olyan emberek laknak itt, akik a kozmikus technikát készítik elő az űrrepülésekre, és indítják útba a csillagok felé. S bizonyos, hogy az emberiség még sokszor lesz szemtanúja azoknak a hőstetteknek, amelyek Bajkonurból indulnak ki. Ez a legnagyobb elismerés és az építőkre való legszebb emlékezés. Csehszlovákia II Vencel tér A Vencel tér, Prága városközpontja, több száz éves múltra tekint vissza. „Ősét” a XIV. században építtette IV. Károly cseh király, német-római császár Ma már egyetlen korabeli gótikus épülete sincs meg, mivel a teret állandóan átépítették. Még alig sikerült begyógyítani a háború ütötte sebeket, amikor a Vencel tér a hatvanas évek elején már ismét építkezési területté vált. Megkezdték először egy nagy gyalogos-aluljáró, majd a metró építését. Végre — 1978 közepén — üzembe helyezték a prágai metró második vonalát, amelynek egyik állomása a Vencel tér alsó végében épült ki. Ezzel egyidejűleg életbe lépett az a rendelet is, miszerint öt esztendeig itt semmiféle újabb munkálatra nem kerülhet sor. Az építkezési tilalom csak 1983-ban ér véget. Ennek ellenére mármost ismételten szó esik a tér további átrendezéséről. Ugyanis idén, az év vége felé, üzembe helyezik a prágai metró két új szakaszát, amely lehetővé teszi a Vencel tér hosszanti irányú villamosforgalmának beszüntetését. Ily módon széles útsáv marad a villamossínek helyén. A csehszlovák építész- mérnökök már most. keresik a megoldást, hogyan használhatják ki ezt a lehetőséget. Elvileg két javaslat van. Az első tervezet szerint maximálisan ki keli szélesíteni a járdákat, s a villamossínek helyén keletkezett sávra kell összpontosítani a forgalmat. A másik változat szerint ezt a széles sávot szintén sétaútnak használnák s leszűkítenék az úttestet. A döntés nem könnyű. Ezért nemrégen a metróállomás csarnokában kiállítást rendeztek, amelyen a legjelentősebb tanulmányokat mutatták be. . Ez év márciusa óta az NDK-ban a gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek gazdasági megítélése és értékelése jelentősen megváltozott. A .17 millió lakosú ország népgazdasága jelenleg hazai viszonyainkkal sok tekintetben rokon vonásokat mutat. .Jellemző a külkereskedelmi nyitottság, a hazai nyersanyag- bázis hiánya (kivéve a barnaszenet és a kálisót); és e két tényből adódó jelentős külkereskedelmi cserearányromlás és jövedelemveszteség az elmúlt években a világpiaci árváltozások nyomán. A szocialista vállalati munka megítélésének három, újonnan bevezetett mutatója a világgazdasághoz való mielőbbi alkalmazkodást hivatott szolgálni. Az alábbiakban ismertetjük a Berliner Zeitung e témakörrel fog* lalkozó nemrégiben megjelent írását. * * * A három „új” gazdasági mutató tulajdonképpen nem új. Az újdonság az, hogy a nettóteljesítményt és az anyagfelhasználást jelző gazdasági paraméterek a teljes termelési érték' mellett ma a legfontosabbakká léptek elő. Minden más (pl. a nyereség, a produktivitás, a kiváló minőségű termékek száma stb.) csak másod- és harmadrendű, a vállalati tervezésben, elszámolásban, telA Silesia komphajó A második világháború után a hajóépítészet önálló szakággá alakult át. Lengyel- országban, a Gdanski Műegyetemen hozták létre aha- jóépítész-mérnöki kart. Az első hajóépítő mérnökök 1958-ban hagyták el a gdanski egyetemet. Gdanskon kívül a közeli Sopotban is folyik hasonló képzés: az ottani képzőművészeti főiskolán belső hajóépítészeket képeznek ki. Az utóbbi időben nagy elismerésre tettek szert a szczecini hajóépítész' mérnökök, különösen azóta, hogy az ottani hajógyár megkezdte a személy- és gépjárműszállító kompok építését. Ezek a kompok egyszerre kb. ezer személyt képesek felvenni fedélzetükre; . sajátos úszó szállodák, sokrétű pihenő- és szórakozási lehetőséggel. Éppen ezért igen fontos a belső tér esztétikus kialajesítményértékelésben kevésbé jelentős. De mit is takar a három mutató? A termelési érték (vagy NDK-s szóhasználattal: az árutermelési mutató) a gazdasági egységek által termelt értéket jelzi márkában. A nettó termelési érték az adott üzemben létrehozott új értéket foglalja magában. Tehát a termelési értéknél lényegében a felhasznált anyagok, félkésztermékek stb. értékével kevesebb. Az alapanyagköltségek mutatója 100 márka termelési értékre vonatkoztatva az alapanyag-felhasználás eredményeinek vagy hibáinak pontos tükre. A három gazdasági mutató előtérbe állításával az NDK-ban nem csupán a vállalatvezetők figyelmét kívánták a legfontosabb gazdasági célokra irányítani, hanem olyan egyszerű és könnyen megfogható jellemzőket dolgoztak ki, amely az üzemeken belüli kisebb kollektívák munkájának megítélésére is alkalmas, illetve azok céltudatosabb tevékenységét elősegíti. Az NDK párt- és államvezetése által kiválasztott gazdasági mutatók a 80-as évek magasabb követelményeinek felelnek meg. Fokozottan mérlegelik az eredmény és a ráfordítás arányát, így nakítása, a bútorok tervezése, a díszítések elhelyezése, hogy csak néhány feladatot emeljünk ki a közreműködő építészek feladatai közül. A szczecini hajógyár sólyájáról eddig három személy- és gépjárműszállító kompot bocsátottak vízre. Már az első kettő: a Pomerania és a Silesia gyorsan kivívta mind az utasok, mind a szakemberek elismerését. A szovjet megrendelésre készült Georg Ots-ot Tallinn és Helsinki között állították forgalomba. Ez az eddigi legnagyobb komp: 1200 személy számára biztosít helyet, akik éttermeket, borozókat, eszpresz- szókat, sörözőket, előadótermeket, fürdőmedencéket és szaunákat is igénybe vehetnek. A szczecini hajógyár azóta még legalább egy tucat ilyen kompra kapott megrendelést. gyobb effektivitásra sarkallnak. Erich Honecker, az NSZEP első titkára egyik legutóbbi beszédében rámutatott: egy ország gazdasági teljesítőképessége ma már nem csupán ipari termelésének nagyságán múlik. A termelés növekedésére és az attól elválaszthatatlan, javuló effektivitásra az NDK-ban elért magas színvonalú szociálpolitikai vívmányok megtartásához és fejlesztéséhez nagy szükség van. A termelési értékkel egyenrangúvá tett két mutató révén megszűnik azon üzemek kedvező megítélése és vonzereje, amelyek ugyan évről évre gyorsan bővítették termelésüket, de költségeik még a termelésnél is gyorsabban emelkedtek. Bár az elmúlt években a központilag irányított üzemeknek körülbelül csak az egyötöde lépte túl a tervezett költség- keretet, társadalmi érdek, hogy számuk még tovább csökkenjen. Természetesen a három új gazdasági mutatótól nem várnak csodákat az NDK- ban. De mint azt a cikkíró is kiemeli, a jövő vitáinak középpontjában ne a teljesítményértékelés módszere álljon, hanem sokkal inkább a magasabb teljesítményjellemzők elérése. Sári István A starthelyre szállítják a* „Vertikál—8” geofizikai rakétát Gazdasági mutatók az NDK-ban Hogyan értékeljük a teljesítményt?
