Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
1980. április 1., kedd Várják a jelentkezőket A Debreceni Agrártudományi Egyetem vezetői azt tapasztalták, hogy az utóbbi években csökkent az egyetemre jelentkezett, és felvett diákok között a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ezért 1975-től létrezták az úgynevezett feleli előkészítő bizottsági, amelyeknek az a célja, gy segítsék a hátrányos íelyzetű diákokat a felvételire való felkészülésben. Az agrár FEB-tanfolyam ideje 2 év. Lényege, hogy a két év folyamán a jelentkezők a felvételi tárgyakból (matematika, biológia, kémia) Stúdium elnevezésű jegyzeteket kapnak. Ezek lényegre törően, az összefüggéseket feltárva ismétlik át a középiskolás anyag felvételit képző részét. A középiskolás tanulók munkája abból áll, hogy a postán megkapott lapokat kitöltve küldjék el az egyetemi FEB-nek. A beküldött megoldásokat egyetemi hallgatók javítják ki, ők állandó kapcsolatot tartanak a hallgatójelöltekkel. A szeptembertől májusig, tartó levelezéseket ingyenes oktatótáborok egészítik ki, ezeken nagy gondot fordítanak a szemléltetésre, a tananyag élményszerű elsajátítására. Az egyik, augusztusi táborban a III. középiskolai osztályt végzettek, a másik, tavaszi szünetben sorra kerülő táborban pedig a IV. osztályt végzettek vesznek részt. Közben nemcsak az elméleti anyaggal, hanem választott pályájukkal is megismerkedhetnek a tanulók. Befejezéskor felvételi szintű dolgozattal vizsgáznak. Ezenkívül egy háromnapos intenzív előkészítő tanfolyamon is részt vehetnek a fizikai szülők gyermekei, mégpedig közvetlenül a szóbeli felvételi vizsga előtt. A létrehozás óta eltelt négy év a FEB megalakításának szükségességét igazolja, így az 1976 óta jelentkezett „FEB-esek” 61 százaléka került be az egyetemre. A tanfolyamon részt nem vevőknek csak 43 százaléka tett sikeres felvételi vizsgát. Az egyetem dolgozói, hallgatói az országos FEB- szervezettel közösen küldik el a jelentkezési lapokat, így azok eljutottak és eljutnak minden középiskolába. A lapot beküldők ragyogó környezetben, az egyetem kollégiumában tölthetnek 3 napot, amely alatt megismerkedhetnek előzetesen azzal, mi vár rájuk, hová kerülnek sikeres felvételi után. A ZÖLDÉRT a lakosság ellátásáért A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya által kijelölt zöldség- és gyümölcsmennyiség 78 százalékát tárolta tavaly a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat. Mivel a múlt évben kedvezően megváltozott a téli tárolás pénzügyi támogatási rendszere, a vállalat növelte a készleteket. Gondot okozott azonban, hogy a kor,a őszi fagyok megnehezítették a zöldségfélék betakarítását, így betárolását is. Ezért külön engedély alapján egész december 31-ig folytatták a felvásárlást, készletezést a korábbi időszakra adott kedvező támogatás mellett. Ennek ellenére mégsem sikerült a tanács által kijelölt mennyiséget elérni. Ennek oka főként az, hogy fejes káposztából, kelkáposztából, karalábéból és sárgarépából kevesebbet kínáltak felvásárlásra a termelők a korábbi évnél. Hatása ezért érezhető a mostani ellátásban is. Káposztafélékből, különösen savanyú káposztából megyeszerte rossz az ellátás, annak ellenére, hogy Békés megyében az országos átlagnál lényegesen nagyobbak a készletek. A ZÖLDÉRT raktáraiban levő burgonya, vöröshagyma, petrezselyemgyökér mennyisége kitart az új áru jelentkezéséig, az almakészletek várhatóan húsvét után fogynak el. A múlt évi árviszonyokra jellemző, hogy a korábbi időszakhoz képest 88,6 százalékot ért el a gyümölcsös zöldségfélék ára. Ennek oka a nagy kínálat és a kisebb kereslet volt. Megjelentek a piacon a primőrök is, ezekből eddig nem sok fogyott az alacsony igények és magas ár miatt. Az év folyamán a megyei ZÖLDÉRT Vállalat 2570 vagon áruval kívánja megoldani a megye ellátásának reá háruló részét. A napokban befejeződtek a szerződéskötések, így biztosítottnak tűnik a vállalat forgalmazási terve. Ha figyelembe vesszük a húsáruk értékesítését is, ez 831 millió, 830 ezer forintos árbevételt jelent, 15 és fél milliós tervezett nyereséggel. Az egyik tervteljesítésbe beleszóló tényezőről nem érdemes sokat beszélni, hiszen az időjárás embertől függetlenül alakul. Sok múlik azonban azon is, hogy menynyire megbízhatóak a szerződések teljesítésekor, a szállítások gyors lebonyolításában ,az egyes partnerek. A A gödi Duna-menti Mgtsz királyréti kőbányájából évente egymillió forint értékű követ értékesítenek a kislakásépítők részére. A jól hasadó követ kézi erővel „pattintják” a kívánt méretre a bánya dolgozói. A nagy múltú kőbányát három évvel ezelőtt vette át a gödi tsz. Érdekességként említhető meg, hogy már 1200-ban az itt bányászott kőből készítették a tihanyi apátság boltíves bejáratát, és 1560-ban Isztambulban egy mecsetet építettek a bánya kövéből. A képen: Stedra István és Mihalik Vilmos munka közben (MTI-fotó: — Király Krisztina felvétele — KS) A békéscsabai hűtőház az elmúlt évben 4500 tonna árut értékesített belföldön. Képünkön félautomata berendezés csomagolja a mélyhűtött zöldbabot. Műszakonként 10 ezer dobozba csomagolják ezt a terméket Fotó: Veress Erzsi Vita a kiváló cím körül ZÖLDÉRT Vállalat idei üzletpolitikájára az jellemző, hogy a lakosság minél jobb ellátását tartja szem előtt. A másik lényeges tény, hogy a már megkötött szerződések az átvevő és szállító számára egyaránt kedvező feltételeket takarnak. Tovább bővítik az idén a szolgáltatások körét, több előre csomagolt áru jut a vásárlóknak, a nagyfogyasztók pedig hámozott burgonyát is vásárolhatnak. Szintén a jobb ellátást szolgálja, hogy növelik a kistermelők áruinak közvetlen, bolti felvásárlását is. A tavalyi 900 ezer forinttal szemben az idén 3 millió forint értékben kívánnak zöldséget, gyümölcsöt megvenni a kiskereskedelmi bolthálózaton keresztül. Több alkalmi, lakótelepi elárusítóhely is működni fog az idén. A sűrűbb ellenőrzések és a dolgozók érdekeltté tételével kívánják elérni a vállalat vezetői, hogy mindig friss áru kerüljön a fogyasztók asztalára. M. Sz. Zs. Javaslat: „A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetésre a VIII. (gyulai) gyáregységben dolgozó és az 1979. évi szocialista brigádverseny-mozgalomban való kimagasló tevékenységük elismeréséül a Hidraulika és a Kertes Szocialista Brigádot javasoljuk”. Ezután részletes indoklás következik. A javaslatot II- lich József igazgató, Kovács István szb-titkár és Perei János párttitkár írja alá. Ennek alapján a Budapesti Bútoripari Vállalat minden fóruma elfogadja az egyik javaslatot. Vagyis a Hidraulika brigád elnyeri a Vállalat Kiváló Brigádja címet. A meglepetés ezután következik. Amikor felkeresem Mich József igazgatót, ő széttárja karját és sajnálkozva mondja: , — Tévedtünk. Tavaly a brigád egyik tagja csonkulásos balesetet szenvedett „maszekolás” közben, amiről mi csak most, utólag szereztünk tudomást. Javaslatot tettünk tehát az elismerés érvénytelenítésére, illetve az újbóli elbírálásra. így tartjuk igazságosnak. — Hogyan lehetséges, hogy a javaslat aláírói nem tudtak a balesetről? — Arra nem gondoltunk, hogy a balesetet szenvedett brigádtag volt. Igaz ugyan, hogy még egy éve sem tartozik oda, de a brigád 10 tagja között az ő neve is szerepel a brigádnaplóban. * Vidó Ferenc, a Hidraulika brigád vezetője hangsúlyozza: — Minden követelménynek eleget tettünk ahhoz, hogy a Vállalat Kiváló Brigádja címet elnyerjük. Sarkadi Lajos, a brigádvezető helyettese azonban hozzáfűzi : — Egy kivételével... A balesetre gondolok. — Hogy történt a baleset? — Egyengető gyalugépen dolgozott, amihez nem ért, mert nem szakmunkás, megbízást sem kapott és munkavédelmi oktatásban sem részesült. Egyszerűen „fusizott”. Molnár László, a sérült mutatja a kisujját, aminek egy ízét vágta le a gép. — Mit dolgozott? — kérdezem tőle. — Gyalultam egy bútorlapot. — Kinek csinálta? — Magamnak. — Kapott rá engedélyt? — Nem. * Kulich Ferenc, a brigád tagja mégsem tartja jogosnak az eljárást. Szerinte Molnár László — ha brigádtag is, de — nem lehet a szocialista brigád tagja, mert egy éve sincs ott. — Tíz hónapja van nálunk Molnár László. Változó munkakörben dolgozik. így is alkalmazzák. Néha egykét napra, sőt 1-2 hétre irodába kerül, mert közgazda- sági technikumi végzettséggel rendelkezik. Véleményem szerint nem szocialista brigádtag, még ha szerepel is a neve a brigádnaplóban — mondja Török József né szakszervezeti bizalmi. Kovács József, á gyár szak- szervezeti bizottságának titkára kijelenti: — Akkor, amikor először szavaztak, bizonyára tudtak a balesetről a gyár szocialista brigádjainak vezetői. Amikor pedig előttünk is ismertté vált,' hogy mi történt és újra a brigádvezetők elé vittük az ügyet, 8:7 aránybán a Vállalat Kiváló Brigádja cím