Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
1980. április 13., vasárnap o fl diákok átvették a „hatalmat” Békéscsabán a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában április 12-én, szombaton föld- mérőnapot rendeztek, amelyen részt vettek a miskolci, a szombathelyi és a budapesti hasonló szakképzést folytató szakközépiskolák tanárokból,, diákokból álló delegációi is. Az egész napos program délelőtt kulcsátadással kezdődött, amelyen jelképesen az iskola igazgatója, dr. Mizó Mihály átnyújtotta az iskola kulcsát, ezzel átadva a „felelősséget” is a nap diákigazgatójának, a negyedik osztályos Erdős Józsefnek. Ezután a földmérő osztályokban megkezdődött „a komoly munka”, hiszen a tanítási órákat a diákok vállalták magukra. Képünkön éppen az elsős Salamon Tibor tart földméréstani órát, igen nagy hozzáértéssel, bár akadtak pillanatok, amikor tanára, Székely Márton, a siker érdekében besegített a magyarázatba. A hagyományteremtő földmérőnap alkalmából először megvalósított diáktanszéki órák jó alkalmat nyújtanak arra, hogy a tanulók felelősséggel vállalják a „hatalomátvétellel” járó tennivalókat. Délelőtt ezenkívül a vendégiskolákkal együtt csapatban és egyéniben is tanulmányi versenyek folytak, majd délután, a már tavaly is megvalósított sportvetélkedőre, kispályás labdarúgóversenyre került sor az ez alkalomból elnyerhető „fakupáért”. Délután öt órakor vidám filmvetítésekre került sor, este 6 órakor pedig a tornateremben a sport- és tanulmányi verseny díjait adták át ünnepélyes keretek között, majd kezdetét vette a már szintén másodszor megrendezett földmérő szakestély. H tárgyal ftteremb öl Orvhorgászokat ítélt el a bíróság Március 21-én az esti órákban a rendőrség gépkocsizó járőre az út mentén három férfit vett észre. A hátuk csuromvizes volt. Az egyikük egy nagy zsákot Ciliéit, amelyből csöpögött a víz. Amikor észrevették a rendőrségi kocsit, el akartak szaladni. Hamarosan segítség érkezett és igazoltatták őket. A zsák hallal volt megtömve. A közelben megtalálták azt a szerszámot is, amellyel a halat fogták. Mégpedig horgásznyelven az úgynevezett gereblyét. Ezzel a szerszámmal, különösen a halastavakban az orvhorgászok rendkívül nagy károkat okoznak. A gereblyén ugyanis hármashorgok vannak. Az a hal, amelyik nem akadt fel a horgon, az megsérül, s tenyésztésre alkalmatlanná válik, illetve elpusztul. A három tettes: Balázs András (Szarvas, Eötvös út 9. sz. alatti lakos), Maczik Pál (Szarvas, Damjanich út 48. sz. alatti lakos), Rácz István (Szarvas, Eötvös út 9. sz. alatti lakos) a Szarvasi Járásbíróság előtt feleltek tetteikért. A három vádlott március 21-én a várostól mintegy 13 kilométerre levő a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet horvátpusz- tai halastavából fogták ki a halakat. Mégpedig igen brutális módon. Az úgynevezett gereblyét, melyen kilenc hármashorog volt és négy ólomnehezék, a vízbe dobták, s kifelé húzva fogták ki a halakat. Eközben igen nagy kárt is okoztak, mert a hármashorog felsértette a halakat, de ugyanakkor mintegy 36 kiló hal fel is akadt. A Haltenyésztési Kutatóintézetnek mintegy 1200 forint kára keletkezett. A járásbíróság Balázs Andrást négyezer forint, Maczik Pált 3 ezer 500, Rácz Istvánt pedig 2 eger 500 forint pénzbüntetéssel sújtotta, s ugyanakkor kötelezte őket a kár megtérítésére. A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe a horgászás igen vandál módját. Tekintetbe vette azt is, hogy a Haltenyésztési Kutatóintézet és a rendőrség nagy erőfeszítést tesz az orvhorgászat visszaszorítására. Remélhető, hogy ennek az ítéletnek lesz visszatartó hatása, s okulásul szolgál majd másoknak is. S. J. Vetélkedő az MHSZ-nél A Magyar Honvédelmi Szövetségben február elején kezdődött az a vetélkedősorozat, amely a „35 év szabad hazában” címet viseli, s amelynek célja: méltó módon emlékezni az elmúlt 35 év szocialista építőmunkájának legkiemelkedőbb eseményeire, eredményeire, s felidézni az MHSZ több mint 3 évtizedes történetét, népszerűsíteni a honvédelmi jellegű sportokat. Az MHSZ békéscsabai városi klubjaiban lebonyolított vetélkedők sorából kiemelkedő a konzervgyár lövész- é& tartalékos klubjainak közös rendezvénye. Ez a két klub a vetélkedősorozatot indító rejtvényúj Ságokkal 336 részvevőt kapcsolt be a versenybe, melynek döntőjén 10 csapat vett részt, összesen 40 taggal. Szőrös verseny alakult ki, s végül a „Koradin” Szocialista Brigád lett az első. így tehát ők képviselik klubjukat, és egyben vállalatukat is a városi döntőn, amelyre április 20-án, a békéscsabai Fegyveres Erők. Művelődési Házában kerül sor. II hagyományteremtő verseny sikere Békéscsabán a József At- tila-lakótelepi általános iskolában a költészet napja, valamint József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából nagyszabású versmondóversenyt rendeztek a megyeszékhely és a város- környék általános iskolásainak. A nagy sikerű rendezvényt a jövőben is minden alkalommal megrendezi az iskola állami és társadalmi vezetése a költészet napja alkalmából. A péntek délutáni versmondóversenyre 19 általános iskolából 80 versenyző érkezett. A három korcsoportban lezajlott versenyen a városi úttörőelnökség, a városi tanács művelődésügyi osztálya, valamint az irodalom szakos szakfelügyelőkből álló zsűri döntött a helyezésekről. Az első és másodikosok korcsoportjában Hathy Zsolt, a me- zőberényi 2-es számú általános iskola második osztályos tanulója bizonyult a legjobbnak, a háromtól ötödik, osztályosokat magába foglaló második korcsoportban Tomka Nóra, a békéscsabai 10-es számú általános iskola negyedik osztályos tanulója végzett az első helyen. A nagyobbak között Herczeg László, a békéscsabai 7-es számú általános iskola 8. osztályos tanulója nyerte meg a versenyt. A korcsoportonkénti első három helyezett stílusosan József Attila ösz- szes műveit kapta könyvjutalomként, de minden pajtás, aki indult a versenyen, emléklapban részesült. Kiállítás Vésztőn Metykó András festőművész Vésztőn született 1907. január 4-én. Művészi pályáját a kecskeméti művésztelepen, Révész Imre mester tanítványaként kezdte. A Képzőművészeti Főiskolára 1930-tól 1937-ig járt, ahol Csók' István és Glatz Oszkár voltak mesterei, de elvégezte a grafikai és freskófestő szakokat is. 1937-ben „Festőművészet” kompozíciójával elnyerte az Akadémia Székely Bertalan-díját. Am nem maradt hűtlen szűkebb hazájához, hiszen művészetére mély hatást gyakorol az Alföld és a tanyavilág iránt érzett szeretete, és az ott élő emberek nehéz munkájának csodálata. Most a szülőhelyén nagy eseményre készülnek: Gazsy Endre és Szabó Béláné rendezésében április 16-án délelőtt 11 órai kezdettel a Vésztő nagyközségi Tanács dísztermében kiállítás nyílik Metykó Gyula festőművész munkáiból. Bevezetőt Fazekas István, a nagyközségi pártbizottság titkára mond, majd dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese megnyitja a kiállítást melyet május 10-ig tekinthetnek meg az érdeklődők, hétköznap 8-tól 16 óráig, vasárnap és ünnepnap pedig 14-től 17 óráig. Megyei közúti információ Április 14-én 23 órától április 15-én öt óráig teljes útlezárás lesz a 46. számú főút Endrőd— Gyoma közötti szakaszán levő vasúti átjáróban, ágyazatcserélé- si és vágányszabályozást munkálatok miatt. A lezárás időtartama alatt a gyalogosok és a megkülönböztető jelzést használó járművek közlekedése biztosított. A forgalmat jelzőőrök irányítják át a Hunya—Mezőberény —Gyoma terelő útvonalra. A Gyula—Sarkad közötti útvonalon levő Fehér-Körös-hídon a dilatációs szerkezet meghibásodása miatt, április 15-étől előreláthatólag szeptemberig 12 tonna összsúly és 20 kilomé- ter/óra sebességkorlátozás lesz érvényben. A kijelölt terelőút Gyula—Doboz—Sarkad. f f f f I ft Kongresszus után / Gazdagodó együttműködés Ö külföldi lapokat rendszeresen olvasó újságíró számára különösen érdekes volt az elmúlt néhány hét: pártunk XII. kongresszusát megelőzően, a tanácskozás napjaiban, de utána is, hazánk a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjában állt. Természetesen a különböző országok különböző pártállású lapjai saját szemszögükből értékelték a budapesti eseményt. A kapitalista sajtó magától értetődően valamiféle szenzációra számított, szerette volna „leleplezni”, de legalábbis saját céljai érdekében „értelmezni” a Budapesten elhangzottakat. Az érdeklődés országunk iránt természetesen sokkal nagyobb a szomszéd és távolabbi szocialista államokban. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek lapjai egészen más módon foglalkoznak hazánk dolgaival, mint a nyugatiak. Az sem véletlen, hogy a Központi Bizottság beszámolója, Kádár János zárszava és a kongresszus határozata is .kiemelt helyen foglalkozott kapcsolatainkkal a szocialista országokkal, azzal a szereppel, amelyet Magyarország ma a nemzetközi politikában játszik. Különös jelentőséget kapott ez az elmúlt néhány hónapban, ami megmutatta a szocialista közösség sokirányú együttműködésének szükségességét. Az a tény, hogy a szocialista országok egy szövetségi rendszer tagjaként élnek, gazdálkodnak, építik jövőjüket, erőt, biztonságot és magabiztosságot kölcsönöz nekik. A hasonló fejlettségi szinten álló tőkés államokban a világgazdasági válság hatalmas károkat okozott a dolgozók életszínvonalában, a munkanélküliség, a két számjegyű infláció általános. Nem kétséges, hogy a KGST tagországai is megérzik a világgazdaság gondjait-bajait. A legtöbb szocialista országban csökkent a nemzeti jövedelem növekedésének üteme, fokozott takarékosságra van szükség ahhoz, hogy az elért eredményeket megőrizve tovább lehessen lépni. Az együttműködésnek ebben a helyzetben még nagyobb jelentősége van. Elég csak a paksi építkezésre utalni. Ez az atomerőmű igazi közös vállalkozása a szocialista integrációnak. Munkálataiba bekapcsolódott a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia is. Lehetne persze további példákat sorolni, s az is igaz, hogy vannak esetek, amikor még döcög az együttműködés folyamata. A KGST-ben azonban nagy lehetőségek vannak még kihasználatlanul, s ezek további biztosítékot nyújthatnak az országok fejlődésére. A gazdasági csere, a kooperáció egyre inkább gazdagodik: nem egyszerűen üzletfelek kapcsolatairól van itt szó. A szocialista országok közötti szolidaritás nem szorítkozhat a gazdaság szférájára, s nem is csak a „magas” politikai találkozók szintjén jelentkezik. Visszatérve arra, miként foglalkozott a testvérországok sajtója a pártkongresszussal, ki lehet mondani: a részletes tájékoztatást egész egyszerűen az ottani emberek igénye határozta meg, tudni akarják, hogyan boldogulnak Magyarországon. Az egymás ügyeivel való törődés jelzi az elmúlt évtizedekben kialakult, egyre szorosabb kapcsolatrendszer mindennapjait. Érdekel minket, s ez természetes, hogyan élnek barátaink, miképpen oldják meg azokat a problémákat, amelyek számunkra gondot jelentenek. Azaz arról van szó: a magyarok és a más országokban élők is tudni akarják, hogyan épül a szocializmus a szomszédban, mit lehet abból tanulni. Az utazások, az emberi kapcsolatok gazdagabbá teszik az államok együttműködését. A szolidaritás értelmezése sokféle lehet. Kádár János zárszavában mindenki számára világosan kifejtette, a magyar kommunisták számára ez azt jelenti: független, szuverén országban élünk és politizálunk, magunk dolgozzuk ki politikánkat. Ez azonban összhangban van azzal, hogy elvtársainkkal együttműködünk, hívei vagyunk a testvéri népek tanácskozásainak, konzultációinak, a tapasztalatcserének. Mindez nem sérti, de erősíti szuverenitásunkat. O jelenlegi nemzetközi helyzetben fokozott erőfeszítéseket kell tenni az enyhülés eredményeinek védelmére, a szocialista országok egysége, a szövetségi rendszer szilárdítása fontosabb, mint valaha. Erre a tényre rámutatott a kongresszus határozata is: a védelmi erő nyújtotta biztonság a békés építőmunka garanciája. A szolidaritás sokirányú fejlődése, kiteljesítése az államok, népek, s az egyes emberek számára is a biztonságosabb, jobb és teljesebb élethez vezető út. M. G. fl Volán tájékoztatója Hármas ikrek születtek. Az édesapa, Medovarszki Pál, Békéscsabán, a Kner Nyomdában, az édesanya a hűtőházban dolgozik. A családban már van egy kislány, most március 22-én a Szegedi Gyermekklinikán megszülettek az ikrek: Regina, Emese és Piroska. Jelenleg a békéscsabai gyermek- kórház újszülöttosztályán várják a csecsemők, hogy otthonukba hazatérhessenek. A városi tanács egészségügyi osztálya 5 ezer forintot adott a családnak, s az üzemek is segítik az immár nagy családot. A város a Medovarszki családnak régi lakásuk helyett egy nagyobb lakást adott. A kórházban a felügyelő orvos véleménye szerint a pici lányok egy-két héten belül hazamehetnek, hiszen akkorra súlyuk eléri, vagy megközelíti a 2500 grammot. Fotó: Gál Edit A Volán 8. számú Vállalat értesíti utazóközönségét, hogy a gyulai Fehér-Körös-hídon a KPM Közúti Igazgatósig súlykorlátozást rendelt el. Ezért az autó- buszjáratok 1980. április 15-től a hídon utasokkal nem haladhatnak át. Az autóbuszok utasai a hídon csak gyalogosan közlekedhetnek, így a híd előtt mindkét irányból a buszból ki kell szállni. Ugyancsak április 15-től lép életbe az a változás, amit Békéscsabán, a Madách utca gázés vízvezeték-építése miatt hozott a vállalat. Így a Madách utcán eddig közlekedő helyi autóbuszjáratok előreláthatólag öt hónapig az Orosházi út—Bessenyei utca—Tompa utca—Kolozsvári utca útvonalon közlekednek. Ennek megfelelően a Madách utcai megálló helyett a buszok a Bessenyei utcában létesített ideiglenes megállóhelyen állnak meg. A Madách utcát minden jármű forgalma elől lezárják.
