Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
1980. április 13.. vasárnap Felelősségteljes megbízatás G áspár Sándor, sl SZOT főtitkára a XII. párt- kongresszuson arról beszélt, hogy becsüljük még jobban a közösségért dolgozókat. Nagyobb társadalmi, erkölcsi elismerést élvezzenek a nehezen kezelhető emberek is, akik' önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. A vezetővé válás folyamatában azokat segítsük, akik nem hízelgéssel, elvtelen egyetértéssel, személyes érdekeiket szolgáló összeköttetések ápolásával építgetik karrierjüket, hanem azokat, akik munkájukban eredményesek, vitáznak, érvelnek, alkotnak. Bizonyára sokan elgondolkodtak a következő megállapításon: „Az ország gazdasági erejét úgy tudjuk eredményesebben növelni, ha a demokratizmust, a nézetek és az érdekek ütközését, a'dolgozók még aktívabb közreműködését igényeljük és biztosítjuk ...” Tehát a döntéseknek mindig a vélemények széles körű ismeretén kell alapulniuk, különben a megvalósítás zsákutcába torkollik1. Egyáltalán nem könnyű feladat ez. Még akkor sem, ha az utóbbi években a szocialista demokrácia egyre jobban, kiteljesedik, fejlődik. A szakszervezeti bizalmiak testületének közreműködésével a dolgozók elmondják véleményüket, javaslatukat, jóváhagyják a gazdasági vezetőknek a gazdálkodással, az elosztással kapcsolatos elképzeléseit. A tartalmi munkát mérlegre téve azonban kimondhatjuk: nem lehetünk mindenben elégedettek, feltétlenül tovább kell lépnünk. A most elkezdő-- dött szakszervezeti eszmecsere jó alkalom arra, hogy eldöntsük: a tisztségviselők, a választott szervek meg- tettek-e mindent, amit a lehetőségek határán belül cselekedhettek1? Konkrétabban: sikerült-e a bérek, a jövedelmek differenciáltabb elosztása, a szociális ellátás javítása, a munka biztonságának a növelése, a kultúra, a tömegsport szélesebb alapokra helyezése, a gazdálkodás segítése? Ezekben a napokban, hetekben minden vállalatnál, intézménynél megválasztják a bizalmiakat, akiknek a megbízatása 5 évre szól. Mindenképpen indokolt a felelősségteljes döntés, nem csupán a hosszú idő, hanem egyéb okok miatt is. Ugyanis lényeges szervezeti változásokra kerül sor, amely a tagság véleményének közvetlenebb érvényesülését jelenti. Mindez a bizalmi személyén keresztül valósul meg. A fölösleges lépcsőfokokat kiiktatják, így megszűnnek a vállalati szak- szervezeti tanácsok, a műhelybizottságok. A választások után két fórum lesz: a bizalmihálózat és a bizalmiak testületé. A szakszervezeti bizottság az utóbbi végrehajtó szerve, annak része. Újdonság, hogy a szakszervezeti bizottság elnöke is a bizalmiak közül kerülhet ki. A magyar munkásmozgalom történetében bőven akad példa a szakszervezeti bizalmiak megbecsülésére, gondos kiválasztására. Ez a megbízatás ma sem tűri a formalizmust, a bürokratizmust, a megalkuvást. Ebből egyenesen következik: olyan ’ tisztségviselőkre van szükség, akik képesek az érdekek szövevényében is tisztán látni, értékelni az igényeket és a lehetőségeket, megértetni, elfogadtatni a döntéseket. Persze, ez olykor konfliktusokkal jár. Aki nem meri vállalni ennek az ódiumát, aligha érett meg 'e politikai feladatra. Mert politika ez a javából. Különösen a SZOT XXIII. kongresszusa óta, amely határozatban mondta ki a bizalmiak jogkörének a bővítését. Éppen ebből adódnak a viták. Kár lenne szépíteni a dolgot: még csak tanuljuk ezeknek a jogoknak a gyakorlását, kevés a tapasztalat. Az sem tagadható, hogy vannak olyanok, akik1 alkalmatlanok erre a tisztségre. Mondjuk ki nyíltan: a gazdasági vezetők egy része nem nézi jó szemmel a folyton „nyüzsgő” szakszervezeti bizalmit. Miben nyilvánul ez meg? Mindenekelőtt abban, hogy ilyen-olyan módszerekkel gyengítik a kapcsolatokat, bürokratikus intézkedésekkel felszínessé teszik azokat, csupán a testületi üléseken figyelnek oda a munkájukra. A nagyobbik baj az: a jogok érvényesítése nem folyamatos, néha hiányzik a tudatosság, sok a bizonytalankodás. Ez a bizalmiak gyengeségeiből ered, de objektív okok is közrejátszanak. Vegyük egyik példának az egyetértési jogot, amikor a bizalmi és a partner gazdasági vezető közösen határoz egy-egy kérdésben. Sajnos, a kitüntetésre való javaslattételnél, a jutalom elosztásánál nem mindig érvényesül a bizalmiak1 véleménye. Az is hiba, hogy a béreket és a jutalmakat még mindig az úgynevezett üzemi négyszög képviselői osztják el, a bizalmi egyetértési joga a tudomásulvételre korlátozódik. Nincs minden rendben a véleményezési és a javas- lattételi jog érvényesítése körül sem. Pedig az nagyon fontos, hogy a bizalmi a csoportjának véleményét kikérve, hatást gyakoroljon azokra, akiknek dönteniük kell. Ennek az a buktatója: a vállalati kollektív szerződés, a működési szabályzat módosítására, a korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat a különböző fórumokon elmondják1 és be van fejezve. Kevésbé esik szó a mindennapokban a termelési programok kialakításáról, a másodállások és mellékfoglalkozásokról, az éjszakai és a túlmunkáról, a továbbtanulásról, a teljesítménykövetelményekről. Mindezekről megalapozott, jól megindokolt véleménye kellene hogy legyen a bizalmiaknak. Ugyancsak gyenge az ellenőrzési funkció gyakorlása, holott a szakszervezeti munka hatékonysága attól függ: milyen az országos érvényű rendeletekben, törvényekben, vállalati szabályzatokban foglaltak végrehajtása. Itt általában a terv- szerűtlenség, az ösztönösség a meghatározó, örvendetes viszont, hogy a bizalmiak határozottan képviselik a csoport érdekeit a tanácskozásokon, a bizottságokban, a gazdasági vezető előtt. A legtöbb bizonytalanság a kifogásolási jog körül van. Némelyek a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elvét vallva megalkusznak, nem kezdeményeznek vétót még a nyilvánvaló jogsértés esetén sem. A hiányosságok ellenére egyértelmű: a szak- szervezeti bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre eredményesen szolgálja politikai céljainkat. A tagság közvetlen érdekeinek, törekvéseinek, igényeinek teljesebb képviselete a bonyolultabb körülmények között még inkább elengedhetetlen. Éppen ezért a szak- szervezeti munka és a bizalmiak tevékenysége nem különíthető el a pártszervezet politikai irányításától, hiszen csak ezzel együtt fejezi ki a társadalom, a szocializmus általános érdekeit. Ez a befolyás függ a szak- szervezetekben dolgozó kommunistáktól. A pártvezetőség, a taggyűlés gyakrabban értékelje munkájukat, ezzel is hangsúlyozva jelentőségüket, a tömegszervezet és a párt szoros kapcsolatát. A szakszervezeti választás kétségtelenül .erőpróbája lesz a mozgalom egyre jobban növekvő erejének, érettségének. Ebben pedig jelentős szerephez jutnak a legkisebb munkaközösségek aktívái, az elkötelezett bizalmiak. Seres Sándor Munkafegyelem - munkaügyi vita A múlt év végén több élelmiszerbolt reklamált, hogy nem kapták meg időben a tejet. A szállító, a Sárréti Tej Szövetkezeti Vállalat vizsgálatot rendelt el. Ennek nyomán megállapították, hogy a reggeli szállítás azért késik, mert az egyik dolgozó nem érkezik időben a munkahelyre. A felelősségre vonáskor családi okokra hivatkozott. Mivel ígéretet tett, hogy többé nem fog késni, a büntetéstől a vállalat eltekintett.'Egy ideig rendben is ment a szállítás, aztán újra megismétlődtek a késések. Ekkor írásban figyelmeztették. Ez sem használt. A késések folytatódtak, s