Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

NÉPÚJSÁG! 1980. május 23., péntek Ismét közzé teszik a választási névjegyzéket Az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok általá­nos választásának előkészí­tése során a tanácsok végre­hajtó bizottságai elkészítet­ték a választók névjegyzé­két; minden nagykorú ma­gyar állampolgár állandó la­kóhelyén került a listára. Az elkészült névjegyzéket ápri­lis 28. és május 9-e között már közszemlére tették ab­ból a célból, hogy a névjegy­zékben nem szereplő válasz­tójogosultak kérhessék felvé­telüket, illetőleg bárki kifo­gást emelhessen olyan sze­mélyek ellen, akik nem ren­delkeznek választójoggal. A tanácsok végrehajtó bi­zottságai, illetőleg a járás- bíróságok, Budapesten a Pes­ti Központi Kerületi Bíróság a kifogásokat elbírálták és a névjegyzékeket módosítot­ták. A módosított névjegyzé­keket május 23—28. között ismét közszemlére teszik. Egyúttal értesítik mindazo­kat a választójogosultakat, akiket a módosítások során vettek fel a névjegyzékekbe. Azokat a magyar állam­polgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerezték meg a vá­lasztójogot, az állandó lakó­hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága — ké­relmükre — felveszi a vá­lasztók névjegyzékébe. Ha időközben a választó állan­dó lakóhelye megváltozott, az új lakóhelye szerint ille­tékes tanács végrehajtó bi­zottságától kérje — lehető­leg minél előbb, de legké­sőbb június 7-ig — felvéte­lét a választók névjegyzéké­be. A kérelemhez csatolja a korábbi állandó lakóhelye szerint illetékes tanács vég­rehajtó bizottságának igazo­lását arról, hogy a választók névjegyzékében ott már sze­repel. Akik a választás napján előreláthatólag nem tartóz­kodnak lakóhelyükön, azok június 7-ig kérjék tartózko­dási helyükön a névjegyzék­be való felvételüket. Kivé­telesen arra is lehetőség nyí­lik, hogy a szavazás napján, június 8-án, a választójogo­sultak új állandó lakóhelyü­kön a szavazatszedő bizott­ságtól kérjék névjegyzékbe való felvételüket. Ugyanez a lehetőségük azoknak, akik a választás napján ideiglenes tartózkodási helyükön kíván­nak szavazni. Természetesen ezek a választópolgárok is szerezzék be választójoguk igazolását. Tanácskozott a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bizottsága A közalkalmazottak szak- szervezetének Békés megyei bizottsága tegnap délelőtt Békéscsabán tanácskozott. Az értekezleten részt vett Kovács István, a közalkal­mazottak szakszervezetének alelnöke, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese és Bocskai Mi- hályné SZMT-titkár. Élénk és alkotó vita köz­ben formálódott a megyei küldöttértekezletre készülő beszámoló. A hozzászólók el­fogadták az írásos tervezetet, s javaslataikkal kiegészítet­ték. Az anyag szemléletesen tárgyalja az állami és hiva­tali munkát segítő szakma- politikai tevékenységet, a tagság élet- és munkakörül­ményeinek alakulását, a po­litikai és kulturális tevé­kenységet. Külön fejezetben foglalkoznak a szakszerveze­ti élettel, a megyei bizottság és az alapszervezetek vezeté­si színvonalával, a szakszer­vezet gazdálkodásával. Ko­vács István, a központi veze­tőség nevében jónak értékel­te a Békés megyei bizottság eredményeit, s felhívta a fi- ""elmet a munkahelyi neve­lőtevékenység fontosságára, mert ennek a mozgalmi munka egészét át kell hat­nia. A tanácskozáson résztve­vőket tájékoztatták a főbi­zalmi, bizalmi és bizalmihe­lyettesek választásának soro­zatáról. Az alapszervezetek április 1-től 25-ig rendezték meg a választásokat, s eze­ket megelőzően mindenhol értékelték az elmúlt időszak munkáját. A választások si­kerét hozzászólásaikkal, vé­leményükkel is segítették a hivatali pártalapszervezetek képviselői, a hivatalvezetők és a tagság. A korábban jól dolgozó tisztségviselők közül sokakat újraválasztottak, a bizalmihelyettesek sorába pe­dig nagyobbrészt fiatalokat jelöltek. Országos tapasztalatcsere Az Országos Erdészeti Egye­sület „Erdők a közjóért” szakosztálya kétnapos orszá­gos tapasztalatcserét rendez megyénkben. A program teg­nap, csütörtökön délelőtt kez­dődött Gyulán, ahol az or­szág különböző részéből ide- sereglett erdészeti szakem­bereket Banadics István, az OEE gyulai helyi csoportjá­nak elnöke fogadta, köztük Mészöly Győzőt és Szenthe Ádámot, a szakosztály veze­tőjét és titkárát. A programban elsőként a Kohán Képtár, az Erkel-ház, a vár és a Várfürdő megte­kintése szerepelt, majd dél­után ellátogattak a Gyulai Vízművek nyárfás szennyvíz­tisztító-telepére és felkeres­ték a város zöldövezeti te­lepítését. / Ma, , pénteken a délelőtti órákban megtekintik a sza- badkígyósi kastélyt, ennek parkját és a tájvédelmi kör­zetet. Ellátogatnak az újkí- gyósi Aranykalász Termelő- szövetkezet területén levő vincellérházhoz is. Telekge­rendáson megismerkednek a majorfásítással. A délutá­ni órákban a gyulai város­erdő, a vadászház és a fá- cánnevelő-telep megtekinté­sével zárul a kétnapos prog­ram. Növényvédelem Országszerte kedvező a nö­vényegészségügyi helyzet an­nak ellenére, hogy az elmúlt hetek időjárása szokatlanul hűvös volt, a növényállo­mány szépen „mutat”. A me­zőgazdáknak azonban május utolsó napjaiban különös gonddal kell figyelniük a nö­vényállományt, mert — a MÉM Agrokémiai Központ­jának tájékoztatása szer'n^ — több kórokozó és kártevő ve­szélyezteti a termést, ameny- nyiben elmarad a szükséges növényvédelem. Mindenekelőtt a kukorica­vetésekben teremtett érdekes helyzetet a hűvös időjárás. Miután májusban elmaradt a felmelegedés, arra kell szá­mítani, hogy ezek a védő­szerek nem aktivizálódtak kellőképpen, és lehetséges, hogy számos gazdaságban is­mételt vegyi kezelésre lesz szükség ahhoz, hogy a ku­korica zavartalanul fejlőd­hessen. Választási gyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Céljaink elérésének legfon­tosabb feltétele a jól és gon­dosan végzett munka. Ezt ké­ri mindenkitől a Hazafias Népfront választási felhívá­sában: „legyen a jó munka minden dolgozó ember éltető eleme, mai és holnapi boldo­gulásunk forrása” — fejezte be beszédét Lázár György. Lázár György beszéde után a nagygyűlés résztvevői kö­zül öten kértek szót: Bencsik János, a Lenin Kohászati Művek acélöntője, Éliás Gyu­Budapesten az újpesti Dal- los Ida Művelődési Házban Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a IV. kerület 10-es számú választókerületének képvise­lőjelöltje és Trautmann Re­zső, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának helyettes el­nöke, a II. kerület 4-es szá­mú választókerületének kép­viselőjelöltje találkozott a fő­városiakkal. A résztvevőket Kovács Pálné, a Hazafias Népfront IV. kerületi bizott­ságának titkára köszöntötte, majd Németh Károly mon­dott beszédet. — Hazánk és népünk életé­ben az 1980-as esztendő sok szempontból kiemelkedő je­lentőségű. Márciusban meg­tartottuk a párt XII. kong­resszusát, amely népünk aka­ratával egyezően megerősí­tette és továbbfejlesztette a párt politikai vonalát, kije­lölte a szocializmus építésé­nek soron levő feladatait. Méltó módon megemlékez­tünk hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulójáról; most pedig választásokra készül az ország. Az idei év az ötö­dik ötéves terv utolsó esz­tendeje. Mindent meg kell tenni az éves népgazdasági terv sikeres teljesítéséért, azért, hogy minél jobb ala­pokról kezdhessünk hozzá a kidolgozás alatt álló hatodik ötéves terv megvalósításához — mondotta a Központi Bi­zottság titkára. A legfontosabb, hogy a XII. kongresszus útmutatása­it kövessük, és szoros egy­ségben cselekedjünk. Ehhez a politikai feltételek jók, a kongresszust és határozatait népünk túlnyomó többsége magáénak tekinti. Most a végrehajtáson a sor. Rajtunk, mindannyiunkon múlik; hogy megvalósítsuk, amit közösen elgondoltunk. Bármely mun­kahelyen vagy beosztásban dolgozzunk is, ebben min­Kondoroson tegnap dél­után rendezték az egészség- ügyi, a pedagógus munka­körökben és az Egyesült Tsz- ben dolgozó értelmiség vá­lasztási gyűlését. Mokran Mátyás tanácselnök köszön­tötte a megjelenteket, köz­tük Szikszai Ferencet, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkárát és Kő­ris Györgyöt, a szarvasi já­rási pártbizottság első titká­rát. Ezek után dr. Haraszti Já­nos megyei rendőr-főkapi­tány mondott beszédet. Em­lékeztetett belpolitikai éle­tünk jelentős eseményeire, majd felhívta a figyelmet a választások nagy politikai és közjogi jelentőségére. Fon­tos feladat mindnyájunk szá­mára, hogy hétköznapi gond­jaink, munkánk mellett azo­nosulni tudjunk az egész nép célkitűzéseivel, a köz- ügyekkel. Beszélt az előadó hazánk külpolitikájáról, az enyhülés, a béke kérdései­ről. A szocialista állami élet eredményei között sorolta fel az újonnan alkotott törvé­la, a miskolci Kossuth Gim­názium negyedik osztályos tanulója, első választó, Hnisz Eszter, a harsány! mezőgaz­dasági termelőszövetkezet brigádvezetője, Feledy Gyu­la Kossuth-díjas, érdemes művész grafikus és Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. Szavaik egy­becsengtek abban, hogy leg­mélyebb meggyőződésük alapján sorakoznak majd föl a választás napján a jelöltek mellett, és egyben pártunk politikája, a Hazafias Nép­front programja mellett. *----­d enkinek megvan a szemé­lyes feladata és felelőssége. A kongresszus nagy nyoma­tékkai húzta alá az emberi tényezők döntő szerepét adottságaink, anyagi és szel­lemi erőforrásaink jó hasz­nosításában. Azt a többletet ugyanis — és tegyük hozzá, hogy minőségi többletet —, amire az országnak szüksége van, csakis az emberi tudás és akarat, a színvonalas ve­zetés, a fegyelmezett, jobb minőségű munka adhatja. Nem többletmunkára, túlórá­zásra biztatunk, hanem azt az igényt támasztjuk önma­gunkkal és másokkal szem­ben, hogy a törvényes mun­kaidőben maximumát nyújt­suk annak, amire képesek vagyunk. Előrehaladásunk feltételei a korábbiaknál nehezebbek, a következő esztendők sem lesznek könnyűek. Helytál­lást követelő időszak elé né­zünk. Ezzel együtt is biza­kodhatunk, hiszen a felsza­badulás óta eltelt 35 év kö­zül egy sem volt könnyű, pártunk és népünk mégis sok bonyolult feladatot ol­dott meg eredményesen. Ha mindannyian akarjuk, elér­jük a kitűzött célokat, mert a jövőt szilárd politikai és gazdasági alapokra építhet­jük, van világos programunk, s erőnk is van valóra vál­tásához. Népünk egységes az alap­vető szocialista célokban. Nagy a jelentősége, hogy az állampolgárok a június 8-i választásokon szavazatukkal is megerősítsék a szocialista nemzeti egység, a közös cse­lekvés politikáját; s ezzel felhatalmazzák a képviselő­ket és a tanácstagokat arra, hogy a politika, a népfront­politika jegyében munkál­kodjanak — hangsúlyozta Németh Károly. Ezután Trautmann Rezső szólalt fel. nyékét, a tanácsok' népkép­viseleti, önkormányzati, ál­lamigazgatási jellegének erő­södését. De szólt a lakos­ság által bírált bürokratikus jelenségekről is. A túlszer- vezettség, a túlszabályozott­ság, az ügyintézés lassúsága mind-mind gátlói a követ­kezetességnek, a demokra­tizmusnak. Ezeket a jól is­mert okokat együttes erővel kell felszámolni. Az általános eredmények és gondok ismertetését köve­tően megyénk fejlődéséről beszélt. Az összefogásra, a problémák felszámolására kérte a kondorosiakat. Mun­kájukkal segítsenek a gaz­dasági egyensúly helyreállí­tásán, azon, hogy a társa­dalmi juttatások jobban iga­zodjanak a szociális körül­ményekhez. Javuljon a sok- gyermekes családok, az ott­hont alapító fiatalok és az idősek helyzete. Megyénk életszínvonalának alakulásá­ról is tájékoztatta a hall­gatóságot. A középtávú téri vekben például 15 ezer la­kás építése szerepelt, s ehe­lyett várhatóan 17 ezer 300 épül a tervciklus végére. A szervezett akciókban folyó tanteremépítés és korszerű­sítés a tervezettnél 160-nál több, de még mindig nem elegendő. Szakosodott közép­fokú oktatásunk, a diákott­honok ellátása is jobb lett. A beiskolázás arányai meg­közelítik a népgazdasági szükségletet. Két felsőokta­tási intézményünkben meg­felelően emelkedett a szak­emberképzés és -nevelés színvonala. A közművelődési intézményekben, munkahelyi közösségekben, az irányítás­A Himnusz hangjai és az ünnepi szavalat után Bana­dics Márton, a HNF városi bizottságának elnöke nyitot­ta meg tegnap, május 22-én lélután Gyula választópolgá­rainak nagygyűlését. Az Er­kel Ferenc Művelődési Ház színháztermében megtartott nagygyűlés elnökségében az előadói beszédre felkért Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára mellett he­lyet foglalt: Patkás Sándor - né, a megyei párt vb tagja, dr. Horváth Éva, a HNF me­gyei bizottságának elnöke, dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára és dr. Takács Lőrinc, Gyula vá­ros tanácselnöke, valamint Szatmári Gáborné ország- gyűlési képviselőjelölt. Előadói beszédében Csatári Béla bevezetésként társada­lom- és gazdaságépítő mun­kánknak jelenlegi kiemelke­dő időszakát méltatta, ami­kor is az egymásra épülő számvetések rendszerében — a pártkongresszust követően, az országgyűlési képviselő- és tanácsválasztásokkal, a hatodik ötéves terv előkészí­tésével — céljaink megva­lósítására sorakoztatjuk föl erőinket. Ugyanakkor, mi­közben a belső építőmunka sikeresen és eredményesen halad, s képesek vagyunk a menet közben támadó át­meneti nehézségek megoldá­sára, tudomásul kell ven­nünk azt is, hogy megnőtt az előrehaladásunkat rossz szemmel néző nagyhatalmi csoportok aktivitása is, ve­szélyeztetve a békét, a bé­kés egymás mellett élés vív­mányait. Az elért vívmányok meg­védéséhez nekünk alapvető érdekeink fűződnek — hang­súlyozta a szónok — s ez vonatkozik az egész szocia­lista táborra éppen úgy, mint hazánkra, vagy megyénkre, de magukra a gyulaiakra is. E történelmi, alkotó és iga­zán szép város nemcsak a művészeteknek adott nagy neveket, hanem az itt élő és dolgozó munkások, szövet­kezeti parasztok, értelmisé­giek, a szolgáltatásban dol­gozók becsületes helytállása, tevékenysége eredménye­ként olyan értékeket is, ame­lyek a város, a megye, sőt az ország határain túl is el­ismerést vívtak ki a gyu­laiaknak, akik számtalan ta­nújelét adták már hűségük­nek, városuk iránti szerete- tüknek. Fejlődtek a nagy múltú hagyományos iparágak és termelőüzemek, köztük a húskombinát, a tejporgyár, a harisnyagyár, e hagyomá­nyokon a legkorszerűbb üze­mekké léptek elő, de új ter­mékek elismert minőségével, a kertészeti és mezőgazdasá­gi kultúra felvirágoztatásá­val, a szolgáltatások, az ide­genforgalom, a gyógyászat színvonalának fejlesztésével is bizonyítják a város lakói, hogy egyetértenek pártunk politikájával, készek az előt­tünk álló, nem könnyű fel­adatok megoldására, teljesí­tésére. Mert a városépítő erőfe­szítések, a várszínházzal, esz­perantó nyári egyetemmel, az Erkel-diákünnepekkel, a nemzetiségi politika nagy­szerű helyi gyakorlatával is bán, a tartalmi fejlesztésben gazdagabbá és korszerűb­bekké -váltak a különböző közművelődési formák. Fej­lődött megyénk tudományos élete, testnevelési és sport­mozgalma. Az egészségügy társadalmi súlya növekedett, bár a fejlődés még mindig nem egyenletes. Befejezésül az előadó a társadalmi és tömegszerve­zetek mozgalmainak jelentő­ségére hívta fel a figyelmet, amelyek jelentősen hozzá­járultak eredményeink el­éréséhez. B. Zs. fémjelzett kulturális és gaz­dasági előrehaladás függvé­nye országunk gazdasági, kulturális, társadalmi, kül- és belpolitikai helyzete ala­kulásának. Ebben a felsorolásban — miként azt Csatári Béla kü­lön is hangsúlyozta — nem véletlenül szerepel az élen, az első helyen a gazdasági helyzet alakulása, a gazda­ságpolitikai kérdések együt­tese. Legfőbb társadalmi cé­lunk az életszínvonal tartá­sa, megőrzése, majd további emelése; tudniillik csak gaz­dasági teendőink jó, hozzá­értő és elkötelezett megoldá­sával érhető el. Viszonyaink között ez ma egyet jelent a gazdasági egyensúly romlá­sának megállításával, amely folyamat az elmúlt eszten­dőben körültekintő központi döntések eredményeként meg is kezdődött, sőt az idei év első négy hónapjának elemzése azt mutatja, hogy napjainkra tovább erősödött. A bontakozóban levő ked­vező gazdasági folyamatok kiteljesítése — ez az, ami távlati céljainkhoz elvisz bennünket. Ma sem mond­hatunk mást, mint öt évvel ezelőtt, ma is legfőbb törek­vésünk, hogy Magyarország a közepesen fejlett országok csoportjából a fejlettek so­raiba lépjen. Ehhez azonban lépést kell váltanunk. Lát­nunk és tudnunk kell, hogy a tegnapi erőfeszítések már ahhoz sem elegendőek, hogy életkörülményeink elért szín­vonalát megőrizzük. A szinten tartáshoz is több kell ma, mint tegnap: meny - nyiségben is és minőségben főleg. Vonatkozik ez a mun­ka hatékonyságának növelé­sére általában is, és konk­rétan minden egyes munka- területre: a közvetlen ter­melő munkára éppúgy, ami­ként a vezetői tevékenység fejlesztésére. Az is világos tehát — figyelmeztetett az előadó —, hogy nemcsak po­litikai életünkben váltak most hangsúlyossá a gazda­ságpolitikai kérdések, ha­nem a termelés irányításá­ban is fő követelménnyé lé­pett elő a szakmai ráter­mettség, a hozzáértés a hár­mas követelmény rendszeré­ben. Ugyanilyen fontos végül az, hogy napi gyakorlattá, az előrehaladás hajtómotor­jává váljon a valós teljesít­ményeket valósan elismerő javadalmazás: a mért mun­kát mért bér minősítse, sen­ki se kapjon többet annál, mint amennyiért becsülettel megdolgozott, de azt kapja meg hiánytalanul. Ebben rejlik a mi igazi nagy tar­talékunk. Beszéde záró részében Csatári Béla a békeerők, a békeharc győzelmének ösz- szetevőit elemezte, s nyoma­tékkai szólt arról, hogy mi­közben gazdasági egyensú­lyunk helyreállításán fára­dozunk, jelentős erőfeszíté­seket kell tennünk a nem­zetközi méretekben kialakult egyensúly fenntartására is, amely a békés egymás mel­lett élés legfőbb alapja. A tegnapi gyulai válasz­tási nagygyűlésen felszólalt Szigeti. Gáborné országgyű­lési képviselőjelölt is. K. E. P. Kondoros: Azonosuljunk az ország, a nép célkitűzéseivel Gyula: A mi nagy lehetfiségiink a munka

Next

/
Thumbnails
Contents