Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1980. április 4., péntek o a felszabadulás évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az elnökség tagjai voltak a munkás- mozgalom régi harcosainak képviselői: Andrásfi Gyula, Földes László, Füredi József, Kovács Ferencné, Kovács Gyula, Kun Ágnes, Lóránd Sára, Móró Istvánná, Novák Sándor, Padányi Mihály és Zsig- mond Magda. Az elnökség tagja volt Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Vlagyimir Ivanovics Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és Zinaida Mihajlova Krug- lova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke. Az elnökségben foglaltak helyet az állami, társadalmi szervek vezetői, a művészeti élet kiemelkedő képviselői, a munkában élenjáró dolgozók. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Losonczi Pál beszéde Tisztelt ünnepi Ülés! Kedves Elvtársak és Elvtársnők! A magyar történelem kiemelkedő eseményére, 1945. április negyedikére, felszabadulásunk napjára emlékezünk. Ma a nevezetes dátum 35. évfordulóját ünnepeljük. Ezer év után — négyszáz éves idegen elnyomásnak véget vetve — ez a nap hozta el népünknek a szabadságot, adta vissza független államiságunkat: elérkez- tével vált valóra a társadalmi előrehaladás reménysége, és — 35 év után joggal mondhatjuk — lett győztes szocialista forradalmunk alapja. 1945. április negyedikén, amikor a felszabadító Vörös Hadsereg csapatai hazánk teljes területét megtisztították az ellenségtől, minden dolgozó magyar ember nemcsak érezte, hanem tudta is, hogy p pillanatban valami örökre letűnt, és valami más, új kezdődik a dolgozó milliók életében, a haza sorsában. Mindenki érezte akkor, hogy Magyarországon a történelem friss szele támadt fel. Az új kor létrejöttének felismerése érlelődött, amíg folytak a felszabadító harcok, és amelyeknek csúcspontja, s egyben jelképe április negyediké lett, amelyben összegződött a Battonyá- tól Nemesmedvesig tartó hadjárat minden hatása. Az az 1945-ös április a nagy fellélegzést, a békét és a reményt hozta el a magyar népnek. Ezért jelkép mind- azóta április negyediket Emlékezve az emberöltő előtt történtekre, visszapillantva az azóta megjárt útra, első gondolatunk a mélységes hála a világ első szocialista állama, a világ első győztes munkásforradalmának hősiesen harcoló, nekünk szabadságot hozó Vörös Hadsereg és katonái iránt. A kegyelet és a tisztelet érzésével hajtjuk meg a vörös és a nemzetiszínű zászlót az elesett hősök dicső emléke előtt. Tisztelet az élőknek, akik harcoltak, s vérüket hullatták a Duna—Tisza táján, országunk egész földjén népünk szabadságáért. Hálával és kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai katonákra, akik kivették részüket országunk felszabadításából, s hazánk földjében alusszák örök álmukat. A hősök emlékét népünk mélyen a szívébe zárta: dicsőségüket ugyanaz a fény ragyogja be, mint azokét a magyar antifasisztákét, akik vállalva a nehéz harcot, életüket áldozták szabadságunkért és függetlenségünkért. Ezután az újjáépítés időszakáról beszélt, majd így folytatta: Népünk egésze a maga erőfeszítéseinek — kezének, eszének — gyümölcsét érzi a 35 év eredményeiben. Biztosan igazodik el a maga teremtette világban. Tapasztalatai alapján tanulta meg becsülni és értékelni a környezetet, amelyben él és dolgozik. Természetesnek tartja, hogy létbiztonságban él, dolgozhat, tanulhat, művelődhet: hogy iskolába járathatja gyermekeit, akik képességük alapján — előítéletek és korlátok nélkül — érvényesülhetnek Természetesnek tartja, hogy kiterjedt szociális gondoskodás veszi körül: hogy állampolgári jogon részesül betegellátásban; hogy gyermekgondozási segély, családi pótlék, és sok más előny és kedvezmény illeti meg a gyermeknevelő szülőket; hogy nem keli félnie az öregség kisemmizettségétől. Tudjuk, azonban, hogy az általános szintmagasság nagy különbségeket takar, hiányosságokat, néha mulasztásokat is. Nem mondhatjuk, hogy „megálljunk, mert itt van már a Kánaán!” A társadalom némely rétege, az élet egyes területén élő emberek és családok az általánostól eltérő, annál kedvezőtlenebb viszonyok között vannak, esetleg szükséget is szenvednek alapvető javakban. Tudjuk, hogy még nem mindenkinek életszükséglet a munka. Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Belpolitikai életünk kiemelkedő eseménysorozata fejeződött be a XII. párt- kongresszus munkájával. A kongresszus előkészületeiben szinte az egész ország részt vett. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a kongresszuson is. Az a sok levél és távirat, amelyet különféle kollektívák küldtek a kongresszusra tett munkafelajánlások teljesítéséről, arról tanúskodik, hogy népünk nemcsak érdeklődéssel, hanem cselekvő támogatásával is hozzá kíván járulni célkitűzéseink sikeres megvalósításához. A kongresszus állásfoglalásai közül itt csak emlékeztetni akarok arra, ami a legfontosabb: a párt legmagasabb fóruma igen mondott a végzett munkára, és arra is, hogy a jövőben folytassa eddigi politikai fő irányvonalát, összhangban az idő követelményeivel, a’ XII. kongresszuson elfogadott programnyilatkozatban rögzített távolba mutató célokkal. A továbbiakban szólt a gazdasági feladatokról, majd ezeket mondotta: A párt változatlanul alapvető feladatának tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, az emberék tömeges bekapcsolódását a közügyek intézésébe. 35 év óta szabadságban élő országunk fejlődésének a legkevésbé sem utolsó tényezője az az egész történelmünkben egyedülálló változás, hogy a munkásosztályt és a nemzet többi haladó erejét — a parasztságot, az értelmiséget és minden becsületes hazafit — sikerült tartós és szilárd szövetségbe összefogni, valóra váltottuk azt, miről nemzetünk nagyjai évszázadokon át annyit álmodoztak, amiben annyit reménykedtek, amit oly hőn kívántak, áhítottak és sürgettek. A szocialista nemzeti egység politikája ez. A szocialista nemzeti egység megtestesítésében kiemelkedő szerepet játszik a Hazafias Népfront. A pártunk XII. kongresz- szusát megelőző időszakban, de a tanácskozás napjaiban is határozottan tapasztalhattuk a nép felsorakozását, tömörülését, a nemzet egyetértését és támogatását. Most újabb feladatok végrehajtása vár ránk. A kongresszus öt évre mutat előre. A végrehajtás első kiemelkedő állomása, az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztás. A választásra a szocializmus időszerű társadalmi, gazdasági, kulturális teendőinek végzése közepette készülünk. A választás a szocializmus célkitűzéseinek jegyében, a legszélesebb nemzeti összefogás szellemében a Hazafias Népfront programjának megfelelően történik. Tisztelt ünnepi Ülés! Bizakodva nézhetünk előre, ha történelmünk új korszakára tekintünk vissza! Vi. lágosan és élesen rajzolódik ki előttünk a jövő látóhatára Múltunk, jelenünk már a jövendő arculatát is sejteti: a fejlett szocialista társadalom felépülését, a tudományos-műszaki forradalom legújabb eredményeinek kiterjedt alkalmazását, gyümölcsözőbb munkát, az egyéniség sokoldalúbb kibontakozását és érvényesülését. Belátható közelségbe került nagy nemzeti-történelmi művünknek az a korszaka, amelynek megalapozásán fáradságot nem ismerve dolgoztunk, eredményeit, hozamát gyermekeinkkel együtt féltve őrizzük és amelynek bevégzését rájuk és unokáinkra hagyjuk. * * * A nagy tapssal fogadott beszéd után Sarlós István mondott zárszót, majd ünnepi műsor következett. A díszünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Szovjet és magyar vezeték táviratváltása a felszabadulás 35. évfordulója alkalmából KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében testvéri üdvözletünket küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, Magyarország minden dolgozójának nemzeti ünnepük, Magyarország fasiszta iga alóli felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából. 1945 áprilisában a magyar nép sorsában történelmi fordulat következett be. A szovjet hadseregnek a hitleri hódítók felett aratott győzelme eredményeként összeomlott a fasiszta Horthy-rendszer, a magyar nép előtt az új élet építésének széles távlatai nyíltak meg. Az elmúlt három és fél évtized alatt a kommunista pártnak, a munkásosztály és az egész nép kipróbált élcsapatának vezetésével gyökeres társadalmi, gazdasági átalakulás ment végbe, korszerű ipar, magasan fejlett szövetkezeti mezőgazdaság jött létre, felvirágzott a tudomány és a kultúra, jelentősen emelkedett a nép életszínvonala. Az MSZMP nemrég véget ért XII. kongresszusa összegezte ennek az önfeláldozó alkotómunkának az eredményeit, megjelölte a fejlett szocialista társadalom építésének új feladatait. Az Önök barátai és szövetségesei, a szovjet emberek a magyar néppel együtt büszkék ezekre a kiemelkedő sikerekre. Országaink között állandóan fejlődnek az igaz, testvéri kapcsolatok és a sokrétű együttműködés. E kapcsolatok szilárd alapja a társadalmi rend közössége, az alapvető érdekek egysége, a marxizmus—leninizmus tanításaihoz és a proletár internacionalizmushoz való hűség, az SZKP és az MSZMP szoros összeforrottsága. A politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén közösen cselekszünk, egymás támogatása új erőt ad nemzeti és nemzetközi feladataink megoldásához. Meggyőződésünk, hogy az előttünk álló időszakot országaink együttműködésének továbbmélyülése fémjelzi, a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság új, nagyszerű eredményeket teremt. A Magyar Népköztársaság szilárdan és következetesen fellép a szocialista közösség egységéért és összeforrottságáért. Jelentősen hozzájárul a Varsói Szerződés megerősítéséhez, amely már 25 éve szilárd biztosítéka a tagállamok biztonságának, a béke hatékony tényezője Európában. Az MNK aktívan részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában. Az MNK, amely a testvéri szocialista országokkal vállvetve küzd a békéért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, megérdemelten vívott ki magának nagy nemzetközi tekintélyt. A népi Magyarország dicső évfordulóján meggyőződésünket fejezzük ki, hogy a szovjet—magyar barátság és együttműködés a jövőben is töretlenül erősödik népeink javára. önöknek, Magyarország minden dolgozójának kiemelkedő sikereket kívánunk a fejlett szocialista társadalom építésében, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, Európa és az egész világ békéjéért és biztonságáért vívott nemes harcban. Éljen a szovjet és a magyar nép testvéri barátsága és megbonthatatlan egysége. LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke \ ALEKSZEJ NYIKOLAJEVICS KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke LEONYID ILJICS BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének ALEKSZEJ NYIKOLAJEVICS KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk nevében szívből jövő köszönetünket fejezzük ki Önöknek nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából hozzánk intézett elvtársi üdvözletükért és baráti jókívánságaikért. A történelmi misszióját teljesítő szovjet hadsereg a Nagy Október hazájának bátor fiai hősies küzdelemben, nagy áldozatok árán 35 évvel ezelőtt szabadították fel hazánkat. A magyar nép előtt megnyílt a nemzeti felemelkedéshez, az új társadalom építéséhez vezető út. Munkásosztályunk élcsapatának, a kommunista pártnak a vezetésével, szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel, létrehozta a népi hatalmat, felszámolta a kizsákmányolást, megteremtette a szabad és független, szocialista Magyarországot. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy nemzeti ünnepünk előtt tartotta meg XII. kongresszusát, amely meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének további feladatait. A kongresszus előkészítése során ismételten kifejeződött népünk erőt adó bizalma az MSZMP politikája iránt, amelynek valóra váltását kész cselekvőén támogatni. A kongresszus határozatait országunk lakosságának minden rétege megelégedéssel fogadta, s ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy dolgozóink széles alapokon álló nemzeti egységben újabb sikereket érnek el országunk gazdaságának fejlesztésében, népünk életkörülményeinek javításában, társadalmunk szocialista vonásainak erősítésében. A felszabadulásunk óta eltelt három és fél évtizedben a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága megbonthatatlanná vált. Országaink együttműködése gyümölcsöző, pártjaink és népeink egysége szilárd. Pártjainkat, országainkat, népeinket a közös forradalmi hagyományok, a marxista—leninista világnézet, a proletár internacionalizmushoz való hűség és a mély bizalom köti ösz- sze. Külpolitikánk sarkkövének tartjuk szövetségi kapcsolataink sokoldalú bővítését, barátságunk erősítését a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaival, a szocialista közösség országaival. A magyar kommunistákat, egész népünket lelkesítik a szovjet népgazdaság, a szovjet tudomány és kultúra sikerei, a kommunista társadalom építésének nagyszerű eredményei. A Szovjetunióban nemrégen lezajlott választások újból megmutatták, hogy a szovjet nép egyöntetűen helyesli és támogatja az SZKP politikáját, aktívan dolgozik az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. Népünk mély megbecsülése övezi a Szovjetunió fáradhatatlan küzdelmét, amely biztosítéka annak, hogy népeink békében építhetik az új társadalmat, s Európa és a világ népei biztonságban, pusztító háború nélkül élhetnek. Pártunk, kormányunk, hazánk dolgozói határozottan támogatják az SZKP és a szovjet kormány következetes és megfontolt elvi külpolitikáját, amely a béke és az enyhülés ellen irányuló imperialista kísérletek meghiúsítására, a béke és a biztonság megszilárdítására irányul. Megköszönve a nemzeti ünnepünkre kapott jókívánságokat, további kiemelkedő sikereket kívánunk Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, az egész szovjet népnek a kommunista társadalom építésében, az emberi haladásért, a világbékéért vívott fáradhatatlan küzdelmükben. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke
