Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
1980. május 21., szerda ia inukra O Gondok Magyarbánhegyesen Elismeri! oklevél a békésszentandrási Zalka Tsz-nek A magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezetben jól kezdődött az év. A tavasz eleji kedvező időjárást kihasználva időben elvetettek mindent, mindösz- sze 60 hektárnyi kukorica-és 57 hektárnyi silókukoricaföld maradt vetetlen, mert a víz miatt nem lehetett rámenni. A hét eleji felmérések szerint 144 hektárnyi búzát, 4 hektárnyi árpát, 14 hektár lucernát, 10 hektár borsót, 9 hektár cukorrépát, 52 hektár kukoricát, 5 hektár hibrid kukoricát, 8 hektár silókukoricát és 34 hektár cirokvetést borít kisebb- nagyobb mértékben belvíz. A szakemberek szerint ez, ha nem is okoz teljes pusztulást, alaposan csökkenti majd a várható termést. Ráadásul a hideg időjárás miatt jó néhány növény fejlődése késik. A kukorica még éppen csak kikelt, a búzának is már kalászolnia kellene. A lucernát levágták, de az eső miatt késik a betakarítás és természetesen mindent szárítani is kell. Szép viszont a cukorrépa, úgy tűnik ez az egyetlen növény, amelyiknek kedvezett a sok eső. A jövőben remélhetőleg megszűnik a belvízveszély, bár elég sokára, 1985-re ígérik a talajrendezést. A szövetkezet szakemberei szerint célszerű lenne ezt a tervet felülvizsgálni, mert nagyon jó, harminc aranykoronás földek termését veszélyezteti a belvíz. Számítások szerint a meliorációra fordított pénz a terméstöbbletből nagyon hamar megtérül.' L. L. Nem a rangsorban, csupán lapunknak a kiváló vállalatokat, szövetkezeteket bemutató sorozatában szorult utolsó helyre a békésszentandrási Zalka Tsz. Az első cikkünk óta eltelt idő azonban a korábbiakhoz képest újabb sikerrel gazdagította a szent- andrási közös gazdaság eredményeit elénk táró tablót. A hét elején a Nagybánhegye- sen megtartott díjkiosztón derült ki ugyanis, hogy a----------. i 9gS . R-T szentandrási szövetkezet a magyartarka-tehenészetek versenyében második lett az elmúlt esztendőben elért te- henenkénti 4285 literes éves átlaghozamával. Természetesen nem a tehenészet a termelőszövetkezet egyetlen ágazata, amely, az elismerést kivívta a közösségnek. A 660 ezer liter tej mellett tudniillik a tsz 140 hízott bikát, 2450 hízót, 450 bárányt, gyapjúból 220 tonnát értékesített, és úttörő szerepre vállalkozott meA békéscsabai vasútállomás egyik külső holtvágányán, szépen kialakított, fás, virágos környezetben áll a MÁV Békéscsabai Pálya- fenntartási Főnökség (Pft) 6-os gépesített mozgószakaszának a szerelvénye. A zöldre festett ablakú vagonok, a leeresztett lépcsőfeljárók elárulják, hogy ennek a vagonsornak a megszokottól eltérő a rendeltetése. Az egyik műhelynek berendezett vagonban dolgozik Pardi Zsigmond motorszerelő, akiért a lakatos-, a műszerész-, az esztergályos-, a hegesztőszakmákhoz, és az elektromos gépek, aggregátorok javításához is. A körülmények kényszerítették arra, hogy elsajátítsa a tudnivalókat. Sokrétű a munkája, nem várhat folyton mások segítségére. Olykor a helyzet változtatásokat követel tőle, amiből gyakran újítás lesz. ♦ Az újításainak, ésszerűsítéseinek se szeri, se száma. Az egyszerűbbeket be sem adja, csak felhasználja a saját munkájának a megkönnyítésére. Van azonban olyan is, ami jelentős megtakarítással jár. — Nemrég például beszereztünk egy öttonnás hidraulikus emelőt,' amit azonban nem lehetett használni. Terheléssel a földbe süllyedt. Sarut szereltem alá, és most már jó — magyarázza. Hasonló volt a helyzet egy több tízezer forint értékű import síncsavarozó géppel is, amiről így beszél: — Tehát lehet, hogy az ország más pft-inél még mindig világítanak a síncsavarozó gép kezelőjének? — Lehet. ♦ Egy csavarkulcsot mutat Pardi Zsigmond. — Látja, a pályamunkások a munkahelyre 3-3 ilyet vittek magukkal. Szükséges volt, mert a sín rögzítésénél 3-fajta csavart használnak. Most elég egy kulcs, hozzá pedig 3 csavarhúzó, ami a zsebben is elfér. A kulcs végét képeztem ki úgy, hogy lehessen a csavarhúzót cserélni. Még nem adta be a legújabbat : a gyújtógyertyaszűkítőt. Használható áram- fejleszető aggregátorban, csavarozógépben, sőt még a Wartburg személygépkocsiban is. Hogy mi az előnye? Elfogadás után majd többet tud mondani róla. Nézzünk csak szét a műhelykocsiban! Van egy 260 literes víztartály, amelyet Pardi Zsigmond úgy alakított ki, hogy azon átvezet az olajkályha füstcsöve. Amikor tehát fűtenek, a felmelegedett víztől hosszabb ideig kellemes marad a vagon hőmérséklete, és zuhanyozni is lehet. Ez persze nem újítás, de elárulja, hogy a vagonban olyan ember dolgozik, aki a környezetére is gondot fordít. Érlelődik még néhány újítás a gondolatában. De olykor, ha például sürgős valamilyen munka, és könnyít- nie kell a helyzetén, még fokozódik a képzelőereje is. Amit pedig elgondol, elfogadás előtt megvalósítja. Nem világrengető újításokról van szó. A gazdasági hasznukra következtetni lehet abból, hogy esetenként nem ritkán kapott ezer forintnál több újítási díjat. És tíz év alatt mintegy 35—40 újítását fogadták el. ♦ A pályafutását 1957-ben a Pft-nél kezdte. Munkájával, magatartásával az évek során megbecsülést vívott ki. — Egyszer régebben — emlékezik vissza — már-már bírósághoz fordultam egy újítási ügy miatt. De aztán meggondoltam magam. Minek tegyem tönkre az idegeimet? Ügy határoztam, hogy abbahagyom az egészet. Nem sikerült. De 1975-ben már Kiváló Dolgozó jelvényt kaptam, amit főként az újításaim alapján érdemeltem ki. Azóta is biztatnak, hogy újítsak. Nemrég pedig kiérdemeltem a Kiváló Újítói jelvény ezüst fokozatát. — Mi a további célja? — Igyekszem az aranyjelvényt megszerezni. Persze nem olyan egyszerű ez, mint ahogy mások elképzelik. Sok időt fordítok műszaki könyvek tanulmányozására. Van egy háromszobás családi házam, amit 1967-ben építettem. Ehhez hátul az udvarban egy kis műhely is csatlakozik. Sok mindennek jöttem már ott a nyitjára. Pásztor Béla gyénkben az angóranyúl- tenyésztés meghonosításában is. összességében az állattenyésztés főágazata 23 millió forintot hozott, árbevételben a szövetkezetben, s ebből csaknem hárommillió forintot tisztán, azaz nyereségként. Ha már az árbevételeket vizsgáljuk, érdemes kiemelni, hogy a Zalka Tsz tavaly 12 millió forint értékű búzát, csaknem 10 millió forint értékű kukoricát, hét és fél millió forintnyi napraforgót, három és fél millió forintért lucernát, másfél millió forintnyi őszi árpát értékesített, és a paradicsom is majd egymillió forintot hozott a konyhára. A növénytermesztés főágazata a tsz 82 millió forintot megközelítő bevételeinek több mint 40 százalékát adta úgy, hogy 100 forintonként meghaladta a 20 forintot a szövetkezeti eredmény a főágazatban. Igaz, a közgazdászok körében nem csitul a vita abban a kérdésben, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekeltek-e igazán a nyereségük növelésében, avagy ez csak a munkadíjak emelkedésével együttesen izgatja őket, a magunk részéről mi elsősorban annak a hét és fél millió forintnak tudjuk be a békésszentandrási Zalka Tsz múlt esztendei sikerét, amelyet, a zárszámadáskor nyereségként könyvelhettek el. Ebből jutott tudniillik 2 és fél millió a fejlesztési alapra, 700 ezer a kiegészítő részesedésre, 600 ezer tartalékra és 250 ezer szociális, kulturális fel- használásra. tr p n — Elfogadta a Pft újítási elbírálója? — Egyet megcsináltam, bemutattam, a főnökség azonnal elfogadta, és természetesen használják is a pálya- munkások. — Máshová is eljutott ennek az „egyszerű” újításnak a híre? — Aligha, mert nálam még senki sem érdeklődött iránta. A Ptf-nél sem. De hát ki is tudhatna róla, amikor nem publikálják? Az idén 3500 szálastakarmány-betakarító gép készül el a MEZŐGÉP Vállalat tószegi gyáregységében. A Lipcsei Nemzetközi Vásáron aranyérmet nyert adapter sorozatgyártását NDK —magyar kooperációban kezdték meg (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) — Egyetlen csavarozófejet adtak hozzá a franciák, f Sok fejtörés után átalakítót- ♦ tam úgy, hogy magyar fejet ♦ is lehet használni. — Vagy J itt van egy angol fúrógép — + mutatja. — Egy fej volt eh- ♦ hez is. Most már rá lehet j tenni 10, 13 és 15 milliméte- J rését. f — Mi volt a legérdekesebb t újítói emléke? ^ — Egy egészen egyszerű ♦ dolog — kezdi mosolyogva. ? — Sötétben a benzinmotorral £ működő síncsavarozó gép ♦ kezelőjének munka közben ♦ valaki mindig világított. Pe- ^ dig a motor működése köz- + ben áram is fejlődik. De ♦ senkinek nem jutott az eszé- ♦ be, hogy ezzel az árammal J világítani is lehet, csak egy + kevés vezeték és égő kell ♦ hozzá. í Az átfogó talajrendezés eredményei és gondjai megyénkben iemelkedő társadalmi érdek a termőföld ésszerű hasznosítá- megóvása és területi csökkenésének lassítása. A talajok termőképességét főképpen a talajerő-gazdálkodás, az öntözés, a talajjavítás és egyéb módon — elsősorban a belvízrendezés után — fokozhatjuk. A vízgazdálkodás Békés megyében ma már nyilvánvalóan a társadalmigazdasági fejlődés egyik leglényegesebb, meghatározó eleme. Nagy kiterjedésű és igen értékes szántóterületek hozama esik ki, éppen a vízgazdálkodási gondok miatt, az előállított értékekből. Az MSZMP Békés megyei bizottsága a párt 1978. már- . cius 15-i határozata alapján ezért döntött úgy, hogy fel kell gyorsítani a talajrendező beruházások ütemét, és minimálisra kell csökkenteni az értékes, de belvízsújtotta területek nagyságát. A határozat alapján számos intézkedés született a meliorációs beruházásokhoz kapcsolódó hatóságoknál, intézményekben és vállalatoknál. A korábbi években elvégzett vízrendezési és egyéb talajrendezési munkák műszaki színvonala nem biztosította a létesítmények megfelelő hatékonyságát, és több helyen nem fordítottak megfelelő gondot a karbantartására sem. A III. és IV. ötéves tervben megépített vízrendezési művek műszaki színvonalának szükség szerinti emelése ezért tovább gyarapítja 1980-ban és a VI. ötéves tervben teljesíthető feladatokat. A jövő szép eredményeket ígér. Elkészült Békés megye átfogó talajrendezési terve. A terv szerint, ha a belvízsújtotta területeken a teljes körű talajrendezést elvégezzük, Békés megye mezőgazdasága évente 200 ezer tonna gabonaegységgel többet tehet a népgazdaság asztalára. Ennek értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Addig azonban sokat kell még tennie a beruházóknak, a tervezőknek és a kivitelezőknek egyaránt. A teljes körű meliorációs munkák alapfeltételét képező állami főművek fejlesztése az illetékes vízügyi igazgatóságok kiemelt feladata. A társulati kezelésben levő vízi létesítmények állapota általában olyan, hogy az üzemi átfogó talajrendezés megvalósításához fejlesztésre szorulnak. Az üzemi melioráció jelentőségét ma már kivétel nélkül minden üzem ismeri. Az elmúlt három évben az igények is ennek megfelelően növekedtek. A megyében, megalapozott számítások szerint, további 200 ezer hektáron kell a teljes körű talajrendezést elvégezni, ebből 100 ezer hektárt már a VI. ötéves tervben szeretnénk meliorációba bevonni. A talajrendező munkákhoz a pénzügyi források biztosítására minden remény megvan, bár a szükséges üzemi saját erő nem mindenütt áll rendelkezésre. 1980-ban megyénk már jelentősen megnövelt állami támogatási kerettel gondoskodhat, amelynek további növekedése várható. A tervezők, a megnövekedett igényeket is figyelembe véve, mennyiségi és minőségi szempontokra is tekintettel, készen állnak megyénkben a feladatokra. A tervezési, lebonyolítási munkában az AGROKER kapott főszerepet, mivel az általa tervezett meliorációs létesítmények már a gyakorlatban is bizonyították korszerűségüket és gazdaságosságukat. A közelmúltban elkészült hatékonysági utóvizsgálatok ezt igazolták. Battonya térségében például a talaj rendező ráfordítások népgazdasági szinten 4,4, üzemi szinten pedig 1,3 év alatt térülnek meg. Az AGRORKER természetesen csak a megye többi tervező, lebonyolító és kivitelező szervezetével összhangban, azokkal egyetértésben dolgozhat hatásosan. Az AGROBER egyeztetésével, összehangolásával jelenleg készül az a pályázati anyag, amellyel a térség teljes körű talaj rendezése beruházásainak pénzügyi forrásai teremthetők meg. A kiemelt térségek közül délen Tótkomlós, Orosháza ég Elek körzetében, északon pedig a Körösök vidékén kezdik meg a közeljövőben az átfogó talajrendezési beruházásokat. A talajrendezéssel kapcsolatos megyei elképzelések megvalósításában rendkívül fontos szerepet játszanak a kivitelezők. A Szarvasi Állami Gazdaság meliorációs kivitelező részlege, és a vízgazdálkodási társulatok az igények jelentős részét teljesíteni tudják. Néhány gazdaságban azonban- szükség van a saját kivitelezés megszervezésére, és más megyék kivitelezőinek megbízására is. A meliorációs beruházások előkészítésénél problémák is adódnak. A geodéziai felméréseket — különösen a nagy térségekben — rendkívüli mértékben felgyorsítja a légi fényképezés módszere, amely egyben töredékére csökkenti a földi felvételezésnél jelentkező élőmunkaigényt. A talajrendezéssel kapcsolatos felvételezésnél mégsem sikerül ezt a módszert általánossá tenni. Jelenleg még gondot okoz a munkák időbeni ütemezésének hiánya is. A -jó terv elkészítéséhez a tervezőnek már a kivitelezés megkezdése előtt másfél-két évvel meg kellene ismernie a feladatát. Ebben nagy előrelépés várható, mert a jóváhagyott térségi fejlesztési tervek biztosítékot nyújtanak majd a munkák megfelelő előkészítéséhez is. Ez vonatkozik a talajrendező beruházás egész folyamatára. talajrendező (meliorációs) beruházások sikere megyénk továbbfejlődésének egyik záloga, de csak a talajrendezés folyamatában részvevők tevékenységének nagyon szoros összehangolása teheti lehetővé, hogy a magunk elé tűzött célokat elérhessük. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársa, dr. Papp Jenő, AGROBER, agrárfőmémök. Homok a Balatonból A Balaton-part köves strandjainak feltöltéséhez régebben a tóparti bányákból szállítottak homokot. Ez a megoldás — miután nagy mennyiségű homokra volt szükség — elsősorban a szállítási nehézségek miatt, sokba került. A jövőben éppen ezért a Balatonból bányászszák ki a homokot. A tó fenekéről vedersoros kotróhajóval emelik ki a homokot és úgynevezett sárhajókon szállítják a feltöltendő strandokra. Az egyik kotrógép már munkához is látott a tihanyi szorosban.
