Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
J 1980. április 4.. péntek NÉPÚJSÁG Ünnepi megemlékezés a Jókai Színházban (Folytatás az 1. oldalról) vetkezetpolitika elveit érvényesítve, a parasztság egyetértésével végbement a mező- gazdaság történelmi jelentőségű szocialista átszervezése. A szövetkezeti útra lépett parasztság hozzáértő szorgalmával, a tudomány és a technika segítségével olyan színvonalra emelkedtek a termelőerők, amely lehetővé teszi, hogy szocialista nagyüzemeink kevesebb, mint fele munkaerővel 80 százalékkal többet termeljenek, mint a háború előtti mezőgazdaság. A terméshozam búzából 3-szorosára, kukoricából 2,5- szeresére növekedett. A népgazdaság fejlődése megteremtette az alapokat népünk anyagi és kulturális felemelkedéséhez. A lakosság életkörülményei lényegesen megváltoztak. A népgazdaság fejlődésére alapozva rendszeresen emelkedett az életszínvonal. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme közel három és félszeresére emelkedett, ezen belül nagy ütemben nőtt a társadalmi juttatások aránya, ami ma már eléri a lakosonkénti évi 11 ezer forintot. A felszabadulás óta az országban 2 millió — a megyében 77 000 — lakás épült fel, s ez azt jelenti, hogy a lakosság csaknem fele költözhetett korszerű körülményeket biztosító új otthonba. Aki ma szocialista hazánkban dolgozik — az boldogul. A munkanélküliség, a nélkülözés és nyomor a fiatalabb korosztályok számára már régen ismeretlen fogalmak, s csak bennünk, idősebbekben élnek rossz emlékként. A társadalmi változások erőteljes ösztönzést és növekvő lehetőséget adtak a tudomány, a kultúra és az egészségügyi, szociális ellátás sokoldalú fejlődéséhez is. Szocialista társadalmunk nagy vívmánya az ingyenes egészségügyi ellátás, valamint a társadalombiztosítás kiterjesztése minden állampolgárra. Tízszeresére emelkedett a bölcsődei, s az 1938. évi 3 ezerről jelenleg 15 878- ra nőtt az óvodai helyek száma. Ma két és félszer annyi orvos vigyázza egészségünket, mint a felszabaduláskor. Csak az utóbbi tizenöt évet tekintve négyszeresére növekedett az a kiadás, melyet az állam az egészségügyi intézmények működtetésére fordít. Gyorsan emelkedett a nép általános és szakmai műveltsége is, mivel a kulturális forradalom az elmúlt 35 évben szélesre tárta a tanulás, a művelődés kapuit a dolgozók és fiatalok nagy tömegei előtt. Három és fél évtizeddel ezelőtt a lakosság 15 százalékának volt valamilyen alapfokú iskolai végzettsége, ma ez az arány meghaladja a 60 százalékot. Az érettségizettek aránya a megye össz- népességéhez viszonyítva 1938-ban 1,6 százalék, jelenleg 15 százalékra becsülik. A főiskolát, egyetemet végzettek száma 1938-ban 2354 fő, 1979-ben 14 500 fő volt a megyében. A kultúra értékei, a művészetek szépségei közkinccsé váltak. Társadalmunk világnézetileg is átalakult, gyökeret eresztett, és széles körben elterjedt a tudományos szocializmus eszméje. Az elmúlt három és fél évtized hazánk, s benne Békés megye felvirágzásának ragyogó időszaka. Az ország, a megye szolgalmas népe nagyszerű tetteket vitt végbe, és korábban soha nem látott sikereket ért el az élet minden területén, a lakosság életkörülményeinek, az élet- színvonalának emelésében, javításában. Ezt az egy főre jutó legfontosabb élelmiszerek fogyasztása is „ól példázza. Az 1934—1938-as évek átlagában a lakosság, egy főre számítva, húsból és hús- készítményekből 33,9, 1978ban 73,8 kilogrammot _ fogyasztott. Az említett időszakokban cukorból 10,5, illetve 36,4 kilogrammot, tejből és tejtermékekből 101,9, illetve 153 kilogrammot, tojásból 93, illetve 313 darabot fogyasztott. Mindezekért az eredményekért méltán érdemelnek elismerést és fokozott megbecsülést mindazok, akik becsületes munkájukkal, mindennapi helytállásukkal szolgálták hazánk — benne a mi megyénk — felemelkedését, szocialista jövőjét. Szabad szocialista fejlődésünk 35 éves mérlegét megvonva, kérkedés és megelégedettség nélkül, de büszkén állapíthatjuk meg: a magyar nép élni tudott a felszabadulás adta lehetőséggel. A szocialista építés ezen évtizedeiben népünk többet kapott emberségből, jogból, anyagi javakból és szellemi értékekből, mint a magyar állam évezredes történelme során bármikor. Szocialista fejlődésünk nem volt ugyan töretlen, de — amit ezeréves történelmünk során sokszor elmulasztottunk — tudtunk tanulni az elkövetett hibákból. Miután a Szovjetunió, a nemzetközi munkásosztály támogatásával sikerült leküzdeni az 1956-os ellenforradalmi támadást, a pártnak volt ereje ahhoz, hogy a tudományos szocializmus elmélete segítségével kellő kritikával és önkritikával elemezze a tragikus helyzet okait és tanulságait, újjászervezze sorait és kidolgozza a megfelelő politikai irányvonalat. A párt úrrá tudott lenni a súlyos helyzeten, nyílt elvi politikájával visszanyerte és azóta is bírja a legszélesebb tömegek bizalmát. A párt egysége, a helyes és reális politikai célok, a tömegek meggyőzése lehetővé tették, hogy több mint két évtizede a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes politikai irányításával egyre erősödő szocialista nemzeti egységben békés és eredménye építőmunka folyik az országban. Erről mondta a XII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs: „A párt politikáját népünk cselekvőén támogatja; erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építőmunkának éppen úgy, mint hazánk kedvező nemzetközi megítélésének.” Kedves Elvtársak! Amikor a felszabadulás óta elért történelmi eredményeinkre tekintünk, az első gondolatunk a soha el nem múló hála a szovjet hősöké, akik harccal, vérrel írták ezt a történelmet. Családapák, fiúk, férjek százezrei léptek a számukra idegen földre, hogy vérük ontása árán teremtsenek rendet az embertelenségben. Eljöttek lerombolt városaikból, felperzselt falvaikból, nem gondolhattak saját szétdúlt otthonaik építésére, a fasisztáktól letarolt, bombatépte mezők művelésére, mert tudták, hogy valahol Európában is sokat szenvedett falvak, városok, országok népei várják őket, a vörös csillagos felszabadító harcosokat. A mai évfordulón is tisztelettel és kegyelettel emlékezünk önzetlen véráldozatukra. Dicső emléküket — elesettekét és túlélőkét — őrizzük és ápoljuk, felszabadító tetteik és emberségük híre apáról fiúra száll. Kegyelettel adózunk azoknak a román hazafiaknak is, akik a szovjet hadsereg oldalán hullatták vérüket hazánk szabadságáért. Népünket a barátság és a sokoldalú együttműködés megbonthatatlan szálai fűzik, mindenekelőtt a testvéri Szovjetunióhoz, a szocialista országok közösségéhez. A Magyar Népköztársaság következetesen dolgozik a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok összefogásának erősítéséért, és valamennyi testvéri országgal való együttműködésünk fejlesztéséért. Szocialista fejlődésünk, a nép alkotó munkájának eredményei, békeszerető külpolitikánk, a haladó erőkkel való szolidaritásunk megbecsülést élvez az egész világon. Kedves Elvtársak! Napjainkban az imperializmus erői — a kínai hege- monistáktól támogatva — fokozott támadást indítottak az enyhülés, a béke, a népek jogai ellen. Kardcsörtető köreinek — mindenekelőtt az USA imperializmusának, hadimonopóliumainak — nincs ínyére az enyhülés, a béke megszilárdulása, a szocializmus további erősödése, a népek felszabadító harcának sikere. Minél inkább csökkennek az imperializmus lehetőségei arra, hogy politikailag és gazdaságilag uralkodjék más országok és népek fölött, annál dühödtebben reagálnak erre a fejleményre az imperializmus legagresszívabb, legrövidlátóbb körei. Különböző mesterkedéseikben az enyhülés mélyülésének éveiben sem volt hiány. Az amerikai vezető körök időről időre indítottak akciókat. kampányokat a béke és haladás erői ellen. Sokféle eszközzel gátolták Helsinki szellemének kiteljesedését. Angolában, Etiópiában, később Nicaraguában és másutt a reakció erőit támogatták. Gátlástalan propaganda- hadjáratot indítottak a szocialista országok ellen az emberi jogok ürügyén. Elálltak a vlagyivosztoki megállapodásban rögzített egyenlő biztonság elvétől. Eltérve a közel-keleti rendezésről szóló szovjet—amerikai közös nyilatkozat elveitől, a Camp David-i különmegállapodás- sal kijátszották és elárulták az arab népek érdekeit. Hátráltatták a SALT—II. egyezmény megkötését, majd bizonytalanná tették ratifikálását. Kétes értékű, veszélyes játékot űztek a szocializmus nyílt ellenségévé süllyedt kínai vezetéssel. Végül pedig a NATO-ban kierőszakolták a provokatív határozatot, hogy Nyugat-Európa területén új, a Szovjetunióra és szövetségeseire irányzott amerikai rakétákat helyeznek el, miközben a Szovjetunió jelentős erőket vont ki az NDK-ból. A történelmileg kialakult katonai egyensúly nyílt megbontására, az erőfölény megszerzésére irányuló törekvésük jelentősen kiélezte a nemzetközi helyzetet. A nemzetközi légkör további mérgezéséhez ürügyként használták fel azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió szerződésben vállalt és internacionalista kötelességétől vezérelve nyújtott az afgán forradalmi erők többszöri kérésére, mellyel segített megvédelmezni az országot az USA és a kínaiak által támogatott külső intervencióval szemben. Carterék az afganisztáni eseményeket elferdítve azonnal lecsaptak, és dühödt szovjetellenes kampányba kezdtek. Világméretű propagandakampánynyal, gazdasági-katonai intézkedésekkel minden területen a minimálisra szorították vissza a szovjet—amerikai együttműködést, s a moszkvai olimpiai játékok bojkottját törekedett ráerőszakolni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra és szövetségeseire. A nemzetközi légkör feszültté válása veszélyezteti az enyhülés eddigi eredményeit. Várható, hogy ez a megtorpanás hosszabb időszakra szól és csak kemény politikai harcban lehet megbízhatóan biztosítani a békét és az enyhülést. Garancia érre a Szovjetunió hatalmas gazdasági és katonai ereje, politikai tekintélye és következetes békepolitikája. Ezt hangsúlyozta Brezsnyev élvtárs is, amikor eljelentette: „A Szovjetuniót senki 6em félemlítheti meg. Szövetségeseinkkel együtt mindig helyt tudunk állni, visz- sza tudunk verni mindenfajta ellenséges rajtaütést, és senkinek sem sikerül, hogy provokáljon bennünket. A háb'orús hisztéria, a fékevesztett fegyverkezési verseny „doktrinájával” szembeszegezzük a békéért, a világ biztonságáért vívott következetes harc doktrínáját... Álláspontunk nem a fegyverzet növelése, hanem annak csökkentése, nem a mesterséges elidegenítés, ellenségeskedés, hanem a népek közötti közeledés és kölcsönös megértés.” Pártunk és kormányunk azonosítja magát e politikával, és az enyhülési politika továbbvitele mellett száll síkra, mert ez jelenti az emberiség békés jövőjének legfőbb biztosítékát. Ezért a mostani kiélezett helyzetben még határozottabban kifejezésre juttatjuk barátságunkat és szolidaritásunkat a béke és haladás legfőbb őrével, a Szovjetunióval. Kedves Elvtársak! Felszabadulásunk 35. évfordulójának ünnepe csaknem teljesen egybeesik egy másik nagy jelentőségű eseménnyel. Egy héttel ezelőtt fejezte be munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Ez nagy jelentőségű esemény nemcsak a magyar kommunisták, hanem egész népünk életében is. A kongresszus értékelte a párt XI. kongresszusa óta végzett munkáját, s számot adott hazánk elmúlt öt esztendős fejlődéséről. A kongresszus megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egységes, marxista—leninista leülés belpolitikája kiállta az idő, a gyakorlat próbáját. Ez a politika élvezte és továbbra is élvezi a párton kívüli dolgozók, az egész nép bizalmát. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtása eredményeként előbbre jutottunk az országban a fejlett szocialista társadalom építésének nagy munkájában. A iái. kongresszus határozata megerősítette a párt eddigi, a gyakorlatban kipróbált fő politikai irányvonalát. Hangsúlyozta, hogy ezen nem szükséges változtatni, de a változó körülményekhez, a további társadalmi fejlődés követelményeihez rugalmasabb és gyorsabb alkalmazkodást kell érvényesíteni. Az előttünk álló időszak fontos feladataként határozta meg azt, hogy támaszkodva a szocializmus építésének kétségtelenül nagy eredményeire, tovább erősítsük társadalmunk szocialista vonásait. Az életszínvonal és az életkörülmények területén kiküzdött eredményeket minden eddiginél jobb munkával szilárdítsuk és védjük meg gazdasági feladataink maradéktalan teljesítésével, szocialista építőmunkánk sikeres folytatásával. A feladatok megvalósítása mindannyiunkon múlik. Tőlünk függ, hogy a holnap, a jövő olyan legyen, amilyenre elterveztük. Népünk azért azonosul a XII. kongresszuson jóváhagyott célokkal és politikával, mert az előreviszi az országot és megfelel érdekeinek. Érdekünk a fejlett szocialista társadalom megteremtése, ami történelmileg nézve a ma élő nemzedékek dolga. Ebben az országépítő munkában mindenkinek helye és feladata van, s személyes érdeke is fűződik ahhoz, hogy ezt a társadalomformálást, építést segítse. Tudjuk és valljuk, hogy a helyes célok és a jó tervek sorsa a munkahelyeken dől el, hiszen a szocializmus olyan közös mű, amely az egyes emberek magatartásából, cselekvéseinek eredményeiből áll össze. Ezért kell törekednünk minden munkahelyen az egységes cselekvésre, a megnövekedett feladatok mind jobb megoldására. Ma nem elsősorban a mennyiségre, a többtermelésre van igény, hanem arra, hogy olyan termékeket készítsen minden dolgos kéz, amely kielégíti a lakosság növekvő igényét, s állja a versenyt a külföldi piacokon is. A szocialista társadalom építése hosszú folyamat, s minden időszaknak megvan a maga történelmi jelentőségű feladata, a maga sajátossága, nehézsége és lelkesítő szépsége. Fontos, hogy az eredmények tisztelete ne béklyózza le többet akaró szándékunkat, jobbat akaró reményünket. Ugyanakkor legalább Uyen fontos, hogy a gazdaságépítés nehézségei miatt ne veszítsünk a bizakodásból, a kishitűség ne bénítsa meg munkára kész kezünk lendületét. Mai problémáink nem a múlthoz viszonyítva gondok, hanem a szocialista rendszerünkben levő lehetőségekhez és a növekvő igényekhez képest azok. Eredmények és nehézségek egyaránt kísérői az alkotó tevékenységnek. Problémáink megoldásához, terveink valóra váltásához megvan a szükséges erőnk, további együttes szorgalmas, fegyelmezett munkánkon múlik, hogy elérjük a kitűzött célokat. Ha mindannyian megtesszük a magunk dolgát, ha mindenki azt teszi, amit a szocializmus ügyéért tennie kell, akkor bizakodva tekinthetünk a jövőbe. Kedves Elvtársak! Mi Békés megyei kommunisták arra törekszünk, hogy az immár egy évtizede kialakult és gyümölcsöző kapcsolataink a testvéri Penza megyével állandóan erősödjenek. A két — földrajzilag viszonylag messze eső, de érzelmileg mégis közeli — terület közötti együttműködés egy évtizedes múltra tekint vissza. De aligha van megyénknek olyan települése, közössége, ahol ne tudnának a testvéri Penzáról, az ott élő emberek munkájáról, kultúrájáról. Együttműködésünk politikai tartalmának fundamentuma, népeinket egyesítő internacionalista érdekek, a marxista—leninista forradalmi eszmék és célok közössége. Ezen az alapon ápoljuk, fejlesztjük, erősítjük kapcsolatainkat a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén.' Kapcsolatunk viszonylag rövid időszakra tekint visz- sza, de annál sokrétűbb, ki- terjedtebb. Örömünkre szolgál, hogy testvér megyénkkel — szerény lehetőségeinkhez mérten — mi is hozzájárulhatunk a barátság elmélyítéséhez, megkülönböztetett kapcsolataink erősítéséhez. Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepén szívből köszöntjük a testvéri szovjet népet, a felszabadítót, a hű segítőtársat, az egyetemes emberi haladásért vívott küzdelem élharcosát. Külön szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a szovjet nép képviselőit, penzai testvéreinket, valamint a romániai Arad megye küldöttségében itt levő barátainkat, akik megjelenésükkel megtisztelték ünnepségünket. Ez alkalomból is kinyilvánítjuk, hogy mi Békés megyeiek most, s a jövőben is a szocializmus útját járjuk, hiszen népünk számára ez hozta meg a békés alkotó életet, a biztonságot, az emberi életet. Ezért küzdöttünk, küzdünk a jövőben is, és óvjuk vívmányainkat, gyarapítjuk szocialista értékeinket. E gondolatokkal köszöntjük ismételten kedves szovjet és román vendégeinket, a megye párttagságát, egész lakosságát. A megyei párt-, állami és társadalmi szervek nevében kívánjuk, hogy közös erőfeszítéseinket további sikerek koronázzák. Éljen felszabadulásunk ünnepe! Éljen a Szovjetunió és a testvéri penzai nép! Éljen a haladás és a béke! Szovjet és román vendégeink hozzászólása F. Kulikov, a Penza megyei pártbizottság első titkára, a szovjet delegáció vezetője emelkedett szólásra. Miután tolmácsolta Penza megye kommunistáinak és dolgozóinak szeretetteljes üdvözletét, néhány szóban köszönetét mondott azért a fór. ró vendégszeretetért, amely- lyei itt fogadták. Majd így folytatta: „Mi tudjuk, hogy ez a tisztelet és figyelem a mi megbonthatatlan barátságunk, a szovjet és a magyar nép kapcsolatának legfőbb jellemzője.” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeire és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság létrejöttére utalva F. Kulikov méltatta a magyar internacionalisták bátorságát, és azt az elszántságot, amelyet a munkás—paraszt-hatalomért vívott harcukhan vállaltak. A Penza megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta: „Elérkezett a régen várt 1945-ös év, a felszabadulás éve. Sok ezer szovjet katona hajtott itt végre hőstettet, és áldozta fel életét azért, hogy felszabadítsa a magyar földet. Ezekkel a hősökkel vállvetve harcoltak a magyar hazafiak és antifasiszták is. A mi barátságunk kiállta az idő próbáját és a szocialista egységért folyó közös harcunkban megedződött. Az eltelt 10 év alatt a két megye közötti kapcsolatok nemcsak egyszerűen szoros kapcsolattá váltak, hanem megismervén egymást megteremtettük a további fejlődés, valamint a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés tökéletesítésének alapjait is... A penzaiak most is és a jövőben is készek arra, hogy az Önök képviselőit szívük teljes melegével fogadják.” F. Kulikov ezután röviden ismertette a hazájában nemrég lezajlott tanácsi választások eseményeit, a X. ötéves terv eddigi eredményeit, a Varsói Szerződésben és a KGST-ben közösen vállalt feladataink végrehajtásának tapasztalatait, s végül elismerően szólt az MSZMP XII. kongresszusának határozatairól is. A delegáció vezetője a köszöntő szavak után átnyújtotta azt az ajándékot, amelyet penzai mesterek készíttettek, s amely a két nép harátságát szimbolizálja. A Román Szocialista Köztársaságból érkezett Arad megyei küldöttség nevében Roman Mirca, a delegáció vezetője, megyei párttitkár szólalt fel: „Különleges megtiszteltetés számunkra — mondotta, — hogy részt vehetünk ezen az ünnepi ülésen, amelyet Magyarország fasiszta iga alóli felszabadulásának 35. évfordulóján, az ország és a szomszédos baráti magyar nép történelmének e kimagasló eseménye alkalmából tartanak.” A küldöttség vezetője ezután átadta a RKP Arad megyei Bizottsága, a Szocialista Egység és a Demokrácia Frontja megyei Tanácsa, valamint Arad megye összes fakói: románok, magyarok, németek, s más nemzetiségiek által küldött üdvözletét Békés megye dolgozóinak: majd méltatta azokat a sikereket, amelyeket a két ország és a két megye lakossága mind a gazdasági építőmunkában, mind a társadalmi, szellemi élet területén elért. Roman Mirca megyei párttitkár — további eredményes munkát kívánva — a következő gondolattal zárta beszédét: „ ... biztosítom Önöket, hogy Arad megye összes dolgozói, az egész román nép mindent megtesz hogy a hagyományos kapcsolataink, a mi barátságunk tovább fejlődjön." Az ünnepség második részében hazánk felszabadulásának 35., valamint Békés és Penza megye testvérkapcsolatának 10. évfordulója tiszteltére szzínvonalas műsor következett.
