Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

1980. május 17., szombat o (Folytatás az 1. oldalról) együtt vívott antiimperialis- ta harcunk egyes mozzana­tait. Ez a szilárd alapokon nyugvó szövetség egyben ga­rancia arra, hogy tovább ha­ladjunk a fejlődés szocialis­ta útján, hogy együttesen, s egységben lássuk és kezeljük a béke, a nemzeti független­ség, a társadalmi haladás, a gazdasági növekedés, vala­mint a nép jólét ügyét. A nagygyűlés szónoka ezt követően felhívta a figyel­met a június 8-án esedékes­sé váló országgyűlési képvi­selői és tanácstagi választá­sok, belpolitikai életünk szempontjából is fontos ese­ményére. Megemlítette, hogy ezen a napon az országban csaknem 8 millió, Békés me­gyében 340 ezer állampolgár járul az urnák elé. Ennek célja az, hogy eldöntsék: kikre bízzák újabb 5 eszten­dőre az ország alkotmányos életének általános irányítá­sát, ellenőrzését; a népszu­verenitásból eredő legfőbb jogok gyakorlását; valamint életünk helyi állami igazga­tását, önkormányzatát. Na­gyon lényeges: kik lesznek azok, akik a nép érdekeit állami szinten képviselik? — Mi választók — folytat­ta az előadó — közvetlenül a képviselők személyéről fo­gunk dönteni, de nemcsak rájuk szavazunk, hanem ar­ra a politikára is, amelyet a XII. kongresszus küldöttei határozatban rögzítettek. A képviselőkre és a tanácsta­gokra adott szavazatunkban hitet teszünk amellett, hogy hazánkban a szocializmus építése nemcsak a kommu­nisták ügye, hanem a Haza­fias Népfrontba tömörült minden -alkotóerő, valameny- nyi — az ország sorsáért fe­lelősséget érző — állampol­gár nemzeti programja. Az országgyűlési képvise­lői és tanácstagi jelölő gyű­lésekkel, a választási gyűlé­sekkel, a rétegtalálkozókkal kapcsolatban a megyei párt- bizottság titkára a városa­inkban, községeinkben foly­tatott eszmecserék hasznos­ságát hangsúlyozta. Ezek egyúttal mindennapi politi­kai tevékenységünk szerves részéhez tartoznak, mert ilyenkor szocialista építő- muhkánkróí, közös gondja­inkról, tennivalóinkról szó­lunk. Mindenkinek lehetősé­ge van arra, hogy elmondja véleményét akár az orszá­gos, akár a helyi problémák­ról. Ezeken az összejövetele­ken elhangzott javaslatok, észrevételek egyúttal segítik a jelöltek, a megválasztandó testületek munkáját, s na­gyobb lehetőséget nyújtanak a közös feladatok megoldá­sára is. A népfront programját képviselő jelöltekre leadan­dó szavazatokkal a választó- polgárok tulajdonképpen a párt politikájára mondanak igent, s ezzel egy időben megbízzák a képviselőket az irányítás, a szervezés, vala­mint az ellenőrzés teendői­nek ellátásával. Az országgyűlés funkcióját, társadalmunk fejlődését elő­segítő törvényalkotó tevé­kenységét méltatva a beszéd előadója részletesen elemez­te a 7 évvel ezelőtt megvá­lasztott tanácsok kollektív munkáját, amelyek megfe­lelően éltek önállóságukkal, s erősítették felelősségérze­tüket is. Ez tette lehetővé, hogy a hatáskörükbe tartozó terület- és településfejleszté­si kérdésekkel, a helyi gaz­daságpolitikai feladatok meg­oldásával, továbbá társada­lompolitikai és a lakosság jobb ellátását szolgáló ten­nivalókkal minél hatéko­nyabban foglalkozzanak. Békésben egyébként 27 ezer, a lakosság által meg­fogalmazott javaslatot való­sítottak meg, amire több mil­liárd forintot fordítottak az illetékes szervek és hatósá­gok. Az is lényeges ered­ménynek számít, hogy a ta­nácsi apparátus a megyében 4 év alatt csaknem egymil­lió iktatott ügyet intézett el közmegelégedésre. Ugyanis az összes határozattal lezárt ügy 99 százalékát fellebbe­zés nélkül fogadták el az érintettek. A továbbiakban a szocia­lista demokrácia erősödésé­ről, a társadalom alapvető érdekeinek gyakorlati érvé­nyesüléséről; a szocialista tu­lajdonviszonyok állapotáról, a munkásság, a parasztság és más dolgozó rétegek életkö­rülményeinek javulásáról és a megye gazdasági eredmé­nyeiről tájékozódhattak a nagygyűlés résztvevői. A beszéd következő része Békés megye iparának, me­zőgazdaságának eredménye­it; a reálbérek, a reáljöve­delmek alakulását; az egész­ségügyi és szociális létesít­ményeink fejlesztésének le­hetőségeit ; a népgazdasági helyzetre vonatkozó problé­máinkat, illetve azok okait; valamint a jövőben várható egyéb központi intézkedések céljait, feladatait taglalta. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára arra kérte befejezésül Békés vá­ros választópolgárait, hogy június 8-án szavazzanak ar­ra a programra, amelyet a Hazafias Népfront magáévá tett és jóváhagyott. Az előadás elhangzása után többen felszólaltak, kö­zöttük Balogh László, a bé­kési Egyetértés Termelőszö­vetkezet elnöke, a 15. sz. or­szággyűlési választókörzet jelöltje is. A választási nagygyűlés a levezető elnök zárszavával ért véget. Magyarbánhegyes: ésszerűen bánjunk szellemi és anyagi erűinkkel Választási gyűlést tartottak csütörtökön Magyarbánhe- gyesen, a művelődési ház­ban. A mintegy 260 választó- polgárt Frank Sándor, a községi pártvezetőség titkára köszöntötte. A politikai rendezvényen Szabó István, a mezőkovács­házi járási pártbizottság el­ső titkára mondott beszédet. Bevezetőjében külpolitikáról szólt. Vázolta az elmúlt 35 év legfontosabb állomásait, a két világrendszer harcát, a béke megőrzésére tett erőfe­szítéseket. Ezután rámutatott arra, hogy a közelgő válasz­tás belpolitikai életünk fon­tos állomása. Ennek alapja a munkásosztály hatalma, a munkások és a parasztok szövetsége, a szocialista de­mokrácia. A párt XII. kong­resszusa megvonta az utóbbi 5 esztendő mérlegét, megha­tározta az előrehaladás út­ját, irányt szabott az alkotó munkának. Hangsúlyozta: az egész or­szágot érintő eszmecseréhez, amely a kongresszus idősza­kát jellemezte, jól kapcsol­ható az országgyűlési képvi­selői és a tanácstagi válasz­tás előkészítése, lebonyolítá­sa, amely már a határozatok végrehajtásának jegyében történik. A választások nép­frontjellege olyan tartalmi kérdés, amelyben megnyil­vánul a társadalom szocia­lista átalakítása, a dolgozók érdekeinek érvényesítése. Fejlődésünkhöz az adta meg a lehetőséget, hogy a három évtizedben a nemzeti jövede­lem ötszörösére, az ipar ter­melése 8,5-szeresére, a me­zőgazdaságé pedig kétszere­sére nőtt. Beszéde további részében megállapította: a mezőgaz­dasági termelés fejlődését az V. ötéves tervben 16—18 szá­zalékban határozták meg. A járás termelőszövetkezetei megfeleltek az elvárásnak, előreláthatólag túlteljesítik a tervet. Kedvező, hogy az üzemek termelési rendszer­ben dolgoznak, tudományo­san megalapozott technoló­giákat alakítottak ki. Gépe­sítettek, nőtt a munka ter­melékenysége. Itt még sok a tartalék és a tennivaló. Fel­adataink sikeres megoldása azt kívánja, hogy minél job­ban tárjuk fel és hasznosít­suk tartalékainkat, ésszerű­en bánjunk ' szellemi és anyagi erőforrásainkkal. Végül Magyarbánhegyes fejlődését taglalta. A köz­ségben fél évtized alatt 25- ről 39 millió forintra emel­kedett a betétállomány, nőtt a kereskedelem és a ven­déglátás forgalma. Az 1174 lakásból 1046 van ellátva ve­zetékes ivóvízzel, a gépko­csik- száma eléri a 190-et. Mindezek tudatában kérte a járás, a község lakosságát, hogy szavazataikkal juttas­sák kifejezésre egyetértésü­ket a párt politikájával, a Hazafias Népfront választási programjával. S. S. Miről ir a Változé Világgazdaság? Az MTA Földrajztudomá­nyi Kutatóintézet alföldi osztálya, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya és a Pedagógus Tovább­képzési Intézet közös kiad­ványa: a Változó Világgaz­daság 9. száma a napokban jelent meg. A kiadvány szerkesztője, Baukó Tamás a legfrissebb hazai és nemzetközi gazda­sági sajtót átlapozva friss hírekről számol be az euró­pai KGST-országok 1979. évi gazdasági fejlődéséről. Többek között a számok tük­rében vizsgálja a nemzeti jövedelem országonkénti vál­tozását, az ipari és mezőgaz­dasági termelés alakulását, és a beruházások főbb mu­tatóit. Hasonlóan az előbbi össze­állításhoz, a „Tőkés gazda­ság Svájctól Törökországig” című írásában, az európai tő­kés országok társadalmi össz­termékén alapuló mutatóit szembesíti. Izgalmas doku­mentumnak számít a vezető tőkés országokban az 1980- as esztendő első negyedévé­re érvényes munkanélkülisé­get rögzítő táblázat. Ebből kiderül, hogy Belgiumban igen magasra szökött a mun­kanélküliek száma. A továbbiakban szó van az európai tőkés országok teherautó-gyártásáról, szer­számgéptermeléséről, vala­mint a világ energiaterme­léséről és energiafelhaszná­lásáról. A földrajzszakos ta­nárok napi munkájukba jól illeszthetik be a Magyaror­szág külkereskedelméről ké­szített összeállítást is. A kiadványban mindig érdemes alaposan áttanul­mányozni a világ népessé­gének alakulását tükröző táblázatot. A legutóbbi, 9. számban az Amerikai Egye­sült Államok és hazánk né­pességadatai szerepelnek. Politika és moraiizálás Tanácskoztak a gyulai magántervezők Országosan a legelterjed­tebb lakásépítési forma a magánerős építés. A magán­lakásokat és az ezekhez kapcsolódó egyéb létesítmé­nyek tervezését főként a magántervezők végzik. Teg­nap, pénteken Gyulán a vá­rosban élő és dolgozó, vala­mint a városban tervező magántervezők tanácskoztak a művelődési házban. A tanácskozáson több ér­tékes előadás hangzott el. Ébert Ágoston, a LAKÓ­TERV tervezője a magánla­kásépítés problémáit elemez­te. Maros Tamás, a Komá­rom megyei Tervező Válla­lat Ybl-díjas építésze az épí­tészet etikai kérdéseivel foglalkozott. Csépa László, a Szegedi Tervező Vállalat mérnöke a lakóházak mű­szaki megoldásairól tartott előadást. Nemes Roland, a gyulai Városi Tanács ÉKV- osztályának főelőadója a korszerű lakások hazai lehe­tőségeit vázolta, míg Gortka István, ugyancsak az osztály főelőadója, .a magánépítke­zések zűrzavaráról beszélt. A tanácskozás szervezői nem tagadták: a jövőben színvo­nalasabb terveket szeretné­nek az építtetők rendelkezé­sére bocsátani. A tanácskozás befejezése­ként a művelődési házban kiállítás nyílt a város ma­gántervezőinek munkáiból. Ésszerűsít a MÚV és a Volán A közlekedés- és postaügyi miniszter — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — elren­delte a távolsági személyszállí­tási jegyrendszer egyszerűsítését. A rendelkezés, amely a MÁV és a Volán nyári menetrendjének életbe lépésével egy időben, jú­nius 1-től érvényes, a viteldíja­kat meghatározó kilométeröve­zetek összevonásával csaknem 50 százalékkal csökkenti a jelenleg forgalomban levő — több száz fajta — vasúti és távolsági autó- buszjegy számát. A rendelet könnyíti a viteldi­jak elszámolását is. Június 1-e után a személyszállítási jegyek árai kerek forintban végződnek. Június 1-től a vasúti, a távolsá­gi autóbusz- és a vízi közleke­désben a menetjegy ára tartal­mazza az utasbiztosítás diját is. n Jigha tévedek, amikor a moralizálást a mai magyar politikai köz­nyelvben rosszalló értelmű fogalomnak tekintem. Éspe­dig úgy, hogy egyszerre je­löli a politikához képest kül­sődleges és a realitásoktól el­vonatkoztatott szemléletet, valamint az etikailag kontár erkölcsi ítélkezést. A mora- lizálódás e szóhasználat sze­rint nem a különböző erköl­csi viszonyok gondolatig tag­lalása, azaz általában vett erkölcsi kérdésekkel való fog­lalkozás — amire a szó ere­deti értelme utal —, hanem a politizálgatás egy sajáto­san torz. válfaja, amikoris a politizálás helyét úgy fog­lalja el egyoldalúan a poli­tika morális mérlegelése, hogy az önmagában is csak az erkölcsileg kívánatosra kancsalít. A moraiizálás gon­dolati hibája nem abban rej­lik, hogy valamely politika erkölcsileg megítéltetik, ha­nem abban, hogy ennek so­rán a valóságos erkölcsi vi­szonyok is zárójelbe kerül­nek. A moraiizálás ugyanis a hatóképes politizálás pótlé­kaként jelenik meg, és vál­hat elterjedtté. Az állam­polgárból a politikai elemző­képtelenség, iskolázatlanság esetében tör elő, de legfő­képpen a politikai tájéko­zatlanságból fakad. Politiku­sok, felelősök és illetékesek esetében azonban mindig rosszízű erkölcsi prédikáció, mivel helyzetük és konkrét munkájuk által indokolt és várható nyilvános elemzés helyett a tényleges politikai helyzet álcázása az, ami a moraiizálás formájában tör­ténik. Mindig meghatározott politikai folyamatok termé­ke, és a ^politizálás intézmé­nyi hiányainak következmé­nye, amikor taktikai szinten, és agitatív hévvel és erköl­csi felháborodás formájában a valamilyen politikai céllal csatasorba állított közerkölcs kampányszerűen előtérbe ke­rül. A moraiizálás mindig va­lamilyen erkölcsi eszmény jegyében egyoldalúan a kí­vánatosra függesztett, ese­tenként tudatosan álszent te­kintet. Ez" pedig az adott po­litikai valóságot csak a mo­ralizáló erkölcsi parancsola­tainak .szemszögéből ítéli meg, és a nem kívánatos helyzet bekövetkezésének okait pusztán az erkölcsi de­ficitben látja. A moraiizá­lás egysíkú gondolatmeneté­ben az emberek rosszak, gyá­vák, kapzsiak, lusták —ami önmagában ugyan igaz le­het, azaz a közerkölcs álla­potát valóban jellemezheti — £m a szemléletből követke­ző tagolatlan túláltalánosítás úgy vonatkoztat el a kivál­tó okoktól, hogy a helyzet megváltoztatásának lehetősé­geire érzéketlenné válik. A moraiizálás elleni föllé­pések ugyanakkor gyakran hajlamosak az erkölcs hi- bernálására. Ügy lépnek föl a moraiizálás ellen, hogy egyúttal lekicsinylik, nevet­ségessé teszik a politika er­kölcsi megítélésének igényét, s a politikai folyamatok egé­szét valamiféle őseredeti im- moralitásnak tekintik. S ez legkivált a hatalom és er­kölcs kölcsönös egymást ki­zárásának elmélkedéseiben jelenik meg, amely egyszer­re vonatkoztat el mind a po­litika, mind az erkölcs kü­lönböző gyakorlati minősé­geitől, s míg egyfelől a mo­ralizálást táplálja gondolati­lag, másfelől a politikai amo- ralitást tételezi természetes­ként. Ö moraiizálás ellené­ben csak a közer­kölcs és a politikai morál nyilvános taglalásá­nak tisztességes politizálása a hatásos. Amennyiben a po­litizálás valóban igényelt és intézményi garanciákkal biz­tosított lehetőség, annyiban változhat a moralizáló poli­tizálgatás tényleges állam- polgári tartássá, etikus fele­lős ’ politikummá. Gombár Csaba dett: hátha rám mosolyog a szerencse, elvégre most olyan közel az a kerék, illetve gömb, benne a 90 számmal! A faluban, sőt, a megyében e héten sokan még azok kö­zül is vettek több-kevesebb szelvényt, akik egyébként nem lottóznak. 9 óra 53 perc. A zsúfolt teremben nagy az izgalom. A színpadon már ott ülnek, akik majd kihúzzák a szá­mokat. A nézőtéren együtt szurkolunk Csomós György- nével, Kukláné Cseke Te- rézzel és kislányával, Ange­likával, akik Gyuláról ér­keztek. — Van 12 kollektív szel­vényünk, amin 12 számot va­riáltunk, a röpcédula „taná­csára”, ez az egy meg saját — súgja Csomósné. A gömbből Dudaszek Pál- né halássza ki az első nye­rőszámot, a 31-est. Na, ötös már nem lesz — állapítjuk meg szomszédaimmal. Saj­nos, még négyes sem, mert közben Nyári Béla már ki­húzta a 64-est. „Ez is ket­tővel van mellette!” — mér­gelődik a szomszédom. Fo­rog a lottógömb, amiből Gu­lyás Andrásné a 18-ast,Szák András a 47-est, végül, Ko­vács József a 76-ost húzza. „Ezt az egyet legalább elta­láltam!” — mutat az áthú­zott 47-esre Kukláné. Vége, kifelé áramlik a tö­meg. Egy fiatalember az elő­csarnokban dühösen összeté­pi a szelvényeit, mire a kö­zelben esernyőjét bontogató néni rosszallóan megjegyzi: ugyan, ez csak játék! (tóth) * * * A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint, a 20. játékhét lottószelvényeinek értékelése közben két darab öt- találatos szelvényre akadtak. A nyertes szelvények száma 1 589 425 és 9 862 776. A lottószelvények értékelése még tart. Forog a Ioltógomb... Fortunának talán a rossz idő szegte kedvét, talán el­tévedt útközben, de egy biz­tos: május 16-án, tegnap dél­előtt Medgyesegyházán, a művelődési házban, a 20. he­ti lottósorsolásra összegyűlt közönség soraiból senkit nem örvendeztetett meg „ötös­sel”. Sőt, a jelenlevők közül négytalálatos szelvénnyel sem jelentkezett senki. Pedig, ahogyan ez lenni szokott, mindenki reményke­A harmadik nyerőszámot Gulyás Andrásné húzza Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents