Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

1980. április 26., szombat nGROMBSEXPO ’80 Oz ISV Napj ainkban megyénk ser­tésállománya meghaladja az egymilliót, melynek mint­egy 60 százalékát a nagy­üzemekben tartják. Békés megye sertésprogramjának megvalósításában 1968. óta tevékenykedik az Iparszerű Hústermelés Szervező Közös Vállalat, közismertebb nevén az ISV. öt-hat éve pedig a megye szakosított, illetve ha­gyományos sertéstelepeinek rekonstrukciójával együttjá­ró kapacitás bővítésén, az új telepek kiviteli terveinek ter­vezésével is foglalkozik a vállalat. Ebben a munkában, valamint a szaktanácsadás­ban fontos szerep hárul az ISV Békés megyei osztályá­ra, mely segítséget nyújt az üzemeknek. Napjainkban 25 termelő- szövetkezet, két állami gaz­daság és egy kisegítő gaz­daság, összesen 31 szakosított sertésteleppel tartozik a rend­szerhez. Az ISV-technológi- ák felhasználásával, a re­konstrukciókkal a partner­gazdaságokkal együttesen 52 százalékos hústermelés-növe­kedést értek el. Ezzel egy időben a naposkori malac­elhullás 4,5 százalékkal csök­kent, lerövidült a hízók ki­bocsátási ideje, javult a ta­karmányhasznosítás, s alig 3,9 kilogramm takarmányból állítanak elő 1 kg sertéshúst. Napjainkban hét üzemben folyik fejlesztés, s további 10 gazdaság tér át az ISV- tartási technológiára, továb­bá három új telep tervezé­sén dolgoznak a vállalat lizennyolcféle lentapéta Győrből Üj termék, a textiltapéta gyártását kezdték meg a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat győri gyárában — tá­jékoztatták csütörtökön az újságírókat a Construma- k'iállításon megrendezett saj­tótájékoztatón a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezetői. A lenfonalak felhasználá­sával gyártott textiltapéták hivatalos helyiségek, szállo­dák és lakások falburkolásá­ra egyaránt alkalmasak, rendkívül praktikusak1, hosz- szú élettartamúak, és köny- nyen tisztíthatok. A tájékoz­tatón elmondták, hogy a rendkívül divatos és keresett tapétákat hazai gyárban most először készítik. Az el­ső tapétafajták piackutató céllal már kaphatók a Cor­vin, a Kálvin téri és a győri Centrum Áruházban. A Len­fonó- és Szövőipari Vállalat 1980. első felében 18-féle textiltapéta sorozatgyártását kezdi meg. Újdonságok vizsgáztatása Ügy mondják: az AGRO- MASEXPO nem csupán egy­szerű bemutató, szakmai lát­ványosság, hanem egyfajta beszámoló, vizsga, 6 ha úgy tetszik: sajátos börze is, ahol mindenki kedvére válo­gathat a kiállított termékek között. Az immár nyolcadik alka­lommal megrendezett AGRO- MASEXPO-kiállítás 103 résztvevője közül 41 hazai vállalat vagy szövetkezet volt. Bár az idén sorra ke­rülő OMÉK (Országos Me­zőgazdasági ég Élelmiszer­ipari Kiállítás) az AGRO­MASEXPO méreteit jelentő­sen befolyásolta (1979-ben 221 résztvevő közül 92 volt hazai), a tavaszi kiállítás je­lentősége mégsem csökkent. Agrártermelésünk az év minden napján (átlagosan számítva) csaknem 200 mil­lió forint értékű ipari ere­detű eszközt használ fel. Te­hát nem mindegy, hogy jól vagy rosszul kamatoztatjuk ezeket. Néznünk kell, mi mi­be kerül, mi drágítja a me­zőgazdasági termelést. Hi­szen a drágán előállított ter­mékek nem versenyképesek a nemzetközi piacokon. A költségek csökkentése viszont legtöbbször úgy lehetséges, ha olcsóbb, megbízhatóbb, kevesebb energiát felhaszná­ló gépeket, a termelést haté­konyabbá tevő kemikáliákat használunk fel- Ez pedig csak akkor történhet meg, ha a gyakorlat folyamatosan nyomon követi, s minél gyor­sabban alkalmazza az újdon­ságokat. Az AGROMASEX- PO minden évben lehetősé­get nyújt erre is. A figyelem központjába mindig a legnagyobb hazai mezőgazdasági gépgyártó, a MEZÖGÉPTRÖSZT kerül. Mert a trösztnek és vállala­tainak számot kell adniuk arról, hogy mennyit fejlőd­tek az előző évi kiállítás óta, hogy megállják-e helyüket a külföldi gyártókkal szemben. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar gépigényének 40 százalékát adó MEZÖ­GÉPTRÖSZT az idén ötven újdonságot mutatott be, a tavalyi 28-cal ellentétben. Első díjat kapott például az ÉLGÉP FTK—D—500 típus­jelű folytonos tésztakészítő gépsora, amelyen kenyértész­ta készíthető búzalisztből ci- topánnal. Aranyérmes lett a Claas- cég legújabb terméke, a Do- minátor—106 típusú kom­bájn is. A Dominátor kom­bájnokat a kiszállított ma­gyar tartozékok ellenében kapjuk a nyugatnémet cég­től. A hazai ellentételezés el­éri a kombájnok értékének 90 százalékát. Ez az érték önmagáért beszél: mutatja, hogy lehet és kell is a koo­perációs kapcsolatok növelé­sére törekedni. Mert így megbízható eladót és stabil külpiacot találhatunk. Ide­vágó példa a szolnoki ME­ZŐGÉP kapcsolata az NDK- beli Fortschritt-művekkel, amelynek eredményeképpen az AGROMASEXPO-n is be­mutatott rendkettőző adap­terrel az idei lipcsei vásá­ron aranyérmet nyertek, és mindjárt 4,2 millió rubeles üzletet is kötöttek. Hasonló­képpen: az idei AGROMAS- EXPO-n láthattuk a győri Rába mosonmagyaróvári gyárának PSZ—2 típusú pulyka-szülőpártartó beren­dezését, amelynek minőségé­re jellemző, hogy a nemzet­közi Big Dutchman cég vál­lalkozott gyártó partnernek- A kanadai HYBRID Interna­tional Corp. pulykatartó technológiája alapján éppen itt a kiállításon írták alá a 10 évre szóló szerződést, melynek keretében közösen terveznek és gyártanak puly­ka-szülőpártartó berendezé­seket. A gyártás nagyabb ré­szét a Rába vállalja, ugyan­akkor a piac felmérését, a marketing munkát a Big Dutchman fogja végezni. Az új berendezésekkel a puly­katartó épületek fele meg­spórolható. A Rába gyár li- cencvásárlási és kooperációs kapcsolatai példaként is szol­gálhatnak a magyar gyártók­nak. A három évvel ezelőtt a tengerentúli IH cégtől vá­sárolt licencek ma már a ha­zai gyártási tapasztalatokkal kiegészülve sorozatosan hoz­zák a sikereket. (A kiállítá­son pl. a Rába—IH tárcsa­családot aranyéremmel ju­talmazták.) A kooperációs kapcsolatok bővítése jellemzi a hazai kis­gépgyártási törekvéseket is. A' veszprémi MEZŐGÉP egyik újdonsága, a rotációs fűnyíró pl. Babetta-motorral készült. Emellett a vállalat a francia Briban céggel kí­ván szerződést kötni még az idén, hogy két különböző nagyságú (2,1 kW és 7,5 kW teljesítményű) motoros ka­pákat készítsenek a háztáji gazdaságok részére. A ter­vek szerint Veszprémben ké­szülne a motoros kapák haj­tóműve­Sokoldalú megközelítés, azonos célokért — talán ezt a tanulságot vonhatjuk le az idei AGROMASEXPO-ról. Láttunk újdonságokat, olya­nokat is, amelyeket már rég­óta várt a mezőgazdaság. Most már csak az kell, hogy ne várjon hiába! Gyorsan be kell fejeződnie a gépvizsgá­latoknak, minősítéseknek és a kereskedelemnek — a fel­használók igényeit figyelem­be véve — időben rendelnie kell a gyártóktól. A jól vizs­gázott mintadarabokkal mi­nél előbb szeretnénk talál­kozni a gyakorlatban, a föl­deken vagy az istállókban. Zala Simon Tibor Először csak két fiatal szé- nási technikus foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a sokak által jól ismert Rába- Steiger traktort, mint a vad csikót „betörik”, és vetőgé­pek elé fogják. De hogyan, hiszen ebbe a gépmonstrum­ba iszonyatos erőt szorítot­tak a győri gyárban. Min­denki tudja erről a traktor­ról, hogy szántóföldi talaj­munkára igen alkalmas, de más egyébre alig, hiszen luxus lenne 220 lóerejével az IH-traktorok 120 lóerejére konstruált Ciklo vetőgé­pet vontatni. Az IH-trakto- rokhoz tartozik, ugyan egy olyan vontató szerkezet — hidraulikára szerelve —, melyre két Ciklo akaszt­ható. De három vetőgép egy­bekapcsolása szinte elkép­zelhetetlen. Ehhez egy új, a gyárinál erősebb vonószer­kezetet kell csinálni, meg olyan sorjelzőt, melyet a vi­lágon még senki sem látott: összesen hét méter 29,9 cen­timéter hosszút. % A feladat tehát adott volt. Megvalósítása előtt az Októ­ber 6. Tsz vezetői és az I. számú termelési központ irányítói némi akadályokat láttak. Egyrészt, honnan ke­rül elő a vonószerkezethez szükséges műszaki anyag, alkatrész, másrészt ezzel a gondolattal egyáltalán ér­demes-e foglalkozni, mivel az IH-traktorok hazájában, Amerikában sem foglalkoz­tak ilyesmivel. Tulajdonkép­pen mit akarnak ezek a szé­nás! fiatalok? Harmadrészt, honnan veszik a bátorságot, a speciális mérnöki felké­szültséget, hogy a gépek vo­nóerejének jobb kihasználá­sára szerkezeteket építse­nek? És megannyi kérdőjel rajzolódott a vállalkozás kö­ré. Ilyen környezetben és légkörben vágott a feladat­nak a két sógor, Kiss Ferenc és Jós Albert. — Tessék idefigyelni — szólít meg a fiatal Lupto- vics János termelésirányító —, nem hittem el, hogy ők ketten ennyire betéve tudják a géptervezést, és a gyártást. Tudja, a sorjelző minden Ciklo-gépen törik. Rossz a felfüggesztése. Ezért én ma­gam is igyekeztem lebeszél­ni őket erről a vállalkozás­ról. Mit akartok, hát ezt Amerikában sem tudták megoldani, gondoljátok, hogy majd ti túltesztek rajtuk? És túltettek. — Milyen eredménnyel, hogyan vizsgázott az új vo­nószerkezet és a Rába-Stei- ger? — fordultam a kérdés­sel Nagy Zoltán műszaki vezetőhöz. — Jól — hangzott az elis­merő válasz. — A kérdés igencsak meglepte, mert mint később kitudódott, a két technikusnak már eddig is több újítását jegyezték fel a szövetkezet újítási köny­vébe. Meggondolt emberek ezek. Ismerik egymást, együtt gyerekeskedtek, azután meg a szegedi főiskolán egymás mellett ültek, ugyanúgy, mint most itt, a műhelyirodán. Családi kapcsolatba’is kerül­tek, Feri felesége a Jós csa­lódból való. Szóval itt min­den rendben és a helyén van. Meg is kérdezem a két fiatalembert. — Kielégíti-e őket az, amit csinálnak? — Végigjártam a műhely­vezetői stációkat — mondja Kiss Ferenc. — Voltam sze­relő, körzeti szerelő, terme­lésirányító. Láttam, és átél­tem sok-sok munkával kap­csolatos izgalmat. Mindig szerettem volna ha jobban, eredményesebben dolgozunk. De valami mindig közbejött. Segítsünk magunkon, előz­zük meg a problémák kelet­kezését. Lehet itt könnyíteni a munkán, fokozni a haté­konyságot, de ehhez a cse­lekvés előtt alaposan gon­dolkozni kell. Ezt az ötletet, amikor elmondtam Stagler Ferenc ágazatvezetőnek, ezt mondta: , — Rendben van, de ez a tsz-nek ne kerüljön különö­sebb áldozatába. — A cél tehát az volt, hogy a jó ötlet úgy valósul­jon meg, hogy legfeljebb csak a kivitelezés költsége jelentkezzen, de azt építsük be a gépműhely tervezett kiadásaiba. A leckét nálunk általában így szokták fel­adni. — Ezekből megítélhető — veszi át a szót Jós Albert, hogy milyen módon kaptunk szabad kezet: — Szerencsére nem csak mi ketten vagyunk a gépesí­tés megszállottjai a tsz-ben — ismét Kiss Ferenc beszél. — Itt az I. számú termelési központban minden műhely­dolgozó, kombájnos, trakto­ros ugyanolyan megszállott­ja a szakmának, mint mi vagyunk. Ezért a Rába vo­nószerkezetért mindenki ten­ni akart valamit. Drukkol­tak. Vajon sikerül-e? Volt, aki jó tanácsot adott, volt aki megfogta a szerszámot, és mellénk szegődött, csinál­ta, ha akadt néhány szabad perce. % — S milyen volt a mű­szaki próba? Jós Albert szeme felra­gyog: — Csodálatosan szép és jó. Itt a 11-es táblán, a gépmű­hely szomszédságában pró­báltuk ki a Rábát három vetőgéppel. A hatalmas traktor játszi könnyedséggel szaladt a vetőgépek előtt. Ha látta volna az agronó- musokat — nevet, s árad a boldogság az arcáról — a vetőgép nyomát, a kukorica­sorokat hosszú métereken át kikaparták a kezükkel. Ke­resték a kukoricát. Azt hit­ték, hogy ez az egész konst­rukció csak egy nagy hum­bug. De amikor látták, hogy a három vetőgép ugyanolyan minőségben vet a Rába után is, mint az IH után a kettő, akkor ott, a tábla közepén kezet szorítot­tak velünk. — Tulajdonképpen mitől tartottak a nagyszerűnek ígérkező újítás kivitelezése során — fordultam a kér­déssel Stagler Ferenc ága- zatvezetőhöz. — Attól, hogy a Ciklo- vetőgép vetőelemei a meg­osztott levegőnyomás miatt menet közben elejtik a ma­got. A két fiatalember azon­ban erre is gondolt, megelőz­tek bennünket. A vetéshez elegendő levegőt biztosítot­tak és a sorjelző sem tört, noha ezzel a szerkezettel az eredeti gyári kivitelben szinte folytonosan problé­máink voltak. Az ágazatvezető szerint igen sok előnye van a Rába által vontatott három Ciklo- vetőgép együttes üzemelteté­sének. Kevesebb az üresjá­rat a forgóknál, a Rába tel­jesítményét a vetésnél jól ki lehet használni, és a forgó is kisebb. Már azt számol­gatják, hogy a forgóhatás csökkenése következtében hektáronként 2—3 százalék­kal több kukorica termeszt­hető. De jelentős az üzem­anyag- és az élőmunka-meg­takarítás is. Mindennek az elbírálása már a szövetkezet újítási bizottságára tartozik, amely a tényleges eredmé­nyek alapján hozza meg döntését többek között ar­ról, hogy a nagyszénási Ok­tóber 6. Tsz-ben — tehát a szövetkezetnek — mennyit ér a két sógor újítása, és ezért mi jár a két újítónak? Dupsi Károly .Látványos vadászati kiállítást rendezett a marcal—bitvaközi vadásztársaság a dabronyi művelődési házban. A MAVOSZ százéves jubileumát ünneplő bemutatón a látogatók külön­féle trófeákkal, vadászati eszközökkel ismerkedhettek meg. Külön gondot fordítottak a ter­mészet védelmére, a ritka állatok, madarak bemutatására . (MTI-fotó — Vida András felvétele — KS) a megye sertésprogramjáért szakemberei- A vállalat még ez évben kész kiviteli ter­vekkel látja el a nagybán- hegyesi Zalka, a nagykama­rás! Ságvári, a pusztaföldvá- rí Lenin és a csárdaszállási Petőfi Tsz-t. Jó ütemben fo­lyik a gerendási Munkácsy és a hunyai Hunyadi Tsz sertéstelepe rekonstruk­ciójának tervezése. Az em­lített korszerűsítések és bő­vítések megvalósulása után, a megye hizlaló férőhelyei­nek csaknem 60 százaléka korszerű tartási körülményt nyújtanak. A sertéstartó nagyüzeme­ket az ISV tervekkel, beren­dezésekkel, törzstenyészetek­ből származó tenyészanyag- _m gal, takarmánnyal és szak- j tanáccsal segíti. A rekonst- ‘ rukció befejezése után a rendszerhez tartozó sertéste­lepek együttesen több mint 106 ezer hízót adnak a fel­dolgozóiparnak, a népgazda­ságnak. — sz — A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalatnál női divattáskák mintakollekciói is készülnek. A vállalat külön­böző gyáregységeiben évente nyolcszázezer táska készül. En­nek jelentős részét szocialista országokba exportálják (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Két sógor újítása Nagyszénáson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents