Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

1980. május 17., szombat Bölcsödét adtak át rendeltetésének Csepelen. A most épülő városközpontban az új bölcső­de 100 kisgyermek elhelyezésére szolgál . (MTI-fotó _ KS) Ú rdosszié Megjelent a Csorvási Híradó Hatodik éve annak, hogy Csorvás nagyközség Tanácsa megvalósította egyik elkép­zelését, napvilágot látott ne­gyedévenként megjelenő hír­adójuk. Farkas Istvánné, a Lenin Tsz üzemi párttitkára arról ír, hogy megalakult a szö­vetkezetben az MSZBT-tag- csoport. A Lenin Tsz-nek aránylag nagy létszámú párt­tagsága van, akik 1976 má­jusától az üzemi párt- bizottság irányításával alap- szervezetben dolgoznak. Két­szeresen kiválóak lettek, s ez jórészt a 19 szocialista brigád munkáját dicséri. A szovjet és a magyar nép kö­zötti barátság ápolását ed­dig is fontos feladatnak tar­tották az itteniek, s így ju­tottak az elhatározásra, hogy MSZBT-tagcsoportot alakíta­nak. Kiállításokat rendeznek Miért nő az árak szerepe? A vásárlót a termék két döntő tulajdonsága érdekli: mire használható, illetve mennyibe kerül? Az anyagi lehetőségek adott keretei között e két tulajdonságtól függ, hogy milyen fokon elégíthetők ki a szükségletek: miből mennyi vásárolható? Ha valami viszonylag ol­csó, akkor az ár felhaszná­lásra, fogyasztásra, esetleg pazarlásra ösztönöz. A vi­szonylag drága áruval pedig óhatatlanul csínján bánunk. Az árak tehát helyes irány­ba akkor befolyásolnak ben­nünket, ha a termék az or­szágnak is tényleg annyiba kerül, amennyit a fogyasztó fizet érte. Az árpolitika te­hát tudatosan ösztönözheti, vagy mérsékelheti, vissza­foghatja a felhasználást, a fogyasztást. A személyes szükségletek kielégítésében — meghatározott keretek között — viszonylag nagy a választási szabadság. Az áruk és szolgáltatások vá­lasztékától, a jövedelmi és a vagyoni viszonyok differen­ciáltságától, a szokásoktól, a személyes beállítottságtól függően a fogyasztás össze­tétele rendkívül sokszínű. Az ár szerepe a jövede­lemelosztásban is növekszik. Az árrendszertől, az árará­nyok, az árszínvonal alaku­lásától ugyanis nagyban függ a képződő jövedelmek felosztása az állami költség­vetés, a vállalatok és a la­kosság különböző rétegei kö­zött. Így minden árrendezés a jövedelmek újraelosztását is szolgálja. Az 1980. évi ter­melői árváltozások a jöve­delmek újraelosztásával ösz­tönzik a hatékonyság foko­zását, segítik a külgazdasá­gi egyensúly javítását. Végül az ár szerepe növek­szik a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremté­sében is. Az ár mindenek­előtt a vállalati jövedelme­zőségen keresztül szabályoz­za a termelést, a kínálatot. A kereslet és a kínálat kölcsö­nösen hat egymásra, és az szükséges, hogy ez a köl­csönhatás árformáló ténye­zővé váljon. Ha a kereslet túlsúlyban van, s az össz­hang nem teremthető meg a termelés, a kínálat növelé­sével, akkor csak magasabb ár mellett tartható fenn a zavartalan ellátás. Az a ter­mék a legdrágább, amit nem lehet kapni. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a ki­egyensúlyozott és zavartalan I Fonák ügy — Simson Swalbe vagy Stár kismotort keresek... — Nincs. — Előjegyzés? — Van. — Név, lakhely, telefonszám ... — Micsoda, Jászár okszállás? Uram, ez Békés megye, Orosháza város ... — Miért tiltakozik? Jogom van a megrendeléshez, nem? Még ha a holdról jövök akkor is. Csúszópénzre, vá­gyik? Amióta az eszem tudom, fodrásznak, pincérnek, gázszerelőnek mindig adtam borravalót. No, de magá­nak ... Írja csak kérem, van időm várni. — Jó, 1982-ben majd értesítjük ... Oda se neki! A messziről jött ember csak mosolyog. — Nincs vész. Pécsről és Debrecenből az idén, Sopron­ból jövőre kapok egy-egy robogót, és szerencsét próbálok Vásárhelyen is. Állok és nézem a fütyürésző „vásárlót”, amint hanyag intelligenciával búcsút int az álmélkodó kereskedőnek. Hogy is van ez? Nyolc évvel ezelőtt megalkottak a Bel­kereskedelmi Minisztériumban egy rendeletet az előjegy- zéses vásárlásról, amiről menet közben elfeledkeztek. Az­tán szaporodtak a hiánycikkek, és tavaly hasonló tárgyú irányelveket fogalmaztak meg. A cél világos: visszaszo­rítani a kenőpénzeket, védeni a fogyasztók érdekeit. Va­lamit mégsem értek. Pattog a fehér kaucsuk. A zöld asztal körül csüggedt vállalat- és boltvezetők. Szurkolnak. Szemüket a látha­tatlan bojlerre, a Minimat mosógépre, a radiátorra, a var­rógépre függesztik. Néhányon unalmukban elszenderül- nek. Jönnek, jönnek az aktahalmazok. Csak az áru ké­sik. Megszólalok: — Vannak kijelölt üzletek, meghatározták az előjegyez­hető cikkek körét, és előleget is kérhetnek. Persze, kérhetnek. De leginkább megtagadják. Ugyan­is nem kötelező. Így hát a vonzáskörzetet figyelembe véve kellene meghatározni: melyik település lakójának jegyezzék elő a hiányzó cikket. Különben az ügyeske­dők győznek megint, pofont adva a „másodlagos elosz­tásnak”. .— seres — áruellátást. Ezért, ha a re­álbér növelésének nincs, és az adott gazdasági helyzet­ben nem lehet szilárd árufe­dezete, akkor inkább az el­ért életszínvonal megőrzésé­re, fenntartására törekszünk, beleértve az áruellátás ki­alakult szintjét is. A magyar gazdaságirányítási rendszer nem tűri el a lakossági jöve­delmek fedezet nélküli ki­áramoltatását. Hosszú időszakon át a ke­reslet túlsúlya uralkodott, s a termelőüzemek érdektele­nül tűrték ezt az állapotot. Kényelmes volt számukra: minden áru elkelt, a fo­gyasztó ritkán reklamált, a fejlesztéssel sem kellett baj­lódni. Az áruhiányból né­melykor a bolti eladók, a spekulánsok húztak anya­gi hasznot. A fogyasztó egy­értelműen vesztes volt, a vásárlás inkább bosszúságot, mint örömet okozott. A merev fogyasztói árak ugyanakkor eltávolodtak a valóságos költségviszonyok­tól, s kevés jelzést adtak a termelőknek az igények vál­tozásáról. A termelői ár és egyes elemei, a diktált anyag-, bémormatívák stb. arra késztették a vállalato­kat, hogy a legkedvezőbb feltételekkel előállítható cikkeket gyártsák. Fontos, hogy mindenkor reálisan ítéljük meg árpoliti­kánk lehetőségeit, ne becsül­jük se túl, se le annak sze­repét. A szocialista árpoliti­ka mozgásterét a gazdaság törvényszerűségei egyértel­műen behatárolják. De ha helyesen ismerjük fel a ten­nivalókat, és időben meg­tesszük a szükséges intézke­déseket, jól szolgálhatja gaz­dasági fejlődésünket, élet­színvonal-politikánkat. Kovács József majd Csorváson, és tovább­ra is várják a szovjet dele­gációkat, művészeti csopor­tokat, saját dolgozóiknak pe­dig tapasztalatcsere-rUtakat szerveznek a Szovjetunióba. Tar Ferenc mezőgazdász községszerető, aggódó sorai a növény- és környezetvéde­lem, a parkosítás és levegő- tisztaság megőrzésének hely­zetéről szólnak. Az ifjúság megnövekedett szerepéről ír Bencsik János községi KISZ- titkár. A helyi munkakörül­mények javulása mellett bő­vültek Csorváson a szórako­zási lehetőségek is. Jól fel­szerelt klub, sportpálya és tornacsarnok, MHSZ-lőtér biztosítja máris, vagy a kö­zeljövőben a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltését. A KISZ-alapszervezetek ré­szére a Lenin Tsz-ben ifjú­sági anyagi alapot is bizto­sítanak. Az öt alapszervezet közül igen jól dolgozik a HÓDIKÖT, a Lenin Tsz és a pedagógus alapszervezet. Hatásosabban kellene foglal­koznia az ingázó fiatalokkal a községi KISZ-bizottságnak és a munkahelyi alapszerve­zeteknek. Újabb fagylaltmérgezettek Nagyorosziból újabb lagylalt- mérgezetteket vittek a mentük a balassagyarmati kórházba, Így az ápoltak száma pénteken het­venre emelkedett. A gondos, ál­dozatkész orvosi ellátásnak kö­szönhetően a betegek állapota tovább javul. Mindazonáltal sal- monellamérgezésről lévén szó, legalább kéthetes kórházi keze­lésre van szükség ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel, gyógyul­tan hazaengedhessék őket. Tavaszi nagytakarítás vette kezdetét a fővárosban: a Fővá­rosi Közterületfenntartó Vállalat tisztítóbrigádja elsők között az Országos Rendező Iroda nagyméretű üvegablakairól tá­volította el a tél nyomait. Speciális hidraulikus gépjárművük segítségével alig fél nap alatt mintegy háromszáz négyzet- méternyi üvegfelületet tisztítottak meg (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Kitüntetetlek Laduver József Huszonhat esztendő egy ember életében hosszú idő. Ennyi ideig, vagyis ez év január 31-ig volt Békéssám- son tanácselnöke Laduver József. Életútja mozgalmas. Alig múlt 12 esztendős, ami­kor elszegődött dolgozni. A község felszabadulása, majd leszerelése után 1946-ig, a legnehezebb időszakban ál­lami rendőrként teljesít szol­gálatot a népi hatalom vé­delmében. Ezt követően al­kalmi munkás, kubikos, majd 1954-ben előbb tanácselnök­helyettesnek, majd röviddel később tanácselnöknek vá­lasztják. — Az eltelt negyedszázad­ban óriásit változott a tele­pülés. Az 1950-es évek dere­kán lakossági hozzájárulás­sal láttunk hozzá, s 1967-re befejeztük a falu villamosí­tását. Aztán utat, járdát, majd két ütemben egy nyolc­tantermes iskolát, majd mű­velődési házat építettünk, megoldottuk az orvosi ellá­tást, s öt évi utánjárással postát kaptunk — emlékszik vissza a nyugdíjas tanácsel­nök. S büszkén beszél a leg­újabb vállalkozásról: lakos­sági hozzájárulással vízmü­vet építünk! A volt tanácselnök napja­inkban is aktív közéleti te­vékenységet folytat. Persze, több idő jut hobbijára, vagy­is a kertészkedésre. Tréfá­san meg is jegyzi: — Nyugdíjazásommal fel­szabadítottam az asszony! — ami azt jelenti, hogy a ház­tartási munkák egy részét magára vállalta, így felesé­gének is több ideje jutaké- zimunkázásra, olvasásra, pi­henésre. Megbecsült ember­ként élnek a községben. Laduver Józsefnek, a bé­késsámsoni tanács nyugdíjas elnökének hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére a Munka Érdem­rend arany fokozata kitünte­tést adományozták. — sz — KPVDSZ küldöttértekezlet: június 14-én Tegnap, május 15-én Bé­késcsabán utoljára ülésezett ilyen összetételben a KPVDSZ megyei bizottsága. A június 14-én megtartandó megyei küldöttértekezlet lesz hivatott arra, hogy újabb öt évre megválassza a tisztség- viselőket, a kongresszusi kül­dötteket, a bizottságok tag­jait. Rákóczi Ferenc megyei tit­kár előterjesztésében megvi­tatták a megyei küldöttérte­kezlet elé kerülő jelentést, amely az elmúlt négy év munkáját értékelte. Ezek szerint a kereskedők, a ven­déglátóipari és a pénzintézeti dolgozók szakszervezete me­gyénkben is jól látta el fel­adatát. A hozott határozatok megvalósultak, javultak az élet- és munkakörülmények, nőttek a kulturálódás, a to­vábbképzés lehetőségei. Na­gyot léptek előre a munka- és üzemszervezésben. Az élelmiszer-kereskedelem­ben a teljes önkiszolgálás be­vezetését szorgalmazták. A vendéglátásban egyre több az önkiszolgáló éttermek arányá és fokozatosan áttér­tek a kész és félkész nyers­anyagok feldolgozására. Mindez a kiszolgálás gyorsí­tásán kívül könnyítette a ne­héz fizikai munkát. A felszólalók hasznos ja­vaslatokkal egészítették ki az írásos beszámolót. Végül ar­ról határoztak, hogy há­nyán képviseljék a tagságot a KPVDSZ kongresszusán, az SZMT küldöttértekezle­tén, valamint a különböző munkabizottságokban. Laktanyalátngatás Az új honvédelmi törvény megjelenése óta rendszeres­sé vált az MHSZ-ben a sor­köteles fiatalok kötelező hon­védelmi előképzése. Az oros­házi járásban a harmadik ilyen tanfolyamot fejezték be a közelmúltban, mely kö­zül az első kettő amolyan útkeresés volt. Most azonban már összekovácsolódott az oktatógárda, kialakultak a jó módszerek. A tanfolyamot végzett fiatalok 80 órában el­méleti és gyakorlati oktatást kaptak, és olyan alapvető katonai ismereteket szerez­tek, ami . jó útravaló lesz számukra, mert a program­ban laktanyalátogatás is sze­repelt, ahol a katonafiatalok mutatták be a sorkötelesek­nek életüket, munkájukat és a haditechnikát. A sorköte­lesképzésben is tért hódított a szocialista versenymozga­lom, melyet az évzáró gya­korlaton rajversenyben érté­kelnek.- Az orosházi járás­ban ez évben végzett sorkö­telesek zárógyakorlatán a tótkomlósi fiatalokból álló hattagú csapat bizonyult a legjobbnak, így ők vesznek részt a megyei döntőn. Vért adtak a Volánosok Csodálkozott a napokban a Békés megyei Vérellátó Szol­gálat főorvosa, dr. Rucz László, amikor a ,8. számú Volán szocialista brigádjai véradásra ajánlkoztak. Ugyanis nem sokkal a fel­ajánlás előtt rendezték a vál­lalatnál a szokásos évi vér­adást. Most viszont kollégá­juk életéért nyújtottak se­gítséget a Volánosok. Dina Sándor, 39 éves darukeze­lőn május 19-én, hétfőn ér­műtétet hajtanak végre Sze­geden. A Március 15., a Ki­lián György, a Vörös Csillag és a gépkocsivezetők szocia­lista brigádja, több mint 30 ember úgy adta a vért má­jus 14-én és 15-én, hogy a munkában se legyen fenn­akadás. A vérellátó szolgálat főor­vosa arról is tájékoztatott bennünket, hogy a térítés nélküli véradásnál mindig számíthatnak • a szocialista brigádokra.

Next

/
Thumbnails
Contents