Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

A felívelés és illúzióvesztés évtizede 1980. május 14., szerda Tudományos ülés az 1970-es évtizedről az Akadémián Az MSZMP XII. kongresz- szusa a nemzeti cselekvés rangjára emelt egy gazdaság- politikai koncepciót, amely a magyar gazdaság strukturá­lis átrendeződését célozta, s amely a világgazdasági kor­szakváltással összefüggésben az emúlt évek alatt kiforrott. Világméretekben ható kor­szakos és fundamentális je­lentőségű gazdasági és nem gazdasági (demográfiai, tár­sadalmi, politikai, tudomá­nyos, nemzetközi stb.) vál­tozások nyomultak előtérbe, amelyek az emberiség létfel­tételeit és gazdasági körül­ményeit a következő évtize­dekben maximálisan befo­lyásolják. A korszakváltás elé kívánt menni a Magyar Tudományos Akadémia a tu­domány módszereivel oly módon, hogy — egy bő év­tized után első esetben — három osztálya közös ösz- szefogásával megvitatta a magyar társadalmi valóság 70-es évekbeli legközvetle­nebb múltját. „Az 1970-es’ évtized a ma­gyar történelemben" témájú tudományos ülés előadásso­rozatában indító szerepet vitt Berend T. Iván akadé­mikus „Utunk a hetvenes évtizedig" című előadása. Mint a továbbiakban általá­ban, előadásának főbb gon­dolatait emeljük ki. A fel- szabadulás élményét átélt idősebb generáció idegében hordja a szabadulást a má­sodik világháború lidércnyo­mása, a sárba ragadt tanyai élet, a paraszti nyomorúság, az osztatlan iskola, a vil- lanytalan falu, a szükséges cipő hiányának gondja, majd az első hidegháború félelme, a hajnali autófékezés és csön­getés réme, az ütemes, köte­lező lelkesedés nyomása alól. Átélt valamiféle szárnyalás- élményt: a megfelelő étkezés jóllakott elégedettségét, a ko­rábban kilátástalan egyetemi diplomaszerzés boldogságát; az új lakásét, ahol már nem lavórban kell fürdeni, az első tévéközvetítés hitetlenkedő csodálatát, az első autó bol­dogságát és az első külföldi utazás ajándékát. E generá­ció még tudja, hogy volt és lehet is rosszabb, éppen ezért sokszor értetlenül áll az újabb generáció vissza- nyúlásával szemben, amely természetes közegként nőtt bele abba, ami az idősebbek­nek még élményszerű vív­mány volt. A 70-es évekkel bezárólag áthaladt országunk az ipa­rosodás korszakán, és nagy társadalmi formációváltás zajlott le területén. A fej­lődés üteme olyan nagy, mint amelyet a világ több mint másfélszáz országa, Ezt írja a Világ ^ és Nyelv új száma ^ Az új számban Sugár 9 András „Levél a Bábel-mú- w zeum ügyében” c. írásában 9 eredeti javaslattal állt elő ar- 9 ra vonatkozóan, hogy az egy- 9 kori Bábel-torony helyén 9 tervezett múzeumban mi w mindent kellene elhelyezni 9 az emberiség kölcsönös meg- S értését gátló nyelvi akadá- 9 lyok rengeteg szellemi do- 9 kumentumából és tárgyi Q anyagából. Nagyon érdekes 9 cikkek számolnak be a szov- S jet, az angol és az ausztrá- 9 liai eszperantó mozgalom 9 fejlődéséről. ^ E cikkek szerzői Borisz G. 9 Kolker, a Szovjet Eszperan- 8 tisták Szövetségének elnök- 9 ségi tagja, Graham Leon- 9 Smith, a brit szövetség el- 9 nöke, és dr. Ralph Harry, a 9 Nemzetközi Ügyek Ausztrá- 8 liai Intézetének igazgatója. 9 „Űj-Zélandi előterjesztés 8 — Latin-amerikai támogatás 9 — Az ENSZ-Társaságok Vi- 9 lágszövetségének közgyűlése C az eszperantóról” — cím- 9 mel ismertetést nyújt arról, 8 hogy a Világ és Nyelv egyik 9 korábbi interjúja nyomán 9 miként jutott el a nemzet- 3 közi nyelv ügye e világszer- 9 vezet közgyűlése elé és mi- 8 lyen vitákban született meg 9 pozitív határozatunk. 9 nemzete közül napjainkig csupán negyven országnak si­került elérni. Az egész euró­pai gazdaság történetének leggyorsabb, leglátványosabb növekedési szakaszában az egy főre jutó bruttó nemzeti terméket tekintve a konti­nensen a középzónába értünk fel, húsz ország közül a ti­zedik helyre. Ma társadalmunk leg­gyorsabban növekvő osztá­lya a megkétszereződött és homogénabbá váló munkás­ság. Az iparfejlődés hatásá­ra a mezőgazdaságban leját­szódó átalakulás a falu és a parasztság felemelkedésének meghatározó tényezője lett. Ámde a fejlődés, a régi meghaladása közben új el­lentmondások, gazdasági, tár­sadalmi konfliktusok kelet­keztek. Így többek közt a terebélyesedő szürke-unifor- mizált házgyári lakótömbök és az átlagember számára sem teljesen elérhetetlen gépkocsi az előreugrás bi­zonyítékaivá váltak, de an­nak jelképévé is, hogy a jog­gal elmarasztalt .fogyasztói’ társadalom szegényes köve­tésén túl nehéz új utakat ta­lálni. A felíveléssel egyetemben az illúzióvesztés ^vtizede is a 70-es. A háború utáni „so­ha meg nem történhet”-fo- gadkozások ellenére elásott- nak vélt ellentétek éltek to­vább. Illúziók nélkül látjuk, hogy nehéz meghatározottsá­gok közegében haladhatunk csak előre, korántsem vonal­zóval megtervezett-meghú- zott úton, nem a növekvő harmónia, hanem az újra­éleződő konfliktusok termé­szetes történelmi folyamatai­ban. Bognár József akadémikus a magyar gazdaságfejlődés újraorientálódási szakaszáról tartott előadásában a gazda­ságpolitikai jellegű szervezeti problémákra utalt. Egyrészt termelővállalataink termék- profilja indokolatlanul szűk, másrészt a szolgáltatások biztosítására alkalmas üzem- és tevékenységfajták széles köre hiányzik a gazdaságból. Erre azért kerülhetett sor, mert nálunk a gazdasági szerkezetet kizárólag a ter­melésből „lefelé” építették, és sohasem a szükségletekből (piacból, értékesítésből) fel­felé. A gazdasági struktúra szer­vezetrendszeri kihatásait tag­lalta — többek között — Kulcsár Kálmán akadémi­kus is a „Gazdasági, kihívás’, társadalmi ,válasz’ ” című előadásában, különös tekin­tettel a közigazgatás — első­sorban a megyerendszer — konzerváló erejére. Ami a magyar szervezetek belső je­lenségeit illeti, meglehetősen súlyosan esik latba a szak-, illetőleg a hatalmi elem vi­szonyának eltolódása, a ket­tő közötti egyensúly hiánya. A szakszerűség gyengesége a rossz értelemben vett bürok­ratikus fokozódást eredmé­nyezi, a változásokhoz való alkalmazkodás és a változás­ra való képesség gyengül. Dr. Nemeskürty István a „Film és irodalom kölcsön­hatása a 70-es években” cí­mű előadásában kiemelte, hogy az írók távolabb kerül­tek a filmműhelyektől, mint a 60-as években — műveik­ből a forgatókönyvet filmes szakemberek írják —, vi­szont a filmművészet kifeje­zési módszerei mégis egyre inkább áthatják az irodal­mat: az olvasmány készteti az olvasót, hogy a szöveget képzeletében mozgóképként pergesse. A magyar filmmű­vészet a hetvenes években kiváló teljesítményeket ho­zott létre. Bár a nagy mes­terek kitűnő filmjeikkel nem haladták meg ugyan saját korábbi színvonalukat, a kül­földi fesztiválokon is rangot szereztek, s maradandó be­csű műalkotásokkal gazdagí­tották a magyar művészetet. A nagy érdeklődéssel hall­gatott előadások sorában Ká­roly Sándor doktor „Nyelvi magatartásformáink változá­sai társadalmi fejlődésünk újabb szakaszában” címmel vázolta fel a változó világ hozta címfogalmakat: „tudo­mányos-technikai forrada­lom”, „gyorsuló idő”, „társa­dalmi mobilitás”, „érzelmi kultúra” stb. Főbb megálla­pításaiban hangsúlyozta, hogy a kulturális forradalom egyelőre elsősorban mennyi­ségi eredményekkel dicse­kedhet, amit nem szabad le­becsülni, de ahogy mai éle­tünk minden területén a mi­nőség felé kell törekednünk, úgy a kultúra, s ebben a nyelvi műveltség megszerzé­sében is. A nyelvi magatar­tásformáink hiányai között az érzelmi kultúra árnyala­tainak kifejezésére való kép­telenséget hangsúlyozta. Ki­emelte nyelvművelésünk mai — a múlthoz képest — ösz- szehasonlíthatatlanabb tudo­mányosságát, ugyanakkor ha­tóképessége gyengeségét. .A nyelv érdekében legtöbbet tehető iskolai nevelés hom­lokterébe a beszéd által ne­velő pedagógiai gyakorlatot állította. Csak néhány gondolatot ragadhattunk ki abból a ha­talmas anyagból, amely a 70- es évtized elemzése közben az Akadémia május 7-i tu­dományos ülésén elhangzott. Dr. Virágh Ferenc YYXYYY\\W \ XX YYXYY XV Y V\ XX XYYY YYYYYYXWX YYY J"MÉÁ*** A Békés megyei Tanács költségvetési üzemének kivitelező részlege jól halad a békéscsabai gabonamúzeum leglátvá­nyosabb részének építésével: a szélmalommal, amely au­gusztus 20-ra már működőképes állapotban várja a vendé­p-plrpf Fotó: Gál Edit ,,Vészcsengő” Jól emlékszem még kisis­kolás koromra. Mielőtt beül­tettek volna a padokba, már csaknem folyékonyan olvastam. A nővéremtől ta­nultam meg a betűk tudo­mányát. Jó előre tudtam a második osztály anyagát már elsőben, és ez így ment egé­szen a nyolcadikig. A tan­könyveket csaknem végig örököltem, hiszen akkoriban tízévenként, ha változott a tanmenet. Alsó tagozatos, kedves, idős osztályfőnök­nőm nyugdíjáig a képzőben tanultakból élt. Bezzeg ma? Mire a pedagógiai főiskolá­sok megkapják diplomáju­kat, csaknem elavulnak ad­dig nehezen megszerzett is­mereteik. Egy-két hónap is óriási kiesést jelent, hiszen a pedagógia egyike ma a legmozgékonyabb, legforron- góbb tudományoknak. Mi­lyen hatalmas hátrányt je­lenthet akkor két-három év szünet? Pedig — a tanári pálya elnőiesedése miatt — egyre több saját gyermekét nevelő pedagógus veszi igény­be a gyermekgondozásra já­ró három évet, sőt, két gyer­mekkel hatot. A család mel­lett nemigen marad arra idejük, hogy szakirodalmat olvassanak, vagy más mó­don kövessék nyomon a szak­ma változásait. Iskolájuk pe­dig — az egyre növekvő ter­hek miatt — nemigen tud számukra segítséget adni. A gyes ideje pedig letelik egy­szer. És akkor — mint egy fiatal pedagógusnő mondta — megszólal a „vészcsengő"! Nem csupán a tanár, de az iskola, a gyerekek számára is kellemetlen a döcögő óra. Régi, kétoldalú igényt elé­gített ki Békés megyében a Pedagógus Továbbképző In­tézet és a pedagógusokszak­Csongrád megyei vendégek a TIT-ben Május 9-én Gyulán a TIT Békés megyei Szerve­zetének filozófiai szak­osztálya együttes ülést tar­tott a Csongrád megyei TIT filozófiai szakosztályával. Ezen dr. Marsi Gyula, a gyulai városi pártbizottság első titkára tartott beszámo­lót, melyben értékelte az el­múlt év filozófiai ismeret- terjesztését. Ezután megtár­gyalták az ez évi feladato­kat, és a közös problémá­kat. Kitértek a pártoktatás és az ismeretterjesztés kap­csolatára is. A Csongrád me­gyei szakosztály elnöke, Ba- tuczi László elismeréssel nyilatkozott a Békés megyei filozófiai ismeretterjesztés­ről. Elmondotta, hogy Sze­ged, mint egyetemi város, sajátos szerepet tölt be ezen a téren Csongrád megyében. Ezt követően dr. Krupa And­rás megyei titkár beszélt az ismeretterjesztés eredmé­nyeiről és gondjairól. Az ülés után gyárlátoga­tás következett. A vendégek megtekintették a Gyulai Húskombinátot, ahol rövid ismertetőt hallhattak az üzem létrejöttéről és fejlő­déséről. Később ellátogattak a Kohán Képtárba és az Erkel Ferenc Művelődési Központba, majd megismer­kedtek a gyulai Várfürdő­vel. A tapasztalatcsere mind­két fél számára hasznosnak bizonyult, ezért megállapo­dás született a további együttműködésre. szervezete, amikor megszer­vezte két évvel ezelőtt a gyesen levők továbbképzését. Ebben a tanévben második alkalommal került erre sor Békéscsabán, a 2-es számú általános iskolában. Először általános munkajogi eligazí­táson vettek részt a kisma­mák, a legutóbbi, május 10- én tartott foglalkozáson pe­dig a gyakorlatban ismer­kedhettek meg az új tanítási módszerekkel. Hogy mind­erre igény van, bizonyítja; a megye különböző iskoláiból jó néhányan jöttek el. Fő­ként azok, akik szeptember­től ismét a katedrára állnak. — „Jólesik érezni egy kis is­kolaszagot” — fogalmazta így az egyik, gyesről ősszel visszatérő pedagógus. Miután mindenki meghall­gatott egy szakjának megfe­lelő órát, az iskola könyvtá­rában összegyűltek, hogy megbeszéljék tapasztalatai­kat, gondjaikat, Szelényi Pál- né igazgatónő beszélt az új tanterv bevezetésével kap­csolatos gondokról, az egyes tantárgyak, főként a mate­matika, kémia és fizika új tanítási módszereiről. Fel­A „Szocialista módon dol­gozni, tanulni, élni” jelszó jegyében az 1979/80-as évre is meghirdették megyénkben a szocialista brigádok köz- művelődési vetélkedőjét. Az országos mozgalom célja a tervszerű, folyamatos műve­lődéshez való segítségnyúj­tás, hiszen társadalmunknak nemcsak magasszintű szak­mai képzettséggel, de általá­nos műveltséggel is bíró munkásosztályra van szüksé­ge. Felsorolni sem könnyű, mennyi társadalmi és tö­megszervezet, intézmény te­vékenykedett. azért, hogy ez a mozgalom minél eredmé­nyesebb legyen. Az MSZMP Békés megyei bizottságának állásfoglalása alapján a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ megyei bi­zottsága, a szakszervezetek, az állami gazdaságok, a fo­gyasztási és kisipari szövet­kezetek központjai, a tsz- szövetség és a Megyei Mű­velődési Központ voltak a meghirdető szervek. Segítő­ként tevékenykedett a me­gyei könyvtár, a moziüzemi vállalat, a színház, a múze- . um és a TIT. A felhívásra jelentkezett brigádok szeptembertől már­ciusig vettek részt a folya­matos művelődési szakasz­ban A témakörök összeválo- gatásánál a meghirdetők ar­ra törekedtek, hogy vala­mennyi résztvevő megtalálja az érdeklődési körének, adottságainak legmegfele­lőbb feladatot, és ez alapján tervezze meg művelődési programját. A munkához se­gítséget nyújtottak a munka­helyi, területi politikai és gazdasági vezetők, közműve­lődési szakemberek. A ter­vezésnél figyelembe vették az egyes brigádok adottsága­it, a brigádtagok műveltségi szintjét, iskolai végzettségét. A brigádvezetők feladata volt az egyéni képességek ki­bontakoztatása. A felkészü­lésben kötelezően szerepeltek bel- és külpolitikai témakö­rök, szépirodalom, színház, film, zene, tudományos és szakmai ismeretek. A brigá­dok szorgalmas munkáját bi­zonyítják a jól sikerült már­ciusi elődöntők, amelyek egyben vállalati döntők vol­tak azokon a munkahelye­ken, ahol több brigád is be­nevezett a versenybe. A szakági döntőre április 27-én került s°r. A Dél-Bé­kés megyei Tsz-Szövetség brigádjai Orosházán, a KI-| SZÖV brigádjai Békéscsabán hívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a tanár komplex tudása, szervezőké­pessége, hiszen a mai gyer­mekek rendkívül tájékozot­tak, s nem csak passzív, de cselekvő, manipuláló, önálló szereplői az óráknak. Ezért megnőtt a pedagógus előzetes felkészülésének jelentősége. A régi gyakorlat csődöt mond, mindig valami újat kell nyújtani. Jó néhányan nehezen sza­badultak pici gyermekük mi­att otthonról, kivétel nélkül mindenki amellett foglalt ál­lást, hogy folytatni kell a tanfolyamot, hiszen ez „szal­maszál” a hivatásuk iránt érdeklődő pedagógusoknak. önképzésre ugyan otthon is van lehetőség, ez azonban nem pótolja az iskolai gya­korlatot. Hasznos volt ez a kezdeményezés, azonban nem csak a megyei illetékes szer­veknek, hanem a gyesről visszatérő tanároknak és a munkahelynek is tenni kell valamit azért, hogy ne szól­jon olyan félelmetes hangon az a bizonyos „vészcsengő”. G. K. és Szarvason, a Körösök Vi­déke Tsz-Szövetséghez tarto­zók Gyomán és Békéscsa­bán, a MÉSZÖV brigádjai Békéscsabán, a MEDOSZ- hoz tartozók Békésen ésMu- ronyban, az ÉDOSZ és az SZMT brigádjai Békéscsabán ugyanabban az időpontban, ugyanolyan forgatókönyv alapján mérték össze tudá­sukat. A II középdöntőben részt vevő 110 brigád ,a zsűri tagjai szerint lelkiismerete­sen felkészült. Egy-egy szak­ágban a legjobbnak a békés­csabai Híradótechnikai Vál­lalat Május 1. brigádja, a kétegyházi MEZŐGÉP Rá­kóczi brigádja, a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi Kun Béía brigádja, a Gyulai KÖVIZIG Körös I. brigádja, a megyei sütőipari vállalat gyomai gyárának Kállai Éva brigádja, a Békéscsabai Szol­gáltató és Termelő Szövetke­zet Ságvári Endre brigádja, az Endrődi Cipész Szövetke­zet Énei brigádja, a szeg­halmi ÁFÉSZ Petőfi Sándor brigádja, a kondorosi takar­mánykeverő ' Komócsin Zol­tán brigádja, a szarvasi Dó­zsa Tsz Petőfi és a puszta­földvári Lenin Tsz Ságvári Endre brigádja bizonyult. Megérdemelték, hogy említ­sük őket, hiszen szabad ide­jükből sok-sok órát fordítot­tak a felkészülésre. A felsorolt 11 brigád csa­pata vesz részt május 18-án, Békéscsabán a Megyei Mű­velődési Központban meg­rendezendő megyei döntőn. Az izgalmasnak ígérkező vetélkedőn 9-tagú zsűri dönt majd, szaktanácsadók segít­ségével, az első három he­lyezésről. A résztvevők bizo­nyára valamennyien szeret­nének elsők, vagy legalább másodikok lenni. G. K. SZÍNHÁZ, mozi 1980. május 14-én, szerdán Békéscsabán, este 19.00 órakor: VARAZSKERINGO 9. sz. Alt. Isk. ea. * * * Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Hivj a messzeségbe! 8 arakor: A madarak is, a méhek is ... Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 óra­kor: A* állatok válaszolnak, 4 órakor: Száguldás gyilkosságok­kal, 6 és 8 órakor: A nagy álom. Békéscsabai Terv: örült nők ketrece. Gyulai Erkel: A kétbal­kezes és áz örömlány. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Lolka és Bolka a föld körül, 5 és 7 órakor: A rendőrnő. Orosházi Partizán: Megközelítések. Döntő előtt A közművelődési mozgalomról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents