Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

1980. április 1., kedd Vendégség — tv-stúdióban — „Egyházamat nem akar­tam múzeumba tenni!” — mondja Dávid Ferenc Pás- kándi Géza Vendégség című drámájában, amelyet most forgat a televízió. A Vendégséget 1972-ben Várkonyi Zoltán rendezte a Pesti Színházban. Akkor Básti Lajos alakította ,a fő­szerepet, Dávid Ferenc er­délyi püspököt. A darab 1578-ban játszódik Erdélyben, ahol az új feje­delem, Bátor! a katolikus vallás híve, de államilag el­fogadott vallás többek kö­zött az unitárius is. Ennek híve és püspöke Dávid Fe­renc — Kállai Ferenc játssza — forradalmi hittel vallja a változások, a folytonos meg­újulás szükségességét. Az új, nyugalmat, stabi­litást óhajtó fejedelemnek útjában áll a forradalmár hittel teli, befolyásos sze­mély. Életére nem törhet, de szükségesnek látja, hogy „hi­vatalos” véleménnyel állítsa félre: nem alkalmas poszt­jára, nem szolgálja a7. ország ügyét. Ezért egy hozzá mérhető, felkészült, művelt, hittételek­ben jártas ellenlábas vitako- zót — egy Európát csalódás­sal megjárt korábbi forradal­márt — szállásoltat be a püspök házába, besúgónak. Sacinó, Darvas Iván szerepe volt a Pesti Színház nyolc év előtti előadásán, a tv-vál- tozatban is ő játssza. A harmadik kulcsszerep az egyszerű cselédlányé (Kiss Mari), aki miközben kiszol­gálója a két főszereplőnek, besúgó is; a beszállásolt Sa- cinót ellenőrzi a hatalom előtt. — A próbákon sokat be­szélgettünk erről a XVI. században lejátszódó histó­riáról, főként arról, hogy át­tételesen mennyit nyújt a mának — mondja a stúdió­ban Kiss Mari. — Ez a mű olyan nagyszerű, nagy tehet­ségű ember drámája, aki soha nem szűnik meg gon­dolkodni. A saját tanításait is szüntelen újra értékeli, s ha kell, saját nézeteivel is szembefordul. Ily módon Báthori István fejedelem vallásellenes törvényeinek idején, az ellenreformáció időszakában, miközben a sa­ját táborán belül is elszige­telődik, kiszolgáltatott hely­zetbe kerül. Megvádolják a „hitbeli újítás ellen” hozott törvény megsértésével. A katolikus akció és saját hittestvérei­nek gyűlölködése következté­ben Dávid. Ferenc elbukik. Életfogytiglani fogságra íté­lik és még az évben meg is hal a dévai börtönben. — Az én szerepem gonosz, visszataszító jellemű, erköl­csileg és nőiességében is ki­szolgáltatott, szerencsétlen nő alakjában fogalmazódik meg. Olyan nőt kell elját­szanom, akit. fizikailag ki­használnak, s aki a maga primitívségében elárulja gazdáját, Dávid Ferencet, bár ő az utcáról emelte ma­ga mellé. Ebben az árulás­ban bosszulja meg magát és véli felemelkedése biztosítá­sát. — És hogyan látja Dávid Ferenc alakját? — Rendkívül lenyűgöző egyéniség Azért válik korá­nak kiszolgáltatottjává, már­tírjává, mert gondolkodni mer... Mihályfi Imre rendező mondja egy rövid forgatási szünetben: — Nagy siker volt az a mű a színpadon. E7 azt is jelenti, hogy színházszerű volt; kényes anyag az átdol­gozáshoz. Remélem sikerül az eredeti írói gondolatot most képernyőre ültetni anélkül, hogy a drámai anyag megsérülne. K. T.—Sz. B. Bemutatkozik a Melior klub régen működő jobbak közé a csabacsüdit, a kardosit és az endrődi ENCI ifjúmunkás­klubot sorolják. Nemrégiben startoltak nagy lendülettel a gyomai háziiparosok. ♦ Kiss Csaba, a Melior klub titkára diaképes diszkózené­vel illusztrált bemutatót tar­tott Szarvasról, az iskoláról, a diákéletről. Kicsit döcögve folyt a műsor, de a szelle­mes kísérőszöveg, a jó dia­képek, a természetesség han­gulatába ringatták a társa­ságot. Vitaindító: vita nélkül. Értékes gondolatokról, min­denkit foglalkoztató problé­mákról beszélt ezután Cs. Tóth János, a KISZ megyei bizottságának munkatársa. A fiatalok nyelvére fordította, hétköznapi életükkel vonta párhuzamba bel- és külpoli­tikai problémáinkat, a KISZ, az ifjúsági klubok közműve­lődését. A klubélet módszer­tanáról, a szórakozásról, az öltözködésről, a divatról, me­gyénk fiafal alkotóinak lété­ről, műsorairól tájékoztatta a klubosokat. Érdekesen, őszintén és vitakésztetően szólt. Beszélgetésre ekkor nem került sor. Idő sem volt már, de nehezen is szólaltak meg a fiatalok. Ügy tűnt, a hallottakat elraktározták magukban. (Bárcsak haszno­sítanák is, vagy klubjaikban folyna erről tovább a szó.) Demeter László, a Melior klub vezetője a gátlások fel­oldására kérte a klubosokat, Fotó: Gutyan Mihály helyük, hanem egyáltalán nincs! Bármennyire is sze­retné a kultúrház-igazgató és a klubvezető: egyelőre a megoldást nem sikerült meg­találni. A vezetőség gyakran változik; egyik katonának megy, a másik elköltözik a községből. Azért mégis él a klub, mert szükség van rá. A kondorosiak főként a be­járó fiatalokat várják, hi­szen náluk nincs középfokú oktatási intézmény. Mosta­nában próbálkoznak azzal, hogy összekapcsolják a klub­tevékenységet a néptánccal és az irodalmi színpadi cso­porttal. Ha sikerül, gazda­gabb, színesebb lesz az éle­tük. Ifiklub az endrődieké, de csak tanuló fiatalok a tag­jai. Általános iskolai osztá­lyokat patronálnak, úttörő­ket nevelnek. Az endrődi Lenin Tsz dolgozó fiataljait szeretnék maguk közé hozni. Szűkszavúak voltak a gyo­mai mezőgazdasági szakmun­kásképző lányai, képvisele­tükből hiányzott a fiúk bá­torsága. ♦ Szarvasról három klub mutatkozott be; a Szirén Szövetkezet, a Szivárvány, a művelődési ház társastánc­klubja és a vendéglátók. Fel­szereltségével nem büszkél­kedik a szövetkezeti klub. A pályázatokon rendszeresen részt vesznek, nem is akár­milyen eredménnyel, hiszen a VIT-versenyen harmadi­kok lettek a megyében. A Van mondanivalójuk egymásnak? Klubtalálkozó Szarvason Néptánctalálkozó szakmunkástanulóknak A Tessedik Múzeumban dr. Palov József igazgató kalauzolta a klubosokat Március 29-én, szombaton, László István, a 611-es Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet igazgatója nyitotta meg a szakmunkástanulók területi néptánctalálkozóját Békés­csabán, a Kulich Gyula If­júsági és Üttörőházban. Megnyitójában beszélt a Balassi néptáncegyüttes múltjáról, s a megyeszék­hely néptánchagyományá­ról, majd sok sikert kívánva a résztvevőknek, megnyitot­ta a találkozót. Az első na­pon a négy megyéből és a fővárosból érkezett csopor­tok próbával töltötték az idejüket, majd másnap, már­cius 30-án került sor a be­mutatóra. Elsőnek a zsűri elnöke, Born Miklós koreográfus kö­szöntötte a résztvevőket, majd a műsorközlő bemutat­ta az első együttest, a ceg­lédi Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépis­kola csoportját. Az általuk előadott somogyi leánytán­cot követően a budapesti 44-es szakmunkástanuló kollégium és a Móra Fe­renc Szakközépiskola együt­tese a Dús verbunkot és dunántúli ugróst adott elő. Ismét két budapesti együt­tes, az 53-as és a 46-os szakmunkásképző intézet táncosai léptek színpadra, majd a bajaiak hangulatos kólója következett. A tam- burazenkar színvonalas já­téka, s a fiatalok „élése” a színpadon, mindenkit magá­val ragadott a nézőtéren. A vendéglátó megye képvise­letében a gyomaiak egy dunafalvi karikázót, majd Molnár István nagykónyi verbunkját adták elő. Bé­késcsabáról, a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet­ből is indult egy csoport, akik széki táncokat mutat­tak be. A versenyző együttesek méltó követői voltak a nyitó számot eljáró Balassi nép- tánCégyűTtesnek. ök a za­lai kamaratánc-fesztiválra elkészült „Te vagy oda- kinn” című tánc ősbemuta­tóját tartották, Born Miklós koreográfiájában. Ezt követ­ték a „Népi táncok kékfes­tőben” című műsorból a „Tardonai leánytánc”, a „Három a tánc” és a „Mars”. A bemutatkozásokat Born Miklós elnökletével három­tagú zsűri kísérte figyelem­mel, s hamarosan megszü­letett a döntés is. Első he­lyezést a bajai 609-es szá­mú intézet néptáncegyütte­se ért el, másodikok a bu­dapesti 53-as számú intézet tagjai lettek zempléni leány­táncukkal. Harmadik helye­zést a vendéglátók, a Bé­késcsabai 611-es sz. Szak­munkásképző Intézet tánco- cai értek el „Széki táncok” című műsorukkal. Elsők a bajai szakmunkásfiatalok lettek, „Bugarszko kolo” című számukkal Fotó: Budiczky István Más-más vidékekről érke­ző fiatalok találkoztak az if­júsági klubok III. járási-vá­rosi találkozóján, a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Fő­iskolai Kar Melior klubjá­ban. Pinceklub a Melior. Kelle­mes félhomály, ritmusos countryzene, üdítő kQla és Áprily Géza éneke csalogat­ta szombaton délelőtt a Csa- baesüdről, Gyoméról, End­rédről, Kardosról, Kondoros­ról érkezett fiúkat és lányo­kat. A járás- 11 meghívott klubja közül tízből el is jöt­tek. Érdekes módon a leg­többen lányok. Ogy magya­rázták: „A fiúk ilyenkor dol­goznak, ma kevésnek van szabad szombatja.” A cél: is­merkedés, barátkozás, mód­szercsere a forradalmi ifjú­sági napok keretében. A já­rás klubjai nem a legkivá­lóbbak, de nem is a legrosz- szabbak. Középmezőny. A ki-ki mutassa be a saját közösségét. így már köny- nyebben ment a vallomás, hol néhány szóban, hol bő­vebben, de mindenki meg­próbálta elmondani a saját gondjait, örömeit. ♦ Kevesen vannak, s ha lennének többen is, a he­lyük kicsi a rendezvényekre a Gyomai Háziipari Szövet­kezet klubosainak. Főként nők a tagok, így közös prog­ramokat „fiús” klubokkal szerveznek, hogy az egyen­súly helyreálljon. Játszani, vetélkedni, szeretnek, de a diszkó, az nehéz ügy! Drága, no meg abban a kicsi klub­ban lapjával is kevesen fér­nek. Általános klub a békés- szentandrási. Nekik nem az a gondjuk, mint a gyomaiak­nak. Mert nemhogy kicsi a diszkóik népszerűek a vá­rosban, de szívesen is látnak mindenkit. Szakklub a tár­sastáncosoké, mégis sok más programjukat közösen szer­vezik. Mostanában készülőd­nek a tízéves évforduló meg­ünneplésére. A legtöbbet a meliorosok mondhatták el magukról. Jó adottságú, fel­szerelésű klub az övék, ko­moly programokkal, képző- művészeti és minifilmklub­bal a klubon belül. Akik a klubvezetőt hallgatták, le­vonták a következtetést; a Meliortól lehet tanulni, de az sem árt, ha a jó ötletek mellett pénze is van egy-egy klubnak. Délután a Tesse­dik Múzeumba látogattak a fiatalok, majd játékos vetél­kedőn, diszkón vettek részt. Ami az aktivitást illeti, volt már jobb klubtalálkozó is ezen a környéken — mint többen mondották —, de ez is csak tanulságul szolgált. Mégsem volt hiábavaló a rendezők fáradozása, hiszen több mint 50 fiatal ismerke­dett Szarvassal, és szórako­zott jól ezen a napon. Bede Zsóka KÉP­ERNYŐ Charlie angyalai Vasárnap, a húsz óra öt perckor kezdődő krimit a jól sikerült „Hét” után me' lehetős > elégedetlenség' néztem végig. Először s veszterkor mutatkoztak Charlie angyalai. S most í. mét viszontláthattuk őket. A bűnöző — akinek bű­nösségét hivatott bizonyíta­ni a három „angyal” —, a film egyik jelenetében azt mondja: „Csak azért ját­szom, hogy agyoncsapjam az időt..Nos, ezt a fil­met én hasonló okok miatt néztem végig, mert hogy hasznomra nem vált, ez biztos. Még jó, hogy tudok huszonegyezni, mert külön­ben végleg halálra unom magam, a filmbeni játékka­szinóban. No, így sem rág­tam tövig a körmöm, hiszen a film rendezője, Georg Stanford Brown különös te­hetséggel megáldva, mindig kivédte az izgalom legkisebb lehetőségét is. Előre tudtuk, ki nyer a kártyán, s még véletlenül sem maradt kétsé­günk, hogy a deli fiatalem­ber hiába tör be a kaszinó­ba, hiszen a terep elő van készítve a számára. Azért itt ért egy kis meglepetés is, hiszen én úgy tartottam ész­szerűnek, ha a cselekmény közben kapják rajta, ám nem így történt. Ki tudja, miért? Jobbnak látták, ha összetörnek két kocsit, pá­nikot csinálnak az utcán, s a nagyobb hűhó kedvéért mozgósítanak mindenkit, aki csak él és mozog... Lám, értem én a dolgok menetét. Csak azt nem értem, hogyan sikerült ilyen ügyetlen bű­nözőt kitalálni, aki minden átejtést bevesz, hagyja, hogy kétszer is megkopasszák, hogy végül vagy 40 ezer dollártól megszabadítva, ví­gan besétáljon a harmadik csapdába is... Na, és a zá­rókép! A három angyal bájmosolya az üvegfal mö­gött ... Hogy az a szeren­csétlen még véletlenül se maradjon kétségek között — mert nála nem lehet tud­ni... —, ez aztán tényleg elkeserített. Mert ez még a klasszikus értelemben vett nagy finálénál is rosszabb, hiszen ennek végleg nem volt semmi értelme. S ha már itt tartunk, ne higgye az olvasó, hogy mindez a „krimik” ellen szól, hiszen láttunk már ebben a műfaj­ban nem egy kiváló, esetleg politikai tartalmat hordozó alkotást is. De krimi volna az, ahol az izgalom, a for­dulatosság, s a logika csöpp­nyi jelét sem fedezhetjük fel? Vagy lehet, hogy bennem a hiba? Lehet, hogyha férfi lennék, jobban tudnám érté­kelni a három leányzó jele­nését? No, nem logikájuk csillogtatására gondolok, hanem bájaikra, melyek ki­bontakoztatására készült volna e sorozat(?). No, de muszáj-e a cél érdekében ilyen bárgyú forgatókönyvet írni? S muszáj-e a krimik alapvető jellemzőit is elfe­ledni e cél érdekében? De rájöttem a lényegre: a film készítői a három nő bájá­tól teljesen eszüket vesztet­ték ... N. Á. SZÍNHÁZ, mozi 1980. április l-én, kedden este 19.00 órakor' Békéscsabán: KOLDUSOPERA Mőricz-bérlet * * * Békési Bástya: 4 órakor: Meg­hívás egy gyilkos vacsorára, 6 és 8 órakor: Fedora. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: örült nők ketrece. Békéscsbai Terv: A nő illata. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Karrier, fél 8 óra­kor: Katasztrófa után. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A medvefókák szigetén, 5 és 7 órakor: Geng­szterek sofőrje. Orosházi Béke: Indiánkaland Ontarióban. Oros­házi Partizán: Gyorshajtás. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Asz­szony, férj nélkül, 8 órakor: Fő­iskolás filmklub, 22 órakor: Drá­ma a tengerparton.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents