Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

1980, április 26., szombat Mezőhegyesi változások Válasz kenyériigyben Lapunk április 9-i, szerdai számában jegyzet jelent meg Ünnepi ünneprontás címmel, amely a húsvéti és az ápri­lis 4-i kenyér- és tejellátás hiányosságait tette szóvá. Többek között azt, hogy csü­törtökön (április 3-án, a szerk.) délután nem lehetet? kapni kenyeret Békéscsabán a vásárcsarnokban, a Kulich- lakótelepi ABC-áruházban, a bisztróban. Cikkírónk sze­rint másnap, április 4-ép, pénteken délelőtt a fél vá­rosban szintén nem volt ke­nyér és tej. Ennek kapcsán elmarasztalta a sütőipari üzemeket, a kereskedelem irányítóit. Írásunkra néhány nap múlva személyesen, illetve írásban reagált a Békés me­gyei Tanács 1. számú Sütő­ipari Vállalata, és a Békés megyei Vendéglátóipari Vál­lalat. Ezek szerint a sütő­ipar dolgozói 24 órát is dol­goztak egyfolytában a ke­mencék mellett. Előszállí­tással, tartalékkenyér sütésé­vel készültek az ünnepi for­galomra. Teljesítették, sőt túlszárnyalták a kereskede­lem megrendeléseit. Ezt az is mutatja, hogy 700 kilo­gramm kenyér a raktárban maradt. Az sem felel meg a való­ságnak, miszerint a már em­lített napon a fél városban nem lehetett kenyeret ven­ni. Idézünk a vendéglátó­ipari vállalat leveléből: „ ... a városközponti büfénk 7.15 órakor 360 kiló kenye­ret kapott, amely 9.15 órakor fogyott el, de fél 10-re már ott volt a következő 180 ki­lós szálítmány. Ez délig tar­tott ... Ugyanakkor a Ku- lich-lakótelepi bisztró 7.30 órakor kapott 100 kilogramm kenyeret. Ez 9.30 órakor fo­gyott el, míg pótlást — 70 kilogrammot — negyed 11-re tudtunk küldeni, amely 14 óráig elegendő volt... A tej mindkét egységünkben 8 órára elfogyott, utánpótlás­ról a tejipar 9 órára gondos­kodott. Az erzsébethelyi ki­jelölt üzleteinkben viszont folyamatosan lehetett kapni tejet és kenyeret...” Nagyközségeink korszerű­södő településképe, gyorsan változó arculata hovatovább a fejlődés megszokott vele­járója. Nincs azonban még messze az idő, amikor bi­zony szenzációszámba ment, hogy Mezőhegyesen lakóte­lep kialakításába kezdtek a községiek. Erre a szennyvíz- hálózat és a tisztítótelep megépítésével nyílt lehető­ség. A komplex vízműtársu­lat létrehozásával — közpon­ti és helyi támogatással — a lakosság régi vágya telje­sülhetett: megoldották a jó ivóvízzel való ellátást. Az új víz- és szennyvízhá­lózatra, amelynek kiépítése több mint ötvenmillió fo­rintba került, folyamatosan a tanácsi intézményeket is rákapcsolták. Maga, a lakó­telepeket kialakító nagyköz­ségi lakásprogram három ütemben valósult, illetve va­lósul meg, nagy mértékben javítva a lakáshelyzetet a településen. Oz Uranus forgása Az Uranus körülfordulási idejét eddig 10,8 órának vél­ték. Nemrégiben a Kit Peak obszervatórium 4 méteres távcsövével, elektronikus kamera felhasználásával fel­vételeket készítettek az Uranus spektrumáról 535 méteres hullámhosszon. ' A spektográf rését a bolygó Az elmúlt vasárnap bonyo­lították le megyénk városai­ban és járásaiban az MHSZ által szervezett „35 év sza­bad hazában” vetélkedősoro­zatot. Orosházán, a Magyar Néphadsereg Művelődési Otthonában került sor a já­rási döntőre, amelyen 13 csapat indult. Móricz Jó­zsef, az MHSZ járási titkára köszöntőjében elmondotta, hogy a klubokban mintegy 2 ezren vettek részt a klubve­télkedőkön. Az orosházi já­rási döntő Is szoros versenyt hozott. Végül is minimális pontkülönbséggel végzett az első helyen a városi KISZ csapata, 2. lett a honvédség, 3. pedig az üveggyár csa­pata. Az első ütemben, a Sziklai Sándor-lakótelepen 120 OTP- és 60 bérlakás épült fel, utóbbiak a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság dolgozóinak. A második ütemben, amely­nek során a Kun Béla-lakó- telep alakult ki, 180 lakás készült el az OTP beruházá­sában, és ide csatlakozik az a 30 OTP'-lakás is, amit már korábban építettek. , A harmadik ütem jelenleg is tart; a Néphadsereg ut­cában és a tanácsháza mel­lett összesen 182 lakást ala­kítanak ki a több szintes, minden igényt kielégítő épü­letekben. A villamoshálózat-bővítésre, -kiépítésre több mint egy­millió forintot fordítottak az utóbbi években. Elkészült egyébként a község összevont rendezési terve is, amely adapot teremt az átgondolt fejlesztéshez, és hosszú táv­ra ad irányt az egészséges településszerkezet kialakí­tásához. korongjának közepére irá­nyították. A tudósok közlése szerint a nagy Uranus hold pályája merőleges tengelyre vonat­kozólag a bolygó forgási ide­je 15,6 +0.8 óra. Továbbá azt is megállapították, hogy — akárcsak a Jupiter és Saturnus esetében — a bolygó egyenlítője táján az atmoszféra nagyobb sebes­séggel forog. A mezőkovácsházi járási döntőben első helyen végzett a medgyesegyháziak mo­dellező, 2. helyen a nagy- bánhegyesi lövészklub, 3. he­lyen az ugyancsak nagybán- hegyesi úttörő modellező klub. Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában 9 csapat vetélkedett a megyei döntő­be való jutásért. A 3 órán keresztül tartó, jól pergő ve­télkedőt végül is a VII. ke­rületi lövészklub nyerte, ők vesznek majd részt a május 11-én Békéscsabán sorra ke­rülő megyei döntőn. Máso­dik lett a konzervgyár lö­vészklubja, harmadik helyen a repülő-ejtőernyős klub végzett. Városi-járási döntök az MHSZ-nél Vízért menni — no, ezt kétszer is meggondolja Ju­ci néni. Nincs messze ugyan a nyomóskút, de a teli zo- máncos vödröt megemelni, az nem nagyon való már egy 80 éves asszonynak. Szóval, sokáig tart a vízhor­dás, útközben többször le kell tenni a vödröt. Persze, ki cipelné, ha nem ő. No, hadd segítsünk! A kis ház a település pe­remén olyan elesetten, egye­dül áll, mint a gazdája. A kiskertajtót jobbról egy or­gonabokor őrzi, balról meg ott a ház. Az udvar, a tyúk­ól is kicsi, annál nagyobb a kert. Az udvarban a veran­daajtó elé letesszük a vizes­vödröt, dicsérjük a szép tyúkokat, virágokat. „Most hová is rejthettem a kul­csot?” — morfondírozik köz­ben Juci néni. Zsörtölődik egy sort Csöpi kutyájával, „aki” úgy megharagította az előbb, hogy ő mérgében nem is ügyelt rá, hová teszi a kulcsot. Mi lehet a Csöpi bűne? — Haragszom rá! Az előbb a konyhában elöntöttem egy kis tejet. Hívtam, nyalja föl. Azt hiszik, köllött neki? Dobtam pedig kalácsot is be­le. Megmérgelt, erre húztam a fülénél, aztán meg a lá­bánál fogva. Csak a levest szereti, a büdös! Lefotogra- fálják? Na, gyere ide, csú­nya kutya, ülj szépen! A ház elé, egy farakásra telepszünk. Juci néni kap az alkalmon, mesélni kezd. — A mostohám odaadott szolgálni a nagynénémhez, még 17 éves se voltam. Tő­lük idegenhez kerültem egy fiú miatt, összesen 23 évet szolgáltam ebben az életben! Örököltem egy hóid földet, ezt a házat abból vettem. Mikor férjhez mentem, lakó­kat engedtem bele, de el so­se adtam. A rokonaim jó­módúak voltak ám! Csak én úgy el voltam csapva, tán mert keveset szóltam, sose követelőztem. Szóval hibás­nak tartottak, itt ni — ütö- geti meg a homlokát. — No, és a házasság? — Melyik? Mert volt em­berem több is. Mikor először férjhez mentem, 24 éves vol­tam, már elég öreg. Mert nem voltam olyan legényes, meglettem volna én ember nélkül. Nem szoktam a fér­fihoz, húzódtam tőle. Nem is szerettem az uramat, csak akartam már férjhez menni. De nem volt jó ember. Csa­vargóit, mindig a Vadász­kürtben időzött, aztán ott el­szerette egy szolgálólány. — Juci néni, volt-e olyan fiú, akit szeretett? Csend. Igazgatja a kendő­jén a csomót. Próbálom el­képzelni őt feszes bőrű, hosszú, barna hajú, egyenes tartású fiatal lányként. Mert ilyen volt. — Volt első szeretőm, mi­kor 17 éves voltam. De az anyja haragudott, lebeszélte a házasságról, engem meg elküldött a háztól a nagyné­ni, hogy ne találkozhassunk. Hát őt szerettem, mást; soha úgy nem tudtam már sze­retni. Tél volt, ültünk a ke­mencénél, beszélgettünk, fogta a kezemet. Szépen el­búcsúztunk, ő elvett egy gazdag lányt. Most valahová messzire néz, talán azt a házat, azt a kemencepadkát látja. — No, mikor az első ott­hagyott, utána volt egy má­sik, ahhoz meg azért men­tem, mert volt 5 holdja, te­hene, pénze. Az csak paran­csolni- szeretett, fillérre el­számoltatott. Tűrtem 5 évig, míg otthagytam. Azt akarta, adjam el ezt a házat. Hogy­ne, szolgáltassam ki néki ma­gam?! — Azóta él egyedül? — Csudát. Később ideköl­tözött egy öregember, ugye, az való öregasszonyhoz. Szép ember volt, meg jó. Irigyel­tek is. Na, vele szerettem lenni. De megesküdve nem voltunk. Meghalt szegény öregem. Ez a legutóbbi meg négyévi özvegység után jött hozzám. A gyerekei nagyon haragudtak rám, hogy elvett az apjuk. Mikor nagy bete­gen elvitték innen, tudtam, hogy élve nem látom többet. Ügy is lett. Ennek 6 éve. Ka­pok utána nyugdíjat a cso­porttól. Saját gyerekem sose Tisztítják a keszthelyi Sziget-strandnál a Balaton medrét. A Folyamszabályozó és Kavics­kotró Vállalat kotróhajója a strand térségében százezer köbméter iszapot távolít el a tó­ból. Az iszap helyére mosott homokot töltenek vissza (MTI-fotó — Kiss Ferenc felvétele — KS) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Két falu jegyessége A senki földjén állok. Mö­göttem Endrőd, előttem Gyo- ma házai. A két községtábla valamikor távol esett egy­mástól. Aztán lassan köze-, ledni kezdtek. Most már méregetik egymást. Egyszer eljön majd a nap, hogy há­zasságra lépnek. II „menyasszony” és a „vőlegény” Két falu települt a Körös partján, egymástól néhány kilométerre. Lakói sok min­denben különböztek. Példá­ul nyelvükben. Az endrődiek ízes tájszólásukért kapták szomszédaiktól a „vacerok” gúnynevet. Persze ők sem voltak restek! így lettek a gyomaiak „karórágók”. Ha endrődi legény ment a gyo­mai bálba, vagy netán ottani kislánynak mert udvarolni, számíthatott rá, hogy alapo­san elagyabugyálják. A gyo­mai sem járt jobban, ha endrődi felségterületre me­részkedett. volt. Talán, ha a legelején lett volna pénzem orvosra ... A hangjában nincs fájda­lom, harag se. — Kérdezték, nem me­gyek-e újra férjhez. Á, öreg vagyok én, nem kívánkozok senkivel egy ágyban feküd­ni. Más a gondom. A múlt­kor is majd elvágódtam itt. Megkapaszkodtam az ajtó­ban, de jól odaütöttem ma­gam. Az orvos mondja, so­kat dolgozom, az a baj. Itt a kert, hát ki csinálja? Gon­doltam, most vetek herét, azt nem kell kapáni. Kis krumplit is akarok, meg zöldséget. — Mivel telik a nap, Juci néni? — Ajaj! Dolgozok a kert­ben. Reggel hozok tejet, eszünk Csöpivel. Főzök is, mikor mit. Énekelgetni, azt nagyon szeretek. — Énekelne most nekünk is? Bemegy a házba, egy el­nyűtt énekeskönyvvel tér vissza. Sokáig keresgél ben­ne. „Itt ez ni!” — mutató­ujjával kiséri a sorokat, vé­kony hangon, szlovákul egy­házi énekbe kezd. Nem fe­jezi be, hangtalanul sír. — Nekem nem volt ked­ves a hosszú élet. Csak an­nak örülök, hogy munkám van. Az az én kenyerem, az az én mézem. Jó látni, hogy amihez nyúlok, abból lesz valami. Csak az erőm, az egészségem el ne hagyjon, amíg élek, bírjak dolgozni. Másképp mi is lenne ve­lem? ... Leveszi a pápaszemet, ami­nek egyik szára hiányzik. Együtt öregedett a gazdájá­val ... T. I. Fotó: Veress Erzsi Aztán változtak az idők. Az ellenségeskedés ugyan­úgy, mint a földért folytatott kemény harc, a múltba ve­szett. Üj házak, iskolák, üze­mek épültek. Mindkét falu terjeszkedett. A gúnynév is legfeljebb anekdotákban buk­kan fel, helyette — érthető­en — vetődött fel az össze­fogás gondolata. Hogy alkalmas-e két falu az egyesülésre, azt két dolog dönti el: az adottságok és a szándék. Az elsővel nincs gond. Földrajzi elhelyezke­désük ideális. Természetes határ a Hármas-Körös, ten­gely a 46-os főút, és a Bu- dapest-Békéscsaba vasútvo­nal. A településpár nagysága több mint 30 ezer hektár, csaknem 20 ezres lakossága is kitesz egy várost. Munka­helyben nincs hiány. Nyolc ipari és hat mezőgazdasági üzem működik, nem is akár­hogyan. Az Endrődi Cipész Szövetkezet termékei egész Európában ismertek, s ugyan­csak jónevű a Gyomai Házi­ipari Szövetkezet. A keres­kedelmi és vendéglátóipari feladatokat a már egyesült ÁFÉSZ látja el, kiváló ered­ménnyel. Jónak" mondható az egészségügyi ellátás. Van mentőállomás, szülőotthon, tüdőgondozó intézet, 110 kis­gyermeket ellátó bölcsőde és két öregek napközi otthona. Tizenöt orvosi állásból mind­össze kettő betöltetlen. Az utánpótlás nevelését 3 álta­lános iskola biztosítja. A fia­talok helyben tanulhatnak tovább gimnáziumban, vagy ipari és mezőgazdasági szak­munkásképzőben. Az adott­ságokkal tehát nincs baj. És mi a helyzet a szándékkal? Hz első „csők” Ahogy mondani szokták: bajban születik és edződik az igazi barátság. Mindkét község égető gondja régóta a víz. így hát folyékony anyagra kezdték építgetni együttműködésük alapjait. Az első tégla egy közös ivóvíz­bázis volt. Később létrejött a regionális feladatokat ellá­tó vízmű, majd a szennyvíz­társulat. Ez megteremtette a több szintes lakásépítés le­hetőségét. Persze, amíg ed­dig eljutottak, sok víz le­folyt a Körösön. Egy 1971-es kormányhatá­rozat szerint a településpár részleges középfokú központ lett. Az intézkedés új hely­zetet teremtett a két község életében. A vezetők ugyan hamar felismerték, hogy az előrehaladás csak összefo­gással lehetséges, mégis dö­cögve indultak az első lépé­sek. Kezdetben egy társa­dalmi bizottság próbálta egyeztetni a feladatokat, az alakuló ülésen kívül azonban semmit nem sikerült produ­kálniuk. Később a két falu vezetői létrehoztak egy ope­ratív bizottságot. A rendsze­res találkozások eredménye lett a közös vízügyi beruhá­zás. Nemsokára egyesült a két tanácsi költségvetési üzem és az ÁFÉSZ. Az együttműkö­dés előnyei most már senki előtt nem voltak kétségesek. Az üzemek mégis nehezen közeledtek egymáshoz. Ma már a Gyomai Építőipari Szövetkezet készíti az ENCI cipősarkait, a szabó és a há­ziipari szövetkezet pedig gombokat csereberél, de a lehetőségek koránt sincse­nek kihasználva. Jobban si­került a mezőgazdasági együttműködés. A termelő- szövetkezetek gépekkel, al­katrészekkel, takarmánnyal segítik egymást. A négy tsz 1974-ben repülőgép-társulást is létrehozott. Ezt egyedül egyikük sem tehette volna meg. „n hozomány” A legnagyobb, szinte óriás lépést az 1978-as közös ta­nácsülésen tette egymás felé a két község. Elkészült a kö­zös rendezési terv. Eszerint a település egy ideig két- centrumos lesz. A majdani városközpont a két falu kö­zötti területre épül. Ide ter­vezték az egészségügyi, ke­reskedelmi létesítményeket, gyermekintézményeket. Itt épül az új, több szintes há­zakból álló lakótelep is, amelynek alapozását — a la­kosság nagy örömére — ta- vaíy megkezdték. Lesz közös csatornaháló­zat. A tervek alapján óriási összegbe, 65 millió forintba kerül majd ez a beruházás. A felettes szervek a telepü­léspár jövőjét vették figye­lembe, amikor a pénzt meg­szavazták. A már épülő lé­tesítmény az évszázad gond­ját oldja meg ezen a terü­leten. Nemrég született megálla­podás a posta együttműkö­désére. Ma már közvetlenül, (helyi vonalon telefonálhat­nak egymásnak a két község lakói. A Volán-buszok he­lyi járatokként közlekednek Endrőd és Gyoma között. Közös feladat lesz az ide­genforgalom megszervezése is, hiszen a Körös vize és a termálforrások ideális üdü­lőterületté teszik a környé­ket. Talán akadnak, akik nem értik az egyesülési törekvé­seket. Lehet, hogy él még a „nagy hal megeszi a ki­sebbet” szemlélet. Tény azon­ban, hogy egyre többen kap­csolódnak — nemcsak sza­vakkal, hanem munkával, anyagiakkal — az egyesülés­hez, ehhez a társadalmi tö­rekvéshez. Sokan belátták, hogy a továbblépésre csak így van lehetőség. Ha Gyoma kap valamit, annak az endrődiek is örül­nek. És viszont. Hiszen egy­szer, talán nem is a távoli jövőben, minden a közös háztartást szolgálja. Mert hogy a dologból végül is há­zassá!? lesz, az már bizonyos. Gubucz Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents