Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

1980. április 9., szerda o A szeghalmi járási könyvtár mintegy 36 ezer kötet mellett 1100 hanglemezzel, 130 féle napilappal és folyóirattal várja az olvasóközönséget. A szűkös hely ellenére a szeghalmi la­kosság több mint 21 százaléka könyvtári olvasó Fotó: Gál Edit Szocialista filmek fesztiválja A béke és barátság hónap­ja alkalmából ez év máju­sában első ízben rendezik meg Budapesten a szocialis­ta filmek fesztiválját, amely­nek programjában hét euró­pai szocialista ország film- művészeti alkotásai kapnak helyet. A rendezvény célja az, hogy bemutassa Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió film- művészetének három és fél évtizedes fejlődését, s elmé­lyítse a béke és barátság gondolatát. A szocialista filmek fesz­tiváljára május 8—14. között négy budapesti moziban ke­rül sor. A szocialista filmek fesz­tiváljának programját válto­zatos témájú kiállításokkal is gazdagítják. Ünnepi műsor szocialista brigádoknak A battonyai József Attila Művelődési Házban március 29-én, délután 6 órai kezdet­tel az alsófokú oktatási in­tézmények pártalapszerve- zetének javaslatára a társa­dalmi munkát teljesítő szo­cialista brigádoknak ünnepi műsort tartottak a helyi ál­talános iskolák diákjai. Elsőnek Engi Illés, a Ha­zafias Népfront helyi titkára köszöntötte a megjelenteket. Értékelte a társadalmi mun­kák eredményeit, mellyel a szocialista brigádok támogat­ták az oktatási intézménye­ket. A legdolgosabb kollek­tívák s az egyéni társadalmi munkások oklevelet, emlék­plakettet kaptak. A jövőben szeretnék ha­gyománnyá tenni a község­ben, hogy április 4-én ehhez hasonló ünnepi műsort tar­tanak, amelyen átadják az e célra készített vándorzászlót is. Új tejipari termékek A Borsod megyei Tejipari Vállalathoz tartozó feldolgo­zó üzemek szakosodása so­rán Miskolcra került a habo­sított krémtúró, ismert ne­vén Gervais-készítmények gyártása. Ezekből az idén már száznyolcvan vagonnal állítanak elő. Eddig három ízesítővel, meggy, eper és sárgabarack gyümölcsvelővel készítették a krémtúrót, s most megkezdődtek a kísér­letek más gyümölcsökkel, így a feketeribizli- és alma­ízzel történő gyártással is. A termékválaszték bővítése ér­dekében habosított joghurt előállítását is tervezik. Ez a termék a tervek szerint cit­rom és málna ízekkel kerül majd forgalomba. ( ) Energia L A buszra vár. Előre, hátra billeg, miközben egyetlen szót hajtogat: — Energiatakarékos­ság ... hukk... energia­takarékosság ... hukk... Ismétléskor egyre job­ban ropogtatja az „r”-t, ami észrevehetően tet­szik neki. Olykor egyen­súlyát vesztve kissé meg­lódul. A nyelve is botla­dozik. És mintha fogy­tán lenne az ereje, mert néhány perc múltán már rövidítve mondja: — Energiaiak., hukk... energiata... Megcéloz egy közeli pa­dot, amihez azonban csak nagy kerülővel sikerül eljutnia. Lehuppan rá. Szelíden mosolyog. Jön a busz, de ő ülve marad. Annyi energiája sincs, hogy felálljon. —or Mnzeológiai tanácskozás II magyar kultúra napjai a Szovjetunióban Remek előadással búcsú­zott a moszkvai közönségtől a Vígszínház: hétfő este a társulat hatalmas sikerrel játszotta a Majakovszkij Színházban Shakespeare „Minden jó, ha a vége jó” című vígjátékát. A közönség nagy tapssal jutalmazta az előadás szereplőit, és Valló Péter rendezőt.. A közönség soraiban ismert szovjet szí­nészek, művészek is ott vol­tak — köztük például Szvja- toszlav Richter zongoramű­vész. A vígszínháziak ezzel moszkvai vendégszereplésü­ket befejezték, s 10—11-én Tallinnban lépnek fel. A Szovjet Televízió a Víg­színház előadását méltatva emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtti vendégszerep­lésük idején Ruttkai Éva nagy sikert aratott Csehov Három nővérében, Mása sze­repében. Az akkori előadás híven tükrözte a csehovi szellemet. A Vígszínház mos­tani Shakespeare-előadása ismét telitalálat: a két Kos­suth-díjas vezető magyar színész, Ruttkai Éva és Dar­vas Iván kitűnő összhangban a fiatal kollégákkal, remek rendezésben vitte színre a „Minden jó, há a vége jó” című vígjátékot. Remek ko­médiát láthattunk — állapí­totta meg a televízió kriti­kusa, majd a műsorban meg­szólaltatta Ruttkai Évát. A magyar kultúra napjai­nak második félidejéhez ér­vén részvevők és szerzők elé­gedetten állapíthatják meg: a rendezvénysorpzat nagysi­kert arat, a szovjet közön­ség — Moszkvában és a vi­déki városokban egyaránt — szívébe zárta a magyar szí­nészeket. Sok a látogatója a magyar kiállításoknak, a filmfesztivál és a retrospek­tív vetítés sokakat vonz, elő­adóművészeink és zenekara­ink koncertjei pedig kiemel­kedő eseményei a művészi élményekben nem szűkölkö­dő szovjet kulturális élet­nek. Felszabadulásunk 35. év­fordulója tiszteletére a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum, a Békés megyei, a Hajdú-Bihar megyei, vala­mint a Szabolcs-iSzatmár me­gyei Múzeumok Igazgatósága április 10-én, csütörtökön délután 2 órai kezdettel muzeológiai szaktanácskozást rendez „Felszabadulási em­lékkiállításaink muzeológiá- ja” címmel. A rendezvényen, amelyet a békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban tartanak, dr. Németh Péter mond vi­taindító előadást, majd dr. Tarjányi Sándor referátumát követően a felkért hozzászó­lók saját területükön szer­zett tapasztalataikról beszél­nek. így: Pap István, a Bé­kés megyei Művelődési Köz­pont igazgatója, Szakács Mi­hály középiskolai történelem szakfelügyelő, dr. Szabó Fe­renc, a megyei levéltár igaz­gatója, valamint ,a Munkácsy Mihály Múzeum részéről dr. Czeglédi Imre muzeológus. Költözik a megyei könyvtár Április 1-től nem kölcsö­nöz könyveket. Békéscsabán, a .megyei könyvtár a régi helyén. Ez év augusztusában ugyanis megkezdődik a régi épületek lebontása, az új könyvtár helyének előkészí­tése. A tervezett épület a Kossuth Lajos tér, Kiss Er­nő utca, Derkovits sor és Széchenyi utca által határolt területeken lesz Az építésre kijelölt helyen jeleqleg lakó­házak, melléképületek, vala­mint a megyei könyvtár rak­tárai, ifjúsági és más részle­Gépkocsiátvételi sorszámok: 1980. ÁPRILIS 8-ÁN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 467 Trabant Lim. (Bp.) 24 783 Trabant Lim. (Győr) 10 528 Trabant Lim. Spec. (Győr) 20 143 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 37 211 Trabant Combi (Bp.) 5 633 Trabant Combi (Győr) 1788 Wartburg Lim. (Bp.) 18 611 Wartburg de Luxé (Bp.) 26 713 Wartburg de Luxé, tolótetős (Budapest) 6 437 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 4 295 Wartburg Tourist (Bp.) 8 602 Skoda 105 (Győr) 593 Skoda 105 (Bp.) 630 Skoda 105 (Debrecen) 4 544 Skoda 120 (Bp.) 312 Skoda 120 (Győr) 582 Skoda 120 (Debrecen) 306 Lada 1200 (Bp.) 109 660 Lada 1200 (Debrecen) 2 242 Lada Combi (Bp.) 16 404 Lada 1300 (Bp.) 2 528 Lada 1300 (Debrecen) 1630 Lada 1500 (Bp.) 1775 Lada 1500 (Debrecen) 1563 Lada 1600 (Bp.) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Moszkvics (Bp.) 9 265 Zaporozsec (Bp.) 30 570 Polski Fiat 126 (Bp.) 26 345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 517 Dácia (Bp.) 1775 Dácia (Debrecen) 593 gei vannak. A főépület kivé­telével — mely az új könyv­tárba beépül — valamennyi építményt le kell bontani, mert a kivitelező vállalatnak augusztus 1-én teljesen sza­bad területet kel] átadni. A7 építkezés ideje alatt könyveket kölcsönözni a fi­ókkönyvtárakban lehet a Kulich-lakótelepen, a Szarvasi úton és a Rózsa Ferenc utcában. Remélhető­en hamarosan megnyílnak a Lencsési és az Orosházi úti fiókkönyvtárak is. A későb­biek során még újabb kije­lölt olvasószolgálati helyek­kel várja látogatóit ,a könyv­tár. A7 olvasóknál kint. levő köteteket még a régi helyre lehet visszavinni. mM4VM%tM44U444WW44MWMMWWMWWWWWI Nagyon sok fővárosi lakó- és középületet díszít az időjá­rásnak kevésbé ellenálló, homokkőből készült szobor, vagy szoborcsoport. Ezeket a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műhelyeiben felújítják. A képen a budapesti István Kórház homlokzatáról lekerült nagyméretű „díszítőelemen” dolgoz­nak. A munka érdekessége, hogy a szobron hiányzó részeket is kell pótolni, mert 1979 nyara elején egy zivatar alkalmá­val villámcsapás rongálta meg (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Kongresszus után Művelt emberfők sokasága M inden társadalom any- nyit ér, amennyi kreatív, munkára, al­kotásra kész, erős, egészsé­ges emberrel rendelkezik, és annyit tud felmutatni majd, amennyit hasznosítani tud tagjainak képességeiből. Mi most építőmunkánk mai pe- reiódusában minőségileg új és a korábbiaknál kompli­káltabb feladatok elé né­zünk. A stabil politikai ha­talom lehetőséget ad, hogy minden erőnket a gazdasági tényezők megoldásának szen­teljük, és nyilvánvaló, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása csak a szocialista magyar társadalom céltuda­tos munkájának eredménye lehet. Az értelmes élet alapja a jól végzett munka. A szocia­lista társadalom ezért mun­kára neveli alkotó tagjait, arra, hogy szellemük, kezük ügyességét a társadalom egé­szének érdekében kamatoz­tassák, azért hogy megvaló­sulhasson hazánkban az em­beriség ősi nagy álma. Min­den emberi tevékenység köt­ve van a közösséghez. Az igazi emberi érték csak az emberiségen, egy konkrét kis közösségen keresztül nyilvá­nul meg, és életünk értelme csak akkor és úgy lehet sa­ját magunk önmegvalósítása, ha önmagunk értékei igazi értékei társainknak, sző­kébb és nagyobb közössé­günknek, társadalmunknak is. Nyilvánvaló, ha az egyéni boldogság, az emberi lét ér­telmes feltétele az ember ön­megvalósítása, és ha ez az önmegvalósítás a munkában, az alkotásban jelenik meg és válik társadalmi értékké, akkor a társadalomnak min­dent el kell követnie annak érdekében, hogy minél több kulturált, művelt tagja le­gyen. Az a társadalom, ame­lyiknek szorongatóan nagy feladatokat kell elvégeznie, annak szükségszerűen csak egy módon lehet felkészülni ezekre a feladatokra: a tár­sadalmi agyat — az ember­fők sokasagának összességét — kell aktívabbá, ‘érzéke­nyebbé, felkészültebbé tenni. Amikor azt mondjuk, hogy a tudomány ma már a ter­melés szerves része, akkor gyakorlatilag arra utalunk, hogy az alapkutatásokon túl ma már minden tudományág, szinte minden képviselője — ha a társadalom jól gazdál­kodik vele — konkrét terme­lési érték forrása. Természe­tes valóság lett, hogy a szel­lemi érték anyagi valóság, és minél több ilyen mobilizál­ható agykapacitással találko­zunk, annál nagyobb a létre­jött anyagtermékek köre. Régi példasor bizonyítja, hogy az iparilag fejlett or­szágok gazdasági potenciája nemcsak a felhalmozott anyagi tőkében — természe­tesen abban is —, hanem elsősorban a megszerzett szellemi tulajdonban találha­tó. Abban, hogy az emberi­ség által felhalmozott ta­pasztalatanyagot iskolák, fő­iskolák, egyetemek rendsze­rében jól őrzik, jól közvetí­tik ki a társadalom tagjai­nak, természetesen a meg­adott osztálykorlátaikon be­lül. Ezt — az emberiség köz­kincsét — a maguk érdeké­ben a maguk osztályérdekei­nek megfelelően sajátítják ki. Ez a klasszikus példasor szerint valami olyasmit je­lent, hogy ha lakatlan szige­tekre telepítenének külön­böző ismeretfejlettségű ná­ciók tagjait és e hermetiku­san elzárt szigeteken ugyan­azt a külső segítséget is kapnák meg egyformán, ak­kor is, ha húsz év múlva el­lenőriznénk, melyik sziget lakosai hol tartanak, nyil­vánvaló, hogy a fejlettebbek a maguk megszerzett tapasz­talatanyagát hasznosítva sok­kal előbbre tartanának, mint azok, akik kevesebb ismeret- anyagot * tudhatnak a közös kalapba beletenni. Az emberiség tapasztalat­anyagának, tudásának min­den társadalomban természe­tes átörökítője az iskola. Ma már az iskola egyet jelent a tudással. De ez a tudás csak az alap, a készség megalko­tója. Az egyes ember képes­ségének kell hozzá társulni, hogy hasznos társadalmi ér­téket teremtő, az elődök munkáját továbbfejlesztő kreatív ember váljék az egyénből. A jó iskola jó készségeket teremt. Ezért hát biztos, hogy az iskola a leg­olcsóbb gazdasági beruházás, amely a legkevesebb ráfor­dítással a legtöbb értéket ter­meli. Mert nemcsak közvet­lenül a falba beépített tégla társadalmi beruházásban megvalósuló érték, hanem egy magunkévá tett, gondo­latmenetünkbe beépített fel­ismerés is, hiszen lehet, hogy abból fog kisarjadni hogyan lehet olcsóbb vagy jobb tég­lát, funkciójának jobban megfelelő falat teremteni. Ezért hát az olcsó beruházá­sok közé tartozik minden olyan beruházás is, amely az iskolán túl a társadalom tag­jainak kulturáltságát, gon­dolkodóképességét, alkotó- készségét fejleszti. A szelle­mileg gazdagodó ember nem marad meg önmaga ágyának korlátain belül, biztosan ki akar törni koponyájának csontfalai közül, ahogy Bert- rand Russell mondta: „Ha érdeklődésünket egyre széle­sítjük, személyes életünk egyre növekvő mértékben olvad össze az univerzális élettel.” a mit Széchenyi tudott a múlt században: „Egy ország gazdag­ságát a művelt emberfők so­kasága teszi” — azt Bert- rand Russell a közösségi lét­ben tekinti bizonyítottnak. A szocializmus pedig össztársa­dalmi cél, csak az egész tár­sadalom teljes erőfeszítésé­vel valósítható meg. Éppen ezért fontos az, amit a XII. kongresszuson Kádár János elvtárs mondott: a kultúra, a művelődés ügye nemcsak a kultúra, a művelődés mun­kásainak belügye, hanem az egész társadalom közös ügye, gazdasági feladataink megol­dásának forrása. Ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, a napi gyakorlatban javítani kell a szellemi erőfeszítésre • irá­nyuló magatartásunkat. Hi­szen „a szocialista építés nél­külözhetetlen feltétele a tár­sadalom műveltségi színvo­nalának emelése”, és ez pe­dig „nélkülözhetetlen felté­tele annak, hogy tovább erő­södjenek társadalmunk szo­cialista vonásai.” Szalontay Mihály Budapesti sportcsarnok: kész a küzdőtér alapozása Elkészültek a budapesti nagy sportcsarnok százmillió forint értékű tetőszigetelésé­vel a 31-es számú Építőipari Vállalat dolgozói. Ezzel a hírrel fogadta Kanta Béla műszaki igazgatóhelyettes az MTI munkatársát, aki tájé­koztatást kért a kiemelt épít­kezésen folyó munka hely­zetéről. — E munka befejezésével egyben a kongresszusi mun­kaverseny egyik fontos vál­lalását teljesítettük, az ered­mény: a hétezer négyzetmé­ter felületű tető komplett szigetelése. E tetőszigetelés értékét is figyelembe véve, az építke­zésen 1978. januárja óta 600 millió forint értékű munká­val végeztünk. Már kész a küzdőtér földmunkája és ala­pozása. Az idén egyébként további 500 millió forint értékű mun­ka vár ránk. Legfontosabb feladatunk, hogy július—au­gusztusban az összes szerke­zeti munkát befejezzük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents