Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

1980. április 1., kedd Várják a jelentkezőket A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem vezetői azt tapasztalták, hogy az utób­bi években csökkent az egyetemre jelentkezett, és felvett diákok között a fi­zikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ezért 1975-től létre­zták az úgynevezett fel­eli előkészítő bizottsá­gi, amelyeknek az a célja, gy segítsék a hátrányos íelyzetű diákokat a fel­vételire való felkészülés­ben. Az agrár FEB-tanfolyam ideje 2 év. Lényege, hogy a két év folyamán a jelent­kezők a felvételi tárgyakból (matematika, biológia, ké­mia) Stúdium elnevezésű jegyzeteket kapnak. Ezek lé­nyegre törően, az összefüggé­seket feltárva ismétlik át a középiskolás anyag felvételit képző részét. A középisko­lás tanulók munkája abból áll, hogy a postán megka­pott lapokat kitöltve küld­jék el az egyetemi FEB-nek. A beküldött megoldásokat egyetemi hallgatók javítják ki, ők állandó kapcsolatot tartanak a hallgatójelöltek­kel. A szeptembertől májusig, tartó levelezéseket ingye­nes oktatótáborok egészí­tik ki, ezeken nagy gondot fordítanak a szemléltetésre, a tananyag élményszerű el­sajátítására. Az egyik, au­gusztusi táborban a III. kö­zépiskolai osztályt végzettek, a másik, tavaszi szünetben sorra kerülő táborban pedig a IV. osztályt végzettek vesznek részt. Közben nem­csak az elméleti anyaggal, hanem választott pályájuk­kal is megismerkedhetnek a tanulók. Befejezéskor felvé­teli szintű dolgozattal vizs­gáznak. Ezenkívül egy háromnapos intenzív előkészítő tanfolya­mon is részt vehetnek a fi­zikai szülők gyermekei, mégpedig közvetlenül a szóbeli felvételi vizsga előtt. A létrehozás óta eltelt négy év a FEB megalakí­tásának szükségességét igazolja, így az 1976 óta jelentkezett „FEB-esek” 61 százaléka került be az egye­temre. A tanfolyamon részt nem vevőknek csak 43 szá­zaléka tett sikeres felvételi vizsgát. Az egyetem dolgozói, hallgatói az országos FEB- szervezettel közösen küldik el a jelentkezési lapokat, így azok eljutottak és eljut­nak minden középiskolába. A lapot beküldők ragyogó környezetben, az egyetem kollégiumában tölthetnek 3 napot, amely alatt megis­merkedhetnek előzetesen az­zal, mi vár rájuk, hová ke­rülnek sikeres felvételi után. A ZÖLDÉRT a lakosság ellátásáért A megyei tanács vb ke­reskedelmi osztálya által ki­jelölt zöldség- és gyümölcs­mennyiség 78 százalékát tá­rolta tavaly a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat. Mivel a múlt évben kedvezően meg­változott a téli tárolás pénzügyi támogatási rend­szere, a vállalat növelte a készleteket. Gondot okozott azonban, hogy a kor,a őszi fagyok megnehezítették a zöldségfélék betakarítását, így betárolását is. Ezért kü­lön engedély alapján egész december 31-ig folytatták a felvásárlást, készletezést a korábbi időszakra adott ked­vező támogatás mellett. En­nek ellenére mégsem sike­rült a tanács által kijelölt mennyiséget elérni. Ennek oka főként az, hogy fejes káposztából, kelkáposz­tából, karalábéból és sárga­répából kevesebbet kínáltak felvásárlásra a termelők a korábbi évnél. Hatása ezért érezhető a mostani ellátás­ban is. Káposztafélékből, kü­lönösen savanyú káposztából megyeszerte rossz az ellátás, annak ellenére, hogy Békés megyében az országos átlag­nál lényegesen nagyobbak a készletek. A ZÖLDÉRT raktáraiban levő burgonya, vöröshagyma, petrezselyemgyökér mennyi­sége kitart az új áru jelent­kezéséig, az almakészletek várhatóan húsvét után fogy­nak el. A múlt évi árviszo­nyokra jellemző, hogy a ko­rábbi időszakhoz képest 88,6 százalékot ért el a gyümölcs­ös zöldségfélék ára. Ennek oka a nagy kínálat és a ki­sebb kereslet volt. Megjelentek a piacon a primőrök is, ezekből eddig nem sok fogyott az alacsony igények és magas ár miatt. Az év folyamán a megyei ZÖLDÉRT Vállalat 2570 va­gon áruval kívánja megolda­ni a megye ellátásának reá háruló részét. A napokban befejeződtek a szerződéskö­tések, így biztosítottnak tű­nik a vállalat forgalmazási terve. Ha figyelembe vesszük a húsáruk értékesítését is, ez 831 millió, 830 ezer forin­tos árbevételt jelent, 15 és fél milliós tervezett nyere­séggel. Az egyik tervteljesítésbe beleszóló tényezőről nem ér­demes sokat beszélni, hiszen az időjárás embertől függet­lenül alakul. Sok múlik azonban azon is, hogy meny­nyire megbízhatóak a szer­ződések teljesítésekor, a szál­lítások gyors lebonyolításá­ban ,az egyes partnerek. A A gödi Duna-menti Mgtsz királyréti kőbányájából évente egymillió forint értékű követ értékesítenek a kislakásépítők részére. A jól hasadó követ kézi erővel „pattintják” a kívánt méretre a bánya dolgozói. A nagy múltú kőbányát három évvel ezelőtt vette át a gödi tsz. Érdekességként említhető meg, hogy már 1200-ban az itt bányászott kőből készítették a tihanyi apátság boltíves bejáratát, és 1560-ban Isztambul­ban egy mecsetet építettek a bánya kövéből. A képen: Stedra István és Mihalik Vilmos munka közben (MTI-fotó: — Király Krisztina felvétele — KS) A békéscsabai hűtőház az elmúlt évben 4500 tonna árut értékesített belföldön. Képünkön fél­automata berendezés csomagolja a mélyhűtött zöldbabot. Műszakonként 10 ezer dobozba csomagolják ezt a terméket Fotó: Veress Erzsi Vita a kiváló cím körül ZÖLDÉRT Vállalat idei üz­letpolitikájára az jellemző, hogy a lakosság minél jobb ellátását tartja szem előtt. A másik lényeges tény, hogy a már megkötött szerződések az átvevő és szállító számá­ra egyaránt kedvező feltéte­leket takarnak. Tovább bővítik az idén a szolgáltatások körét, több előre csomagolt áru jut a vásárlóknak, a nagyfogyasz­tók pedig hámozott burgo­nyát is vásárolhatnak. Szin­tén a jobb ellátást szolgálja, hogy növelik a kistermelők áruinak közvetlen, bolti fel­vásárlását is. A tavalyi 900 ezer forinttal szemben az idén 3 millió forint értékben kívánnak zöldséget, gyümöl­csöt megvenni a kiskereske­delmi bolthálózaton keresz­tül. Több alkalmi, lakótelepi elárusítóhely is működni fog az idén. A sűrűbb ellen­őrzések és a dolgozók érde­keltté tételével kívánják el­érni a vállalat vezetői, hogy mindig friss áru kerüljön a fogyasztók asztalára. M. Sz. Zs. Javaslat: „A Vállalat Ki­váló Brigádja kitüntetésre a VIII. (gyulai) gyáregységben dolgozó és az 1979. évi szo­cialista brigádverseny-moz­galomban való kimagasló te­vékenységük elismeréséül a Hidraulika és a Kertes Szo­cialista Brigádot javasol­juk”. Ezután részletes indoklás következik. A javaslatot II- lich József igazgató, Kovács István szb-titkár és Perei János párttitkár írja alá. Ennek alapján a Budapesti Bútoripari Vállalat minden fóruma elfogadja az egyik javaslatot. Vagyis a Hidrau­lika brigád elnyeri a Vállalat Kiváló Brigádja címet. A meglepetés ezután kö­vetkezik. Amikor felkeresem Mich József igazgatót, ő széttárja karját és sajnálkoz­va mondja: , — Tévedtünk. Tavaly a brigád egyik tagja csonkulá­sos balesetet szenvedett „maszekolás” közben, amiről mi csak most, utólag szerez­tünk tudomást. Javaslatot tettünk tehát az elismerés érvénytelenítésére, illetve az újbóli elbírálásra. így tart­juk igazságosnak. — Hogyan lehetséges, hogy a javaslat aláírói nem tudtak a balesetről? — Arra nem gondoltunk, hogy a balesetet szenvedett brigádtag volt. Igaz ugyan, hogy még egy éve sem tar­tozik oda, de a brigád 10 tagja között az ő neve is szerepel a brigádnaplóban. * Vidó Ferenc, a Hidraulika brigád vezetője hangsúlyoz­za: — Minden követelménynek eleget tettünk ahhoz, hogy a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met elnyerjük. Sarkadi Lajos, a brigádve­zető helyettese azonban hoz­záfűzi : — Egy kivételével... A balesetre gondolok. — Hogy történt a bal­eset? — Egyengető gyalugépen dolgozott, amihez nem ért, mert nem szakmunkás, megbízást sem kapott és munkavédelmi oktatásban sem részesült. Egyszerűen „fusizott”. Molnár László, a sérült mutatja a kisujját, aminek egy ízét vágta le a gép. — Mit dolgozott? — kér­dezem tőle. — Gyalultam egy bútor­lapot. — Kinek csinálta? — Magamnak. — Kapott rá engedélyt? — Nem. * Kulich Ferenc, a brigád tagja mégsem tartja jogos­nak az eljárást. Szerinte Mol­nár László — ha brigádtag is, de — nem lehet a szo­cialista brigád tagja, mert egy éve sincs ott. — Tíz hónapja van ná­lunk Molnár László. Változó munkakörben dolgozik. így is alkalmazzák. Néha egy­két napra, sőt 1-2 hétre iro­dába kerül, mert közgazda- sági technikumi végzettség­gel rendelkezik. Vélemé­nyem szerint nem szocialis­ta brigádtag, még ha szerepel is a neve a brigádnaplóban — mondja Török József né szakszervezeti bizalmi. Kovács József, á gyár szak- szervezeti bizottságának tit­kára kijelenti: — Akkor, amikor először szavaztak, bizonyára tudtak a balesetről a gyár szocia­lista brigádjainak vezetői. Amikor pedig előttünk is is­mertté vált,' hogy mi történt és újra a brigádvezetők elé vittük az ügyet, 8:7 arány­bán a Vállalat Kiváló Bri­gádja cím odaítélése ellen szavaztak. — És ha nem szerepelteti a brigádvezető a szocialista brigádnaplóban Molnár Lász­ló nevét? — Akkor most nem lenne vita. így azonban majd is­mét a vszb határoz, hogy mi legyen a folytatás. # Perei László, a gyári párt- alapszervezet titkára sem tud jobb megoldást: — Hibát követtünk el, mert nem vizsgáltuk meg kellően a helyzetet. Csak utólag jutott a tudomásunk­ra, hogy a csonkulásos bal­esetet szenvedett Molnár László brigádtag. Ezt semmi­képpen nem hallgathattuk el, mert gyengítettük volna vele a munkaverseny-mozgalmat. Inkább vállalnunk kell a fe­lelősséget. Ügy vélem, így van ez rendjén. Mi mást lehet ten­ni? De a tanulságot is érde­mes levonni, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Pásztor Béla Időszerű feladatok a gyümölcsösben A gyümölcsfák védelmé­ben alapvető fontosságú és az egész évi növényvédelmet megalapozó kezelés, a lemosó permetezés. Ez a vegyszeres védekezés hatékonysága fo­kozható, ha előtte erős drót­kefével letisztogatjuk a fák kérgét, s a beteg, sérült ré­szeket, gyümölcsmúmiákat eltávolítjuk. Ha ezt a lemosó permete­zést elmulasztjuk, ajánlatos rügypattanáskori kezelések­kel pótolni. Az almafáknál kellő óvatossággal a Noven- dát, de célszerűbb a perzse­léssel nem fenyegető Bári- umpolisxulfidot, vagy a Neo- polt használni. A körtefákra jó biológiai hatással van, s főleg a körtelevélbolhával fertőzött fákra a Frutapon 7 E olajhatóanyagú készít­mény. Az almafákra és a csont­héjas gyümölcsfákra ajánla­tos a rügypattanáskori bor­dói leves vagy rézoxiklorid permet használata. Vigyáz­zunk az őszibarackfákra, mert ezekkel a készítmé­nyekkel a későbbi idősza­kokban rézérzékenység miatt károsodást okozhatunk, most azonban trafinás levélfodro- sodás ellen szükséges a hasz­nálata. A körténél ezt a ke­zelést szintén rézérzékeny­ség miatt egyáltalán ne al­kalmazzuk. Békés inegyel Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás fa idén: Az elmúlt esztendőben legdinamikusabban a tőkés bérmunka aránya növe­kedett a Tótkomlósi Vegyes­ipari Szövetkezetben. Mint­egy 28 ezer kabátot állítot­tak össze holland és francia megrendelőiknek az 1978. évi 16 ezerrel szemben. Er­ről és eredményeikről adott számot a vezetőség az el­múlt hét végén a nagyköz­ség művelődési központjá­ban. Mindezekkel együtt árbe­vételük megközelítette a 85 millió forintot, amelyből az anyagmentes termelési ér­ték csaknem a fele. Mint ismert, a négyprofilú szö­vetkezetben két üzemrész gyárt exportra. Az egyik a textilruházati, amelyről az imént már szó volt, a másik pedig a vasipari. A textil- ruházatiak a tőkés exporton kívül jelentős szocialista ex­portot is teljesítettek. A Szovjetunióba szállítottak hazai anyagból készült gyermekkabátokat. A vas­ipari üzemrész Hollandiába szénaszállító kocsikat, a Német Demokratikus Köz­társaságba pedig burgonya­betakarító géphez részegy­séget küldött. Legnagyobb változást a vasipari üzem egyik új ter­méke hozta. A már korábbi években is ismertetett JK kazánok gyártásához hozzá­kezdtek, s az idén mintegy * kétezer példányt adnak fő kereskedelmi partnerük­nek, a SKÁLA-COOP-nak. A múlt héten ebből az első ötvenet kiküldték. Jóllehet, ez még a kisebb típusú, 30 ezer kalóriás JK—12-es, amely elsősorban családi házak fűtésére alkalmas. Vi­szont előnye, hogy gáz-, olaj és vegyes tüzelésre is használható. A JK—4-es, amely 60 ezer kolóriás, és főleg ki­sebb intézmények, társashá­zak fűtésére alkalmas, a második félévtől ugyancsak vásárolható lesz. Ahhoz, hogy az idei vállalásukat, a kétezer kazán elkészítését teljesíteni tudják, a vas­ipari üzemrészüket átszer­vezték. A korábbi műhely­szerű csoportos munkáról szalagrendszerűre tértek át. Ezzel is igyekeznek teljesíte­ni az öt esztendővel ezelőtt megfogalmazott tervet, vagyis a közép- és nagy­szériás termelés növelésére kívánnak átállni. Hasonló szervezést kí­vánnak bevezetni a bőrru­házati üzemben is, amely­hez az OKISZ Labor se­gítségét kérték. A textil­üzemben a gyártásközi el­lenőrzés erősítése egyik leg­nagyobb feladatuk, amely érthető is, hiszen az ott dol­gozók termékeinek kéthar­mada export útján értéke­sül. Ugyancsak idei, határo­zott feladatként tűzték ki, hogy az egész szövetkezet­ben a teljesítménybérezést általánossá teszik. Ennek szellemében fogal­mazták meg az idei terve­ket: ennek értelmében az árbevételi tervük 89 millió forint, amelynek harmada ugyancsak exportra épül. —jp—

Next

/
Thumbnails
Contents