Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
1980. április 12., szombat Dinamikusan fejlődött Békésen a Fáy utcában levő KRESZ-parkot nagyon kedvelik J a kisgyerekek. Az utcában és a környéken lakó idős emberek j elhatározták, hogy még szebbé teszik az apróságok kedvenc helyét, és a léckerítés mentén kis fákat, cserjéket ültettek Fotó: Veress Erzsi } Ugyanez mondható el a Csepel Autógyár 4-es számú, szeghalmi gyáráról is. Lehetőségeiket még mesz- sze nem használták ki, jelenleg is folyik a technológiai fejlesztés. Várható, hogy ennek befejeződése után jelentősen növelik majd jelenlegi 6,5 százalékos részesedésüket. A Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyár múlt évi célkitűzéseit nem tudta teljesíteni. A dollárelszámolású rendelések csökkenése, belföldi megrendelés Szezonkezdésre készülnek a zöldborsó-feldolgozó részlegnél is Fotó: Veress Erzsi Megyénkben a gépipar a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozik. Termelési értéke az 1970-es másfél milliárd forintról 4,7 milliárd forintra nőtt, és közben az ipari termelésből való részesedése is jelentősen emelkedett: ma már meghaladja a 20 százalékot. Bár országosan még így sem tartozunk a gépipari termelést meghatározó megyék közé, mégis célszerű az V. ötéves terv utolsó évében áttekinteni hol tart most megyénk gépipara. Nőtt az export Békés megye gépiparát 26 gazdálkodó egység adja, melyből három kifejezetten szolgáltató tevékenységet folytat. A 23 termelő egység 30 telephelyen működik. Ez nem túlságosan nagy szám, mert az egy telephelyen foglalkoztatottak száma magasabb az országos átlagnál. Megyénkre elsősorban az jellemző, hogy a gyárak, üzemek többsége nem megyei központú. Ez annak tudható be, hogy az iparosítás megkezdésekor nem önálló vállalatok jöttek létre, hanem gyárak, gyáregységek, telephelyek kerültek Megyénk élelmiszer-gazdaságának egyik fellegvára a Békéscsabai Konzervgyár. A kezdeti évek idényjellege az elmúlt évtizedben fokozatosan megszűnt, s napjainkban már folyamatossá vált a gyár termelése. Évek óta a téli szezonban a félkésztermékek csomagolása és a tésztaüzem ad munkát a dolgozóknak. Az utóbbi három hónapban 3960 tonna főzelékkonzervet gyártottak, ami 460 tonnával több a tervezettnél. Vegyesbefőtt-féleségekből és 2830 tonnát vár a gyár tartósításra. A feldolgozásra érkező nyersanyagot 35 termelőszövetkezet, 10 ÁFÉSZ és négy ZÖLDÉRT-vállalat, a gyümölcsöt pedig főként az ÁGKER szállítja. Az ÁFÉSZ-ek elsősorban a kis- és háztáji gazdaságok termelvényeit szállítják feldolgozásra, ami összességében nem kis mennyiség. Például a tartósításra kerülő 2230 tonna uborkának több mint a felét, mintegy 1300 tonnát a kiskertekben termelik meg. Jól haladnak a karbantartó munkálatok a paradicsomfeldolgozó vonalon a különféle ivólevekből 1010 torma készült, ez viszont 190 tonnával maradt alatta a tervnek. Megtudtuk, hogy a tervtől való lemaradás oka az elmúlt évi gyenge gyümölcs- termés volt. Zöldség- és gyümölcsmártásokból a nyárig 1300 tonna 'készül, eddig viszont — üveghiány miatt — kevéssel több mint a felét gyártották le és szállították a raktárakba. Az egyéb konzervféleségekből több készült, ami egyben azt is jelenti: az első negyedévre tervezett 4860 tonnával szemben 5920 tonna késztermék hagyta el a gyár feldolgozósorait. A tésztaüzem termelése a korábbi időszakhoz képest visszaesett. A belkereskedelem igénye csökkent. A programban szereplő 5 ezer tonnával szemben 3470 tonna száraztészta készült. E termékekből a gyár az elmúlt három hónapban fokozta exportját: a KGST-országokba a tavalyi mennyiség másfél- szeresét, a tőkés országokba pedig kétszeresét szállították. Ennek ellenére a tésztaüzem gyártókapacitása kihasználatlan. Egyébként a konzervgyárban már készülnek a nyárra, a főszezonra. A termelőkkel október végéig megkötötték a termelési szerződéseket, mely szerint ez évben 52 ezer 600 tonna nyersanyagot adnak a feldolgozásra, 10 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendőben. Gyümölcsféleségekből például 2816 tonnát, zöldborsóból 6360 tonnát, zöldbabból A közeli napokban befejeződik a gyár partnergazdaságaiban a zöldborsó vetése: a tervezett 1575 hektár háromnegyed részén — a szakaszos vetést figyelembe véve — a földbe juttatták a növény magvait. A kedvezőtlen időjárás e munkát egy héttel visszavetette. A palántanevelésben is elmaradás mutatkozik: a napfénytelen idő egy-két héttel visszavetette a palántákat fejlődésükben. Egyébként az idén — erről tanúskodnak a felmérések — 30 százalékos palántatartalékkal rendelkeznek a konzervgyár zöldségtermelő gazdaságai. De nemcsak a földeken, hanem az üzemben is készülnek a szezonra. Az idei karbantartás és felújítás a jó minőségű munka jegyében zajlik. A szezon kezdetére beépítenek egy alagút- pasztőrözőt, amely a korábbinál nagyobb teljesítményű, ugyanakkor kisebb a fajlagos energiaigénye. A gyár műhelyeiben készül a paradicsompasztőröző, mely beszerelése után automatikusan üzemel majd. Nagy feladatot jelent még a lecsógyártó vonal teljes automatizálása, amely. magába foglalja az előkészítéstől a konzerv lezárásáig terjedő valamennyi munkaműveletet. A zöldborsó-feldolgozó sorok felújítása befejező szakaszához közeledik, s a tervek szerint május közepétől megkezdik a berendezések melegvizes járatását. — szekeres — Kosarak, fonott bútorok exportra A békési kosárfonók már a századforduló éveiben híresek voltak remekeikről. Napjainkban a kor igényének megfelelően ápolják a hagyományokat, s a régi elődök mestermunkáinak méltó versenytársai az utókor kosárfonóinak munkái. A csaknem ezer dolgozót foglalkoztató Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat Békési Kosárgyára termékeivel évek óta sikert arat a nyugati piacokon. A vállalat fő profilját a fűzből készült fonott termékek adják. Az idén mintegy 135 millió forint termelési érték elérése szerepel a kosárgyár programjában. Minden esztendőben 4—500-féle cikket gyártanak kézi fonással. A tőkés országokban igen keresettek a különféle karkosarak, kutyakosarak, fonott bútorok, utazókosarak és kenyérkosarak. Termékeik 98 százalékát kizárólag nyugati exportra szállítják, szinte valamennyi európai tőkés országba, de eljutnak termékeik az USA-ba, Kanadába és Japánba is. A hónap végén a békési Il-es telepen befejezik és átadják a 8,5 millió forintos költséggel épült 150 személyes szociális létesítményt. Az év második felében pedig az I-es telepen látnak hozzá egy újabb szociális létesítmény és üzemcsarnok alapozásához. a megyébe. Megyénk gépiparának nagyobbik része végterméket gyárt: munkaeszközök előállítását célzó speciális részegységeket állít elő, a tanácsi és szövetkezeti ipar többnyire fogyasztási cikkeket termel. A jelenlegi tervidőszakban a megyei gépipar megőrizte korábbi fejlődési dinamikáját. Az első négy évben az ötéves terv termelési előirányzatát folyó áron számolva, több mint háromnegyed részben teljesítette, úgy, hogy a foglalkoztatottak száma gyakorlatilag változatlan maradt. Csak tavaly 8 százalékkal növekedett a gépipar termelése. Szerencsésen kihasználták az exportlehetőségeket, árbevételük ezért ezt meghaladóan nőtt. A minisztériumi ipar csaknem 7 százalékos fejlődéssel csaknem három- milliárd forint . értékű terméket adott a népgazdaságnak, a szövetkezeti szektor 10,5 százalékos termelésnövekedés mellett egymilliárd 560 millió forintnyit termelt. Az értékesítés mennyisége tavaly több mint 6 százalékkal nőtt. Ezt a jelentős emelkedést is sokszorosan meghaladta a nem rubelelszámolású export növekedése: 1979-ben 46 százalékkal volt több, mint egy évvel azelőtt. Ez a növekedés azonban nem volt egyenletes, nagy szóródás mutatkozik a termelők között. A legjobbak, a MEZŐGÉP Vállalat, a Szellőző Művek sarkadi gyáregysége és a Híradástechnikai Vállalat békéscsabai gyára 2—2,5-sze- resére emelték dollárbevételüket. Az öt legnagyobb Szépek a fent említett számok, azonban az összképhez az is hozzátartozik, hogy a szövetkezetek nem rubelelszámolású exportja több mint 10 százalékkal csökkent. Látható tehát hogy tekintélyes lehetőségek rejlenek még a külföldi piaci lehetőségek kiaknázásában. Megyénk gépiparát az öt legnagyobb gazdálkodó egység határozza meg. Ezek adják a termelési érték 55 százalékát, és foglalkoztatják a dolgozók 58 százalékát. Közülük is a legjobb a MEZŐGÉP Vállalat. Tavaly kimagaslóan jó eredményeket ért el, termelése meghaladta az egymilliárd forintot, tőkésexportját 2,5-sze- resére növelte. Termékeinek mintegy felét külföldön értékesítik. A megye gépiparából 22 százalékkal részesedik. Érdekes, hogy a nagyok között egy szövetkezet is található. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet elsősorban világítási eszközöket és elektromos háztartási cikkeket gyárt, de ezek' mellett is széles termékskálával rendelkezik. A megye gépipari termelésének 12 százalékát adja a szövetkezet. Elmúlt évük az export kivételével jól sikerült, de a hatékonyságon van még mit javítani. Erre mutat, hogy a foglalkoztatottak számából nagyobb arányban részesednek, mint a termelésből. elmaradása és a fluktuáció a lemaradás alapvető oka. Stagnált mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés. Remélhető, hogy ez már az idén megváltozik, mert tavaly termelékeny, korszerű gépek beállításával növelni tudták a gyártás műszaki színvonalát. A FORCON megyei gyára 7,3 százalékkal részesedik a gépipari termelésből, körülbelül ugyannyi- val, mint a HAFE békéscsabai gyára. Ez utóbbinál a legnagyobb az egy dolgozóra jutó termelési érték, annak ellenére, hogy nem tudták minden szervezési elképzelésüket megvalósítani. Komoly előrelépést értek el viszont a profiltisztításban, a termékszerkezet-átalakításban. Nőtt a hajtóművek gyártása és egyre több, magas érdeket képviselő elektromos vezérlőberendezést állítanak elő. Most kell alapozni Az elmúlt év általában jól sikerült, de az idei kezdet nem volt zavartalan. A tervezésben nagyfokú bizonytalanság és túlzott óvatosság volt tapasztalható. A viszonylag későn megismert új szabályzók és árak nagyon megnehezítik1 a precíz tervek elkészítését. Ez különösen így volt a nem megyei központú egységeknél, ahol a terveket csak többszörös áttétellel tudták elkészíteni. Jelenleg a termelők már jobban ismerik a követelményeket és a lehetőségeket, több az információjuk a kereslet és az anyagellátás alakulásáról. Ezek ismeretében több vállalatnál módosították a terveket, és nagyobb erőfeszítést igénylő vállalati programokat készítettek. Az idei tervcélkitűzések alapján a megye gépipara termelését várhatóan négy százalékkal növeli. Ez összhangban áll a központi elképzelésekkel. Nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg még bizonytalan a dollárelszámolású üzletek egy része, és csökkent a belföldi kereslet is. Mindezek ellenére jó piackutatással és intenzív kereskedelmi munkával tőkés exportját növelni kívánja az iparág. Várhatóan a vállalatok, szövetkezetek nyeresége mintegy 40—50 százalékkal csökken az új szabályzók miatt. Ezért a termelés jövedelmezőségét a már megkezdett szelektív termékszerkezet-módosítással, és profiltisztítással kívánják növelni. Természetesen az ésszerű takarékosság és a munka-, üzemszervezés is ezt a célt szolgálja. A vállalatok, üzemek, szövetkezetek tisztában vannak vele, hogy a VI. ötéves tervet már az idén jól meg kell alapozni, és ennek megfelelően dolgoznak. Lónyai László Műanyag borítású ajtótokok Kifogástalan minőségű, 20 perc alatt a helyére szerelhető, műanyag borítású ajtótokok sorozatgyártása kezdődött meg az Épületasztalosipari és Faipari Vállalatnál. Az új termék — a korábbinál lényegesen magasabb színvonala ellenére — gyengébb minőségű elődjével azonos áron készül. Régi panasz a lakótelepeken, hogy az ajtók nem illeszkednek pontosan a tokjukba, sok helyütt ujjnyi réseken húz a szobákba a hideg. Az építők pedig amiatt zúgolódtak eddig, hogy az ajtók helyszíni . illesztése, szerelése, mázolása rendkívül munkaigényes. Az új, műanyaggal fóliázott ajtótokkal az iparosnak nincs más dolga, mint hogy a helyére csavarozza, mert lényegében előre gyártott elemként kerül a lakásokba. A csavarok beállításával még a panelok közötti szintkülönbségek is kiegyenlíthetők, így az ajtó pontosan illeszkedik a helyére. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalatnál a fejlesztők három éve láttak hozzá az újfajta ajtótok kialakításához. Az ÉPFA felkészült arra, hogy évente 250 ezer darabot adjon a műanyag borítású ajtótokból a lakásépítőknek. Készülődés a Hszeziara megyénk gépipara
