Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
o 1980. május 14., szerda A termelési szerkezet fejlesztése Soltész István kohó- és gépipari miniszter nyilatkozata Kiérdemelték a kiváló címet A gépipar az iparon belül világszerte fejlődést meghatározó szerepet tölt be, fontos helyet foglal el a nemzeti jövedelem létrehozásában, a külgazdasági kapcsolatokban, a termelőeszközök előállításában, az infrastruktúra fejlesztésében és a lakosság ellátásában. A magyar gépipar — amelynek termelése az elmúlt húsz év alatt mintegy négyszeresére növekedett — a szocialista ipar bruttó termelésének 27 —28 százalékát állítja elő. A gépipar adja a népgazdaság exportbevételeinek 40 százalékát, ezen belül a szocialista export 56, a nem szocialista kivitel 20 százalékát. Kiemelkedő fontosságú tehát, hogy a gépipar fejlődése, termelési szerkezetének korszerűsítése társadalompolitikai, gazdaságpolitikai céljaink megvalósulását szolgálja. A hosszú távra szóló átfogó, jelentős munkáról s a következő évek feladatairól nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának Soltész István kohó- és gépipari miniszter. — Tapasztalataink szerint, a termelési szerkezet szelektív átalakítása során számos probléma jelentkezett. A gépipar hatékonyságának növelése érdekében célszerű lett volna a gépipar termékskálájának szűkítése, ami azonban a korlátozott szocialista importlehetőségek miatt is nehézségekbe ütközött. A gépipar termelési szerkezetében kevés volt az olyan korszerű termékcsoport, mint például az autóbusz- és járműrészegység- gyártás, amely a gépipar fejlődésére meghatározó hatással lett volna. Az úgynevezett háttéripar elmaradottsága is nagymértékben rontja az egész ipar hatékonyságát. — Az igen széles termék- választék az erőforrások szétforgácsolásához vezetett, és ez a műszaki kultúra fejlődésére kedvezőtlenül hatott. Ez fejeződik ki a korszerű termelési eljárások lassú elterjedésében, az automatizáltság alacsony fokában és termelékenységüiíknek a nemzetközi színvonalhoz mért elmaradásában. Ezzel magyarázható az is, hogy a munkaerő szakképzettségi struktúrájának összetétele sem felel meg a korszerű gépipari szerkezet igényének. — A struktúraátalakítás ágazati szintű értékelése után most áttekintjük, ellenőrizzük a termelési szerkezet fejlesztését ténylegesen megvalósító vállalatok tevékenységét. Sajnos a vállalatok többsége új beruházások fel- tételezéséből indult ki, és kevésbé választották a termelési szerkezet „beruházástakarékos” útját. A korszerűtlen, gazdaságtalan termelést megszüntetve az addig rossz hatásfokkal működtetett erőforrásokat — esetenként kisebb fejlesztéssel — jobb eredménnyel, gazdaságos, versenyképes termékek gyárEgy hét múlva A tavaszi BNV-n kiállításra szánt korszerű termékek, áruk mintegy 70 százaléka már megérkezett a kőbányai vásárközpontba, ahol teljes erővel díszítik, csinosítják a kiállítási standokat, hogy egy hét múlva, május 21-én, a ny itáskor már minden készen fogadja a látogatókat. A hivatalos vagy kollektív bemutatóval részt vevő kiállítóknak már valameny- nyi áruja megérkezett, s néhány napon belül elfoglalják kijelölt helyüket az egyéni kiállítók is. A leendő látogatók munkahelyei is készülnek a nemzetközi szakvásár áruajánlatának szervezett megtásánál hasznosíthatnák vállalataink. Egyes termékek visszafejlesztése, megszüntetése előtt a vállalati elhatározást követően hosszadalmas egyeztetési eljárásokra kerül sor a belföldi ellátás biztosítása vagy a fontos exportérdekek miatt. — A párt XII. kongresszusának határozatában is szó van a gépipar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól és arról, hogy előtérbe kell helyezni a feldolgozóipar versenyképességét jobban megalapozó, a minőség és választék javítását eredményező korszerűsítésével. 1990-re a versenyképes, hosszú távon is jól értékesíthető gépipari termékek aránya megközelítőleg eléri majd a termelés kétharmadát. A termelési szerkezet fejlesztésével a következő időszakban nő a gépipari termelés hatékonysága, így jelentősen javul az ágazat exportképessége, elsősorban a nem rubel elszámolású piacokon. — A magyar gépipar gyártási hagyományainak és lehetőségeinek megfelelően a termelési szerkezet fejlesztésére kijelölték a fő irányokat. Ezek elsősorban a háttéripart érintik, így az alkatrészek, részegységek, elő- gyártmányok, mint például a kovácsolt termékek és öntvények, valamint a szerszámok gyártását. Dinamikusabban fejlődik majd az elektronikai ipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdasági gépgyártás egyes területei, a villamosenergia-termelés, elosztás és felhasználás berendezéseinek egy része, a közúti járművek és részegységek, valamint egyes szerszámgépek gyártása, és a tartós fogyasztási cikkek néhány területe. A termékszerkezet korszerűsítésének bonyolult feladatát természetesen nem lehet néhány termékcsoport kiemelt fejlesztésével megoldani. — A műszaki fejlesztési és beruházási erőforrásokat elsősorban a fő irányok fejlesztésére koncentráljuk, oda, ahol a gépipari termékek korszerűsége, versenyképessége a leggyorsabban és a leghatékonyabban alakítható. A főirányokon belül is érvényesíteni kívánjuk a termékszelekciót, biztosítva, hogy a hatékony, jövedelmező, piacképes gyártmány- csoportok fejlesztése zöld utat kapjon. Viszont azokon a területeken, ahol az műszakilag vagy gazdaságilag indokolt, még a termelési kapacitások szinttartására sem lesz mód. — A gyártmányok korszerűsítésében a piaci igények mellett nagy szerepet biztosítunk a gazdaságossági tényezőknek. — E feladatok megvalósítása a vállalati és minisztériumi munkában az eddiginél nagyobb figyelmet és kezdeményezőkészséget követel — fejezte be nyilatkozatát Soltész István. nyit a tavaszi tekintésére, a tapasztalat- gyűjtésre. Ennek érdekében eddig a vállalatok, szövetkezetek és a különböző intézmények elővételben mintegy százezer belépőjegyet vásároltak dolgozóiknak;' túlnyomó része — csaknem 70 ezer — szakmai jegy. Az elővétel megkönnyítésére a Budapesti Közlekedési Vállalat mintegy húszezer jegyet vett át a HUNGEXPO- tól, s a forgalmi csomópontokon, a végállomásokon várhatóan szerdától megkezdi az árusítást. Hasonlóképpen az IBUSZ budapesti és vidéki irodái is felkészültek a szakvásári programokra. A belépőjegyek ára változatlan. A vidékiek ezúttal Gyártmányfejlesztés a szarvasi Szirénben Az utóbbi évekig a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetben viszonylag keveset foglalkoztak gyártmányfejlesztéssel. Főleg a gyártó eszközöket és ezzel a gyártást korszerűsítették, agyártott termékek kialakításába nem nagyon szóltak bele. Ez azért volt így, mert termelésük nagy többsége exportra kerül, és az első időkben a vevők nem nagyon bíztak a szavasiak ízlésében. Kész modelleket hoztak, és azokat gyártatták le; többnyire bérmunkában. Az évek során ez az állapot lassan változott. Jó néhány javaslatot már a bérmunkánál is elfogadnak, sőt van olyan nyugati vevő is, amely csak az elképzeléseit közli, a többit a Szirén szakembereire bízza. A hazai alapanyag-ellátás bővülésével remélhetőleg egyre több lehetőség nyílik a saját anyagos exportra is. Ezen a területen már nagyobb lehetőségei vannak — és főleg lesznek — a gyártmányfejlesztésnek, és ezzel élni is kívánnak. A Divat Intézettel, az alapanyag- gyártókkal együttműködve máris több saját modellt készítettek, melyeket a belkereskedelem elfogadott. A jövőben feltehetően egyre több ilyen ing kerül majd forgalomba. Bár jelenleg még meglehetősen tartja magát az a nézet, hogy csak a kereskedelem tudja: mi kell a vevőnek. Talán még a hazainál is nehezebb a külföldi vevőkkel elfogadtatni a saját tervezésű modelleket. Igaz, az ok más. A szarvasi modell- tervezőknek a híres külföldi divatházak szakembereivel kell összemérni tudásukat. Úgy tűnik, ezen a területen nem vallanak szégyent, máris több biztató eredményt könyvelhetnek elA saját modellek készítésének nemcsak az a célja, hogy büszkén állíthassák: ez a mienk. Ennél lényegesebb, hogy így olyan termékeket ajánlhatnak, melyek gyártása a lehető legjobban megfelel a szövetkezet felkészültségének és gépparkjának. Ez olyan előny, hogy ezért még érdemes azokat a nehézségeket is vállalni, melyeket a különféle kellékek nem kielégítő választéka állít ma még a tervezők elé. L. L. „Csapolják” a Balatont A sok csapadék következtében a siófoki vízmércénél a Balaton szintje meghaladta a 100 centimétert, amely a tó nyári vízháztartására már elegendő tartalékot nyújt. A vízfölösleget a Sión engedik le, s így május 14-től 18-ig hajózásra alkalmas, 18 deciméter mély vízi utat biztosítanak a Balaton és a Duna között. BNV is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményét. A vásáron nagy teret szentelnek a szakmai programoknak. Így a nemzetközi seregszemle kilenc napjából öt alkalommal: május 22-én, 23-án, 26-án, 27-én és 28- án szakmai napot rendeznek, amikor a délelőtti 10 órai nyitástól délután 2 óráig csak a szakmai jeggyel rendelkezők léphetnek a vásár területére. Ezeken a napokon a nagyközönség délután 2-től 6-ig tekintheti meg a bemutatókat, szombaton és vasárnap azonban egész napon át rendelkezésükre áll a kőbányai vásár- központ. Már lassan állandó rovatunkká válik ezen az oldalon ,a május elsején kitüntetett megyénkben intézmények, vállalatok, szövetkezetek ismertetése. Most két kiváló termelőszövetkezet — a muronyi Lenin és a ka- muti Béke Tsz —, az elismerő oklevelet kapott Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és az Élüzem címet nyert PA- TEX mezőberényi gyárának elmúlt évi kiemelkedő munkáját mutatjuk be. \ A MURONYI LENIN MEZÖGAZDASÄGI TERMELŐSZÖVETKEZETET 1978- ban gazdálkodásának elismeréseként oklevéllel jutalmazták. Ez a kitüntetés nagy lendületet adott tagjainak és vezetőségének az 1979- es év feladatainak teljesítéséhez; sőt, sikeres túlteljesítéséért megkapták a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A gazdaságban hagyománnyá vált, hogy minden év végén az összes szakvezetők bevonásával értékelik az éves munkát, dicsérnek, elmarasztalnak, s mindezt személyre szólóan. A tervezett 6 millió forint nyereséget 2 millióval teljesítették túl, ehhez nagyobb mértékben a kiváló termésátlagokat produkáló növénytermesztés járult hozzá nagyobb arányban. összesen, az elmúlt évben. 1917 hektárt műtrágyáztak, 250-et istállótrágyával szórtak be, 285 hektáros területen végeztek altalajlazítást. Ezek az alapozómunkák jelentősen segítették a növénytermesztés 13 millió I forintos nyereségét. Az állattenyésztési ágazat a gyöngyöselhullás és a hízómarha átvételi súlycsökkenése ellenére csupán 187 ezer forinttal maradt le bevételi tervétől; ez az itt dolgozók jó munkáját dicséri. A termelőszövetkezet 3 közös vállalkozásnak a tagja, a kondorosi takarmánykeverő, a muronyi sertéshizlaló és a Sárréti Tejfeldolgozó Közös Vállalatoknak. Mindháromban eredményesen gazdálkodott az elmúlt évben, együttesen mintegy 850 ezer forintos jövedelemmel járult hozzá ez az együttműködés a gazdaság év végi nyereségéhez. A háztáji gazdaságok segítése már évek óta rendszeres gyakorlattá vált. Az elmúlt évben mintegy 2700 hízott sertést, és 26 hízómarhát vásárolt fel és értékesített a termelőszövetkezet a háztájiból és a lakosságtól. A faluban 3 tápboltban folyamatos takarmányellátással segíti a kistermelők termelését. A harmincéves termelőszövetkezet kiérdemelt születés- napi ajándékként kapja meg május 16-án a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A PAMUTTEXTILMŰVEK gyáregységei között folyó munkaversenyt 1979-ben A MEZŐBERÉNYI ÜZEM nyerte el. Ebben a versenyben az egységek ,az előző időszakhoz viszonyított normatívák alapján szerezhető pontszámok alapján kerülnek összehasonlításra, s a mezőberényiek érdemelték ki az Élüzem címet. A pontszámok a létszámmegtartást, a műszaki fejlesztést, a termelés minőségi mutatóit, a termelékenységet és a tervezett tervek teljesítését értékelték, s ebben az összesített eredményben a mezőberényi PATEX 92,3 ponttal nyert a második helyezett békéscsabai gyáregység 53 pontja előtt. Mivel egy textilüzemnek negyedévenként kell hogy igazodjék a kereskedelmi igényekhez, a profilváltások mellett a vetésszám nem mérvadó, más-más anyag különböző vastagságú fonalt és sűrűséget követel. Ennek ellenére az 1978-as 19 milliárd 688 millió vetést kétmillióval tejesítették túl, ami nagyon jó eredmény. A mezőberényi gyár fő cikke a bársonyáru, ami itt csak 45— 47 százalékos szintű, tehát szinte félkész állapotban hagyja el az üzemet. A székesfehérvári kikészítőből viszont NSZK-ba, Angliába és Svédországba küldik majd a végterméket. A bársonyanyagot mintegy 100 gépen szövik. A szabadidő-ruházat. és műszaki anyagok alapanyagát biztosítja ez az üzem. Az itt szövő 520, főleg nődolgozó. Munkájuk elismerésre méltó, még a szövésben teljesen járatlan számára is, hiszen a gépek 50—60 évesek, s ezzel a technológiával érték el a kiváló eredményt. A GYULAI KÖVIZIG dolgozóinak 1979-ben az előző évinél kedvezőtlenebb összetételű feladatokat kellett végrehajtaniuk, ennek ellenére célul tűzték ki az 1978. évi termelési mutatók túlteljesítését. Terveiket komoly mértékben megzavarta a hosszan tartó ár- és belvízvédekezés, 1979. január 1. és április 17-e között 61 napig — ebből 34 napon át harmadfokú — készültségi A PATEX-nél egy dolgozó 7-8 helyzetben állt. az igazgatóság. Kritikus és hosszan tartó belvízvédekezési periódusban a január 30-án kialakult 56 ezer hektáros elöntést. 10 nap alatt 16 ezer hektárra csökkentette. Ilyen körülmények között kezdték meg és végezték éves termelési feladataikat. Jóváhagyott tervük több, mint 392 millió forintot tett ki, ebben szerepelt többek között a Fehér-, Kettős-Körös bal parti töltéshelyének erősítése, a gyulai ár- vízvédelmi osztagtelep építése, a Kettős-Körös hullámterének rendezése, ,a Kákafoki főcsatorna fejlesztése, a békési hármas szivattyútelep építése és az NK—XIV ön- tözőcsatoma határterületének vízrendezése, öntöző főművek építése, s ezenkívül számos fenntartási és munkavédelmi intézkedések végzése. E feladatokat négy szakmémökségük, két gépműhely, hajózási, hírközlési, szállítási üzemük, tervezési osztályuk és természetesen valamennyi egységük koordináltan, tervszerű munkával látta el. Termelőegységeik ,a védekezés miatt késve kezdett munkákat jól szervezték, lerövidítették a kivitelezési határidőket. Az egységes irányítás és ugyancsak egységes végrehajtás eredményeként egyetlen egység sem volt, amelyik tervét 100 százalék alatt teljesítette volna. Munkájukban a gazdasági szervezetek mellett, a párt- és a társadalmi szervek is segítettek. Ennek következtében ,a Gyulai KÖVIZIG 1979. évi eredményes, kiemelkedő tevékenysége alapján az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a MEDOSZ elnöksége részéről kitüntető, elismerő oklevélben részesült. A KAMUTI BÉKE MEZÖGAZDASÄGI TERMELŐSZÖVETKEZET elmúlt évi gazdálkodása alapján immár hatodszor nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet. A gazdaságban a növénytermesztés magas termésátlaga és a termények gazdaságos előállítása határozta meg az eredményességet. A növénytermesztés és a kertészet az 1979. évi árbevételi tervét mintegy négymillió forinttal, az állattenyésztését pedig mintegy hárommillió forinttal teljesítette túl. Nyereményük így 16 millió forint lett. A növénytermesztésben több növényfajtánál sikerült kiemelkedő eredményeket elérni. Az őszi búza termésátlaga a kedvezőtlen téli és kora tavaszi időjárás ellenére 5,63 tonna lett hektáronszövőgépet ellenőriz Fotó: Veress Erzsi ként. Kukoricából a terület az előző évekhez viszonyítva mintegy 9 százalékkal növekedett, termésátlaguk a 7,7- es tervezetthez viszonyítva 8 tonna lett egy hektárról. Nőtt a rövidebb tenyészidejű kukoricák aránya, az energiatakarékosság és a jobb minőség érdekében. A kertészeti növényekből az előirányzathoz viszonyítva jelentős többlettermést takarítottak be; paradicsomból 47,3, paprikából 21,9 tonnát. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás a domináló. Az egy tehénre jutó tejtermelés mintegy 600 literrel növekedett az előző évhez képest. A községben tovább nőtt a háztáji gazdaságokban a termelési kedv, amelyhez jelentősen hozzájárult a szövetkezeti támogatás. Amíg 1978-ban a tsz-en keresztül értékesített állatok értéke 28 millió forint volt, addig ez tavaly 29 millió forintra növekedett. A termelőszövetkezet eredményes munkájához hozzájárult a mintegy 190 tagot, számláló 12 szocialista brigád odaadó, lelkiismeretes munkája is. Ennek alapján egy brigád arany, hat ezüst, négy pedig bronz fokozatot érdemelt ki, a termelőmunkában, a közéletben, és a társadalmi, közművelődési tevékenységben aktív részvételükért. Kelemen T. Magda
