Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

1980. április 20., vasárnap Barátaink életéből Lenin eszméi élnek és győzedelmeskednek Lenin H. G. Wells angol íróval 1920-ban Nincs földünknek olyan része, ahol ne ismernék Vla­gyimir Iljics Lenint, a nagy forradalmárt és gondolko­dót, a világ első szocialista államának megalapítóját. Lenin nevéhez az igazságos­ság, a jóság, a szabadság, a tartós béke reménye fűződik. Lenin állt Oroszország és a világ népei történelmi for­dulatának forrásainál. Ö dolgozta ki a kommunista párt politikai, ideológiai és szervezeti tevékenységének alapvető irányait, a pártnak az osztályharc különböző szakaszaiban követendő stra­tégiáját és taktikáját. Le­nin eszméi mély hatást gya­koroltak és gyakorolnak a világ jelenlegi fejlődésére. A fiatal szovjet államban Lenin vezetésével rövid idő alatt gyökeres politikai és gazdasági átalakulás ment végbe. A föld, a föld mélyé­nek kincsei, a nagyipar, a vasúti és tengeri közlekedés, a Bankok össznépi tulajdon­ná váltak. Lenin volt a szovjethatalom legfonto­sabb dekrétumainak kez­deményezője és szerzője. Az új állam minden egyes szer­vét az ő közvetlen vezetésé­vel alakították meg. A külföldi intervenciósok és a belső ellenforradalmi erők szétzúzása után az or­szág áttért a békés építésre, Lenin kidolgozta a népgaz­daság helyreállításának és átalakításának grandiózus tervét, a szocializmus gaz­dasági alapjainak megte­remtését. Megszületett Orosz­ország villamosításának táv­lati terve. A forradalom utá­ni első évek nehéz körülmé­nyei közepette, amikor az ország minden erőfeszítése a polgárháború okozta pusztí­tás felszámolására irányult, Lenin örömmel üdvözölt minden kis gazdasági sikert. A szocializmus építését Lenin a széles néptömegek; gyors kulturális felemelkedé­sével, a közoktatás és a tu­domány felvirágoztatásával kapcsolta össze. Fáradha­tatlanul gondoskodott az is­kolákról, tanárokról, az új népi értelmiség neveléséről. Hatalmas jelentőséget tu­lajdonított annak, hogy az ifjúság részt vegyen a szo­cialista építésben, Lenin ve­zetésével, az ő elgondolásai alapján alakították meg a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, a Komszomolt. Lenin vetette fel a külön­böző társadalmi-gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élésének el­vét. Törekedett a más orszá­gokkal meglevő kereskedel­mi, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésére az­zal a feltétellel, hogy az ál­lamok nem avatkoznak be egymás belügyeibe, kölcsö­nösen tiszteletben tartják1 egymás szuverenitását és kapcsolataik egyenjogúak. Lenin, a zseniális tudós és gondolkodó, filozófiai, po­litikai gazdaságtant és a tu­dományos kommunizmus kérdéseivel foglalkozó mun­kákat alkotott; irodalmi munkássága hatalmas és maradandó. Az UNESCO adatai szerint műveit több mint 200 nyelvre fordították le. A világon ez a legna­gyobb számú fordítás. A rendkívül magas kul­túrájú államférfinak széles körű ismeretei voltak a tu­domány, az irodalom és a művészet legkülönbözőbb te­rületein. Jelleme érzékeny, együttérző, egyszerű és sze­rény volt. Mindenki szeret­te és becsülte. Napjainkban, a lenini el­vek alapján számos ország népei építik az új társadal­mat, mely a társadalmi egyenlőségen, a haladáson, a jóakaraton és a békevágyon nyugszik. Lenin Christensen amerikai közgazdásszal 1921-ben (Fotó: APN—K.S) Mongólia NDK A Hans Otto Színház három évtizede Röviddel az NDK megala­pítása után nyitották meg Potsdamban a Brandenburgi Tartományi Színházat. Az új intézmény társulata sajátos profilt alakított ki. A szín­ház a modern, haladó szocia­lista dráma otthona lett. 1952-ben a kiváló színész és álhatatos kommunista, a fa­siszták által meggyilkolt mű­vész: Hans Otto nevét vette fel a négy helyszínen tevé­kenykedő együttes. Vezetői, művészei számos kezdeményezéssel keresik az utat a közönséghez. Az ope­ratársulatok rendezője, Pe­ter Brähnig az utóbbi évti­zedben azon fáradozik, hogy a mai emberhez is közel hozza a klasszikus operairo­dalom remekit. A várszín­házban megrendezett Mo- zart-ciklus sikere azt mu­tatja: nem eredmény nélkül. Másik potsdami kezdemé­nyezés a „Hétfői estek” so­rozat. Kezdetben arra gon­doltak, hogy dzsessz- és beatzenével, kabaréműsorral szórakoztatják a hétfő esték nézőit. Azután mégis úgy alakult, hogy inkább kísér­leti színházat csinálnak ez alkalommal, amikor az est első felében zajlik az elő­adás, a második felében pe­dig a nézőkkel való beszél­getésekre, vitákra kerül sor. A mai német drámairoda­lom legjobb terméséből 27 ősbemutatót tartottak eddig. Tapasztalataikat más szín­házak dolgozóival a Pots­damban rendszeresen meg­tartott „Műhelynapok a mo­dern dráma kapcsán” című rendezvényeken vitatják meg. Ez a fajta tapasztalat- csere 1977 óta évenként visz- szatérő esemény. A Hans Otto Színházban évente 40 hangversenyt is tartanak vendégszereplők­kel, nemzetközi rangú szó­listákkal. (BUDAPRESS — PANORAMA) MONGOL—KUBAI KERESKEDELEM 1980-ra szóló kereskedelmi egyezmény aláírására került sor Havannában Kuba és a Mongol Népköztársaság kö­zött. Az egyezmény szerint Kuba 1980-ban cukrot és egyéb élelmiszertermékeket exportál Mongóliába, Mongó­lia pedig könnyűipari ter­mékek szállítására kötelezte magát. KULTURÁLIS EGYEZMÉNY BENINNEL Kulturális egyezményt kö­tött Mongólia és Benin. So- nomin Luvsan mongol nagy­követ az aláírás alkalmával hangsúlyozta, hogy az egyez­mény széles körű együttmű­ködés útját nyitotta meg a két állam között. A megál­lapodás szerint az együtt­működés kiterjed a kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészetek, a sport és az információ területére. A bolgár új hullám „Űj utakon a bolgár nép­gazdaság”, „Bolgár változat”. Gyakoriak mostanában az ilyen újságcímek, szemléltet­vén, hogy a dinamikus vál­tozások korát éli Bulgária népgazdasága. S ne higgyük, hogy csak a szocialista or­szágok sajtójában olvasha­tunk erről. Kisebb fajta szenzációt keltett szakmai körökben a tekintélyes an­gol Financial Times tavaly évi végi cikke, amely hírt adott arról, hogy Bulgária ösztönzi a nyugati beruházá­sokat, vegyes vállalatok for­májában. * Az új hullám voltaképpen még 1978-ban kezdődött. Az ország külkereskedelme ab­ban az évben 11 százalékkal bővült 1977-hez képest, a ke­reskedelmi forgalom pedig 16 százalékos emelkedést mutatott. A tavalyi év ter­melési eredményei ugyan­csak figyelemre méltóak. Az ipari termelés 6,6 százalék­kal, a mezőgazdasági csak­nem 7 százalékkal emelke­dett 1978-hoz képest. Továb­bi pozitívum, hogy az élő­munka termelékenységének növekedésének ugyancsak 6,6 százalékot tett ki, követ­kezésképpen a többletterme­lés csaknem teljes egészében a hatékonyság javulásának tudható be. A tavalyi év gazdaságpo­litikai eseményei közül min­denképpen a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztésére irá­nyuló törekvés érdemli meg a legtöbb figyelmet. A bol­gár minisztertanács 1979-ben egész ágazatokat érintő ha­tározatokat hozott: január 1-től a mezőgazdaságban, jú­nius 1-től pedig a külkeres­kedelemben, valamint az iparban módosulnak a sza­bályozórendszer elemei. Az új irányítási rendszerben bő­vülnek a gazdálkodó szerve­zetek jogai (és természetesen kötelességei), a kötelező terv­mutatók száma jelentősen csökken, a vállalatok nyere­ségüket, önköltségüket, ter­melékenységüket maguk ter­vezhetik. A pénzügyi szabá­lyozás új vonása, hogy meg­szűnik a költségvetésből a vállalatoknak nyújtott do­tációk rendszere. A gazdasági tisztánlátást segíti elő a BKP Központi Bizottsága és a bolgár mi­nisztertanács tavaly novem­ber 10-i, a fogyasztói ár- és bérintézkedésekről hozott kö­zös határozata. Ennek ugyancsak az volt a mozga­tórugója, hogy. a dotációk csökkentésével az árakat a valóságos termelési ráfordí­tásoknak megfelelően ala­kítsa, és ilyen módon a ter­mékek fogyasztását is befo­lyásolja. A béremeléseket nem lehet csupán egyszerű „kompenzációnak” felfogni. A november, 10-i határozat kapcsán vezették be- Bulgá­riában az egységes szakmai bértáblázatot. Ennek érdeké­ben az azonos képzettségű és azonos bonyolultságú munkát végző dolgozók alap­fizetése azonos lesz, dolgoz­zanak az ország bármilyen vállalatánál. A bruttó jöve­delem azonban már eltérő lehet, függően az egyes vál­lalatok termelékenységétől, nyereségességétől, az egyén munkájától. A gazdaságirányítás rend­szerét tökéletesítő intézkedé­sek már eddig is hoztak kedvező eredményeket. Ezek­ről adott számot Todor Zsiv- kov, a BKP első titkára, ál­lamfő, a nemzetgyűlés tize­dik ülésszakán elmondott beszédében. Hangsúlyozta azonban, hogy a gazdasági programban meghatározott feladatok további erőfeszíté­seket követelnek. A cél ugyanis az, hogy az anyagi ráfordításokat évente átla­gosan 5 százalékkal, továb­bá a termelési állóeszközök kihasználását körülbelül 10 százalékát javítva, a nemzeti jövedelmet az előirányzott­nál nagyobb mértékben nö­veljék. Seres Attila Csehszlovákia Az üveg művészei A cseh üvegkészítők fel­élesztik az üveg lelkét, s a forró, alaktalan anyagból olyan szépségeket varázsol­nak elő, amit kivétel nélkül minden ember megcsodál. Ez a szépség „Bohemia Glass, Skrdlovice” védjeggyel eljut a világ majd negyven orszá­gába, köztük a Szovjetunió­ba, Kanadába, Franciaor­szágba, az USA-ba, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba és a skandináv államok­ba. A Cseh-Morva fennsík egy kis községében: Skrdlovicé­hen üzemelő üveghuta kis „vállalati múzeumában” elénk tárult az üzem szinte teljes negyvenéves története. Kísérőnk, Petr Ho, a gyár­vezető elmondja, hogy a gyárat Emánuel Beránek 1941-ben alapította, s még ugyanannak az évnek őszén megkezdték az első készít­mények szállítását. Huta­üvegeket, különleges csillo- gású, vastag falú vázákat pasztellzöld vagy rózsaszín­ben játszó árnyalatokban, bu­borékos üvegből... A gyár kezdettől fogva kapcsolatot tart az üvegkészítő művé­szekkel. A jó ötleteket, az érdekes megoldásokat, el­gondolásokat a képzőmű­vész adja, s az üvegkészítő mester azután jó érzékkel és ügyességgel igyekszik a kép­zőművész terveit megvalósí­tani. — Az üveggyárban nem­csak egyedi darabok szület­nek — tájékoztat a gyárve­zető —, hanem kisebb soro­zatok, húsztól száz darabig, sőt néha nagyobb szériák is, de egy-egy mintából legfel­jebb 1200 darab készül. Évente száz—százhúsz új mintát hozunk forgalomba. A gyár kollekciója képvi­selte Csehszlovákiát a Mün­chenben megrendezett EX- EMPLA ’79 nevű kiállítá­son, s szerepelt a JABLO­NEC ’79 harmadik némzet- közi üveg- és porcelánkiállí­táson is, ahol négy aranyér­met nyert. A skrdlovicei üveggyár bájos emléktár­gyaival az 1980. évi moszk­vai olimpiai játékok látoga­tói is megismerkedhetnek. * Zdener Strejc A skrdlovicei üveghutának a moszkvai olimpiai játékokra készített művészi emléktárgyai Jó érzékkel és ügyességgel. Az üvegkészités mesterei (Fotó: ORBIS — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents