Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

1980. április 27., vasárnap )-------- ■ ■ Várostestvérek H |agyjuk most figyel­men kívül a város­neveket. Viszonylag tekintélyes számú városaink mindegyike, a patrióta ér­zelmektől fűtött városlakók egész gokadalma, érthető mó­don elsősorban a saját pél­dáját óhajtaná „megénekel­ve” látni. És mi tagadás, sok ilyen példa van- Szovjet, finn, francia, lengyel és más nemzetiségű városok neve maradt emlékezetünkben; kölcsönösen testvérül fogad­ták egymást valamelyik ha­zai városunkkal, majd más alkalommal éppen a mi kül­döttségünk járt odakünn, ta­lán amazok vendégeskedtek minálunk, és cserélték ki ta­pasztalataikat. Szó se róla, minden bi­zonnyal jó érzésektől ösztön­zött, bensőséges kapcsolatok ezek, több-kevesebb szemé­lyes érdeklődéssel fűszerez­ve; nem emelhetünk semmi kifogást ellenük. Ám a „testvérvárosok napja” — ha nem akarjuk, hogy a most már ugyancsak elszaporodott „világnapok” szürke közka­tonájaként túlontúl eljelen- téktelenedjen — a mondot­taknál többre kellene, hogy sarkallja a városi tisztségvi- 'selőket, az urbanista szak­embereket, a városok gond­talanabb jövőjén fáradozó- kat. Egyszerűen arra gondo­lunk, hogy nem elég elbüsz­kélkedni vele: íme, ezt meg ezt építettük, így és így mun­kálkodunk. És nem elégsé­ges, élve a testvér vendég­szeretetével, csupán „letudni” az általa szervezett látoga­tási programot. Nem állít­juk, hogy az így szerzett ta­pasztalatok nem hasznosak, nem lehet belőlük egyet- mást tanulni. De ennél több­re van szükségünk, hiszen minden „városgazdálkodót”, mi több, a városlakókat így vagy úgy nyomasztják nap­jaink szaporodó nehézségei az energiagondoktól a műve­lődési feladatokig, a környe­zetvédelem sürgető teendői­től a több szabad idő adta problémákig. És ha ismere­teink nem csalnak, a leg­több városi közösség megle­hetős határozottsággal érzi, tudja, mi . az a felsoroltak közül, ami különösen foglal­koztatja, netán aggasztja a helyi lakosságot. T ehát lehet megfogha­tó módon, valóban időszerűen elevenné tenni a baráti, testvéri kap­csolatokat. Lehetséges, hogy az ilyen módon kialakított, elsősorban szakkérdések megoldására törekvő munka- kapcsolat kevésbé látszik ün­nepélyesnek; s valóban nem is különösen látványos, de minden bizonnyal sokkal gyümölcsözőbb mindkét fél számára. És végül is illőbb a valóban jó testvérekhez, akik — ahogy mondani szo­kás — jóban, rosszban ki­tartanak egymás mellett. B. J­Békéscsabán, a Körös vidéki Cipész Szövetkezet bemutatótermében a 10 év alatt gyártott mintegy 2 ezer 800 fajta modell látható. Képünkön Gedó Mihályné, a legújabb tölcsérsar­kú fapapucsot mutatja Fot6: Gál Edit Napjaink lémái Garancia Nem a garanciarendeletek hiányoznak, hanem a dá­tumbélyegzők — fakadt ki a vevő, amikor a hatodik zacs­kót is csalódottan tette visz- sza az önkiszolgáló bolt pol­cára; egyiken sem szere­pelt a gyártás időpontja. A dohogás jogos, ám tárgya, a dátumbélyegző tényleges vagy képletes hiánya téves; a szavatosság ideje nem tar­tozik a garancia fogalomkö­rébe. Aki valamiért garanciát vállal, az kezeskedik* a szó­ban forgó dologért. A jótál­lás főként termékre, vagy némely esetben szolgáltatás­ra érvényes; hibátlanságát állítja a gyártó, a szolgálta­tó. 5 ha mégis hibás az a valami, akkor díjtalanul ja­vítani, cserélni kell, vagy árengedményt adni a vevő­nek. Szó sincs ilyenkor a jóté­konykodásról, a vásárló irán­ti készségeskedésről. Az ese­tek túlnyomó részében a garancia ára benne van a termék árában. Az árhatóság által jóváhagyott kulcsok alapján ugyanis a garanciá­lis átlagköltség figyelembe vehető az árképzésnél. A ve­vő azonban az üzletben vá­sárolt. Éppen ezért az áru tulajdonosa a kereskedővel szemben érvényesítheti jo­gait, s a kereskedő a gyártó­val. Papíron ez így roppant egyszerű, a valóságban azon­ban még rengeteg a vita, ezért gyakori, hogy innét oda, onnét amoda küldözge­tik a vevőt; szabadulni akar­nak tőle. Ahogy a kezesség, úgy a legtöbb garanciális kötele­zettség is önként vállalt fe­lelősség. így például kézen­fekvő: ha valaki leejti tv- készülékét, akkor nem érvé­nyesítheti a garanciális ja­vításra vonatkozó jogát. A szavatossági felelősség vi­szont nem korlátozható, nem zárható ki, éppen ezért kell különbséget tennünk közötte és a garancia között. Szava­tossági ideje van például a tejfölnek, a gyártó minden­kor köteles a szavatosságot rögzítő előírásoknak eleget tenni. Igaz, megtörténik, hogy a délután nyitó bolt előtt a tűző napon állt reg­geltől, a tej, a tejtermék. S mégis: a szavatosságnál nem szempont, hogy vétkes-e a gyártó; mindenképpen fe­lel. így szavatossági fele­lősség a „kötelező” néven számon tartott gépjárműbiz­tosítási forma is. Általában nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekre alkalmazzuk a garanciát, egyebek között a gépkocsik­Generáljavításon — Küldje a következőt. Ügy látom, ma a végére sem érünk... — Sokan vannak. Egy gaz­daságvezető következik... — Jöhet. — Jó napot. — Jó napot. Panasza? Csak szaporán, kérem ... — Éppen ez az... Nem megy szaporábban. Ezért jelentkeztem szervizre... — No, akkor az adatait. Gyártási száma? — 1923. december 9. — Típusa? — Egyszemélyi vezető? — Űrtartalma? — 52 négyzetméter. De so­kan vagyunk hozzá ... — Ezt majd később. Fo­gyasztása? — Jóval több a megenge­dettnél. Ez a második ok, amiért itt vagyok. — Teljesítménye? — Két gyerek. — önsúly? — A normánál alacso­nyabb.. — Terhelése? — A két srácon kívül egy anyós, meg a feleségem. Ezért kicsi az 52 négyzetmé­ter. — Majd megvizsgáljuk. Maximális sebesség? — Egyre lassúbb. Már a havi 90 százaléknál tartunk. — Hm ... Jelentkezik egyéb panasz is? — Csak ha vezetek. — S ez miben áll? — Nem gördül egyenlete­sen a négy kerék. Ügy vé­lem nem elég a kenőolaj. Meg az akum is kezd kime­rülni. — Majd feltöltjük. A ke­rekeket meg teljesítőképesség szerint kell kenni. Mióta észlel zavarokat? — Amióta nincs hátsze­lünk, mert elvonták a ke­nőpénzt ... — Tipikus eset. De hát tudja, hogy kevés a kenő­olaj, meg drága is. — Tudom. Csak a kerekek nem értik meg. Különösen azóta, hogy megnyomott egy KRESZ-rendelet. — Melyik? — Amelyik kimondja, hogy az adott körülmények­hez alkalmazkodva kell for­gatni a kormányt... — Ez jó tanács. — Igen, de nem tartja be mindenki. — Például? — Én sem. — Miért? — A régi beidegződések óta romlottak a reflexeim. — Tehát a gyenge alváz mellett karosszériajavítás is lesz. Tovább ... — Nincs tovább. Főalkat­részcserére volna szüksé­gem. — Fölírom. Az újak job­bak lesznek. — És megbízhatóbbak is? — Ha legalább az első hó­napokban nem vezet eszeve­szetten. — És utána? — Utána is minden a ve­zetéstől függ. Legyen min­dig szinkronban a külső kö­rülményekkel. Jobban fi­gyeljen a kerekek összhang­jára. — S mindez mibe fog ke­rülni? — Sok türelembe. Kérem a következőt... Varga Dezső ra, a bútorokra, a háztartási gépekre, híradástechnikai készülékekre, órákra stb. Az érzékelhetőség kedvéért em­lítsük meg, hogy évi ötven­millió forint fölött volt a kár a legutóbbi esztendők­ben a bútorok szállítás köz­beni sérülései miatt. Tavaly 109 ezer személygépkocsi, 117 ezer motorkerékpár került a vevők tulajdonába. A gyár­tóktól 421 ezer tv-készülék, 458 ezer hűtőszekrény hagy­ta el a szerelőszalagokat. Egy év alatt 2,23 millió esetben javítottak a szolgáltatók sze­mélygépkocsit, s ebből a garanciális javítás 412 ezer volt. Az összes tv-javításnak több mint az egyharmada, a varrógépjavítások fele, az automata mosógépek repa­rálásának* hatvan százaléka tartozott a garancia körébe. Az állami vállalatokról szóló törvény adott része éppúgy a fogyasztó védel­mét szolgálja, mint a belke­reskedelmi törvény ide tar­tozó paragrafusai, nem szól­va a Polgári Törvénykönyv­ről, amely szintén hathatós támasz a bajba jutott vásár­lónak. S ide tartoznak a szállítási szerződésekről stb. — rendelkező jogszabályok is. Az ipari termékek mi­nőségének védelméről alko­tott jogszabályok például pontosan előírják, mi az, amit csakis garanciával le­het forgalomba hozni, mi­lyen jogai és kötelezettségei vannak a vevőnek, a gyártó­nak, s így tovább. A garan­cialevél, a jótállási jegy és sok más, egy-egy tárgyi da­rabja annak a személytelen­né vált folyamatnak, amit a tömegtermelés, tömeges ér­tékesítés gyakorlata alakított ki. Így „valakihez” mégis­csak tartozik az áru, valaki mégiscsak felel a birtokunk­ba került jószágért, azaz van valamelyes biztonságérze­tünk a vásárláskor; nem zsákbamacskát veszünk. Ezt szolgálja az is, hogy a bel­kereskedelmi törvény előírja bizonyos időben, a termék úgynevezett átlagos élettar­tamán keresztül a folyama­tos alkatrész-utánpótlás kö­telezettségét, továbbá a ja­vítás felételeinek megterem­tését stb. A minőségért való jótál­lás tehát nemcsak a vevőt védi, hanem a termelőt is pontosabb, megbízhatóbb munkára, minőségellenőr­zésre kényszeríti. Veress Tamás Aktív vöröskeresztesek Szarvason Kiemelt feladat volt az el­múlt évben a Vöröskereszt- alapszervezetekben a család- védelmi munka. Az iskolák­ban előadássorozatokat tar­tottak az általános iskolások­nak, segítséget nyújtottak a bölcsődei, iskolai szülői mun­kaközösségeknek a nevelési kérdések megoldásában. A lakosság körében rendezett fórumokon, alapszervezeti gyűléseken szó volt az álla­mi gondozott gyerekek csa­ládba fogadásáról, hogy mi­nél többüknek legyen ottho­na. Ebben a munkában leg­többet az egészségügyi dol­gozók tettek. Tanfolyamokat vezettek, előadásokat tartot­tak. Az idős korúak gondo­zását az egészségügyi állo­mások dolgozói is figyelem­mel kísérik. Több esetben tettek javas­latot az idősek házi gondo­zására. Szarvason 52 idős­korút gondoznak. A gondo­zók közül 14-en kapnak az ápolásért tiszteletdíjat. Az iskolában az úttörő­program legkedvesebb ese­ménye az elsősegélynyújtó­verseny volt, ahol 5 csapat vett részt a városból. Itt az 1. számú iskola raja nyert, amely a megyei vetélkedőn 4’ lett. A testápolási és fo­gászati hónap után 3 iskola egy-egy raját jutalmazta a városi vezetőség jó munkájá­ért. Az elmúlt évben különbö­ző témákban 26 tanfolyamot 820 részvevővel rendeztek, és -rendszeresen tartottak elő­adásokat az időszerű felada­tokról. Közkedvelt a város­ban a Családi Lap, amely­nek csaknem 10 ezer meg-, rendelője van Szarvason. Igények és lehetőségek a szociális ellátásban Békésszentandráson az öre­gek napközi otthonában ki­bővítették a szolgáltatásokat úgy, hogy napi háromszori étkezést biztosítottak az ide­járó öregeknek. A lehetősé­gek ellenére az idős embe­rek nem veszik igénybe a vacsorát. A 40 szemé­lyes intézménybe 27-en járnak. Ha a házi szociális gondozottakat is — az egye­sített egészségügyi intézmény keretein belül ide vesszük —, a kihasználtság 90 százalé­kos. Két főfoglalkozású gondo­zónő és két fizikai dolgozó látja el az időseket. A házi szociális gondozásban hár­man vesznek részt. A foko­zatosság hiánya azt is ma­gával hozta, hogy a házi szo­ciális gondozottak sokkal rosszabb egészségi állapot­ban kerülnek a gondozói há­lózatba, nehezebb dolguk van a gondozónőknek. Jelenleg 12 idős bácsit-né- nit gondoznak Békésszent­andráson;. Egy tiszteletdíjas ápoló segít a házi gondozás községi feladatainak megol­dásában. A szociális otthon­ba kevesen jutnak el, hi­szen az egész megyében az intézmények zsúfoltak. A szociális tevékenység ma már a községekben is széles körű, hiszen tavaly az em­lített támogatáson túl 23-an rendkívüli, 20-an rendszeres szociális segélyt kaptak- Az étkeztetést is megoldják, és több mint 60-an részesülnek ingyenes gyógyszerellátásban. A tanácsok az igényeknek megfelelően használják ki a szociális ellátás minden le­hetőségét. Fortuna verme Egy, kettő ..., öt..., kilenc- Egyik sorsjegy sem nyerő. A középkorú férfi leplezett idegességgel halássza elő a gyűrött százforintost. — Csak ötvenest tudok visszaadni — somolyog ellen­állhatatlanul az árus. ... . . . A játékos sóhajt („megdumáltak ), újra húz. Isméit pechje van. Dühösen csúsztatja zsebébe a visszajáró bar­nahasút, liluló feje azonban néhány pillanat múlva fel­derül. A haverja közeledik felé. — Öregem, ötszáz forintot nyertem — rikkant fel- (A környéken lebzselők arca érdeklődést tükröz.) — Pró­báld meg te is — mutat Fortuna kosarára. „Öregem” mosolyog és szerényen megjegyzi: — Ha te már kiemelted a „nagy halat”, nekem semmi sem maradt abban a csomagban. — Viszont, ha nem hívsz meg azonnal sörözni, holnaptól nem ismerlek — találja fel magát. (A kíbicek ábrázatára kaján vigyor telepszik.) A vesztes — immár duplán az — leforrázva bandukol cimborája mellett, aki sehogy sem érti, miért oly szo­morú a barátja... — hi — Szegeden az igazi tavasz beköszöntését a városi tanácsháza előtt levő magnóliák, elterjedt nevükön tulipánfák szirom­bontása jelzi (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents