Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
NÉPÚJSÁG 1980. május 21., szerda A Szaljut—6 fedélzetén Virágok a kozmoszban A Szaljut—6 legénysége, Leonyid Popov és Valerij Rjumin televíziós adásában egy uborkát mutatott be a nézőknek, amely állítólag az űrállomáson levő üvegházban nőtt. A tréfára — mert erről volt szó — sokan „ráharaptak”. Az uborkához még visszatérünk. Beszéljünk egyelőre arról, hogyan zajlott le az első munkahét. ■ A világűrben töltött első napokban a fő probléma, hogy a személyzetnek meg kell szoknia a súlytalanság állapotát. —• Az alkalmazkodás — mondja Anatolij Jegorov, az orvosi csoport vezetője —, mindig bizonyos nehézségekkel jár. Az űrhajósok úgy érzik, hogy fejükbe szalad a vér, arcuk puffad, közérzetük romlik. Ez azzal magyarázható, hogy a súlytalanság állapotában a test felső részébe több vér’jut, mint normális körülmények között. Az egyes ember reagálása egyrészt szervezetének egyéni sajátosságaitól, másrészt a repülés előtti előkészítéstől függ. Ha Popovot és Rjumint vizsgáljuk, náluk az alkalmazkodás első szakasza viszonylag könnyen zajlott le. Ügy véljük, hogy ez elsősorban az intenzív edzésekkel magyarázható. Az űrhajósok a felkészülés során a fej felé lejtő ágyban aludtak, olyan különleges székben forgatták őket, amelynek dőlésszögét előre megadott program alapján lehet változtatni. A sok „edzés” nem veszett kárba. Az űrhajósok külsőleg is jól néznek ki, az orvosi mérések is igazolják ezt. Az első napokban például az űrhajósok általában fogynak, mivel szervezetük vizet veszít. Ez alkalommal csupán a parancsnok fogyott, ő is egész keveset. Rjumin súlya változatlan maradt. — Ha az űrállomáson folyó munkáról beszélünk — folytatja Vlagyimir Ljahov űrhajós —, saját tapasztalatomból tudom, milyen sok gonddal jár az első hét. Az állomás újbóli üzembe helyezése több napot vesz igénybe. Be kell kapcsolni a híradórendszert, a levegőgenerátort, a hőszabályozó berendezést stb. Egyszóval van elég munka. A jelenlegi személyzetnek még ki kellett rakodnia a Progressz-ből és el kellett" rajta helyezni mindazt, ami az űrállomáson feleslegessé vált. Ezenkívül az üzemanyag feltöltésére is elő kellett készíteni az állomást. Az űrhajósok által bemutatott „uborka” papírból készült, és csupán a tréfa kelvéért vitték magukkal. Az Űrben létesítendő növényi tenyészetekkel a biológusoknak egyelőre komoly problémáik vannak. A repülések egyre hosszabbakká válnak, és természetes, hogy a normális munkához az űrhajósoknak teljes értékű táplálékra van szükségük. Az élelmiszerek konzerválása elkerülhetetlenül együtt jár a vitaminok és szénhidrátok csökkenésével. A' konzerve- ket gyorsan meg lehet unni. Egyelőre még nincsenek problémák: az űrhajósok menüje választékos, a prog- resszűrhajók minden soron következő útján újakat küldenek, ám a végleges megoldást a biológusok az űrben levő üvegházakban látják, amelyekben zöldséget és főzelékfélét lehet termelni. Már kísérleteztek a mesterséges tőzeg-, perlit-, vagy polimertalajon történő hid- roponos termesztési móddal, ám a berendezés súlya és mérete túlságosan nagy volt. Az utóbbi időben a kutatók figyelmét egyre inkább az aeroponika vonja magára, amikor is a növényeket különleges fészkekben helyezik el, gyökereiket pedig tápoldatokkal látják el. A fő problémák nem műszaki jellegűek, hanem maguk a növények, amelyek egyelőre nem akarnak nőni az űrben. A Szaljut—4-en elvetett borsó nem hozott termést. Ügy gondolták, hogy ennek oka a súlytalanság. fl Legfelsőbb Bíróság ítélete a lökösházi közlekedési tömegszerencsétlenség ügyében A Legfelsőbb Bíróság —a vádlott és védője fellebbezése folytán — kedden tárgyalta Ármán János autóbusz- vezető halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti bűncselekményének ügyét. Ármán a múlt év december 3-án Volán-autóbuszt vezetve Kétegyháza és Lökösháza között a vasúti átjárónál figyelmen kívül hagyta, hogy a fénysorompó piros jelzést mutatott, és mintegy 40 kilométeres sebességgel ráhajtott a sínekre. Emiatt a Kétegyháza felől érkező személyvonat motorkocsija körülbelül 60 kilométeres sebességgel belerohant a busz bal oldali hátsó részébe. Az összeütközés következtében az autóbusz és a személyvonat motorkocsija felborult, és három vasúti kocsi kisiklott. Az autóbusz utasai közül tizenketten életüket vesztették, öten súlyosan megsérültek, húszán köny- nyebb sérülést szenvedtek. A vonaton utazók közül heten sérültek meg. Az ügyben első fokon eljárt Gyulai Megyei Bíróság ítéletében Ármán Jánost halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásáért nyolcévi szabadságvesztéssel sújtotta, és a járművezetéstől végleg eltiltotta. A Legfelsőbb Bíróság a vádlottat — a megyei bíróság által megállapított vétségen túlmenően — a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségében is bűnösnek: találta, és az első fokon kiszabott büntetést helybenhagyta. A legfelsőbb bírói testület indoklásában rámutatott: a vádlott személyisége potenciális veszéllyel fenyegeti a közlekedés részvevőit. Ezzel egy korábbi pályaalkalmassági vizsgálat eredményének ismeretében maga is tisztában volt, s ennek elhallgatásával nagyfokú felelőtlenségről tett tanúbizonyságot. Balesetet okozó cselekményével megszegte azt a vállalati utasítást, amely szerint valamennyi Volán-busz vezetőjének a vasúti kereszteződés előtt megállva kell meggyőződnie arról — akkor is, ha a jelzőlámpa szabad utat ad —, hogy nem közeleg-e vonat. (MTI) Megpróbálták ezt fénnyel helyettesíteni” - (köztudott, hogy a növények a fény felé nőnek). Második alkalommal a borsó termést hozott, ám bizonyos idő múltán a növény elpusztult. Ugyanez történt az űrállomásra vitt hagymával. Még az annak idején a Szaljut—6-ra vitt tulipánok is gyorsan színtelenné váltak és elhervadtak. A szakemberek szerint azonban lehetséges, hogy a növények gyenge fejlődését nem a súlytalanság okozza, hanem valami más tényező: a magasabb hőmérséklet, a nem kellő megvilágítás, a szellőztetés hiánya (a növények gyökerénél összegyűlnek a növény által kilélegzett gázok). Egyelőre nem tudjuk a pontos választ a kérdésekre. Éppen ezért a biológusok a jelenlegi expedícióra új kutatási ciklust készítettek elő. Ehhez az oázis, a vázon, és a malahit elnevezésű berendezéseket használják. Az utóbbiba virágzó orchideákat ültettek. Az űrhajósok tájékoztatása szerint a virágok egyelőre jól érzik magukat. Mihail Csernisov APN—KS Utolsó simítások a Petöfi-hídon Egy hónap múlva már teljes szélességében bekapcsolódik a budapesti közlekedésbe a Petőfi-híd. A munkálatokról Dalmy Tibor miniszteri biztos elmondta: mindenütt az utolsó simításokon dolgoznak. A híd budai térségében, a Irinyi József utcában és a Schönherz Zoltán úton már a burkolati jeleket festik, és hozzáfogtak a környék parkosításához. A hídon a villamos- vágányokat rögzítik végleges helyükre, és a szigeteléssel foglalatoskodnak. A pesti oldalon elkészültek ,a parti híddal, lépcsősorait a napokban betonozzák. Az útépítési munkák befejező szakasza a tervek szerint május 21-én kezdődik, amikor is a hídon és a pesti oldalon “fölterítikTiz érdesített aszfaltszőnyeget. A Petőfi-híd átadása után az építők átvonulnak a Szabadság-hidra. Ott június 16- án kezdődik, és öt-h,at hónapig tart a munka. Kitüntetettek Berták Imre Az urasági cseléd fia is cseléd volt 1945-ig. Aztán ■ természetesen ,az első útja a S Magyar Kommunista Pártba ! vezetett. Néhány évig Gyulán dolgozott napszámos- | ként, majd a gyulavári gép- ; állomáson (a traktorosoknak S lett a brigádvezetője. 1950- ben tartalékos tiszti iskolára küldték, alhadnagyként sze- ! relt le. A párt megbízta, hogy a gépállomáson később • párttitkárként és politikai helyettesként dolgozzon. Az első között lépett be a mun• kásőrségbe is. Szinte egész ! eddigi életét a pártnak, a pártmunkának szentelte. 1963-ban a gyulai járási párt- bizottság politikai munkatársa lett, majd két évvel később a mezőgazdasági ügyek- : kei foglalkozó osztályvezetője. Pártunk és kormányunk • nagyra értékelte munkáját. Megkapta a Szocialista Mun. káért Érdemérmet, a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet, tulajdonosa a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek, a Munka Érdemrend ezüst fokozatának, most pedig, fel- szabadulásunk 35. évfordulóján, megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Bizony telik az idő. Augusztus 1-vel Bertók Imre is nyugdíjas lesz. B. O. ■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■a Szégyen A címben feltett kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Legalábbis erre a következtetésre jutottak a részvevők azon a fórumon, amelyet a HNF városi nő- és rétegpolitikai munkabizottsága hívott össze a napokban Békéscsabán, Először dr. Nemes Gizella, a gyámhatóság, Wábelné dr. Körösztös Éva, az egészségügyi osztály és dr. Bodnár György, az Ügyvédi Munkaközösség képviselője tartott rövid tájékoztatót arról, hogyan érvényesül a családjogi törvény a gyakorlatban. Sértődés és harag Az egyik pedagógusnő — sok évi tapasztalataira hivatkozva — sajnálkozva beszélt arról, hogy egyes szülők részegeskedése miatt a gyermekek nem tudják saját képességeik legjavát nyújtani. Közülük nem egyet az utca nevel, s ily módon tehetségük, tudásuk is kárba vész. Előfordul az is, hogy a feleség — félve az esetleges retorziótól — nem meri kérelmezni, hogy a családi pótlékot ő és ne az iszákos férj kapja meg. Gyakori eset miután sikerült elintézni; hogy az illető alkoholelvonó-kúrá- ra menjen, hirtelen visszamondják, s arra hivatkoznak, hogy a feleség közben már megbocsátott. Természetesen maga a gyámhatóság, illetve a tanács egészségügyi osztálya is kezdeményezheti az alkoholistával szemben az eljárás lefolytatását még akkor is, ha a családtag vagy rokon időközben ennek megszüntetését kéri. Való igaz, alapvetően senki sem akar haragba, perbe kerülni szomszédjával. Ezért is húzódnak sokan a tanúskodástól. Ám ha a munkatárs, vagy ismerős mégis hajlandó elmenni például a tanácsra bejelenteni, ott feljegyzést készítenek az esetről. A hivatali titoktartás mindenfajta kellemetlenségtől megvédi, (?) és nem esik bántódása emiatt. Békéscsabán kétféle ambulancián : az úgynevezett itatásos-gyógyszeres módszerrel, valamint hipnoterá- piás kezeléssel gyógyítják a betegeket. Van, aki önként vállalja, s van akinek kötelező jelleggel előírják az elvonókúrát. Több hozzászóló is felvetette a tüdőszűréshez hasonló méretű vizsgálatok kérdését. Ezt, mint hallottuk,' már csak azért sem lehet megvalósítani, mert az ideggondozó intézetek, a kórházak pszichiátriai osztályai is zsúfoltak. A nagyfai munka- terápiás elhelyezésről az ■e az elvonókúra? ügyészség előterjesztése alapján a bíróság dönt. Azért olyan szigorúak az eljárások, mert a „beutaló” tulajdonképpen meghatározott időre szóló szabadságvesztést jelent. Sovány vigasz Az utókezelés témáját éppen, hogy csak érintették ezen a fórumon. Ezzel kapcsolatban elhangzott egy orvosi véleményre alapozott megállapítás is. Az elvonókúrán részt vett személyt még nem lehet úgy kezelni, mint aki soha többé nem eshet vissza az alkoholizmusba. Az eltelt öt évet kritikus időszakasznak lehet tekinteni, ugyanis a betegségből kigyógyult emberekre jellemző még az akaratgyengeség. Sajnos, sok esetben csak pusztába kiáltott szó marad a környezetnek szóló figyelmeztetés: ne próbáljuk ráerőltetni ezekre az emberekre az italt, ne kínál- gassuk, és ne is ugrassuk őket. Az alkoholizmusnak, ennek a nők és a fiatalok körében is egyre jobban terjedő népbetegségnek könyvtárnyi irodalma van. A szakemberek által feltárt ok— okozati összefüggéseket fölösleges ezen a helyen ismertetni. Számtalan hír, ki- sebb-nagyobb információ is megjelenik időnként hazánk és a más országok növekvő (ritkábban: csökkenő) méretű alkoholfogyasztásáról. Néha riasztóak azok az adatok, amelyek az évente egy főre jutó bor-, sör-, égetettszesz- mennyiséget prezentálják. Nemrég beszélgettem egy hónapok óta itt élő külföldi házaspárral. Különösen a fiatalasszony bizonygatta: igen a magyarok — tisztelet a kivételnek — nagyon szeretnek inni, de nem úgy, mint náluk, az ő hazájukban egyes honfitársai. Ott ugyanis már az első órákban szinte az eszméletlenségig leisszák magukat. Jó néhány ilyen társaságban nem is divat a kvaterkázás, a vidám hangulatú beszélgetés közben a kulturált és mérsékelt szeszfogyasztás. Ez az észrevétel úgy érzem sovány vigasz, mert a statisztika szerint a jelenlegi helyzet nálunk korántsem megnyugtató. Például sok házasságot éppen az italozó szülő miatt kellett felbontani, vagy a gyermeket — például az apa (vagy az anya) züllött életmódja miatt — kellett állami gondozásba venni. A fórum egyik meghívott előadója csak érintette az alkoholistává válás fokozatait. Ügy érezzük, ennek a témának a bővebb kibontásakor orvosok, pszichológusok, elmeszakértők egyes megállapításaira szükséges támaszkodni. Amikor az illető még nem kerül függőségi viszonyba az itallal, s csak hébe-hóba fogyasztja azt, még nem lehet a „kemény ivók’? közé sorolni. Bármely pillanatban képes félre tenni a poharat. A fordulat azután következik be, hogy szinte ösztönösen keresi az okokat, a lehetőségeket az ivásra. Egy-egy alapos le- részegedést követően ugyan többször is megfogadja, hogy „soha” sem tesz majd ilyet. Olyankor napokig, sőt hetekig is képes türtőztetni magát, de az esetek nagy részében aztán előbb, vagy utóbb újra kezdi. Lassan- lassan valóban függőségi viszonyba kerül az alkohollal olyannyira, hogy már az itál, nem pedig ő uralkodik felette. Ha hiányzik az az erős, határozott környezet, amely erélyesen lefogná a pohár után nyúló kezet, akkor valóban nem lehet megállásról beszélni. Ez a folyamat ahhoz az abnormális állapothoz vezet, amelyben az illető csak akkor érzi jól magát, ha már reggel biztosította magának a szükséges adagot. Munkáját lakását, öltözetét, gyermekei nevelését, elhanyagolja, az étkezésre fordítandó összeget is képes italra költeni. Nagyobb a kár, mint a haszon A negatív előjelű következmények sablonos ismertetésére nem térünk ki. Mindenesetre, többször is elhangzott már különböző tanácskozásokon az a kérdés: vajon meddig köteles eltűrni a társadalom, hogy a saját hibájukból alkoholista betegekké vált emberek kórházi ágyakat foglaljanak el; hogy idő előtt nyugdíjba menjenek; hogy tönkre, tegyék önmagukat és családjukat? Egyesek már-márúgy vélik: az alkoholisták gyógyításával, táppénzével ösz- szefüggő kiadások jócskán meghaladják azt az összeget, amelyet az állam az ital eladásán nyer. Vagyis: nagyobb a kár, mint a haszon. Mit is javasolhatnánk e paradox helyzet megszüntetésére, és arra, miként lehetne gátat vetni az alkoho- lizrrtus további terjedésének? Az biztos, számtalan érvet és ellenérvet félsorakoztattak a téma legkiválóbb ismerői. Sok jó központi, illetve helyi kezdeményezésről értesülhettünk már eddig is. Közvéleményünk az elvonókúráról visszatért egyént gyakran megveti, lenézi, ahelyett, hogy befogadná és nagyobb segítséget adna a normális életbe való beilleszkedésre. Nem szabad elfogadni azt az állítást: a jelenlegi helyzetben a mértéktelen alkohol- fogyasztással szemben tehetetlenek vagyunk. Igaz, nap mint nap a tévénéző azt látja a filmeken, hogy egyes szereplők kezében mindig ott a pohár. Az élelmiszer- üzletek polcai is gyakran a palackok súlyától roskadoznak, s jó néhány kisközségben 8—10 italbolt is van. Azt mondják, a látottak szinte ellenállhatatlanul vonzzák, csábítják az italozásra hajlamos embereket. Mindent egybevetve: a szomorú tények arról győznek meg, hogy még hatékonyabb intézkedésekre, szigorításokra; széles körű, erős, intenzív felvilágosító munkára, nem pedig kampányszerű, lagymatag alkoholizmusellenes propagandára van szükség. Ha pontosan nem is így, de végeredményben ehhez hasonló javaslatoknak, kívánságoknak adtak hangot a részvevők az említett fórumon. Bukovinszky István Növekedett a termelékenység Változatlan technikai adottságok mellett, szervezési intézkedésekkel, 30 százalékkal növelték a termelékenységet a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri gyárának szövödéjében. A munka a gépek műszaki felülvizsgálatával kezdődött. A szervezők az állásidők okainak napi elemzésével, ,a tapasztalt hiányosságok kijavításával és a gépek korszerű karbantartásával elérték, hogy az állásidő hét hónap alatt csaknem a felére csökkent. A szövőnőket tanfolyamokon tanították meg arra, hogy csupán a nélkülözhetetlen mozdulatokra összpontosítsák a figyelmüket és fizikai erejüket. Az ésszerű munka révén egy-egy szövőnő a korábbi nyolc gép helyett ma már tizenkettőt szolgál ki. Ez által teljesítményük számottevően megnőtt, és az első osztályú termékek részaránya 90 százalék fölé emelkedett az SZTB- gépeken.
