Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

1980. április 16., szerda o |g|=ü*Mkf A közélet a családban kezdődik Meliorációs munkák programegyeztetése Kongresszus után Hz enyhülés esélyei A Hazafias Népfront me­gyei nő- és rétegpolitikai munkabizottságának tegnapi ülésén Lerch Józsefné, a HNF Országos Tanácsának nőpolitikái referense tartott előadást Békéscsabán az if­júsági és úttörőházban. Tá­jékoztatója elején -szólt a párt 1970. évi nőpolitikái határozatának tartalmáról, s megemlítette, hogy abban a periódusban szűnt meg a nőtanács, mint alapszervezet. A dokumentum megállapí­totta : nem külön nőszerve­zeteknek kell őrködniük ezentúl az egyenjogúság be­tartásán, hanem a társada­lompolitika részeként cél­szerű foglalkozni a nők helyzetével. A férfiak és a nők munka­bére között még mindig megvannak a különbségek. A hátrányok megszüntetésé­ért tovább kell küzdeni a jö­Úttörő honvédelmi Mezőkovácsházán az el­múlt hét végén rendezte meg a járási úttörőelnökség és az MHSZ-vezetőség a járási úttörő honvédelmi versenyt, amelyen 80-an vettek részt. Az úttörőlá­nyok közül az első korcso­portban Szala Karolina, a Mezőkovácsházi 1. sz. Álta­lános Iskola tanulója szere­pelt a legeredményesebben, a második korcsoport győz­tese pedig Dudás Mária, a vőben. A HNF OT képvise­lője ezután részletesen ele­mezte a pártkongresszus fő­referátumának a nők helyt­állására, a családban betöl­tött szerepére vonatkozó megállapításait. Figyelembe kell venni a következő ki­tételt : ebben a társadalom­ban, ha valakinek jár ked­vezmény, az az anya. Vi­gyázni kell azonban, hogy senki se éljen ezzel vissza. Nem lehet megengedni, hogy egyesek anyaság ürügyén ki­bújjanak a kötelességválla­lás és a feladatok teljesítése alól. Az előadó befejezésül több gyakorlati példával támasz­totta alá a nők szemlélet­formálásának, közéleti tevé­kenységének szükségességét. Azt kell megértetni — mon­dotta —, hogy a közélet már a családban kezdődik. A tá­jékoztató elhangzása után konzultáció következett. verseny nagykamarási általános is­kola versenyzője lett. Az úttörőfiúk első korcsoport­jában a nagykamarási Du­dás István nyerte a ver­senyt, a második korcsoport­ban pedig a végegyházi Mracskó Mihály végzett az első helyen. A helyezettek, valamint Gulyás Aladár nagykamarási, és Pretkó Fe­renc végegyházi felkészítő tanár tárgyjutalmat, illetve elismerő oklevelet kapott. Az elmúlt évtizedben be­bizonyosodott, hogy a melio­rációba fektetett pénz és munka az évek során kama­tostól megtérül. A mezőgaz­dasági üzemek komplex me­liorációjával fokozódik a termés biztonsága, nőnek a hozamok. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, az AGROBER-nél ter­vezők és kivitelezők részvé­telével rendeztek tanácsko­zást Békés megye VI. ötéves tervi térségi teljes meliorá­ciós programjáról. A prog­ramtervezetben szereplő cél­kitűzések szem előtt tartják, hogy a melioráció hatására a mezőgazdasági üzemek ter­méktöbbletet állítsanak elő. Az elképzelések szerint a következő tervidőszakban megyénkben mintegy 100 ezer hektáron végzik el a meliorációs munkákat, mely terület jóval nagyobb, mint a mostani tervidőszakban szereplő munkák együttesen. A tegnapi tanácskozás résztvevőiből munkabizott­ságot hoztak létre, melynek feladata a program teljes ki­dolgozása. Főzőcske a szegedi körzeti stúdióban Stúdiórészlet Fotó: Molnár F. János Urbanisztikai tervek Felhívás A Békés megyei Tanács egészségügyi gyermekottho­nának KISZ-alapszervezete április 20-án, vasárnap dél­előtt környezetvédelmi na­pot rendez. Kérik a Szőlő utca és a Gyulai út által határolt te­rület lakéit, hogy felhívásuk­nak eleget téve, vegyenek részt a körgát mögötti ille­gális szemétlerakás felszá­molásában. Az itt felhalmo­zott szemét nemcsak a kör­nyezet szépségét, hanem mintegy 200 gyermek egész­ségét is veszélyezteti. Az alapszervezet fiataljai számítanak a lakosság segít­ségére és megértésére. megyénkben A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1978 decemberi ülésén határoza­tot hozott az urbanizáció he­lyi kérdéseinek tervszerű megoldásáról. Ezt a célt szol­gálja a tanácsi dolgozóknak — az országban elsőként — szervezett urbanisztikai is­mertető sorozat is. Három nap keretében keresnek vá­laszt a városiasodás országos és megyénk településszerke­zetéből adódó kérdéseire. Tegnap, április 15-én Füle Lajos, a Városépítési és Ter­vezési Tudományos Intézet munkatársa az urbanizáció időszerű tervezési, megvaló­sítási, igazgatási, üzemelteté­si feladatairól beszélt. Az 1971-ben kiadott orszá­gos településfejlesztési kon­cepciót továbbfejlesztve ké­szül az országos területren­dezési terv, amelynek Békés1 megyei megvalósításáról is szóltak a tegnapi megbeszé­lésen. Előtérbe került a fal­vakban, a nagyközségekben, a városokban egyaránt a te­lepülésszerkezet tudatos ala­kítása, tervezése. Fontos fel­adat ez azért is, mert az embereket érdekli lakókör­nyezetük alakulásának min­den részlete. Az ÉVM intéz­kedési programot dolgozott ki a fejlesztési politika és gyakorlat megvalósítására. Erről Elekes Andrásné, az ÉVM osztályvezetője tartott tegnap előadást. A következő megbeszélés ugyancsak Bé­késcsabán, az MTESZ-szék- házban május 5-én, hétfőn lesz. Gépkocsiátvételi sorszámok 1980. ÁPRILIS 14-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 467 Trabant Lim. (Bp.) 24 783 Trabant Lim. (Győr) 10 629 Trabant Lim. Spec. (Győr) 20 143 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 37 211 Trabant Combi (Bp.) 5 706 Trabant Combi (Győr) 1 788 Wartburg Lim. (Bp.) 18 847 Wartburg de Luxé (Bp.) , 26 725 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 6 437 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 4 295 Wartburg Tourist i(Bp.) 8 841 Skoda 105 (Győr) 593 Skoda 105 (Bp.) 630 Skoda 105 (Debrecen) 4 544 Skoda 120 (Bp.) 436 Skoda 120 (Győr) 582 Skoda 120 (Debrecen) 306 Lada 1200 (Bp.) 109 833 Lada 1200 (Debrecen) 2 242 Lada Combi (Bp.) 16 404 Lada 1300 (Bp.) 2 545 Lada 1300 (Debrecen) 1 720 Lada 1500 (Bp.) 1 775 Lada 1500 (Debrecen) 1 787 Lada 1600 (Bp.) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Moszkvics (Budapest) 9 265 Zaporozsec (Bp.) 30 570 Polski Fiat 126 (Bp.) 26 345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 517 Dácia (Bp.) 1 934 Dácia (Debrecen) 640 Gera Éva festménYei a csabai képcsarnokban A képcsarnok békéscsa­bai Munkácsy Mihály-ter- mében Somogyi János Mun­kácsy- és SZOT-díjas festő­művész nyitja meg április 17-én, csütörtökön délután 5 órakor Gera Éva kiállítását. A kiállító művész 1945—51- ig végezte el a Képzőművé­szeti Főiskolát, 1948 óta sze­repel képeivel hazai és nem­zetközi tárlatokon. Részt vett a berlini, a varsói VIT- kiállításon, a moszkvai nem­zetközi biennálén. 1965-ben SZOT művészeti díjat ka­pott. Gera Éva képeit május 3- ig láthatják az érdeklődők a Képcsarnok Vállalat békés­csabai termében. Országgyűlési képviselők jelölő gyűlései Az országgyűlési képviselők jelölése Békés megyében holnap, csütörtökön kezdődik. A holnapi napon, április 17-én az alábbi helyeken kerül sor képviselők jelölésére: 4. sz. választókörzet: Gyula városi Tanács dísztermé­ben, 14 óra 30 perckor. Előadó dr. Marsi Gyula 6. sz. választókörzet: Kétegyháza, kultúrház, 16 órakor. Előadó: Novak Mátyás; 7. sz. választókörzet: Mezőkovácsháza, művelődési ház, 19 órakor. Előadó: dr. Fekete Lajos; 9. sz. választókörzet: Orosháza, MEZÖGÉP-nagycsar- nok, 14 órakor. Előadó: Tarján József; 10. sz. választókörzet: Tótkomlós, kultűrház, 19 órákor. Előadó: Barna Pál. 11. sz. választókörzet: Szarvas, Árpád Szálló, 15 óra­kor. Előadó: Vrbovszki György; Békésszentandrás, művelődési ház, 19 órakor. Előadó: Pálus András; 12. sz. választókörzet: Gyoma, művelődési ház, 14 óra 30 perckor. Előadó: Jenei Bálint; Kondoros, művelődési ház, 18 órakor. Előadó: Ladnyik Mihály. A szerda esti, 20.01 perc­kor kezdődő „Megkóstoltuk Dél-Alföldet” című televízi­ós sorozatműsor vendégei Bács, Békés és Csongrád me­gyéből érkeznek a szegedi körzeti stúdióba. Közös tu­lajdonságuk, hogy szeretnek és tudnak főzni. Nem is akármilyen ételeket, hanem olyanokat főznek, s ismer­tetnek majd meg a nézőkkel, amelyeket ma már ritkán, vagy egyáltalán nem készí­tenek. Dúl Endre Kiskőrös­ről érkezik, s „kaszáslevest” főz. Potocska Györgyné a telekgerendási „cigányka” nevű ételt készíti el. Pataki Istvánné Szentesről hozza magával a harmadik fogást, a „csiramáiét”. Amíg pedig a stúdióba meghívottak meg­kóstolják az ételeket, szí­nész-énekes vendégek vers­sel, prózarészletekkel és ze­nével szórakoztatják a néző­ket. Népművelők látogatása Április 15-én érkezett Bé­késcsabára 40 népművelő Pest megyéből. Látogatásuk célja az, hogy megismerked­jenek a Békés megyei mű­velődési otthonok bázis rend­szerű működésével. A háromnapos tapaszta­latcsere során ellátogatnak a vendégek az eleki nemzeti­ségi bázisközpontba, a mező­kovácsházi művelődési ház­ba, amely díszítőművészeti és honismereti központ, va­lamint a munkásművelődés módszertanát kidolgozó oros­házi és a cigányok művelő­désével foglalkozó békési művelődési központba. Nyálhir A nyúl őshazájában, Egyiptomban épít nyúlte- nyésztő telepet a Bikali Ál­lami Gazdaság. Az ókori áb­rázolások alapján a szakem­berek valószínűnek tartják, hogy az üregi nyúl őse a Nílus vidékéről származik. Az Agroinvest közreműkö­désével Kairó közelében — a Nílus mentén — állítják fel az első telepet, amely üzembe helyezése után évi 410 ezer fehérgyöngyöt ké­pes kibocsátani. A panel­épületek és berendezéseik itthon készülnek, s magyar szakemberek irányításával szerelik össze őket. n emrég jelent meg a magyar, de termé­szetesen egyidejűleg az egész európai sajtóban a lengyel és a francia kommu­nisták együttes felhívása a kontinens kommunista és munkáspártjainak e hó vé­gén Párizsban megtartandó értekezletére, amelyen a na­pirend a béke és a leszere­lés ügye lesz. A cél egy olyan közös felhívás kibocsá­tása, amely Európa népeihez és a világ békeszerető erői­hez fordulna a közös cselek­vés előmozdítása érdekében. Talán nem is kellene kü- - lön leírni, s csak a helyzet­kép rögzítése végett említ­jük mégis, hogy a kezdemé­nyezés oka az a nyilvánvaló légkörromlás, ami ma a vi­lágpolitikát jellemzi. A het­venes évek nagyobbrészt po­zitív fejleményeit követően a nyugati világ, elsősorban az Egyesült Államok legkon­zervatívabb köre úgy dön­töttek, hogy erőfeszítéseiket a közeljövőben nem a nem­zetközi erőegyensúly fenn­tartására és a kölcsönösen elfogadható kompromisszu­mok rendszerének kialakítá­sára összpontosítják, hanem kísérletet tesznek egyoldalú fölény- szerzésére a stratégiai fegyverkezésben, ennek alap­ján pedig ijyomást gyakorol­nak a szocialista országok­ra, illetve ellentámadásba mennek át a harmadik vi­lág. politikai és gazdasági felszabadulásért küzdő né­pei, országai ellen. Ebben a megváltozott lég­körben az embereket, ter­mészetesen Nyugaton nem kevésbé,- mint nálunk, nap mint nap foglalkoztatja a kérdés: nem fenyeget-e köz­vetlen háborús veszély ben­nünket. De még aki nem ilyen pesszimista szemlélet­tel kérdez, abban is felme­rül: vajon meg tudjuk-e őrizni a nemzetközi kapcso­latok rendszerében azokat a fontos vívmányokat, ame­lyeknek itt, a kontinensen átfogó kódexe is van, a hel­sinki záróokmány. Ugyan­ezt a kérdést manapság fe­lelős politikusok és az őket segítő szakértők is felteszik önmaguknak — és válaszol­nak rá. Az MSZMP XII. kongresszusán hangzott el Kádár Jánosnak az a meg­állapítása, hogy véleménye szerint nem lesz világhábo­rú, mert ennek megakadá­lyozására az emberiség ma képes. Hasonló szellemben nyilatkoztak más szocialista országok vezető személyisé­gei is, és tudjuk: vélemé­nyük nem szubjektív óhaj­nyilvánítás. Komoly vizsgálódás, kol­lektív értékelő munka, az erők összevetése és az ered­mény mérlegelése előz meg minden ilyen állásfoglalást. S ami a véleménynyilvánítás mögött van, az annak az erőegyensúlynak a részletek­be menő ismerete, ami ma még mindig a legfőbb biz­tosítéka a békének, mert a leghatékonyabban képes visszafogni a nyugati világ szocializmusellenes köreit. A mai viszonyok közepet­te mégis mindannyiunknak világosan látni kell: már az is a nemzetközi helyzet rosz- szabbodásának a jele, hogy a stratégiai fegyverzetrend­szerek szintjét leszállítani hivatott SALT-megállapodá- sok útja helyett e fegyver­zetrendszerek fejlesztésének a kényszerpályáján vagyunk. Pedig a kölcsönös elretten­tés nem a mi filozófiánk. De ha a másik fenyeget, az bennünket is ellenintézke­désre kényszerít. Aki józanul gondolkodik, világosan lát­ja, hogy az enyhülés, a bé­kés egymás mellett élés gya­korlata a hetvenes években az európai kontinensen hoz­ta legértékesebb gyümölcse­it. Természetesen, nem vé­letlenül. Hanem azért, mert az erőegyensúlyt Európában lehetett a legkevésbé kétség­bevonni. A legkonzervatí­vabb amerikai körök á ta­valyi év végén pontosan azért hajszolták keresztül a NATO-ban nyugat-európai rakétatelepítési programju­kat, mert ezt a legbiztosabb tartópillért is ki akarják húzni a kelet—nyugati kap­csolatok építménye alól. Tény, hogy a program elfo­gadtatásával részleges sikert könyvelhetnek el. Viszont azóta is tanúi vagyunk, hogy a nyugat-európai kormányok egy része, s a közvélemény növekvő hányada erőfeszíté­seket tesz az enyhülés vé­delmére. A rakétafegyverkezési program önmagában is ve­szélyes, ám elfogadása nem végzetszerűen jelenti a meg­valósítását. A kommunista és munkáspártok éppen ezért kezdeményeznek most újból Európában. E kezde­ményezés sikerét, vagy ku­darcát — történelmi tapasz­talataink vannak erre — nem utolsó sorban a szocia­lista országok fejlődési dina­mikája dönti el. A hatvanas évek végén, amikor az eu­rópai kommunista és mun- - káspártok Karlovy Varyból keltezett felhívásukkal vol­taképp elindították azt a fo­lyamatot, amely azután az NSZK és szocialista szom­szédai között a kapcsolatok minőségi változását hozta, s Európa háború utáni fejlő­désében teljesen új szakaszt nyitott, a szocialista orszá­gok gazdasági fejlődése volt az az anyagi alap, amire a politikai kezdeményezés épült. A XII. kongresszusnak a nemzetközi helyzetre vonat­kozó megállapításait, az ott körvonalazott békemunkát csak akkor tudjuk eredmé­nyes gyakorlattá tenni, ha a gazdasági erőt is biztosítjuk szándékainkhoz. A külpoliti­kára igazság szerint soha sem volt szabad gazdasági elemzés, helyzetfelmérés nél­kül tekinteni. O e nem minden kor­ban és nem minden helyzetben volt olyan nyilvánvaló, mint nap­jainkban, hogy gazdasági építőmunkánk sikerei ké­pezhetik a leglényegesebb előfeltételt az enyhülés újabb térhódításához. A feladat — a nehezebb feltételek elle­nére — tehát mit sem vál­tozott: a békés egymás mel­lett élést előmozdító folya­matokat visszafordíthatat­lanná kell tenni. Hajdú János Balesetek megelűzéséért A tavasz beköszöntével egyre többen választják munkába já­ráshoz Is kerékpárjukat, segéd­motor-kerékpárjukat, és télen a garázsban tartott gépkocsijukat a tömegközlekedési eszközök helyett. Az egyre növekvő for­galomban az évszaktól függően közlekedők, s főleg a kerékpá­rosok testi épségét csak úgy le­het megóvni, ha a járművek műszaki felszereltsége kifogás­talan és a közlekedők minden esetben el tudnak igazodni a közúti forgalomban. A balesetek megelőzése érde­kében rendezik meg április 14. és .30. között a kerékpáros-, se­gédmotor-kerékpáros heteket, s ennek keretében felhívják a megye vállalatainak, iskoláinak vezetőit, hogy szervezzenek dol­gozóik, tanulóik számára KRESZ-továbbképzést. Az Jak- ció szervezői kérik az üzemek szocialista brigádjait, hogy vizs­gálják át, műszakilag ellenőriz­zék a dolgozók járműveit. A hetek sikerét a rendőri szervek fokozott közúti ellenőrzéssel se­gítik.

Next

/
Thumbnails
Contents