a reklamációk sem maradtak el. Ebben az évben a szövetkezeti közős vállalat döntő lépésre szánta el magát. A notórius késönjárónak t hónapra tíz százalékkal .csökkentette az alapbérét. Ezzel azonban nem zárult le az Úgy. A dolgozó panaszt tett a munkaügyi döntőbizottságnál. Súlyosnak tartotta a fegyelmi büntetést. Mondván, csak apró botlásról van szó. Hivatkozott arra is, hogy korábban az ilyesmi felett szemet hunytak. A munkaügyi döntőbizottság méltányolta ezeket az érveket, s enyhítette a vállalat döntését. Ezzel szemben élt keresettel a békéscsabai Munkaügyi Bírósághoz a szövetkezeti közös vállalat. A bíróság a vállalatnak adott igazat, s döntését helybenhagyta. Hogy a munkafegyelemre fittyet hányó dolgozó okult-e az ügyön, vagy sem, arról nem szól a fáma. Arról viszont igen, hogy a vállalat határozott fellépése nyomán megerősödött a munkafegyelem. S egyeseknek talán olyan tanulságul is szolgált, hogy a lazaságot nem lehet méltányolandó érvekkel alátámasztani. Azóta nem érkezik reklamáció a boltoktól. Időben megkapják a tejet. De ha tüzetesebben vizsgálat alá vesszük ezt az ügyet, s követjük a döntések láncolatát, szembe tűnik, hogy a munkafegyelem szilárdításában nem kis szerepe van a munkaügyi döntőbizottságnak és a másodfokú fórumnak, a munkaügyi bíróságnak. Csaknem négy hónapja, hogy hatályba lépett a Munka törvénykönyv módosítása, mely több vonatkozásban a munkafegyelem javulását célozza. A munkaügyi bíróság ítélkezési gyakorlata is ezt követi. A fegyelmi felelősségre vonással kapcsolatban indult munkaügyi vitákban a döntőbizottságokat elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy a fegyelmi büntetés arányban áll-e az elkövetett vétséggel. A megyei tapasztalatok azt igazolják, hogy a munkaügyi döntőbizottságok általában megfelelően mérlegelik az eléjük kerülő ügyeket. Egyes esetekben most is előfordul, hogy indokolatlanul enyhítik a súlyos vétség miatt kiszabott fegyelmi büntetéseket, mégpedig leginkább a dolgozó személyi körülményeinek eltúlzott és téves értékelése alapján. A Munka törvénykönyv módosítása ezt a korábbi szabályozást megváltoztatta. Kizárta annak a lehetőségét, hogy a két legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az áthelyezés és az elbocsátás végrehajtását felfüggesszék. Ha ugyanis a fegyelmi vétséggel a súlyos büntetés arányban van, a végrehajtás próbaidőre felfüggesztése a felelősségre vonást figyelmeztető jellegűvé változtatja. A Munka törvénykönyv módosítása szélesítette a személyi alapbér fegyelmi büntetésként való csökkentésének a lehetőségét. A munkafegyelmet erősítő szabályokkal megfelelően él a békéscsabai Munkaügyi Bíróság. A múlt évi adatok értékelése arra utal, hogy a vállalatok és a döntőbizottságok többsége a Munka törvénykönyvének módosítása előtt is egyre nagyobb figyelmet fordított megyénkben a munkafegyelem szilárdítására. Dr. Bállá József, a békéscsabai Munkaügyi Bíróság vezetője elmondta, hogy a múlt évben a korábbi évekhez képest számottevően emelkedtek a fegyelmi ügyek. 1979-ben a munkaügyi bíróság 503 ügyet tárgyalt, ezek közül 117 volt a fegyelmi ügy. A növekedés az előző évhez képest a fegyelmi ügyekben 25 százalékot tett ki. Ennek az oka elsősorban az, hogy a vállalatok a munkafegyelemre sokkal nagyobb figyelmet fordítottak, mint korábban. A késések, a mulasztások, s egyéb lazaságok megszüntetésére törekszenek. Különösen a nagy vállalatoknál tapasztalható, hogy súlyponti kérdésnek tekintik a munkaidő kihasználását. A munkaügyi döntőbizottságok is hatékonyan működnek közre. Az MDB-tagok rendszeres oktatása azt eredményezte, hogy a döntőbizottságok a jogszabályok ismeretében hozzák meg a döntéseiket. Különösen jól működnek a döntőbizottságok a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, a 8. sz. Volán Vállalatnál. Következetesen lépnek fel a munkahelyi italozással szemben. Hiszen az ilyesminek beláthatatlan következménye lehet. Bár ezen a téren határozott javulás tapasztalható, mégis előfordulnak elgondolkoztató esetek. Az év elején a 8. sz. Volán Vállalat több autóbusz-vezetőt italfogyasztás miatt bocsátott el. A békéscsabai Munkaügyi Bíróság ítélkezési gyakorlata során szem előtt tartja a Munka törvénykönyv módosításának főbb rendezési elvét. Mégpedig azt, hogy hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálkodást, jobban ki kell használni a munkaidőalapot, és javítani kell a munkafegyelmet. Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Ezt sem szabad szó nélkül hagyni. Előfordul ugyanis, hogy a munkáltató a fegyelmi jogkörét túllépi, vagy nem megfelelően gyakorolja. Különösen olyan esetekben tapasztalható, amikor a vállalat működésével, vezetésével kapcsolatban a dolgozó bíráló megjegyzést tesz, s később — ha nem is erre való hivatkozással, de az ok erre vezethető vissza — felmondják munkaviszonyát. Az ítélkezési gyakorlat évtizedek óta oltalmat biztosít a dolgozónak a munkáltatói joggal való visszaéléssel szemben. A törvénykönyv módosítása megerősítette ezt a gyakorlatot. A felmondást ilyenkor hatálytalanítani kell. Mert a jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. * Serédi János Két év: 75 bolti „szarka” Amikor a társadalmi tulajdon védelméről beszélünk, általában a vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozó felelőtlen emberekre gondolunk. Kevesebbszer esik szó azokról, akik az önkiszolgálás bevezetése óta szinte rendszeresen „fosztogatják” a boltokat. Tanai Ferenc, a Gyoma—Endrőd és - Vidéke ÁFÉSZ elnöke elmondotta, hogy a szövetkezet vagyona csaknem 120 millió forint. Ha leltárkor hiány van, természetesen az itt dolgozóknak részben, vagy egészben meg kell azt téríteni. Az új, korszerű eladási formát megszokta és megszerette a lakosság. Az áru kiválasztása könnyedén, gyorsan történik, nő az üzlet áteresztőképessége. Csakhogy vannak, akik mindezzel visszaélnek. Magyarul: a cikkeket a kosár helyett a saját szatyrukba, a zsebükbe rakják, és így a kereskedőkkel fizettetik meg az árát. A rendelet egyértelműen felhívja a figyelmet: el kell csípni a bolti „szarkákat”. De hogyan? Ügy, hogy a tisztességes vevőket még véletlenül sem szabad gyanúsítani. Az óvatosság és a tapintatosság miatt többen elkerülik a felelősségre vonást. A gyomai és az endrődi ABC-áruházakban két év alatt 75 személyt értek tetten, s nem egy esetben a leleplezésnél a vásárlók is segítettek az eladóknak. Aka- bátujjból és máshonnan csokoládé, cigaretta, szemes kávé, ital került elő. A felvett jegyzőkönyvek azt tanúsítják: az ellopott áruk értéke 2 ezer forintot tett ki. Ennél sajnos jóval több árucikket tulajdonítottak el a polcokról, a gondolákról. Érdekes, hogy úgynevezett alapvető élelmiszert mindössze hárman próbáltak kivinni fizetés nélkül az üzletekből. Annál többen kedvelik a szeszes italokat, a különböző élvezeti szereket. Mindez azt mutatja, hogy a többség nem azért lop, mert rá van szorulva, csupán a pillanatnyi alkalom csábítja. Tavaly és az azt megelőző esztendőben több mint 20 ezer forint pénzbírsággal sújtották az alkalmi bolti tolvajokat a két nagyközségben. Ez mintegy tízszerese az eltulajdonított áru értékének. Sokat tehetnek itt a szülők, a nevelők, hiszen a bolti „szarkák” között sok az általános és a középiskolás gyerek. (seres)- — — -—■ — - - — - — — - /W\ /WS cFV Kora tavaszi hangulat Békéscsabán Fotó: Veress Erzsi
