Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-19 / 91. szám
1980. április 19., szombat o Olcsóbb jól megépíteni Ha a puding próbája az, hogy megeszik, akkor az épületé az, hogy lakják. A szakácsot a tányéron hagyott étel mennyisége, az építőipari vállalatot a garanciális javítások nagysága minősíti. A jogban ismert az éves és a hároméves, úgynevezett szavatossági kötelezettség. A gyakorlatban ezeket összevontan és tömören csak garanciának hívják — így szerepel e cikkben is —, bár ez jogilag mást jelent. Az egyéves időtartam alatt valamennyi hibát ki kell javítania a kivitelezőnek, míg ezen túl a harmadik év végéig csak az úgynevezett alkalmatlan szolgáltatásáért áll fenn a felelőssége. Ekkor már az ajtóról lepergett festék a lakó kára, de a vetemedett ajtólap kicserélését követelhetik a vállalattól. A vállalatok garanciális részlegei többnyire elkülönült szervezetben, az átlagosnál jobb szakmunkásokkal dolgoznak. Az elkülönülés azonban nagyon viszonylagos, két okból is. Egyrészt okulásképpen, a garancia tapasztalatait és költségeit valamiképpen vissza kell csatolni a termelőegységekhez, másrészt a munkacsúcsokban — leginkább november táján — maguk a garanciális munkások is új értéket termelőkké válnak. E két ok nagyon is összefügg. Egy évente másfél milliárd forintot termelő vállalatnál a garanciális költség nem több 10—15 millió forintnál, tehát nem lépi túl az egy százalékot. Az arány talán érzékelteti, hogy a vállalatnál a másfél milliárd, tehát az új lakások építése lesz a szívügye mindenkinek — nem utolsósorban azért, mivel a zsebük teltsége is ettől függ. Ezután csoda, ha sem a jellemző hibákat bemutató, fotókkal illusztrált előadások, sem a termelők-ga- ranciálisok közös béralapja nem változtat a helyzeten? Csodák nincsenek, így megesik, hogy decemberben az a festő mázolja a lakások ablakait, aki előre tudja, hogy a szent átadás nevében pocsékol anyagot, munkát, mert tavasszal — amikor jut idő a garanciális munkára is — ő fogja lekaparni a fagymarta festékréteget. A lakókat bosszantó, időben ki nem javított hibák és a „menteni, ami menthető” elven elnyújtott polgári perek alapja tehát az építés — vagy ahogyan a vállalatoknál hívják, a termelés — az összes fogyatékosságával ékesítve. Mi bosszantja a lakót? A gidres-gödrös aljzatra ragasztott, felváló padló, a hullámzó csempe, a máris pattogzó mázolás, a beázó tető és az ablakokon besüvítő szél. A hibák zöme tehát a befejező munkák során keletkezik. Akkor, amikor hajrá-,' bán készül minden. Ekkor termelődik újra a garanciális részlég feladata. A lakhatást gátló hibák kiküszöbölése címén ők fejezik be az épületeket, majd kijavítják az amúgy egyáltalán nem törvényszerű hibákat. A saját mulasztásból, vagy éppen „túlzott igyekezetből” eredő hibákról ritkábban beszélnek az építők, mint ahányszor alvállalkozóikra, vagy szállítóikra hivatkoznak. A rosszul záródó ablak valóban az épületasztalosipar „dicsősége”, /de ha a könnyebb, gyorsabb beépítés miatt legyalulják a vízvetőt, A vízügyi szolgálat országszerte felkészült a mezőgazdaság korai öntözési igényének kielégítésére. A Tisza és a Körösök völgyében, a kiskörei vízlépcső térségében befejeződött az öntözőművek felvonulása, végeztek a csatornák átöblítéséved, feltöl- tötték a jászsági és a nagykunsági főcsatornát, valamint az öntözőfürtök csatornáit. Az ország egyes részein, így a tiszai öntözőgazdaságok egyesülésének tagszövetkezeteiben, továbbá a Kisalföldön az öntözőberendezések egy része már működik. Az őszi búzát és a gyepterületeket látják el mesterséges csapatékkal. A MÉM öntözési szolgálata sokoldalú segítséget, szaktanácsokat ad az üzemeknek — a jobb vízhasznosítás érdekében —, együttműködési és az eső a szobába csorog, akkor ezért erkölcsileg is a kivitelező felel. Országos gond: beáznak a lapos tetők. Ez látszólag vízszigetelési probléma, amit a jobb minőségű — és drágább, de tartóssága miatt valójában olcsóbb — anyagok alkalmazásával ki lehet külszöbölni. De csak részben, mivel a hőtechnika törvényei is súlyosbítják a helyzetet. A belső meleg és a külső hideg találkozásakor ugyanis pára keletkezik. Ha a párát nem szellőztetik ki a tetőből, akkor lecsapódik, az így keletkezett víz pedig utat tör magának. Leggyakrabban ezt éppen a víz- szigetelő réteg felé teszi és felpúposítja azt, ahonnan már csak egy lépés a lyuk, amelyen keresztül az eső a felső lakásokba szivárog. Ha a párakiszellőzés megoldatlan, akkor az újraszigetelés csak időleges látszatmegoldás. Bárhonnan is közelítünk a lakóépületek garanciális javításához, egy-két lépcső után az építésig, a termelésig jutunk. Az itteni ütemes, jó minőségű munkában való érdekeltség csökkent- heti csak az utólagos javításokat. És a lakókat bosz- szantó, bíróságokat terhelő perek számát is. szerződést kötött több termelési rendszerrel, így az IKR- rel, ,a KITE-vel, az ÁGRO- COOP-pal és a Dánszentmik- lósi Gyümölcstermelési Rendszerrel. Közösen dolgozzák ki az egyes növényfélék gazdaságos. célszerű öntözési technológiáját az pgyes taggazdaságokban, hogy a mesterséges csapadékpótlás a termelési technológia szerves része legyen. Az ország tizenhat megyéjében, ahol lehetőség van öntözésre, előzetes tanácskozást folytatnak a szakintézmények, a gazdaságok vezetőivel az öntözési feladatokról, a gép- és alkatrész-ellátásról. Ezzel is segítik, hogy az ország 450 ezer hektár öntözhető földjéből minél nagyobb terület részesüljön csapadékkiegészítésben. A tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetével együtt megindult a növényvédő szerek használata is. Ma már több ezer tonna növényvédő szert használnak fel a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Megfelelő felkészültséggel és előírt óvintézkedésekkel végzik a vegyszeres növényvédelmet. Az ezzel kapcsolatos tanácsadást a növényvédő állomások, a KÖJÁL, a toxikológus gyógyszerészek végzik. Nagyon sok kiskerttulajdonos azonban nem mindig gondol arra, hogy ezeknek a szereknek a tárolása, felhasználása különös óvatosságot, felhasználás után — különösen a zöldségféléknél, gyümölcsöknél — az alkalmazott vegyszerektől függően, várakozási időt igényel. A növényvédő szereknek két kockázata van, veszélyeztetik a felhasználót és a fogyasztót, másrészt, ha nem vigyázunk, a környezetet is szennyezzük. A talajt, a levegőt, a környezetben élő állatokat és növényeket, az élővizeket is károsíthatja. Nagyon fontos ezért, hogy a növényvédő szer használatánál az előíráAmikor a tavasz úgy igazán tavasz, minden melegével és bogarával együtt, a gyári műhelyek1 zajából, a hivatali szobák hidegéből sokan irigyeljük a mezőgazdasági dolgozókat, akik kinn a szabadban végzik munkájukat. Bár ez az irigység csak egy-két napja költözött szívünkbe, amikor levettük magunkról a nagykabátot, a növénytermesztők pedig már jó ideje dolgoznak a földeken, a hőmérő higanyszálának alakulásától függetlenül. A Békéscsabai Állami Gazdaság területén 2400 hektáron szépen bokrosodik az őszi búza, s az állománynak jól jött már a meleg és a napsütés, hiszen a tavaly földbe került vetőmagnak 90 százaléka jugoszláv, mediterrán fajta. Fagy az idén nem károsított, 60—70 százaléka a vetésnek jó, 30—40 százaléka közepes minőségű. Bár érzékenyebb a déli gabona, de előnye a nagy terméshozam, az 5—6 tonnás átlag egy hektárról. A napokban megszemlélte a búzatáblákat az a jugoszláv professzor is, aki kutatóintézetében nemesítette ezeket a gabonákat, s meg volt elégedve „saját fajtájának” állapotával. Az éves szénahasznosítási terv keretében 1300 hektárnyi lucernát vetettek el a gazdaságban, ez a terület megnyugtatóan biztosítja az állatállomány idei szükségletét. A tavasszal földbe kerülő kultúrák közül a napokban fejeződik be 700 hektáron a zöldborsó vetése. Nem késés ez, ha felszisszenne a kiskerttulajdonos, vagy a hozsokat pontosan tartsuk meg. Hasonlóan fontos, hogy mérgezés esetén a szakszerű orvosi ellátásig mit tehetünk, vagy mit tegyünk. Ha a permetezőszer a szembe kerül, akkor 10—15 percig vízzel öblögessük. Bőrön keresztül is történhet mérgezés. Ha a permetlé áztatta a munkaruhát, a szennyezett ruhákat azonnal le kell venni. A per- metlével áztatott, bőrfelületet bőséges, tartós, szappanos vagy egyéb mosószeres vízzel le kell tisztítani. Ha a növényvédő szer a belégzés útján okozta a mérgezést, a sérültet friss levegőre kell vinni, és ott lefektetni. Óvni kell a túlzott lehűléstől, illetve a felmelegedéstől. Ha tartós lélegeztetésre van szükség, ezt az erre a célra képzett személy végezze. Elsősegély-tanfolya- mot például a Vöröskereszt járási vagy kerületi szerveinél «1 lehet végezni. Másképpen kell eljárni, ha a mérget lenyelik. Ha nem eszméletlen a mérgezett, akkor közvetlenül a lenyelés után 2—4 pohár vizet kell itatni vele. Ez egyrészt hígítja a lenyelt mérget, másrészt a hányást eredményezáértő olvasó, hiszen ekkora területen a szakaszos vetés az ésszerű. így a szerződött fél, a Békéscsabai Hűtőház, az ugyancsak szakaszos éréssel és szállítással minden nap a közönség által hőn áhított zsenge borsót tudja majd feldolgozni. A gazdaság a Békéscsabai Zöldborsó Termesztési Rendszer (BZR) gesztorgazdasága, s felügyeletével, szaktanácsadásával zajlik e főzelékféle vetésének szakaszolása. Az első időben elvetett, s már kikelt borsó nagyon szépen fejlődik. A cukorrépa-vetőmag 950 hektáron, április 12-én a földbe került már. Azon a 300 hektáros területen, amit az esős idő előtt vetettek be, már ki is kelt ez a növény. A kukoricaföld nagyságát az idén 1500 hektárra tervezik. A szemes tengeri talajmunkálatai folynak, a vetőmag fajtája nagyrészt a középkorai érésű amerikai hibrid, ami megkívánja a jó talajelőkészítést. S amikor György napján az öregek elhajítják a kalapot, de inkább, amikor a talaj hőmérséklete eléri tartósan a 10—12 Celsius-fokot, • megkezdik a kukorica vetését. A silókukorica 1000 hektárján már szerdától működnek a vetőgépek, valamennyi területen. A gazdaság idén 388 hektárra kapott ergedélyt a hibridkukorica-vetőmag előállítására, s a három-négy- vonalas fajták vetését e hónap végén kezdik meg, a vöröshere-vetőmagot 178 hektáron vetik. Napraforgót jugoszláv hibridekkel, szóját a bóji gazdaságtól kapott maggal termesztenek. A gazdaság tavaszi munkái közül most mégis a kusebbé teszi. Garatingerléssel is próbálhatjuk a hányingert minél gyorsabban kiváltani, h,a ez sikerült, ismételjük meg többször is. Tilos viszont hánytatni az eszméletlen vagy görcsös állapotban, tüdővizenyőben szenvedőket, hasonlóan vagy úgyszintén, ha a mérgezés maró méreggel történt, vagy ha a beteg szerves oldószert ivott vagy nyelt le. Az eszméletlen mérgezettet olyan helyen fektessük le, ahol az újabb mérgezés nem következhet be. Ruházatát bontsuk meg, hogy a vérkeringés se, illetve légzése hatékonyabb legyen. Arcát, kezeit mossuk le hideg vízzel. Ha a légzése rendszertelen vagy megállt, akkor tartósan mesterséges lélegeztetést kell elkezdeni, amíg a mentők vagy a szakellátás meg nem érkezik. Az orvos megérkezéséig, még ha jobban is van a beteg, ne hagyjuk őrizetlenül, és ha öntudatánál van, ne felejtsék el néhány megnyugtató szóval türelemre inteni. Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottság elnöke fcoricavetésre való előkészületek a legfontosabbak, hiszen ez az ágazatnak, a növénytermesztés eredményének alakulásában jelentős szerepet játszik. A talaj és a magágy előkészítésén, a vegyszerezésen dolgoznak jelenleg a gazdaság gépei, s a korábbi évektől eltérően, hamarabb áttérnek az idén az univerzális nehézgépek több műszakos működtetésére, ami elősegíti, hogy a kukoricavetőmag időben a földbe kerüljön. S mire az öregek tényleg eldobják György napján a kalapot, elkezdődhet a tengeri vetése a Békéscsabai Állami Gazdaságban. A csabacsüdi Lenin Tsz- ben az ősszel 1300 hektáron vetettek búzát, most a napokban fejezték be 800 hektáron a jól telelt vetés vegyszerezését. A továbbiakban ezt a munkát, szükség esetén repülőgéppel folytatják majd, hogy a megerősödött növényállományban a keréken járó gépek kárt ne tegyenek. » Kiszórták a műtrágyákat, és a talajlazítással is végez-! tek Csabacsüdön, ahol legtöbb munkát a tavasziak vetése ad ez idő tájt a szövetkezet tagjainak. Pékár Mihály elnökhelyettes elmondta, hogy 55 hektárra lucerna kerül, a napraforgó-termesztésre kijelölt 680 hektárból eddig" 450-et vetettek be, és ezen a hét végén megkezdik a kukorica vetőmagjának földbe juttatását is. Idén összesen 780 hektáron termesztik a tengerit a Lenin Tsz-ben, 60 hektárral nagyobb területen az eredetileg előirányzotthoz képest. A vetésszerkezet módosítására az adott lehetőséget a közös gazdaságban, hogy csak a szövetkezet szarvasi földjein folytatják a rizstermesztést, Csabacsüdön 160 hektáron őszi árpa váltja fel a vízi növényt. Ahol marad a rizs, 170 hektáron, csütörtökön láttak hozzá a telepek elmunkálásához. Ideszámítva a 109 hektáros gyeptelepítést, és azt is, hogy a vetésekhez megfelelő számú és teljesítményű gépet tudtak felsorakoztatni, Csabacsüdön kedvezőnek ítélik meg a tavaszt, s április végére szeretnének is minden idénymunkát befejezni. Szarvason, a Dózsa Tsz- ben Kovács Péter tsz-elnök' számolt be arról, hogy a 680 hektár őszibúza-vetésre a fejtrágyát még akkor kiszórták, amikor a földeket hó takarta. Mostanra a növényvédő munkákon is túl vannak ezeken a területeken. Szakembereik szerint a vetések állapota arra biztat, hogy a búzatáblák megtérülik a hektáronként tervezett 5,9 tonnát. Tavasziak 1100 hektárra kerülnek az idén a Dózsa Termelőszövetkezetben. A silókukoricát már elvetették, folyamatosan haladnak a kukorica magjának földbe juttatásával is, és megkezdték a napraforgó vetését az olajos növény termesztésére kijelölt 420 hektáron. Számításaik és a kampányterv szerint —a beállott jó időben — április 25-re minden munkával elkészülnek. K. E. P. — K. T. M. I Szilárd burkolatú utat építenek Szarvason a tanács költség- vetési üzemének dolgozói. Az új út a Lenin utcától a strandig vezet. Képünkön a Zalka Máté és az Alkotmány utca torkolatában, az új ABC előtt készítik az út alapját Fotó: Veress Erzsi — németh n vízügyi hálózat felkészült a korai üntüzési idényre Legyen óvatos a növényvédő szerekkel!