odaítélése ellen szavaztak. — És ha nem szerepelteti a brigádvezető a szocialista brigádnaplóban Molnár László nevét? — Akkor most nem lenne vita. így azonban majd ismét a vszb határoz, hogy mi legyen a folytatás. # Perei László, a gyári párt- alapszervezet titkára sem tud jobb megoldást: — Hibát követtünk el, mert nem vizsgáltuk meg kellően a helyzetet. Csak utólag jutott a tudomásunkra, hogy a csonkulásos balesetet szenvedett Molnár László brigádtag. Ezt semmiképpen nem hallgathattuk el, mert gyengítettük volna vele a munkaverseny-mozgalmat. Inkább vállalnunk kell a felelősséget. Ügy vélem, így van ez rendjén. Mi mást lehet tenni? De a tanulságot is érdemes levonni, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Pásztor Béla Időszerű feladatok a gyümölcsösben A gyümölcsfák védelmében alapvető fontosságú és az egész évi növényvédelmet megalapozó kezelés, a lemosó permetezés. Ez a vegyszeres védekezés hatékonysága fokozható, ha előtte erős drótkefével letisztogatjuk a fák kérgét, s a beteg, sérült részeket, gyümölcsmúmiákat eltávolítjuk. Ha ezt a lemosó permetezést elmulasztjuk, ajánlatos rügypattanáskori kezelésekkel pótolni. Az almafáknál kellő óvatossággal a Noven- dát, de célszerűbb a perzseléssel nem fenyegető Bári- umpolisxulfidot, vagy a Neo- polt használni. A körtefákra jó biológiai hatással van, s főleg a körtelevélbolhával fertőzött fákra a Frutapon 7 E olajhatóanyagú készítmény. Az almafákra és a csonthéjas gyümölcsfákra ajánlatos a rügypattanáskori bordói leves vagy rézoxiklorid permet használata. Vigyázzunk az őszibarackfákra, mert ezekkel a készítményekkel a későbbi időszakokban rézérzékenység miatt károsodást okozhatunk, most azonban trafinás levélfodro- sodás ellen szükséges a használata. A körténél ezt a kezelést szintén rézérzékenység miatt egyáltalán ne alkalmazzuk. Békés inegyel Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás fa idén: Az elmúlt esztendőben legdinamikusabban a tőkés bérmunka aránya növekedett a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezetben. Mintegy 28 ezer kabátot állítottak össze holland és francia megrendelőiknek az 1978. évi 16 ezerrel szemben. Erről és eredményeikről adott számot a vezetőség az elmúlt hét végén a nagyközség művelődési központjában. Mindezekkel együtt árbevételük megközelítette a 85 millió forintot, amelyből az anyagmentes termelési érték csaknem a fele. Mint ismert, a négyprofilú szövetkezetben két üzemrész gyárt exportra. Az egyik a textilruházati, amelyről az imént már szó volt, a másik pedig a vasipari. A textil- ruházatiak a tőkés exporton kívül jelentős szocialista exportot is teljesítettek. A Szovjetunióba szállítottak hazai anyagból készült gyermekkabátokat. A vasipari üzemrész Hollandiába szénaszállító kocsikat, a Német Demokratikus Köztársaságba pedig burgonyabetakarító géphez részegységet küldött. Legnagyobb változást a vasipari üzem egyik új terméke hozta. A már korábbi években is ismertetett JK kazánok gyártásához hozzákezdtek, s az idén mintegy * kétezer példányt adnak fő kereskedelmi partnerüknek, a SKÁLA-COOP-nak. A múlt héten ebből az első ötvenet kiküldték. Jóllehet, ez még a kisebb típusú, 30 ezer kalóriás JK—12-es, amely elsősorban családi házak fűtésére alkalmas. Viszont előnye, hogy gáz-, olaj és vegyes tüzelésre is használható. A JK—4-es, amely 60 ezer kolóriás, és főleg kisebb intézmények, társasházak fűtésére alkalmas, a második félévtől ugyancsak vásárolható lesz. Ahhoz, hogy az idei vállalásukat, a kétezer kazán elkészítését teljesíteni tudják, a vasipari üzemrészüket átszervezték. A korábbi műhelyszerű csoportos munkáról szalagrendszerűre tértek át. Ezzel is igyekeznek teljesíteni az öt esztendővel ezelőtt megfogalmazott tervet, vagyis a közép- és nagyszériás termelés növelésére kívánnak átállni. Hasonló szervezést kívánnak bevezetni a bőrruházati üzemben is, amelyhez az OKISZ Labor segítségét kérték. A textilüzemben a gyártásközi ellenőrzés erősítése egyik legnagyobb feladatuk, amely érthető is, hiszen az ott dolgozók termékeinek kétharmada export útján értékesül. Ugyancsak idei, határozott feladatként tűzték ki, hogy az egész szövetkezetben a teljesítménybérezést általánossá teszik. Ennek szellemében fogalmazták meg az idei terveket: ennek értelmében az árbevételi tervük 89 millió forint, amelynek harmada ugyancsak exportra épül. —jp—