Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

1980. április 1., kedd

Csökkent a bűnözés, javult a közrend és közbiztonság megyénkben.

Interjú dr. Sajti Imre rendőr ezredessel

A rendőrség sokrétű munkát végez az állampolgárok személyi és vagyonbiztonsága, valamint nyugalma érdekében. Megyénk lakossága évek óta nagy figyelemmel kíséri ezt a tevékenységet, sőt mi több, rendszeresen segíti bejelentésekkel, figyelemfelhívásokkal. Ki- szélesedett az önkéntes társadalmi segítők hálózata. Az önkéntes rendőrök is elismerésre méltóan végzik munkájukat. A gazdasági szervek, s a különböző intézmények egyre nagyobb gondot fordítanak a bűnmegelőzésre, s a társadalmi tulajdon védelmére, önkéntelenül adódik a kérdés, vajon ennek az aktivitásnak megvan-e a kellő foganatja? Milyen megyénk közrendjének és közbiztonságának helyzete? Erre kértünk választ dr. Sajti Imre rendőr ezredestől, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjétől.

— Jóllehet megyénk korábban sem tartozott a bűnügyileg fertőzött területek közé, a múlt év adatait vizsgálva további javulásról adhatunk számot. 1979-ben ugyanis az előző évhez képest 774-gyel csökkent a bűncselekmények száma megyénkben. Ugyanakkor valamennyi, közbiztonságot súlyosan veszélyeztető bűn- cselekményt felderített a rendőrség.

— A csökkenés általános, vagy csak néhány büntető kategóriában következett be?

— Általánosnak mondható. Még a korábban jelentős emelkedést mutató közúti közlekedési bűncselekményeknél is számottevő. 1978-ban 979 közúti bűncselekmény miatt kellett eljárást indítani, ezzel szemben a múlt évben csak 801 esetben került erre sor. Csökkentek az utca rendjét sértő erőszakos és garázda jellegű cselekmények. Mégpedig 530-ról 422- re. Mérséklődtek az emberölések. A múlt évben 11 emberölés történt. Többségük családi összetűzés során, vagy italozás nyomán következett be. A vagyon elleni bűncselekmények gyakorisága azonban változatlanul magas, annak ellenére, hogy a megelőzés érdekében tett átfogó intézkedések hatására csökkenő tendencia itt is tapasztalható. Jóllehet csökkent, de még mindig sok a lopás. A különböző bűnügyi kategóriákat vizsgálva csak a rablásoknál jelentkezik emelkedés. Ezeket a cselekményeket gyors rendőri intézkedésekkel sikerült felderíteni. Remélhető, hogy a jövőre nézve ennek meglesz a kellő visszatartó hatása.

— Mivel lehet magyarázni ezt az örvendetes tényt?

— A csökkenésnek végeredményben három összetevője van. ' 1978-ban megyénkben több sorozatos és súlyos bűncselekmény tetteseit derítettük fel, amelyek több mint 300 bűncselekménnyel emelték meg az 1978-as statisztikánkat. Továbbá ebből a szempontból a múlt évben életbe lépett új büntető törvénykönyvnek is jelentősége van, amely bővítette a szabálysértéseket és szűkítette a bűncselekményeket. E két tényezőn kívül a valóságban is csökkent a bűnelkövetések száma. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy erősödött a rendőrség és a különböző társadalmi, gazda-* sági szervezetek kapcsolata. A vállalatok és a szövetkezetek, az irányító és az ellenőrző szervek is nagyobb gondot fordítanak a bűn- megelőzésre. De a gyors felderítésnek is megvolt és megvan a kellő visszatartó hatása. Külön kiemelem a népi ellenőrző bizottságok szerepét a megelőzésben és felderítésben. Az utóbbi években hatásos vizsgálataikkal egyre jobban szolgálták a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmét.

— A személyi tulajdon védelme a közrend, a közbiztonság egyik fokmérője. Az összbünözésben milyen

arányt képviselnek az állampolgárok javait sértő bűncselekmények ?

— A személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is csökkent a múlt évben. Ezzel a csökkenéssel azonban nem lehetünk elégedettek. Többségüket lopással követték el. A javulás zömmel a munkahelyeken következett be, a kollektívák és a rendőrség több éves erőfeszítésének eredményeként. A tapasztalat azt igazolja, hogy az állampolgárok nem fordítanak kellő figyelmet vagyontárgyaik megóvására. Gyakran lezáratlanul hagyják a gépkocsikat, a kerékpárokat. A besurranásos lopások elkövetéséhez kedvező alkalmat biztosít a nyitott ajtó vagy a rossz zár. Sokan nem a takarékban, hanem odahaza gyűjtögetik a pénzüket elzáratlanul, régi, megszokott helyen tartva, amit — főleg a besurranásos lopások tapasztalt elkövetői — könnyen elvihetnek. Az ilyen cselekmények szaporodtak, ezért arra kérünk mindenkit, hogy jobban ügyeljen a vagyontárgyaira, a megtakarított pénzére.

— Napjainkban sok szó esik a csúszópénzekről, a vásárlói megkárosításokról. Mi a rendőrség tapasztalata a népgazdaságot károsító, és gazdálkodási rendjét veszélyeztető bűncselekményekkel kapcsolatban?

— A népgazdaságot károsító, a gazdálkodás rendjét veszélyeztető bűncselekmények miatt indított eljárások száma megyénkben nem volt számottevő. Vannak azonban olyan jelenségek, amelyekre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. A kereskedelem vámszedői — árdrágítók, a vásárlókat rendszeresen hamis méréssel, számolással, minőségrontással becsapó személyek — ellen több büntető, valamint szabálysértési eljárást kellett indítani. A tapasztalatok arra utalnak, hogy elszaporodtak a közéletet, a kereskedelem tisztaságát veszélyeztető, s a jövedelem elosztását torzító (csúszópénz, hálapénz, borravaló) veszteségek. Ezeknek a jelenségeknek a megakadályozására a rendőrség több irányú intézkedéseket tesz. “A megelőzés érdekében a lakosság, a vállalatok és az intézmények is sokat tehetnek.

— A társadalmi tulajdon védelme össztársadalmi feladat. A gazdálkodó szervek hogyan tesznek ennek eleget? Milyen tapasztalatokat lehet levonni a múlt év adatai alapján?

— A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűn- cselekmények a múlt évben mintegy 5 százalékkal csökkentek. Az ellenőrző és a gazdálkodó szervek hatékonyabb intézkedései ellenére még mindig sok a társadalmi tulajdon károsítását lehetővé tevő körülmény. Különösen az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szövetkezeti kereskedelemben és a közúti szállításnál. . Előfordul a nagyobb kárértékű, a huzamosabb időn keresztül, s több személy közreműködésével elkövetett bűncselekmény is. Gyakran munkatársak tudomással bírnak az ilyen bűncselekményekről, de szemet hunynak felette. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a társadalmi tulajdon — lopással, csalással, sikkasztással,

hűtlen és hanyag kezeléssel — károsítói ellen nagyobb társadalmi összefogással és aktivitással kell fellépni.

— Hogyan alakult megyénk közlekedési helyzete a múlt évben?

— Megyénk közúti közlekedése az országossal összhangban évek óta jelentősen növekszik. Ezt legszembetűnőbben a gépjárműállományunk növekedése mutatja, amely lényegében 1960-tól indult meg, s a személy- gépkocsi- és a motorkerékpár-ellátottság jelentős javulását vonta maga után. Amíg 1960-ban több mint 1100 lakosra jutott egy személy- gépkocsi, 1979-ben már minden 17. lakosnak személy- gépkocsija volt. A fejlődéssel azonban nem tart lépést a közlekedésbiztonság alakulása, amelyben a motorizáció fejlődésén túl jelentős szerepet játszik a közlekedés infrastruktúrája, a közlekedők morális ma- magtartása. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb eredménye éppen ezzel az utóbbi tényezővel kapcsolatos, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy a közlekedés társadalmi, közüggyé vált.

— Mitől függ a közlekedési balesetek számszerű alakulása?

— Igen sok tényezőtől, de

elsősorban az emberek magatartásától, a szabályok ismeretétől és betartásától. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a közlekedés mélyreható erkölcsi normáinak kialakításával, célratörő hatósági és társadalmi összefogással a közlekedés biztonságában lényeges eredményeket lehet elérni. Gépjárműparkunk további növekedése ellenére a múlt évben a közlekedési balesetek száma alig 1,3 százalékkal nőtt. A fajlagos baleseti gyakoriság pedig éppen a javuló morállal párhuzamosan

csökkent. 1977-ben ezer gépjárműre 13,1, a múlt évben pedig 12,4 baleset jutott. Ez a tény egyúttal azt is bizonyítja, hogy a gépjárműállomány gyarapodása nem törvényszerű velejárója a közúti balesetek növekedésének. A múlt évben a halálos balesetek száma 16 százalékkal, a súlyos sérüléssel járó balesetek száma pedig 6 százalékkal csökkent, csak a könnyű sérüléses balesetek számában van növekedés.

— A balesetek többségének mi volt az oka?

— A balesetek 90 százalékát a járművezetők, 8 százalékát a gyalogosok, s mintegy 2 százalékát műszaki hiba okozta. A járművezetőknél a leggyakoribb szabálysértés az irány- változtatás, a kanyarodás szabályainak megszegése, az elsőbbség meg nem adása, az előzés szabályainak megszegése, s a sebesség helytelen alkalmazása.

— És az alkohol?

— Az ittasan okozott balesetek részaránya 4 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Ám minden 6. baleset bekövetkezésénél megállapítható volt, hogy a járművezető, illetve a gyalogos, alkoholt fogyasztott. Az ittas járművezetések elleni további határozott fellépés a balesetek megelőzésének és csökkentésének - további fontos feladata.

— A múlt évi adatok alapján hogyan lehetne összegezni a közúti közlekedés fegyelmét?

— A korábbi évekhez képest némi javulás állapítható meg.'Egyre több járművezető udvariasan és figyelmesen vezet, s ügyel mások testi épségére. A balesetek megelőzése, csökkentése fontos társadalmi érdek. A megelőzés hatékony útja a közös felelősségből kiinduló közös tevékenység, amely a közlekedést kulturáltabbá és biztonságosabbá teszi.

Serédi János

Lev Szolomonov, aki a II. majd a III. Ukrán Front szovjet csapatainak őrnagyaként vett részt a felszabadító harcokban, 35 év után először jár Budapesten. Családi kapcsolatok fűzik ide, ugyanis unokája Magyarországra jött férjhez. A képen Lev Szolomonov és dédunokája

(MTI-fotó: — Pintér Márta felvétele — KS)

Ébred | a Balaton

Megkezdődött a hagyományos ; előszezon a Balatonon, a hús■ véti ünnepekre egymás után ér- 5 keznek a külföldi vendégek. A,

• siófoki Napfény Szállót szovjet,

■ kölni és francia csoportok vet- ! ték birtokukba, a keszthelyi I Helikon és Termál, valamint a ; füredi Annabella Szálló ugyan■ csak külföldi vendégeket foga- S dott vasárnap.

Április 3-án nyit a siófoki | szállodasor legnagyobb vendég- : fogadója, az Európa. A spanyol• országi Barcelónából érkezik 180• tagú csoport, s tölti a húsvéti

• ünnepeket a magyar tenger J partján. Előreláthatóan több

■ mint kétezer nyugatnémet, fran- ! cia, osztrák, szovjet és spanyol ; vendég tartózkodik majd az ün■ nepek alatt a Balaton mellett.

Vasárnap megindult a tó ha- ! jóforgalma is. A kora tavaszi i menetrend szerint egyelőre Sió- í fok—Balatonfüred—Tihany és | Fonyód—Badacsony között köz- ! lekedik személyhajó. t _____

I

« Mentesítő vonatok és buszok az ünnepekre

Felkészültek a nyári időszámításra

A hosszú hétvégével, az egybekapcsolódó április 4-i és a húsvéti ünnepekkel megnövekszik a két nagy közlekedési vállalat, a vasút és a Volán feladata.

Az ünnepi személyforgalom zavartalan lebonyolítására a szokásosnál jóval több utas elszállítására a MÁV április 3—9. között összesen 166 mentesítő vonat közlekedését tervezi. Egy kisegítő szerelvény már szerdán indul a Nyugati pályaudvarról Mátészalkára, a csúcsforgalmat azonban csütörtökre várják, amikor 44 mentesítő vonat áll rendelkezésre.

A legforgalmasabb vonalakon, például Budapest— Nyíregyháza között 17, Budapest—Miskolc között 16 többletvonat közlekedik. Még április 4-én is tartanak készenlétben 26 mentesítő szerelvényt. Az április 5-i szabad szombaton a munkaszüneti napra előírt vonatok közlekednek.

A visszairányuló forgalom — miután az iskolai szünidő nem zárul le az ünnepekkel, a diákok még „ráérnek” — várhatóan megoszlik. A legtöbb utasra 7-én számítanak, 43 mentesítő vonat várja őket. A MÁV felkészült az utasok megfelelő tájékoztatására. A fővárosi és a vidéki legnagyobb pályaudvarok információs szolgálatát megerősítik, s mindenütt lesznek karszalagos ügyeletes vasutasok, akik eligazítják az érdeklődőket.

A Volán vállalatok a vasúttal összhangban gondoskodnak a mentesítő vonatokhoz is a buszcsatlakozásokról. A távolsági forgalomban 40—50 ezerrel több utast várnak a szokásosnál, ezért országosan szükség szerint 1000—1200 kisegítő buszjáratot indítanak, többségüket szerda déltől csütörtökön estig, illetve a visszautazáskor április 7-én és 8- án.

Az Engels téri főpályaudvaron az ünnepi forgalom idején összesen 240 többletjárat közlekedését szervezték meg. Szerdán 20, csütörtökön 4Ó, s még április 4-én is 40 mentesítő busz indítását tervezik. Az Engels tér zsúfoltságának csökkentésére, forgalmának zavartalan lebonyolítására szerdán és csütörtökön ismét igénybe veszik a Szent István -téri autóparkolót, ahol elsősorban az induló kocsikat készítik fel az útra, de délutánonként oda érkeznek vidékről a távolsági buszjáratok is.

A húsvéti forgalom az idén egybeesik a nyári időszámítás bevezetésével.

Ezért már most felhívjuk az utasok figyelmét arra, hogy ne felejtsék el április 5-ről 6- ára, hatvan perccel előbbre igazítani az órát.

Az átállásra egyébként mind a vasút, mind a Volán

megtette a szükséges intézkedéseket.

A nyári időszámítással ösz- szefüggő változásokról a május végéig érvényes menetrendekhez kiadott díjmentes vasúti és buszmenetrendi pótlások már kaphatók. A változásokat a hét végéig átvezetik a MÁV és a buszpályaudvarokon, a megállókban elhelyezett tájékoztató táblákon is.

II Mecseki, a csülök és a sült hurka

Az első negyedévi terveknek megfelelően átfogó vizsgálatra került sor megyénk élelmiszer- és vendéglátóipari üzleteiben. A szakszervezeti társadalmi ellenőrök, az élelmiszer- és vegyvizsgáló intézet, a megyei rendőr- főkapitányság munkatársaival, az érdekelt vállalatok, szövetkezetek hálózati ellenőreivel együtt arra voltak kíváncsiak: milyen a fogyasztói érdekvédelem. A tapasztalatok egy részét most közreadjuk.

Február végén, Békéscsabán, a Sport falatozóban súlycsonkítással, többletszá. molással, folyamatos vásárlói megkárosítással találkoztak. A Mecseki literjét — az üzletvezető bevallása szerint — legalább két éve 150 helyett 152 forintért mérték. A kiszolgáló ezen a napon „formában” lehetett, hiszen a két féldeci itókáért 15.70- et kért, holott az üvegre 152 forint literenkénti árat írtak. Március közepén Kun- ágotán, a 151. számú italboltban az ellenőrök szeme láttára csapták be a gyanútlan vendégeket. Kaszaperen, a 147-es italboltban, a 29 forintos bor literjét 33 forintért árulták. Ugyanott lejárt fogyaszthatósági idejű lengyel üveges sört hoztak forgalomba, amelyet 20 százalékos árengedménnyel lett volna szabad eladni. Végül kiderült: a száz üveget a

szomszédos ABC-bői hozták át, ahol az ellenőrök két nappal azelőtt jártak és felhívták a figyelmet a szabálytalanságra.

Baj volt a csülökkel is! A kunágotai húsboltban a körömmel együtt árusították, egy kilogrammot 33 forintért. A különbség jól érzékelhető, ha tudjuk: a sertésláb kilója 33, a körömé pedig 8 forintba kerül. Csakhogy a fűrészelés a hentesek gyenge oldala. Mezőkovácsházán a Mozaik Áruház élelmiszerosztályán a csülökről lenyesett húst tévesztették össze a combhússal. Ez mintegy 100 forint fogyasztói megkárosításhoz vezetett. A mező- hegyesi hús- és élelmiszer- boltban még mindig 5 forinttal drágábban adták a téli szalámi kilóját. Ha valaki fél vagy háromnegyed rudat vett — annak ellenére, hogy a címke és a kötözőzsinór is rajta maradt — szeletelt árban számoltak. Békéscsabán, a Vásárcsarnok 127. számú büféjében jól megsütötték a pecsenyét. Talán túlságosan is. A kolbász, a hurka, a hús, a kenyér kiszolgálásánál 10,70 forintot tévedett az eladó, ismét a vevők kárára.

Természetesen ezek csupán kiragadott példák. Sajnos, ennél sokkal több visszaélésre derítettek fényt az ellenőrök.

—s.